Knk.VI.39.081/2023/3. számú határozat

 A Kúria

végzése

Az ügy száma: Knk.VI.39.081/2023/3.

A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta tanácselnök
                          Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró
                          Dr. Kurucz Krisztina bíró

A kérelmező:
                     (…)

A kérelmező képviselője: Dr. Hüttl Tivadar ügyvéd
                                         (...)

Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: akérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 63/2023. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 63/2023. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak 10.000 (azaz tízezer) forint eljárási illetéket az állami adó- és vámhatóság által közzétett illetékbevételi számlára.

Az illetékfizetési kötelezettség ezen végzés jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 63/2023. számú határozatával (a továbbiakban: NVB határozat) a kérelmező által országos népszavazásra javasolt Egyetért-e Ön azzal, hogy a nemzeti köznevelési törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézmények tekintetében a sztrájkról szóló törvény szerinti még elégséges szolgáltatás követelményeit törvény ne szabályozza?” kérdés hitelesítését a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 11. §-a alapján megtagadta.

[2] Indoklása szerint az Nsztv. 11. §-a alapján a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. Az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként az az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik. 

[3] Leszögezte, a népszavazásra javasolt kérdés célja, hogy a továbbiakban a köznevelési intézményekben folytatott sztrájk esetén a még elégséges szolgáltatás mértékét ne törvény szabályozza.

[4] Rögzítette, hogy a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (a továbbiakban: Sztrájk tv.) már a kihirdetéskor rendelkezett a még elégséges szolgáltatás szükségességéről annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez. A még elégséges szolgáltatásra vonatkozó szabályokat a jogalkotó 2010-ben további szabályokkal egészítette ki, majd 2012-ben és 2019-ben tovább pontosította, amely szerint a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a munkaügyi perben eljáró bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit [4. § (3) bekezdés].

[5] Rámutatott arra, hogy a köznevelési intézmények tekintetében a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény (a továbbiakban:Vtv.) 14. §-a – az óvodás korú gyermekek és a tanulók igényeihez igazodva, oktatási szintenként differenciálva – határozza meg a még elégséges szolgáltatás kereteit. A Vtv. 14-15. §-ához fűzött végső előterjesztői indokolás szerint a szabályozásra a köznevelés zavartalan működése érdekében kerül sor.

[6] Érvényes és eredményes népszavazás esetén, amennyiben az „igen” válaszok kerülnének többségbe, a jogalkotónak úgy kellene módosítania a Vtv. szabályait, hogy a még elégséges szolgáltatás mértékéről rendelkező 14. §-át hatályon kívül kellene helyeznie.

[7] Álláspontja szerint az egyértelmű és világos jogalkotói feladat ellenére – a Vtv.-hez fűzött végső előterjesztői indokolásra figyelemmel –, a választópolgár számára nem felmérhető és átlátható, hogy a köznevelés zavartalan működése hogyan lenne biztosítható a Vtv. hivatkozott rendelkezésének hatályon kívül helyezése esetén. Annak felmérése ugyanis, hogy a módosítás a sztrájkkal érintett köznevelési intézményekkel jogviszonyban álló gyermekek, illetve tanulók érdekét szolgálná-e, olyan oktatási szakpolitikai kérdés, amelynek átlátásához széles körű szakismeret szükséges.

[8] Mindezek alapján a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében előírt népszavazási egyértelműség követelményének.

A felülvizsgálati kérelem

[9] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását, a benyújtott kérdés hitelesítését kérte.

[10] Állította, hogy az NVB határozat ellentétes az Nsztv. 9. § (1) bekezdésével, valamint az Alkotmánybíróság és a Kúria e rendelkezést értelmező gyakorlatával, különösen a Kúria – az elmúlt években szintetizálódott gyakorlatát összefoglaló – Knk.II.39.058/2023/2. számú határozatában kifejtettekkel. Az NVB határozat ellentmond mind a kompetens választópolgár, mind az érdemi diskurzus alapelvének.

[11] Hangsúlyozta, a kérdés nem arra irányul, hogy a Sztrájk tv. valamely jogintézményét helyezzék hatályon kívül, a kérdés lényege az, hogy a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvényben vagy annak hiányában a megelőző egyeztetés során kell-e meghatározni.

[12] Okfejtése szerint téves az NVB határozat azon érvelése, amely szerint a választópolgár számára nem lenne átlátható, hogy érvényes és eredményes népszavazás esetén miként lenne biztosítható a köznevelés zavartalan működése. A jelenleg hatályos törvényi rendelkezésekből ugyanis egyértelműen meghatározható, hogy külön törvényi szabályozás hiányában a Sztrájk tv. 4. § (3) bekezdés második mondata lenne alkalmazandó, amely alapján a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértéket és feltételeit meghatározni. A kérdés tartalma tehát egyértelmű, amennyiben az alapján egy olyan helyzet állna elő, amelyet maga a Sztrájk tv. is szövegszerűen rendez. Ezt erősíti az a tény is, hogy a Vtv. hatályba lépése előtt a Sztrájk tv. általános szabályai voltak irányadók a köznevelési intézmények dolgozói tekintetében. Mindebből következően a választópolgárok számára egyértelmű, hogy érvényes és eredményes népszavazás esetén ezen speciális szabályozási állapothoz való visszatérés következne be.

A Kúria döntése és jogi indokai

[13] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

[14] Az Nsztv. 11. §-a szerint az NVB a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.

[15] Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről.

[16] A kérdés hitelesítésénél magát a népszavazásra javasolt kérdést, annak szövegét kell először is megvizsgálni. Az Egyetért-e Ön azzal, hogy a nemzeti köznevelési törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézmények tekintetében a sztrájkról szóló törvény szerinti még elégséges szolgáltatás követelményeit törvény ne szabályozza?” kérdés azt jelenti, akarja-e a választópolgár, hogy a köznevelési intézményekben folytatott sztrájk esetén a még elégséges szolgáltatás tartalmát törvény ne határozza meg, vagyis e tekintetében szűnjön meg a törvényi szabályozás.

[17] Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerint az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.

[18] Az Alaptörvény XVII. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát. A XVII. cikk egészéhez fűzött indokolás szerint az Alaptörvény a munka világához kapcsolódó jogok között szól a munkaügyi kapcsolatok egyes vonatkozásairól és elismeri, hogy minden munkavállalónak, valamint szervezeteiknek joga van – törvényben meghatározottak szerint – az érdekei védelmében történő kollektív fellépéshez, tárgyalások folytatásához, kollektív szerződés kötéséhez és a sztrájk gyakorlásához.

[19] A Sztrájk tv. 4. § (3) bekezdése értelmében a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a munkaügyi perben eljáró bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit.

[20] A munkabeszüntetés jogát az Alkotmánybíróság számos határozatában értelmezte. Az 1/2023. (I.4.) AB határozat emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság 30/2012. (VI.27.) AB határozatában foglalkozott az Alaptörvény XVII. cikk (2) bekezdésének értelmezésével. Ez a határozat – a 22/2012. (V.11.) AB határozatra is visszautalva – a sztrájkjog alkotmányos tartalmának meghatározásaként megismételte a 88/B/1999. AB határozatban megfogalmazott álláspontot, amely szerint a sztrájkjog egy sajátos alkotmányos jog, amely az Alkotmány rendelkezésénél fogva törvény által korlátozottan, „az ezt szabályozó törvény keretei között” gyakorolható. Az Alkotmány e szabályozási módjából következően a törvényhozó nagyobb szabadsággal rendelkezik a sztrájkhoz való jog szabályozásában, mint más, alanyi jogi jellegű alapvető alkotmányos jog, nem áll az Alkotmány 8. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés védelme alatt, így a sztrájkjog szabályozása során a törvényhozó szélesebb körű felhatalmazással rendelkezik a sztrájkjog korlátozására is {Indokolás [36]}. Az Alkotmánybíróság a 30/2012. (VI. 27.) AB határozatban megerősítette, hogy a sztrájkjog egy sajátos, nem alanyi jogi természetű alapvető jog, amely nem áll alapjogi védelem alatt, ezért a szabályozása során a törvényhozó felhatalmazással rendelkezik a korlátozására is. Alaptörvényben foglalt jog lévén azonban a szabályozás nem korlátlan: a törvényhozó köteles biztosítani a sztrájkjog gyakorlásának feltételeit, a sztrájkjog gyakorlásából való kizárásnak csak valamely Alaptörvényben megfogalmazott jog, érték, cél védelme érdekében, azzal arányosan van helye {Indokolás [37]}. Az Alaptörvény a sztrájkjogot a törvényben meghatározottak szerinti kollektív érdekérvényesítéshez kapcsolódó munkabeszüntetés jogaként ismerte el. A sztrájkjog alkotmányos helye és lényegi tartalma így változatlan maradt. Ezért nem változott az Alkotmánybíróság gyakorlata sem, és a sztrájkjogot továbbra is olyan alapvető jognak tekinti, amely nem alanyi jellegű jog {Indokolás [39]}. Az Alaptörvény maga rendelkezik arról, hogy a sztrájk joga törvényben meghatározottak szerint gyakorolható. Ez a törvény a Sztrájk tv., és a Sztrájk tv.-hez közvetlenül kapcsolódó, a még elégséges szolgáltatásról rendelkező törvények. Ezen törvényi szabályozást önmagában nem lehet korlátozásnak tekinteni, sőt kifejezetten ezek által biztosított a sztrájkjog gyakorlása. A sztrájk idején nyújtandó még elégséges szolgáltatás tekintetében a Sztrájk tv. 4. § (3) bekezdése ad felhatalmazást arra, hogy a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja {Indokolás [42]}.

[21] A Vtv. 14. §-a a köznevelési intézmények tekintetében meghatározza sztrájkról szóló törvény szerinti még elégséges szolgáltatásokat.

[22] A kiemelt rendelkezések szerint az Alaptörvény XVII. cikk (2) bekezdése maga rendelkezik arról, hogy a sztrájk joga törvényben meghatározottak szerint gyakorolható. Ennek megfelelően a Sztrájk tv. és más törvények, így például a Vtv. szabályozza a sztrájkjog gyakorlásának feltételeit, köztük a még elégséges szolgáltatás tartalmát. A Sztrájk tv. a még elégséges szolgáltatás megállapítására három megoldást szabályoz: a törvény rendelkezése, a felek közötti megállapodás vagy a munkaügyi perben eljáró bíróság döntése. A még elégséges szolgáltatást meghatározó törvényi rendelkezés hiányában sincs tehát korlátlan szabadság a sztrájkjog gyakorlására, törvény rendezi a követendő eljárást.

[23] A kérelmező által benyújtott népszavazási kérdés alapján érvényes és eredményes népszavazás esetén a köznevelési intézmények vonatkozásában meg kellene szüntetni a még elégséges szolgáltatás követelményének törvényi szabályozását. Ez esetben az Alaptörvényt kellene módosítani, mivel az Alaptörvény XVII. cikk (2) bekezdése írja elő, hogy a sztrájkjog törvényben meghatározottak szerint gyakorolható. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján azonban nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről, az Alaptörvény módosítására ugyanis kizárólag az Országgyűlés jogosult.

[24] A Kúria megállapította, hogy a népszavazási kezdeményezés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint tiltott tárgykört érint, ezért a kérdés hitelesítésének megtagadása az Nsztv. 11. §-a alapján jogszerű volt.

[25] Mindezek folytán a Kúria az NVB határozatát az Nsztv. 30. § (1) bekezdése alapján – az indokolást megváltoztatva – helybenhagyta.

[26] A Kúria rögzíti, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Knk.II.39.058/2023/2. számú kúriai határozatot az Alkotmánybíróság a 21/2023. (VIII.7.) AB határozatával megsemmisítette, így az e körben előadottakat érdemben nem vizsgálta.

[27] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott és a 62. § (1) bekezdés h) pontja szerint feljegyzett 10.000 forint összegű közigazgatási nemperes eljárási illetéket a kérelmező a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 35. §-a alapján alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 101. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján köteles megfizetni.

A döntés elvi tartalma

[28] Nem hitelesíthető az a népszavazásra javasolt kérdés, amely az Alaptörvény módosítására irányul.

Záró rész

[29] A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie.

[30] A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetnie a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.

[31] A fizetendő illeték esedékessége napjának meghatározása az Itv. 78. § (4) bekezdésén alapul.

[32] A Kúria e határozatáról az Nsztv. 30. § (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben nyolc napon belül közleményt tesz közzé.

[33] A végzés elleni további jogorvoslatot az Nsztv. 30. § (1) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2023. október 12.

Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró