A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
végzése
Az ügy száma: Knk.VII.37.644/2017/2.
A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső tanácselnök, előadó bíró
Dr. Kalas Tibor bíró
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró
A kérelmező: ...
(cím)
A kérelmező képviselője: Dr. Sepsi Tibor Lajos ügyvéd
(cím)
A kérelmezett: Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest V. kerület, Városház u. 9-11.)
Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Választási Bizottság 30/2017. (VII. 5.) FVB határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 30/2017. (VII. 5). FVB határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az Államnak – külön felhívásra – 10.000.- (tízezer) forint eljárási illetéket.
E végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) ... magánszemély (a továbbiakban: kérelmező) által benyújtott fővárosi szintű helyi népszavazási kezdeményezés ügyében 30/2017. számú határozatával döntött. Az FVB az „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés úgy módosítsa a Városligeti Építési Szabályzatot, hogy a Városliget közpark megengedett legkisebb teljes értékű zöldfelülete 70 % legyen?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését jelzett számú határozatával megtagadta.
[2] Az FVB mindenek előtt megállapította, hogy a népszavazási kérdés nem ütközik a népszavazási kezdeményezésről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 32. § (2) bekezdésében foglalt, a helyi népszavazásból kizárt, tiltott tárgykörök egyikébe sem, valamint, hogy a kérdésben szereplő „Városliget közpark” kifejezés annak ellenére sem veti fel a kérdés-egyértelműség sérelmét, hogy e kifejezést a Budapest Főváros Önkormányzata által megalkotott 32/2014. (VII. 15.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Városligeti építési szabályzat) nem használja.
[3] Az FVB a felülvizsgálni kért határozat indokolásában megállapította, hogy a népszavazásra javasolt kérdés a Városligeti építési szabályzat módosítására irányul. Kifejtette, hogy a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény (a továbbiakban: Városliget tv.) 7. § (6) bekezdése szerint a Városligeti építési szabályzat egyeztetését a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott tárgyalásos eljárással kell lefolytatni.
[4] Az FVB hivatkozott továbbá az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 8. § (2) bekezdéséből következő, a Városligeti építési szabályzatra is vonatkozó véleményeztetési eljárásra, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet által meghatározott tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályokra is.
[5] Az FVB határozatának indokolásában arra a következtetésre jutott, hogy a Városligeti építési szabályzat megalkotására, és annak módosítására az önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabályok – törvény és ennek előírása alapján kormányrendelet –rendelkezéseit kell alkalmazni. Álláspontja szerint egy esetlegesen érvényes és eredményes népszavazás következtében történő módosítással nem érvényesülnének a speciális szabályozási tárgyra irányadó, a rendeletalkotás során megtartandó törvényi és kormányrendeleti előírások. Így a FVB megítélése szerint Fővárosi Önkormányzat jogsértést követne el azzal, ha a magasabb szintű jogszabályokban foglalt eljárási szabályok mellőzésével módosítaná a Városligeti építési szabályzatot.
[6] A fentiekben leírtak alapján az FVB az Nsztv. 41. §-ában fogalt hatáskörében eljárva, az Nsztv. 32. § (1) bekezdésében és a 39. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a kérdés hitelesítését megtagadta.
A felülvizsgálati kérelem
[7] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az FVB határozatának megváltoztatását kérte annak érdekében, hogy a benyújtott kérdés hitelesítésre kerülhessen.
[8] A kérelmező álláspontja szerint az FVB jogszabálysértően állapította meg, hogy a kérdésben nem tartható népszavazás, és egyben indok nélkül tért el a saját, egy pontosítás kivételével azonos népszavazási kérdést hitelesítő 10/2017. (III. 24.) számú határozatában foglaltaktól.
[9] A kérelmező érvelése szerint az FVB határozatának indokolásában megjelölt egyeztetési eljárások léte nem befolyásolja azt a tényt, hogy mind a Városligeti építési szabályzat megalkotása, mind annak módosítása fővárosi közgyűlési hatáskör. Álláspontja szerint, ha önmagában az a tény, hogy az önkormányzat magasabb szintű jogszabályok alapján tárgykör szerint eltérő szabályok szerint köteles az általa elfogadott jogszabályok tervezeteit egyeztetni, egyben azt is jelentené, hogy az adott jogalkotási döntés nincs önkormányzati hatáskörben, akkor semmilyen kérdésben nem lehetne helyi népszavazást tartani, hiszen számos „önkormányzati rendeleti szintnél magasabb jogszabályból” következik egyeztetési kötelezettség.
[10] A kérelmező szerint az FVB döntése tényszerűen sem megalapozott, ugyanis álláspontja szerint már a népszavazási kampány során, de érvényes és eredményes népszavazás esetén utólag is mód lenne a hivatkozott egyeztetési eljárások lefolytatására.
A Kúria döntése és jogi indokai
[11] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott. Az FVB döntése érdemben jogszerű, ugyanakkor a Kúria részben eltérő határozati indokokra alapította döntését.
[12] A Kúria álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelem tárgyát képező népszavazási kérdés sérti az Nsztv. 32. § (1) bekezdését, mivel olyan kérdést érint, amely nem a helyi képviselő-testület, hanem az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Így az FVB a kérdés hitelesítését jogszerűen tagadta meg.
[13] Az Nsztv. 32. § (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat képviselő-testülete helyi népszavazást rendelhet el a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben. A kérdés hitelesítésekor tehát a Kúriának elsőként azt kellett vizsgálnia, hogy az adott népszavazási kezdeményezés a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés-e.
[14] A Kúria a Városligetet érintő területi szintű népszavazás ügyében már korábban kimondta, hogy a törvényi szabályozás módosítása fővárosi népszavazással nem lehetséges, a törvényi szabályozás miatt a beépítési előírások nem képezhetik területi népszavazás tárgyát (Knk.IV.38.142/2015/7., Knk.VII.37.306/2017/2. számú határozatok).
[15] A Városliget megújításáról és fejlesztéséről az Országgyűlés megalkotta a 2013. december 24-én hatályba lépett Városliget tv.-t, amelyre a preambulum szerint a Városliget országos jelentőségére és a nemzet emlékezetében betöltött kiemelkedő szerepére tekintettel is került sor. Az Országgyűlés e törvényben szabályozta a Városliget megújítását és fejlesztését, valamint a projekt megvalósulását követően a terület rehabilitációját. A Városliget tv. 7. § (4) bekezdése szerint „Budapest Főváros Önkormányzata – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben és e törvényben meghatározottak szerint – a Városliget területére rendelet formájában Városligeti építési szabályzatot állapít meg.” A hitelesítésre feltett kérdés formai értelemben a Városligeti építési szabályzat módosítására irányul, ugyanakkor a Kúria megítélése szerint a törvényszövegből következően az építési szabályzat nem szakadhat el a törvényi rendelkezésektől.
[16] A Kúria fenntartja a Knk.IV.38.142/2015/7. és a Knk.VII.37.306/2017/2. számú határozatában tett korábbi megállapításait, vagyis, hogy Budapest Város Önkormányzatának a Városligeti építési szabályzat megalkotására való jogosultsága a törvény által erősen behatárolt jogosultság. A Fővárosi Közgyűlés e tárgyban meglévő rendeletalkotási jogát speciális törvényi szabályok korlátozzák.
[17] A Kúria nem tartja megalapozottnak a kérelmező azon érveit, amely szerint az eredményes népszavazás esetén a Fővárosi Közgyűlés az egyeztetési eljárások betartásával, minden további nélkül jogosult a hitelesítésre benyújtott kérdés szerinti tartalommal módosítani a Városligeti építési szabályzatot. A Városliget tv.-nek a 7. § (2) bekezdése tartalmaz a városligeti ingatlan területének beépítésével kapcsolatos rendelkezést, amely szerint „a városligeti ingatlan területén az építési beruházások befejezését követően a zöldfelület aránya nem lehet kevesebb a 2013. december 31-i állapotnál”. A zöldfelületre vonatkozóan olyan rendelkezést, amely a hitelesítésre szánt kérdéssel kifejezetten ellentétben állna, a törvény ugyan nem tartalmaz, de ahogy a Kúria a Knk.VII.37.306/2017/2. számú határozatában is utalt rá, az egyes beépítési paraméterek részbeni összefüggést mutatnak, így felvetődhet az ütközés lehetősége.
[18] A Kúria szerint – ahogy azt a Knk.IV.37.298/2017/4. számú határozatában is kifejtette – a kérdésben szereplő „teljes értékű zöldfelület” fogalma nem egyértelmű fogalom. A Kúria a Knk.IV.37.487/2015. számú határozatában rámutatott, hogy a jogszabályokban foglalt terminus technikusok használata önmagában még nem teszi egyértelművé a kérdést. A hétköznapi értelemben vett közérthetőség szempontjából a tetőfelületen elhelyezett zöldfelület, vagy a vízzel borított felület be- vagy éppen leszámíthatósága többféle értelmezést is magában hordoz. A teljes értékű zöldfelület ugyan nem jogszabályi fogalom, de hétköznapi értelme sem azonosítható pontosan. A Kúria a Knk.IV.37.457/2015/3. számú határozata szerint nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz. Így a jelen népszavazási kérdéssel kapcsolatban az Nsztv. 39. § (1) bekezdésbe foglalt választópolgári egyértelműség követelményének való meg nem felelés is alappal felmerülhet.
[19] A Kúria a fentiekben rögzített további okokból megállapította, hogy a hitelesítés megtagadása az FVB részéről az Nsztv. 41. §-ára tekintettel jogszerű volt, amelynél fogva az Nsztv. 57. § (3) bekezdése alapján rendelkezett az FVB határozatának helybenhagyásáról.
[20] A Kúria az alaptalan felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmezőt kötelezi az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (7) bekezdése szerinti illeték megfizetésére.
[21] A Kúria végzése elleni további jogorvoslatot az Nsztv. 57. § (3) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2017. szeptember. 20. napján
Dr. Tóth Kincső s.k. tanácselnök, előadó bíró,
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. bíró