A Kúria
végzése
Az ügy száma: Knk.VI.39.080/2023/2.
A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró
A kérelmező: kérelmező
cím1
A kérelmező jogi képviselője: Dr. Hüttl Tivadar ügyvéd
cím2
Az eljárás tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 2023. június 29. napján kelt 61/2023. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 61/2023. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak az esedékesség napjáig 10.000 (azaz tízezer) forint eljárási illetéket az állami adó- és vámhatóság által közzétett illetékbevételi számlára.
A fizetendő illeték a végzés jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a kérelmező magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés ügyében a 61/2023. számú határozatával az „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozatban hívja fel a Kormányt arra, hogy az haladéktalanul tegye meg a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy megtörténjen a pedagógus alapilletmény 50 %-os növelése, továbbá ezen összegnek minden évben a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott és kihirdetett előző évi inflációs rátával való növelése?” népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadta.
[2] Indokolása szerint a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése értelmében a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, ennek korlátját - az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott - kivett tárgykörök képezik.
[3] Az NVB vizsgálta a 2013-ban bevezetett pedagógus életpályamodell alapján a pedagógusok alapilletményét és előmeneteli rendszerét, melyet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 36. fejezete szabályoz. E szerint az életpálya modell egy kötött rendszer, mely fix összegű alapilletményből (a pedagógus fokozatokhoz tartozó garantált illetményéből), valamint bérpótlékból (ágazati, szakmai pótlékból) áll. A pedagógus végzettsége mellett releváns az is, hogy hány év szakmai tapasztalattal rendelkezik (Nktv. 64. § (4)-(5) bekezdések, 65. § (1) bekezdés, (1a) bekezdés, (2)-(3) bekezdések, 7. melléklet).
[4] A kérelmező szándéka a fix összegű alapilletménynek az emelésére és ezen összegnek minden évben a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) által meghatározott és kihirdetett előző évi inflációs ráta mértékével történő növelésére irányul.
[5] Az Országgyűlés minden évben törvényt alkot a központi költségvetésről, amely meghatározza a pedagógusok illetményének számítási alapjául szolgáló vetítési alap összegét, ami Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Költségvetési tv.) 67. § (1) bekezdése szerint 101.500 Ft.
[6] Az Nktv. az illetmény minimum, az illetményalap meghatározása és a pedagógus életpálya fokozatokhoz tartozó garantált illetmény tekintetében is a Költségvetési tv.-ben meghatározott vetítési alapot veszi a számítás alapjául. Ennek megfelelően a pedagógusok illetményének összege alapvetően négy tényezőtől függ:
1.) a vetítési alaptól, 2.) az illetményalaptól, 3.) a besorolási fokozattól, 4.) a besorolási kategóriától. Ezeknek a tényezőknek a figyelembevételével lehet kiszámolni az alapilletményt, amihez még pótlékok járulnak.
[7] 1.) A vetítési alap a Költségvetési tv.-ben meghatározott fix összeg.
2.) Az illetményalap az Nktv. 65. § (1), (1a) és (2) bekezdései alapján a végzettség szintje szerint a vetítési alap százalékában meghatározott összeg.
3.) A besorolási fokozatok az Nktv. 64. § (4) bekezdése alapján: a) Gyakornok, b) Pedagógus I., c) Pedagógus II., d) Mesterpedagógus, e) Kutatótanár.
4.) A szakmai gyakorlati idő számítását, az egyes fokozatokhoz szükséges szakmai gyakorlati időt és a fokozat elérésének további feltétleit az Nktv., valamint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. Korm. rendelet határozza meg. A fokozaton belüli besorolási kategóriát a szolgálati idő alapján kell megállapítani, a szolgálati időt pedig az Nktv. 64. § (5) bekezdése szerint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIIII. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 87/A. §-a alapján, függetlenül attól, hogy a közalkalmazott pedagógus, vagy sem. Az egyes fokozaton belüli kategóriákhoz tartozó illetményt az illetményalap százalékában adja meg az Nktv. 7. melléklete.
[8] Az NVB ismertette az illetmény számításának lépéseit:
1.) vetítési alap (a Költségvetési tv. határozza meg),
2.) illetményalap (a vetítési alap %-a az Nkvt. 65. § (2) bekezdés szerint),
3.) illetmény (az illetményalap %-a az Nktv. 7. melléklet szerint).
Az így számolt illetmény a pedagógus munkáltató által egy tanévre meghatározott garantált illetménye, azaz alapilletménye.
Megállapította, a jelenlegi pedagógus bértábla vetítési alapja a bevezetése óta változatlan, összege 2023-ban is megegyezett a 2014-es minimálbér összegével, a pedagógus illetményemelés alapvetően a vetítési alap összegétől függ.
[9] Az NVB kiemelte, hogy a köznevelési rendszer finanszírozásáról az Nktv. 50. fejezete rendelkezik, az Nktv. 88. § (1) bekezdése alapján a köznevelés rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó biztosítja, amelyet az ellátottak térítési díjai, a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja, az e törvény szabályai szerint tandíj szedésére jogosult intézmény esetében a tandíj és a köznevelési intézmény más saját bevétele egészíthet ki. A fenntartó biztosítja az általa engedélyezett többletszolgáltatások, többletlétszámok fedezetét. Az Nktv. 88. § (2) bekezdése szerint a köznevelés alapfeladatainak ellátását szolgáló költségvetési előirányzat összegét az éves Költségvetési tv.-ben kell meghatározni, a köznevelés egyéb feladatainak ellátásához a központi költségvetés támogatást biztosíthat.
[10] Az NVB az ismertetett illetményszámítási lépések alapján megállapította, hogy a kérelmező által benyújtott népszavazási kérdés által előirányzott 50 %-os mértékű alapilletmény emelés egyik módja a vetítési alap összegének 50 %-kal történő megemelése, majd ezen összegnek minden évben a KSH által meghatározott és kihirdetett előző évi inflációs rátával növelése (indexálása), mely a Költségvetési tv. 67. § (1) bekezdésének módosítását vonná maga után.
[11] Rögzítette, hogy a célzott alapilletményemelés megvalósítható az Nktv. módosításával is, mivel az alapilletmény összegére e törvény szerinti illetményalap meghatározási mód, illetve a besorolási fokozat is hatással van. Utalt az Alkotmánybíróság 11/2022 (VI. 2.) AB számú határozatára.
[12] A személyi kör vizsgálata tekintetében kifejtette, hogy a pedagógus alapilletmény megállapításának szabályai kötelezően alkalmazandók minden köznevelési intézményben munkát végző pedagógusra függetlenül attól, hogy közalkalmazotti jogviszony, vagy megbízási szerződés alapján látja el a feladatát. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak legnagyobb arányát azonban a közalkalmazotti jogállású pedagógusok képezik.
[13] Megvizsgálta, hogy a kezdeményezett alapilletmény emelés milyen hatással lenne a költségvetésre. Leszögezte, hogy a köznevelési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazotti jogállású pedagógusok illetményét az állami intézményfenntartó központi hivatal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ folyósítja, amelynek költségvetési helyét a központi költségvetésen belül a Költségvetési tv. jelöli ki, az a költségvetés XIV. Belügyminisztérium fejezete alatt a 15. Klebelsberg Központ elnevezési címnél található. A „Működési költségvetés” előirányzata tartalmazza a személyi juttatásokra előirányzott működési kiadásokat, amelynek kiadási főösszege a 2023-as évre 547,5 millió Ft.
[14] Az NVB szerint a kérelmező által célzott pedagógus alapilletmény emelése (annak konkrét végrehajtási módszerétől függetlenül) közvetlenül maga után vonja a Költségvetési tv.-nek a Klebelsberg Központ működési kiadásaira a 2023-as évre előirányzott kiadási főösszegnek a módosítását (emelését) is. Mindezekből az következik, hogy a kérdés alapján tartott eredményes és érvényes népszavazás szükségszerűen eredményezné a Költségvetési tv. módosítását, ami az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjában foglalt tiltott tárgykörbe ütközik, így országos népszavazás tárgya nem lehet.
[15] Az NVB a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 9. § (1) bekezdése alapján az Alaptörvénynek megfelelésen túl vizsgálta a népszavazási egyértelműség követelményét. Megállapította, hogy a népszavazási kezdeményezés a pedagógusok alapilletmény emelésével a Költségvetési tv. és/vagy az Nktv. módosítását irányozza elő. Mindkét jogszabály módosítása egyértelműen az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, ugyanakkor a kérdés valótlanul azt a látszatot kelti, mintha a jelenlegi szabályozás alapján a Kormány rendelkezne döntési jogosultsággal a pedagógusok alapilletményének emeléséről, a kérdés tehát megtévesztő. Utalt a Kúria több eseti döntésére (Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.VII.37.371/2017/2., Knk.IV.37.388/2015/3., Knk.IV.37.342/2015/2., Knk.IV.37.357/2015/2., Knk.IV.38.081/2015/2.).
A felülvizsgálati kérelem
[16] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását, a benyújtott kérdés hitelesítését kérte.
[17] Álláspontja szerint az NVB érvelése a tiltott tárgykör kérdésében az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjába ütközéssel nem alapos, mivel a kérdés nem az alapilletménynek az Országgyűlés általi megemelésére, hanem a Kormánynak az előfeltételek megteremtésére, ennek országgyűlési határozatban történő felhívására irányul, amely önmagában nem rendezi át a költségvetést, nem érint költségvetési kérdést, mivel az Országgyűlés határozatainak önmagában nincs a Költségvetési tv.-re nézve semmilyen következménye, nem keletkeztet a költségvetés módosítását érintő kötelezettséget. Utalt az Alkotmánybíróság 51/2001. (XI. 29.) AB számú, a költségvetés, mint tiltott tárgykör értelmezésével, tartalmának meghatározásával foglalkozó határozatára, kiemelve, amennyiben a kérdés csak távoli, közvetett összefüggést mutat a tiltott tárgykörrel, nem válik azzá, mivel ahhoz szoros kapcsolat szükséges.
[18] Előadta, az Országgyűlés határozata a parlamenti ellenőrzés egyik eszköze, a kérdés pedig arra utal, hogy az Országgyűlés határozat formájában hívja fel a Kormányt, a kérdésben meghatározott módon rendezze a pedagógusok alapilletményét. A népszavazás következménye egy jogi eszközökkel ki nem kényszeríthető, politikailag jelentős felhívás lenne az Országgyűlés részéről a Kormány irányába.
[19] Az egyértelműség követelménye tekintetében utalt a Kúria Knk.II.39.058/2023/2., Knk.II.39.057/2023/3. számú határozataiban foglaltakra, amelyekkel véleménye szerint ellentétes az NVB álláspontja, a választópolgárokról azt feltételezi, hogy a kérdés alapján téves következtetésre jutnak az Országgyűlés, a Kormány jogköreit illetően.
[20] Kifejtette, a kérdés azért felel meg az Nsztv. követelményeinek, mivel az az Országgyűlés hatáskörét érinti, kifejezetten az Országgyűlés határozathozatalát célozza, továbbá a nyelvtani értelmezésből sem következik, hogy a Kormány hozza meg a döntést a pedagógusok illetményének növeléséről. A kérdésből csupán annyit lehet kiolvasni, hogy a Kormány jogosult lépéseket tenni az illetmény növelése érdekében.
[21] Az Országgyűlés és a Kormány viszonya a hatalommegosztás parlamentáris kormányzati rendszerében nem zárja ki, hogy az Országgyűlés a Kormányra nézve elvárásokat fogalmazzon meg és ezeket határozatként fogadja el. Ez következik az Alaptörvény 15. cikkéből, miszerint a Kormány az Országgyűlésnek felelős. Számos esetben hoz az Országgyűlés olyan határozatot, amely a Kormány számára feladatot ír elő, ilyen a nemzeti drogellenes stratégiáról 2013-2020. szóló 80/2013. Ogy. határozat, az éghajlatváltozás mértékéből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló 18/2020. Ogy. határozat.
[22] Kifejtette, az Országgyűlés határozza meg a Magyar Állam politikai irányvonalát, amelyet a Kormány végrehajtó tevékenysége révén megvalósít, az ezzel kapcsolatos konkrét teendők meghatározása és ezek számonkérése a parlamenti ellenőrzés egyik eszköze is lehet, amely a hatalommegosztás elvének érvényesülését biztosítja. A kérdés nem irányul az Alaptörvény módosítására, az NVB állításával szemben a kérdésből nem következik, hogy a Kormány rendelkezik döntési jogosultsággal a pedagógusok alapilletményének emelése körében.
A Kúria döntése és jogi indokai
[23] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[24] A Kúriának döntenie kellett az NVB határozatának jogszerűségéről, arról, hogy a kérelmező részéről indítványozott népszavazási kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében szabályozott, a népszavazás tiltott tárgykörébe tartozik-e, továbbá az Nsztv.-ben foglalt törvényi követelményeknek megfelel-e.
[25] A Kúria elsőként a népszavazásra bocsátandó kérdés és a tiltott tárgykör kapcsolatát vizsgálta.
[26] Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja szerint nem lehet országos népszavazást tartani a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról.
[27] A Kúria áttekintette az Alkotmánybíróság joggyakorlatát, amely szerint a tiltott népszavazási tárgykörök olyan felsorolást tartalmaznak, hogy azok bővítése csak az Alaptörvény módosításával lehetséges, az alkotmányi szabályozás kiemelkedő jelentőségével a tiltott tárgykörök zárt, szoros értelmezése áll összhangban. Ugyanakkor önmagában az, hogy a népszavazásra szánt kérdés távoli, közvetett összefüggésben áll valamely tiltott népszavazási tárgykörrel, nem eredményezi a kérdés tiltott tárgykörűvé válását [11/2022. (VI. 2.) AB határozat, és az alapján 51/2001.(XI.29.) AB határozat].
[28] Annak megítélésénél, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés, illetve a megtartandó népszavazás a költségvetési törvényben szereplő egyes bevételi vagy kiadási tételekkel közvetlen és jelentős kapcsolatban áll-e, a költségvetés egyes elemeinek akár pozitív, akár negatív meghatározását jelenti-e, az Alkotmánybíróság – az Alkotmány szabályai és az Alkotmánybíróság gyakorlatában kialakult elvek alapján – esetenkénti mérlegelés alapján dönt. A vizsgálatnál az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi szempontokat veszi alapul, nem a költségvetéssel kapcsolatos pénzügyi jogi megfontolásokat [15/2005(IV. 28.) AB határozat].
[29] Az Alkotmánybíróság a 11/2022. (VI. 2.) AB határozatában az adott ügyben az Alaptörvény és az Alkotmány közötti eltérő szabályozásra tekintettel kifejtette: „Az alkotmányozó az Alaptörvényben „A közpénzek” címhez tartozó cikkek, illetve a költségvetési gazdálkodásról szóló N) cikk megalkotásával egyértelműen, alaptörvényi szinten kifejezte a gazdasági és pénzügyi jogi rendelkezések alkotmányos alapjait. Ezt illetően az N) cikk (1) és (3) bekezdéseiben rögzítette a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét, illetve, hogy az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során ezen elvet kötelesek tiszteletben tartani. A 8. cikk (3) bekezdés b) pontjában felállított tiltott népszavazási tárgykörből kitűnik az alkotmányozó azon akarata, hogy a költségvetés stabilitását népszavazás, mint kivételes közvetlen hatalomgyakorlás ne veszélyeztesse.
[30] A felülvizsgálati eljárással érintett népszavazási kérdés a pedagógus alapilletmény 50%-os, minden évben a KSH által meghatározott és kihirdetett előző évi inflációs rátával történő növelésére irányul.
[31] Az NVB a jogszabályi háttér részletes ismertetésével bemutatta - a pedagógus életpálya modell alapján - a pedagógusok alapilletményének és előmenetelének rendszerét, rögzítve, hogy az Nktv. 88. § (2) bekezdése szerint a köznevelés alapfeladatainak ellátását szolgáló költségvetési előirányzat összegét az éves Költségvetési tv-ben kell meghatározni. Helytállóan hivatkozott a határozatában arra is, hogy a pedagógus illetményemelés mindkét lehetséges módja - a vetítési alap összegének 50%-os növelése, vagy az Nktv. módosítása – egyaránt érinti a költségvetési törvényt.
[32] A kérelmező szerint a népszavazásra feltett kérdés alapvetően Országgyűlési határozat kiadására irányul, amelynek nincs közvetlen hatása a költségvetésre. Az Országgyűlésnek a hatásköre - a jogalkotó tevékenysége mellett - normatív és egyedi jellegű, az Alaptörvény T) cikk (2) bekezdése szerint jogszabálynak nem minősülő határozatok meghozatalára is kiterjed. A kérelmező által hivatkozott Országgyűlési határozatok (és ide sorolható a Nemzeti Környezetvédelmi Program, Nemzeti Egészségfejlesztési Program) rendszerint hosszabb távra szóló koncepciók, stratégiák elfogadását deklarálják. Emellett az Országgyűlés felkérheti a Kormányt törvényjavaslatok kidolgozására, benyújtására, feladatot szabhat vagy szükségesnek tartott kormányzati intézkedéseket határozhat meg.
[33] A Kúria megállapította, hogy a népszavazásra indítványozott kérdés szövegszerűen nem tartalmazza a Költségvetési tv. módosítását, de a kérdésben meghatározott „érdek” a költségvetési törvény módosítása nélkül nem lenne megvalósítható, a költségvetési előirányzat éves összegének emelése a költségvetési törvény módosítását vonná maga után.
[34] Az Nktv. módosításával megvalósuló alapilletmény-emelés a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működési költségvetési előirányzatát érintené, mely szintén nem történhet másként, mint a költségvetés módosításával.
[35] Az NVB részéről a hitelesítés megtagadása tehát az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjának sérelme okán jogszerű volt.
[36] A Kúria – figyelemmel a 33/2021. (XII. 22.) AB számú határozatban foglaltakra - a továbbiakban az Nsztv. 9. § (1) bekezdése alapján is vizsgálta népszavazásra feltett kérdést, amelyet e törvényhely szerint úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. Értékelni szükséges továbbá, hogy a kérdés pontos értelmezése a választópolgároktól mennyiben várható el. Rögzíthető, hogy az állampolgároktól általánosságban, a népszavazásra feltett kérdés körében azonban különösen elvárható, hogy a vonatkozó jogszabályok ismeretének birtokában legyenek és ennek megfelelően adják le a szavazatukat.
[37] Az Alkotmánybíróság által kialakított egyértelműségi teszt {51/2001. (XI. 29.) AB., 52/2001. (XI. 29.) AB, 74/2002. (XII. 19.) AB számú határozatok} értelmében az NVB és a felülvizsgálat során a Kúria a népszavazási kérdés választói és jogalkotói egyértelműségét mérlegelte.
[38] A választópolgári egyértelműség feltétele, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét és jelentőségét, leadott szavazataikkal így jogaikat tudatosan, átgondoltan tudják gyakorolni. Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor tudatos döntés hiányában a népszavazáshoz való jog csak formálisan érvényesülhet, illetőleg nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyben a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz (Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Knk.IV.37.457/2015/3.). Ugyanakkor egy kérdés nem válik megtévesztővé azáltal, hogy a választópolgár nem ismeri előre, a kérdésből következő jogalkotási kötelezettségnek a jogalkotó az alkotmányos keretek betartásával pontosan miként tesz eleget (Knk.VII.37.424/2017/2. végzés [21]).
[39] A választópolgári egyértelműség mellett fontos a jogalkotói egyértelműség is, amely alapján a jogalkotó el tudja dönteni, terheli-e, és ha igen, milyen körben jogalkotási kötelezettség (Knk.IV.37.338/2015/3.).
[40] Az NVB helyesen utalt a Kúria joggyakorlatára, a Knk.VII.37.371/2017/2., Knk.IV.37.338/2015/3., Knk.IV.37.342/2015/2., Knk.IV.37.357/2015/2., Knk.IV.38.081/2015/2. számú határozatokra, amelyek szerint már kimunkált, hogy a felülvizsgálati eljárás tárgya a hitelesíteni kért kérdés alkotmányosságának és törvényességének vizsgálata. A legfelsőbb bírói fórum hatáskörébe nem tartozik a kérdés célszerűségi, okszerűségi, avagy gazdaságossági jellegű minősítése, és az egyértelműségi követelmény vizsgálata nem lehet formális (Knk.VII.37.997/2016/4. [30]).
[41] A kérelmező által indítványozott kérdés arra irányul, az Országgyűlés határozatban hívja fel a Kormányt, hogy az haladéktalanul tegye meg „a megfelelő lépéseket” annak érdekében, hogy megtörténjen az alapilletmény 50 %-os, majd minden évben a KSH által meghatározott inflációs rátával való növelése. E kérdés a Kormányra telepítene feladatokat, de kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy az alapilletmény-emelés vonatkozásában melyik szerv a döntéshozó, továbbá aggályos az is, hogy nem tisztázott és nem egyértelmű, melyek azok a „megfelelő lépések”, melyeket a kérelmező szerint meg kellene tenni.
[42] A népszavazásra feltenni szánt kérdés tehát többféleképpen értelmezhető, így az NVB helytállóan állapította meg, hogy az sérti az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményét.
[43] Mindezek folytán a Kúria álláspontja szerint az NVB részéről a kérdés hitelesítésének megtagadása - az Nsztv. 11. § (1) bekezdés alkalmazásával - jogszerű volt, határozatát ezért az Nsztv. 30. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[44] Az NVB jogszerűen tagadja meg az olyan népszavazási kérdés hitelesítését, amely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése szerinti tiltott tárgykört érint, és nem felel meg az egyértelműség követelményének.
Záró rész
[45] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 228. § (2) bekezdése, 229. § (1)-(2) bekezdései értelmében nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, tárgyaláson kívül bírálta el.
[46] A Kúria az érdemben alaptalan felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmezőt kötelezte az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti nemperes eljárási illeték megfizetésére, melyet az állami adó- és vámhatóság által közzétett 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlára kell megfizetnie. Az illetékfizetési kötelezettség esedékességére az Itv. 78. § (4) bekezdése az irányadó, az illeték megfizetése során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint az adóazonosító számot közleményként fel kell tüntetni.
[47] A Kúria e végzéséről az Nsztv. 30. § (4) bekezdésének megfelelően a Magyar Közlönyben 8 napon belül közleményt tesz közzé.
[48] A Kúria végzése elleni további jogorvoslatot az Nsztv. 30. § (1) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2023. október 12.
Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke
Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró