A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
végzése
Az ügy száma: Knk.IV.37.856/2019/2.
A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Dobó Viola bíró
A kérelmező: K. D.
A kérelmező képviselője: Dr. Magyar György ügyvéd,
Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda
Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 178/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria
- a Nemzeti Választási Bizottság 178/2019. számú határozatát helybenhagyja
- kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10 000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
E végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) K. D. magánszemély (a továbbiakban: kérelmező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában a 178/2019. számú határozatával döntött. Az NVB az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényt, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzést a jelenleg nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyeken kívül Magyarország miniszterelnöke esetében is el kelljen végezni?”
kérdés hitelesítését jelzett határozatával megtagadta.
[2] Az NVB megállapította, hogy az országos népszavazásra javasolt kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontjában foglalt tiltott tárgykörbe ütközik. Kiemelte, hogy a népszavazásra javasolt kérdés olyan jogszabály-módosítást kezdeményezett, amely alapján a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 70. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt szabályt hatályon kívül helyezve, a miniszterelnök is a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek körébe tartozna. Hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök jogállásával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket az Alaptörvény tartalmazza, az Országgyűlés határkörébe utalva a miniszterelnök megválasztását. A miniszterelnök jogállásának jelenlegi részletszabályait tartalmazó törvény a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.). E körben utalt a Kit. 2. § a) és 3. § a) pontjára, 181. §-ára, 182-186. §-aira, 188-193. §-aira. Előadta, hogy az Nbtv. alapján kimutatható, hogy valamely munkakör, tisztség, vagy személy nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyi körbe sorolása mindenképp jogállást, ezen belül is az adott jogviszony keletkezését és megszüntetését érintő kérdés. Az NVB megállapította, hogy a miniszterelnök nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyi körbe sorolása a miniszterelnök jogállását érintő kérdésnek minősül. Rögzítette, hogy jelen kérdés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésnek minősül. Hivatkozott e körben a Kúria Knk.IV.37.393/2017/3., Knk.VII.38.256/2018/2., Knk.IV.37.790/2013/2., Knk.IV.37.393/2017/3., Knk.VII.37.959/2017/3. számú végzéseire.
A felülvizsgálati kérelem
[3] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése, 29-30. § alapján az NVB határozatának megváltoztatását és a benyújtott kérdés hitelesítését kérte.
[4] A kérelmező szerint az NVB határozata sérti az Nsztv. 11. § (1) bekezdését, az NVB tévesen értelmezte és alkalmazta az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontját. Álláspontja szerint a népszavazásra bocsátandó kérdés a mindenkori miniszterelnök megválaszthatósága feltételeinek bővítésére, a Kit. 188. § kiegészítésére irányul. Utalt az Alaptörvény preambulumára, XXXI. cikkének (1) bekezdésére és 46. cikkének (3) bekezdésére is. Kiemelte, hogy Kormány a miniszterelnök irányítása alatt, a végrehajtó hatalom letéteményeseként jár el, e körben dönt a fegyveres testületekkel kapcsolatos kérdésekben is. Ezzel összefüggésben hivatkozott az Alaptörvény 47. cikk (1)-(3) bekezdéseire. A kérelmező szerint a benyújtott kérdése nem tartozik az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontja szerinti ún. tiltott tárgykörbe.
A Kúria döntése és jogi indokai
[5] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme nem megalapozott.
[6] A Kúria elsőként megjegyzi, hogy az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontja szerint nem lehet országos népszavazást tartani az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről. E tiltott tárgykör részét képező személyi kérdést a Kúria több határozatában is értelmezte és eddigi gyakorlatában ilyennek minősítette a valamely személy Országgyűlés általi megválasztására, újraválasztására vonatkozó kérdést (Knk.IV.37.790/2013/2., Knk.IV.37.393/2017/3.), a megbízatás megszűnésének módjával kapcsolatos kérdést (Knk.VII.37.959/2017/3.) a miniszterelnök egészségügyi ellátását biztosító juttatással kapcsolatos kérdést (Knk.VII.38.256/2018/2.).
[7] Jelen népszavazási kérdés arra irányul, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa az Nbtv.-t, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzést a jelenleg nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyeken kívül Magyarország miniszterelnöke esetében is el kelljen végezni. E kérdés kapcsán a Kúriának tehát azt kellett eldöntenie, hogy ez olyan személyi kérdésnek minősül-e, amely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontja szerinti tiltott tárgykörbe ütközik.
[8] Az Alaptörvény 16. cikk (3)-(4) bekezdéseiben foglaltak alapján, a miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép. Az Alaptörvény a miniszterelnök jogállásával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, így a miniszterelnök megválasztását az Országgyűlés határkörébe utalja. Az Alaptörvény 18. cikk (5) bekezdése alapján a Kormány tagja jogállásának részletes szabályait, javadalmazását, valamint a miniszterek helyettesítésének rendjét törvény határozza meg. Az NVB határozatának meghozatalakor hatályos – ezért a Kúria felülvizsgálati eljárásában figyelembe vett –, a miniszterelnök jogállásának részletszabályait tartalmazó törvény a Kit. A Kit. 188. § tartalmazza a miniszterelnök megválaszthatóságának feltételeit, amely alapján „[m]iniszterelnöknek javasolható, illetve miniszterelnökké megválasztható minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható személy.” Az Nbtv. jelenleg hatályos szabályozása szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy esetében, az érintett jogviszonyának létesítését megelőzően kezdeményezni kell a nemzetbiztonsági ellenőrzést. Az Nbtv. 71/A. § (1) bekezdése alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez az érintett személynek hozzá kell járulnia, ennek hiányában jogviszonya nem hozható létre, illetve nem tartható fenn. Az Nbtv. 70. § (4) bekezdése b) pontja szerint nem kell kezdeményezni a miniszterelnök nemzetbiztonsági ellenőrzését.
[9] A Kúria megállapította a fenti szabályozás alapján, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyok esetében a nemzetbiztonsági ellenőrzés és annak eredménye a jogviszony létrehozását alapvetően befolyásoló jogintézmény. A Kúria Knk.VII.38.256/2018/2. számú végzésében rögzítette, hogy „[m]iniszterelnök jogállásával, javadalmazásával kapcsolatos kérdések is az Országgyűlés hatáskörébe tartoznak. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontja szerint azonban nem lehet országos népszavazást tartani az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésről. Ebből következően nem lehet olyan kérdésben népszavazást tartani, amely valamely személy – jelen esetben a miniszterelnök – státuszát, jogállását, így a megbízatása keletkezése és megszűnését, valamint jogait és kötelezettségeit érinti, ha e kérdések bármelyikéről az Országgyűlés jogosult dönteni.” Ebbe a körbe kétségtelenül beletartozik a miniszterelnök megbízatásának keletkezése és annak feltételei is. A miniszterelnök jogállását érintő személyi kérdés az, ha a miniszterelnök jogviszonya nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esne. Jelen eljárásban vizsgált kérdés tárgya tehát az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésnek minősül, így az országos népszavazás tárgya nem lehet.
[10] Parlamentáris demokráciában a miniszterelnöki megbízatás megszerzése demokratikus legitimáción alapul, alapvetően az országgyűlési képviselő-választásokon elért eredményhez kötött. A népszavazásra feltett kérdés a választópolgárok által a választások során nem mérlegelt szempontot vinne be a megbízatás megszerzésének és fenntartásának legitimáción alapuló érvényesülésébe. Éppen ezért van az jelen esetben, hogy az adott személyi kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozás miatt tiltott tárgykör. A személy megbízatása közvetlenül az Országgyűléstől ered, az Országgyűlés hatalma pedig a választópolgároktól származik. Ez a választópolgárokhoz visszavezethető közvetlen legitimációs kapcsolat az adott szabályozás okán nem egészíthető ki mással, egyebek között a személy nemzetbiztonsági ellenőrzése alkotmányosságának lehetőségével sem.
[11] Mindezek alapján a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését az NVB jogszerűen tagadta meg az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontja alapján.
Záró rész
[12] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – figyelemmel a Ve. 229. § (2) bekezdéséből következően alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény (Knptv.) 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[13] A Kúria az eljárási illetékről való rendelkezés során a Kp. 157.§ (7) bekezdésére is figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdésén keresztül alkalmazott polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 101. § (1) és 102. § (1) bekezdései alapján és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti eljárási illetéket ezért az alaptalan felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmező viseli.
[14] A Kúria e végzéséről az Nsztv. 30. § (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben nyolc napon belül közleményt tesz közzé.
[15] A Kúria végzése elleni további jogorvoslatot az Nsztv. 30. § (1) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. november 12.
Dr. Balogh Zsolt s. k. a tanács elnöke,
Dr. Horváth Tamás s. k. előadó bíró,
Dr. Dobó Viola s. k. bíró