A Kúria végzése
Az ügy száma: Knk.V.39.541/2022/2.
A tanács tagjai:
dr. Darák Péter a tanács elnöke
dr. Stefancsik Márta előadó bíró
dr. Márton Gizella bíró
A kérelmező: ()
A kérelmező képviselője: dr. Pál-Szántó Ágnes ügyvéd ()
Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 2022. november 22. napján kelt 426/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
E végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nemzeti Választási Bizottság a kérelmező, mint szervező magánszemély által előterjesztett, az „Akarja-e, hogy az Országgyűlés vonja meg a bizalmát a kormánytól?” országos népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését a 2022. november 22. napján meghozott, és a kérelmező részére ugyanezen a napon kézbesített 426/2022. számú határozatával megtagadta.
[2] Indokolása szerint a népszavazásra javasolt kérdés Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének a) és e) pontjaiban meghatározott tiltott tárgykörbe tartozik, amely ok miatt a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 11. §-a alapján a kérdés hitelesítését meg kellett tagadnia.
A felülvizsgálati kérelem
[3] A kérelmező a 2022. december 6-án előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a Nemzeti Választási Bizottság határozatának megváltoztatását és a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését kérte.
[4] Kifejtette, hogy az Alaptörvény Állam fejezet 1. cikk (2) bekezdés f) pontja szerint az Országgyűlés megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről. Ennek alapján a népszavazásra szánt kérdés eredményes népszavazás után sem módosítaná az Alaptörvényt, nem kerülne kiegészítésre az Országgyűlés feladat-, jog- és hatásköre. A Kormány az Országgyűlésnek felelős, azonban sem létrejötte, sem felállása, sem megszavazása nem tartozik az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe, ezért a javasolt kérdést illetően személyi és szervezetalakítási kérdésről nem beszélhetünk. Nem befolyásolja a miniszterelnök tisztét, mandátumát, ha az Országgyűlés a Kormány egészétől megvonja a bizalmát. A Kormány tagjait, a minisztereket nem az Országgyűlés választja, ezért az ő személyüket illetően ugyancsak nem merülhet fel a szervezetátalakítási kérdés, ugyanis amikor a miniszterek az országgyűlés előtt leteszik az esküt, akkor a Kormány már megalakult. A Kormány tagjai tevékenységükért az Országgyűlésnek felelősek, így nincs alkotmányos akadálya annak, hogy a Kormány egészétől az Országgyűlés megvonja a bizalmat. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontjával szemben az Országgyűlés a Kormánnyal szemben közvetlenül is felléphet: a Kormány az Országgyűlés végrehajtó szerve, az Országgyűlésnek felelős és a működését az Országgyűlés jogosult ellenőrizni. A Kormány egészével szembeni fellépés nem azonosítható az egyes tagjaival szembeni fellépéssel, amely a népszavazási kezdeményezés kapcsán nem merült fel. A Nemzeti Választási Bizottság összekeverte és összemosta a miniszterelnök személyével szembeni bizalmi döntést a Kormánnyal szembeni bizalmi kérdéssel. Az Országgyűlés – akár népszavazás általi kötelezés alapján – közvetlenül foganatosíthat a Kormánnyal szembeni bizalmi döntést. Nincs alkotmányjogi akadálya annak, hogy a nép arra kötelezze az Országgyűlést, hogy vonja meg a bizalmát a Kormánytól. A javasolt kérdés egyértelmű, arra csak „igen”-nel, vagy csak „nem”-mel lehet válaszolni, a népszavazás eredménye az Országgyűlést kötelezné döntéshozatalra, ezért a javasolt kérdés hitelesítése nem tagadható meg.
A Kúria döntése és jogi indokai
[5] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs törvényes lehetőség.
[6] Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Általános részét – az e törvényben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.
[7] A Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja szerint a felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját.
[8] A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja kimondja, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
[9] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a kérelmező személyi azonosítóját, amely hiányosság a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának törvényben nevesített akadálya.
[10] A Kúria rámutat, hogy a felülvizsgálati kérelemben szereplő adatok (a kérelmező lakcíme, anyja neve, születési helye és időpontja) nem tekinthetőek a kérelmező személyi azonosítójának, és jelen eljárásban annak helyettesítésére sem szolgálhatnak. A Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontjában előírt személyi azonosító a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (11) bekezdése alapján a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárt törvényben meghatározott adatkezelés során egyértelműen azonosító, különleges adatra nem utaló – külön törvényben meghatározott módon képzett – számjegysor. E törvény 13. § (1) alapján az érintettet a személyi azonosítójáról a nyilvántartó szerv hatósági igazolvánnyal tájékoztatja. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 4. § (3) bekezdése szerint a polgár az adatok igazolásának módját csak törvény eltérő rendelkezésének hiányában választhatja meg szabadon. A Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja azonban csak abban az esetben engedi a személyi azonosság igazolásának más módját (így a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát), ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval. A kérelmező esetében azonban ilyen körülmény nem áll fenn.
[11] A Kúria következetes gyakorlata szerint népszavazási ügyben a Nemzeti Választási Bizottság határozatának érdemi felülvizsgálata kizárt, ha a felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a kérelmező személyi azonosítóját. A törvény által megkövetelt személyi azonosító feltüntetése a kérelem elbírálhatóságának előfeltételét képezi, a személyi azonosító, a kérelmező azonosíthatóságára szolgáló lényeges adat [Knk.IV.37.123/2019/2., Knk.IV.37.874/2019/2., Knk.VII.37.124/2019/2., Knk.VII.37.282/2019/2.].
[12] A Kúria az iratokból megállapította, hogy kérelmező személyi azonosítója a Nemzeti Választási Bizottság eljárását megindító kérelmen ugyan feltüntetésre került, ez azonban nem pótolja a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja által kifejezetten a bírósági felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi elemeként előírt kellék meglétét. A felülvizsgálati kérelem ezen hiányossága esetére a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjának kötelezően alkalmazandó rendelkezése jogkövetkezményként a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását írja elő, melynek alkalmazásától a Kúria sem tekinthetett el.
[13] A Kúria ezért az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján a hiányos felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A döntés elvi tartalma
[14] Népszavazási ügyben a Nemzeti Választási Bizottság határozatának érdemi felülvizsgálata kizárt, ha a felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a kérelem benyújtójának – a törvény által megkövetelt – személyi azonosítóját. A személyi azonosító feltüntetése a kérelem elbírálhatóságának előfeltételét képezi, a személyi azonosító, a kérelmező azonosíthatóságára szolgáló lényeges adat.
Záró rész
[15] A Kúria a felülvizsgálati kérelem visszautasításáról érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (13) bekezdése értelmében a Ve. 229. § szerinti (2) bekezdése szerint nemperes eljárásban tárgyaláson kívül döntött
[16] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes.
[17] A Kúria végzése elleni további jogorvoslatot az Nsztv. 30.§ (1) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. december 13.
dr. Darák Péter s.k. a tanács elnöke
dr. Stefancsik Márta s.k. előadó bíró
dr. Márton Gizella s.k. bíró