A Kúria
végzése
Az ügy száma: Knk.VI.39.022/2023/4.
A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró
A kérelmező: …
(…)
A kérelmező jogi képviselője: Dr. STELLI-KIS Ügyvédi Iroda
ügyintéző: Dr. Stelli-Kis Sándor ügyvéd
(…)
Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: a Fővárosi Választási Bizottság 5/2023. (II. 13.) FVB számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 5/2023. (II. 13.) FVB számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak 10.000 (azaz tízezer) forint eljárási illetéket az állami adó- és vámhatóság által közzétett illetékbevételi számlára.
A Kúria tájékoztatja a kérelmezőt, hogy a fizetendő illeték ezen végzés jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) az 5/2023. (II. 13.) számú határozatával megtagadta a kérelmező részéről benyújtott, „Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2022. február 24-e óta Oroszország által Ukrajna sérelmére elkövetett háborús agresszió miatt a Budapest ötödik kerületében található Szabadság téri szovjet emlékművet fekete lepellel takarják le, egészen az ukrán-orosz békeszerződés aláírásának napjáig?” fővárosi szintű helyi népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését.
[2] Indokolása szerint Magyarország Alaptörvényének 31. cikk (2) bekezdése, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 32. § (1) bekezdés és a (2) bekezdés a) – d) pontjai alapján elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az ügy a Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozik-e.
[3] A hatáskör vizsgálata során értékelte, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között 1995-ben jött létre a háborúkban elesett katonák és polgári áldozatok emlékének megörökítéséről, valamint sírjaik jogi helyzetéről szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás), amelyet 1996-ban írták alá Moszkvában. A Megállapodást a 104/1996. (VII. 16.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: 104/1996. Korm. rendelet) hirdették ki. A Megállapodás preambuluma szerint a katonáknak, a hadifoglyoknak és más személyeknek, akik az I. és II. világháborúban, valamint a háborút követő időszakban elestek, vagy meghaltak, joguk van méltó sírhelyre, amelynek kialakítását és gondozását a háború áldozatainak védelmére vonatkozó, Genfben, 1949. augusztus 12-én kötött Egyezmények és azok 1977. évi kiegészítő Jegyzőkönyvei (a továbbiakban: genfi egyezmények és kiegészítő jegyzőkönyveik) alapján, valamint más nemzetközi emberi jogi normák szerint, megfelelő módon kell biztosítani.
[4] Megállapította, hogy a Megállapodás 1. Cikk b) pontja alapján a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló Budapest, V. kerület Szabadság téri szovjet emlékmű (a továbbiakban: Emlékmű), mint kegyeleti hely a Megállapodás hatálya alá tartozik. Utalt arra, hogy erre a megállapításra jutott korábban a Kúria is, az emlékművel kapcsolatos büntetőeljárásban hozott B.24/2012. számú elvi határozatában. Az Emlékművet a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum által Budapest főváros közigazgatási területén nyilvántartott magyar és nemzetközi temetési helyek (hadisírok, háborús elesettek nyughelyei) és az ezekkel összefüggő katonai emlékművek és emlékhelyek jegyzéke is tartalmazza.
[5] A Megállapodás 2. Cikk 4. pontjára hivatkozással rögzítette, hogy a Magyar Köztársaság Kormányának szerződésben vállalt kötelezettsége az emlékmű védelme és korlátlan időre szóló megőrzése, valamint a 2. Cikk 5. pontja alapján annak biztosítása, hogy a diplomáciai testület tagjai, az elesett orosz katonák rokonai, valamint más egyének és szervezett csoportok az emlékművet meglátogathassák a kegyelet lerovása céljából.
[6] Megállapította, hogy az Emlékművel kapcsolatos bármilyen tevékenység, így annak fekete lepellel történő letakarására is kizárólag a Megállapodást kötő felek elhatározásával, a Megállapodás esetleges módosításával vagy felmondásával kerülhet sor. A Megállapodásban a Fővárosi Önkormányzat nem vett részt szerződő félként, így annak esetleges, az Emlékművet érintő módosításáról vagy felmondásáról is kizárólag a felek dönthetnek. Az Emlékmű fekete lepellel történő letakarásáról szóló döntés meghozatala mindezek miatt nem tartozik a Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatáskörébe.
[7] Megjegyezte továbbá, hogy az Emlékmű lepellel történő letakarása olyan állapotot eredményezne, amelynek következtében lehetetlenné válna a megtekintése, ezáltal nem teljesülne a Megállapodásban vállalt azon kötelezettség, amely szerint az érintettek számára a kegyelet lerovásának lehetőségét biztosítani kell.
[8] Az FVB megállapította, hogy a népszavazásra javasolt kérdés nem felel meg az Nsztv.-ben meghatározott feltételeknek, ezért a kérdés hitelesítését megtagadta.
A bírósági felülvizsgálati kérelem
[9] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az FVB határozat megváltoztatását és a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését kérte.
[10] Álláspontja szerint - különösen a tulajdonosi jogokból eredően - az emlékmű fekete lepellel, határozott időre történő letakarására vonatkozó döntés meghozatala a Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozik.
[11] Előadta, hogy az Ukrajna sérelmére elkövetett orosz katonai invázió óta több Európai Uniós tagállamban, köztük Lengyelországban, ledöntöttek vagy megsemmisítettek II. világháborús szovjet emlékműveket, tiltakozva ezzel a területszerző háború ellen. A népszavazási kezdeményezés célja - a Magyar Állam nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettségét nem sértve - az Emlékmű letakarásával szimbolikusan is kiállást tanúsítani amellett, hogy Európában a területszerző háborúk indítása ma már elfogadhatatlan. Ez összhangban van a határok sérthetetlenségének elvével is, amelyet korábban Oroszország is vállalt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek a tagjaként.
[12] Érvelése szerint a kegyeleti jog gyakorolhatósága szempontjából annak van jelentősége, hogy az Emlékmű hadisírnak minősül-e vagy sem. A Magyar Köztársaság és az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság 1991. december 6-án egyezményt írt alá, a baráti kapcsolatokról és együttműködésről szóló szerződésben a felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy óvják és ápolják a másik félnek a saját területükön található kulturális értékeit és történelmi emlékeit, a 16. cikk szerint vállalták, hogy megőrzik és méltóan gondoskodnak a Magyar Köztársaság területén eltemetett oroszországi állampolgárok és az Oroszország területén eltemetett magyar állampolgárok sírjairól, illetve a temetkezési helyeken lévő emlékművekről. A szerződés a temetkezési helyek tekintetében egyértelműen a másik állam polgárainak sírjairól, illetve a temetkezési helyeken lévő emlékművekről és nem más helyeken lévő emlékművekről rendelkezik. Az Emlékműnek - a földi maradványok 2002-ben történt exhumálása és a Rákoskeresztúri Új Köztemető területére áthelyezése miatt - hadisír jellege már nincs, a Megállapodás 2. § (5) bekezdése így nem értelmezhető, jogi értelemben kiüresedett. Mindebből következően az Emlékmű fekete lepellel való letakarása a kegyeleti jogot nem érintheti (felülvizsgálati kérelem I. pont).
[13] Hangsúlyozta továbbá, hogy a Megállapodásban a felek nem azt rögzítették, hogy az Emlékművel kapcsolatos „bármilyen tevékenység” kizárólag közös elhatározással, módosítással vagy felmondással történhet. Éppen ellenkezőleg a Megállapodás taxatíve állapítja meg azon tevékenységek körét, amelyek a szerződéses kötelezettségekkel összhangban vannak, azokból következnek vagy éppenséggel sérthetik azokat. A felek a Megállapodásban vállalt kötelezettségeket pedig kifejezetten emlékmű „gondozásában”, „fenntartásában”, „ápolásában” és „zölddel történő ellátásában” jelölték meg, e szerződéses kötelezettségeket nem sérti az Emlékmű fekete lepellel való ideiglenes letakarása, és abból nem következik, hogy a Megállapodás módosítását vagy felmondását vonná maga után. A kegyeleti jog gyakorlásának meghiúsulása – az Emlékmű bármilyen okból való letakarásának következtében - sem a kegyeleti jog tartalmából, sem a Megállapodásból, sem egyéb jogelvből nem vezethető le (felülvizsgálati kérelem II. pont).
[14] Hangsúlyozta, hogy Magyarországon alapjogi elsőséget élvez az állampolgárok azon joga, hogy egy szimbolikus aktussal - népszavazás útján - véleményt nyilvánítsanak a 2022. február 24-e óta tartó orosz-ukrán háborúról. Az Alkotmánybíróság meghatározta [3131/2018. (IV. 19.), 14/2019. (IV. 17.), 3050/2022. (II. 4.) AB határozatok], hogy mind a véleménynyilvánítás szabadsága, mind a népszavazáson való részvétel kiemelten védendő alapjog (felülvizsgálati kérelem III. pont).
[15] A genfi egyezmények és kiegészítő jegyzőkönyveik ismeretében az is megállapítható, hogy a genfi elvek és célok a háborúban elesett katonák és polgári áldozatok méltó eltemetését és temetkezési helyeik megbecsülését szolgálják, a nemzetközi humanitárius jog sem részesíti védelemben azokat az emlékműveket, amelyek nem minősülnek hadisírnak. Ezek ily módon teljesen kívül esnek a nemzetközi humanitárius jog által védett körön (felülvizsgálati kérelem IV. pont).
[16] Az Emlékmű fekete lepellel történő - határozott ideig tartó - letakarása nem járhat a Megállapodás esetleges módosításával vagy felmondásával, mivel e cselekmény nem befolyásolja az emlékmű védelmét, illetve a „korlátlan időre szóló” megőrzésének jogát. A Fővárosi Önkormányzat az Emlékműnek és a föld alatti földrészletének a kizárólagos tulajdonosa, ezért az Emlékművel kapcsolatos rendelkezési jog is teljes körűen megilleti, így semmilyen nemzetközi szerződés rendelkezését nem sérti, amennyiben azt a tulajdonosa letakarja, ami állagsérelmet nem okoz és ideiglenes jellegű.
[17] Rögzítette, hogy a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény (a továbbiakban: Önk.hat. tv.) módosításáról megalkotott 2010. évi XLVIII. törvény szabályozza, hogy művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való áthelyezéséről, lebontásáról a település önkormányzatának képviselő-testülete, Budapesten fővárosi tulajdonú közterület vagy épület esetében a fővárosi önkormányzat közgyűlése, a kerületi önkormányzat tulajdonában álló közterület vagy épület esetében a kerületi önkormányzat képviselő-testülete dönt, és gondoskodik fenntartásáról és felújításáról (felülvizsgálati kérelem V. pont).
[18] A Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatásköreit gyakorló Fővárosi Közgyűlés képviselője - a Kúria felhívására – észrevételt nem kívánt tenni.
A Kúria döntése és jogi indokai
[19] A bírósági felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[20] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslat körében az Alkotmánybíróság a 36/2013. (XII. 5.) AB határozatában leszögezte, a jogorvoslathoz való jog törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, ezért az egyes eljárásokban eltérő szabályozás lehetséges.
[21] Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Általános részét - az e törvényben foglalt eltérésekkel - alkalmazni kell. A Ve. Általános rész XVII. fejezete tartalmazza a választási bizottság határozata elleni jogorvoslat, köztük a bírósági felülvizsgálat szabályait. A Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja kimondja, hogy fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani jogszabálysértésre hivatkozással. A Ve. 228. § (2) bekezdés második mondata akként rendelkezik, hogy a bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell - az e törvényben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni.
[22] A Kúria felülvizsgálati eljárásának tárgya az FVB 5/2023. (II. 13.) számú határozata, azt a felülvizsgálati kérelem és az FVB határozat indokainak korlátai között értékelte. Ugyanígy határozta meg a felülvizsgálat terjedelmét a Kúria a Knk.III.40.644/2021/15. számú határozatában.
[23] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében – a fővárosi önkormányzati hatáskör hiányára vonatkozó határozati megállapítással szemben – a hatáskör fennállását a Fővárosi Önkormányzatot, mint tulajdonost megillető rendelkezési jogra, az Önk.hat. tv. rendelkezésére, a 104/1996. Korm. rendeletre, és az annak alapját képező Megállapodásra, továbbá a genfi egyezményekre és kiegészítő jegyzőkönyveikre alapította. A Fővárosi Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokkal kapcsolatosan konkrét jogszabályt nem jelölt meg, ahogyan az Önk.hat. tv.-ben sem törvényhelyet.
[24] A Kúria a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog érvényesülésének biztosítása érdekében a kérelemnek a csak szövegszerű, megjelölt törvényhelyek nélküli részeit tartalma szerint vizsgálta, és megállapította, az a kérelmezői állítás, hogy a Fővárosi Önkormányzatot, mint az Emlékmű és az alatta lévő földrészlet tulajdonosát az emlékművel kapcsolatos rendelkezési jog teljes körűen megilleti, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában foglaltaknak feleltethető meg, míg az Önk.hat. tv.-nek a 109. § (1) bekezdéséből származik a kérelemben idézett törvényszöveg.
[25] Az Alaptörvény 31. cikk (1) bekezdés alapján Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. A (2) bekezdés akként rendelkezik, hogy a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről törvényben meghatározottak szerint helyi népszavazást lehet tartani.
[26] Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése felsorolja a helyi önkormányzatnak a helyi közügyek intézése körében gyakorolható hatásköreit. Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontja szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat.
[27] A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 23. § (4) bekezdése sorolja fel a fővárosi önkormányzat feladatköreit. A felsorolás nem taxatív és az egyes feladatköröket érintően nem kimerítő. Az egyes feladatok tartalmát az ágazati törvények töltik ki tartalommal, amelyek az adott társadalmi viszony átfogó szabályozásának részeként határozzák meg többek között az állam és a fővárosi önkormányzat közötti feladatmegosztást a törvényben rögzített elvek szerint. A fakultatív feladatvállalás lehetőségét a Mötv. 10. § (2) bekezdése tartalmazza több feltétel meghatározásával. A fővárosi önkormányzat, mint közigazgatási szerv kizárólag a feladat- és hatáskörében járhat el, amelynek keretében a törvényben kötelezően megállapított, önként vállalt feladatait hajtja végre.
[28] Az Alaptörvény és a Mötv. határozza meg a fővárosi önkormányzati feladat- és hatáskörök kereteit és tartalmát. Az Alaptörvény 31. § (2) bekezdésének végrehajtása körében rendelkezik az Nsztv. 32. § (1) bekezdése akként, hogy helyi népszavazás a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben rendelhető el.
[29] A Kúria a felülvizsgálati kérelemnek elsőként az önkormányzati alapjogra – Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pont – alapított részét vizsgálta.
[30] Az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése deklarálja, hogy mindenkinek joga van a tulajdonhoz. Az Alaptörvény 32. cikk (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja, a 38. cikk (1) bekezdése értelmében pedig az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon, mely nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja (egyebek között) a közérdek szolgálata.
[31] Az Alkotmánybíróság a 26/2013. (X. 4.) AB határozatában (Indokolás [161]) összegezte a tulajdonhoz való alapjogra vonatkozó joggyakorlatát: „az alkotmányos tulajdonvédelem köre és módja nem szükségképpen követi a polgári jogi fogalmakat, és nem azonosítható az absztrakt polgári jogi tulajdon védelmével. Az alapjogként védett tulajdonhoz való jog tartalmát a mindenkori közjogi és (alkotmányos) magánjogi korlátokkal együtt kell érteni. Az alkotmányos tulajdonvédelem terjedelme mindig konkrét; függ a tulajdon alanyától, tárgyától és funkciójától, illetve a korlátozás módjától is. A másik oldalról nézve: ugyanezen szempontoktól függően az adott fajta közhatalmi beavatkozás alkotmányos lehetősége a tulajdonba más és más.”.
[32] A tulajdonhoz való jog nem minősül korlátozhatatlan alapjognak: az Alaptörvényben foglalt megfelelő alapjogi garanciák tiszteletben tartása esetében az állami beavatkozás nem kizárt. Különös jelentőséggel bír e körben az a tény, hogy amint azt az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésének második mondata is deklarálja, „a tulajdon társadalmi felelősséggel jár” {20/2014. (VII. 3.) AB határozat, Indokolás [155]}. A jogalkotó egyrészt meghatározza az önkormányzatok feladat- és hatáskörét, másrészt – ezzel egyidejűleg – kijelöli annak kereteit is.
[33] A Kúria nem vitatott tényként rögzíti, hogy az Emlékmű tulajdonosa a Fővárosi Önkormányzat. E tulajdonra kiterjed a Megállapodás hatálya, az 1. Cikk b) pontja szerint ugyanis a Megállapodás alkalmazásában az „orosz katonák és polgári áldozatok temetkezési helyei”: az elesett orosz katonák Magyar Köztársaság területén található temetkezési helyei, beleértve a temetőket, temetőparcellákat, valamint emlékműveket és más kegyeleti létesítményeket. A Fővárosi Önkormányzatot a tulajdonában álló Emlékmű vonatkozásában megilleti a tulajdonhoz való alkotmányos jog, mint önkormányzati alapjog, azonban az a 104/1996. Korm. rendelettel kihirdetett Megállapodás korlátai között gyakorolható.
[34] A kérelmező a helyi önkormányzatra hatáskört telepítő nemzeti normában foglalt olyan szabályozásra nem hivatkozott, illetve sem az Alaptörvényben, sem a Mötv.-ben, sem más jogszabályban nem jelölt meg olyan rendelkezést, amely a népszavazásra feltenni javasolt kérdésben meghatározott tevékenységet a Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatáskörébe utalná. Helyi népszavazásra javasolt kérdés pedig csak akkor hitelesíthető, ha az ügy a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozik (Alaptörvény 31. cikk (2) bekezdés, Nsztv. 32. § (1) bekezdés).
[35] Az FVB indokolt döntésével megállapította, hogy az Emlékmű fekete lepellel történő letakarásáról való döntés meghozatala a Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatáskörébe nem tartozik. Jogi álláspontja szerint a Megállapodás hatálya alatt a megörökített emlékek védelme a Kormány hatásköre, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonosként az Emlékmű vonatkozásában csak olyan döntést hozhat meg, amely a Kormány Megállapodásban vállalt kötelezettségeivel, azok teljesítésével összhangban áll.
[36] A Kúria megállapította, a kérelmező alapos indokokkal nem alapozta meg, nem igazolta, nem bizonyította, jogszabállyal nem támasztotta alá, hogy az FVB határozatában foglaltakkal ellentétben hogyan képezhetné a megörökített emlékek védelme a Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatáskörét. Önmagában a tulajdonosi jogra hivatkozás nem elégséges a hatáskör hiányán alapuló határozati megállapítás megcáfolásához. A hadisírjelleg megszűnésével kapcsolatos előadás pedig azért okszerűtlen, mert a Megállapodás változatlanul hatályban van, és alkalmazandó az Emlékműre.
[37] Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése a helyi közügyek intézése körében gyakorolható önkormányzati hatásköröket tételezi. A kérelmező nem indokolta és nem igazolta azt sem, hogy helyi - és nem országos - közügy lenne a népszavazási kezdeményezéssel elérni kívánt cél. Ennek hiányában sem alapos a hatáskör telepítésének az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjára, a tulajdonviszonyokra alapított állítása.
[38] Ezt követően a Kúria vizsgálta, hogy a kérelmező által hivatkozott Önk.hat. tv. 109. § (1) bekezdését megsértette-e az FVB a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatával.
[39] Az Önk.hat. tv. 109. § (1) bekezdése kimondja, hogy művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezéséről, áthelyezéséről, lebontásáról a település önkormányzatának képviselőtestülete, Budapesten fővárosi tulajdonú közterület vagy épület esetében a fővárosi önkormányzat közgyűlése, a kerületi önkormányzat tulajdonában álló közterület vagy épület esetében a kerületi önkormányzat képviselő-testülete dönt, és gondoskodik fenntartásáról és felújításáról.
[40] A Kúria megállapította, e törvényhely tényazonosság hiányában az ügyben nem alkalmazható, mert a művészeti alkotás elhelyezéséről, áthelyezéséről, lebontásáról való döntést utalja önkormányzati hatáskörbe, ám az ennek az eljárásnak nem tárgya. A kérelmező az Önk.hat. tv. 109. § (1) bekezdésére alapítottan sem tudta megcáfolni azt a megállapítást, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak nincs hatásköre az Emlékmű letakarásáról szóló döntés meghozatalára.
[41] A bírósági felülvizsgálati kérelemben hivatkozott, a Megállapodást kihirdető 104/1996. Korm. rendeletből, valamint a genfi egyezményekből és kiegészítő jegyzőkönyveikből az Emlékmű védelmére és korlátlan időre való megőrzésére vonatkozóan a Kormány által vállalt kötelezettség és hatáskör állapítható meg, így ez a kérelmezői hivatkozás sem volt alkalmas a határozat jogszerűségének vitatására. A véleménynyilvánítás szabadsága a törvényes keretek között gyakorolható, és a reá való hivatkozás önmagában önkormányzati hatáskört nem teremt.
[42] Az Alkotmánybíróság jogértelmezése szerint az indokolási kötelezettség azt az elvárást támasztja a bírósággal szemben, hogy a döntés indokolásának az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésekre kell kiterjednie és nem minden egyes részletre {3159/2018. (V. 16.) AB határozat, Indokolás [31]}. A Kúria tételesen megvizsgálta a bírósági felülvizsgálati kérelem I. – V. pontjaiban foglaltakat, és megállapította, hogy azok tartalmuknál fogva nem az önkormányzati hatáskör fennállásának alátámasztására vonatkoznak, ezért nem alkalmasak a határozati rendelkezés cáfolatára.
[43] Mindezek folytán a Kúria - mivel az Nsztv. 32. § (1) bekezdésére figyelemmel a hatáskör hiánya okán a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítésének megtagadása az FVB részéről jogszerű döntés - az Nsztv. 57. § (3) bekezdése alkalmazásával az FVB határozatát helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[44] Nem hitelesíthető a helyi népszavazásra javasolt kérdés, ha az ügy nem tartozik a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe.
Záró rész
[45] A Kúriának az eljárási illeték viselésére és mértékére vonatkozó rendelkezése az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdésén, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. CXXX. törvény 101. § (1) bekezdésén és 102. § (1) bekezdésén alapul, kérelmezőnek az illetéket az állami adó és vámhatóság által közzétett 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlára kell megfizetni.
[46] A Kúria a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. § (2) bekezdés e) pontja értelmében tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az illeték megfizetése során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint az adóazonosító számot közleményként fel kell tüntetni.
[47] A Kúria a fizetendő illeték esedékességének időpontját az Itv. 78. § (4) bekezdése alapján határozta meg.
[48] A Kúria végzése elleni további jogorvoslatot az Nsztv. 57. § (3) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2023. március 23.
Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke
Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró