A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
végzése
Az ügy száma: Knk.IV.37.795/2020/4.
A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos bíró
A kérelmező: ……
(…….)
Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 43/2020. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 43/2020. számú határozatának felülvizsgálatára irányuló kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
E végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) ……. magánszemély (a továbbiakban: kérelmező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában a 43/2020. számú határozatával döntött. Az NVB az
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy emberiesség elleni bűncselekménynek minősül az orrot és szájat eltakaró orvosi eszköz, arcmaszk használatától függővé tenni egyéni szabadságjogok, úgymint tömegközlekedési eszköz használata, javak vásárlása és szolgáltatások igénybevétele gyakorlását?”
kérdés hitelesítését jelzett határozatával megtagadta.
[2] Az NVB megállapította, hogy a népszavazásra javasolt kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján az Alaptörvény módosítására irányuló tiltott tárgykörbe ütközik, valamint nem felel meg a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 9. §-a szerinti népszavazási egyértelműség követelményének sem a választópolgár sem a jogalkotó tekintetében, amely okok miatt a kérdés hitelesítését az Nsztv. 11. §-a alapján megtagadta.
A felülvizsgálati kérelem
[3] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte annak érdekében, hogy a benyújtott kérdés hitelesítésre kerüljön.
[4] A felülvizsgálati kérelem szerint az NVB a kérdést tévesen az Alaptörvény II. cikk és XX. cikk előírásainak módosítására irányuló javaslatnak értelmezte, mely a kérelmező szerint egyenes nyelvi értelmezéséből nem vezethető le. Továbbá a kérelmező – számos érvet felhozva − azt állította, hogy a Nsztv. 9. §-a szerinti népszavazási egyértelműség követelményének is maradéktalanul megfelel a kérdés.
[5] A felülvizsgálati kérelemhez a kérelmező nem csatolt ügyvédi meghatalmazást, illetve szakvizsga bizonyítvány másolatot.
A Kúria döntése és jogi indokai
[6] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs lehetőség.
[7] Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Általános részét – az e törvényben foglalt eltérésekkel – alkalmazni kell. A Ve. 224. § (5) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
[8] Az NVB határozata részletesen tartalmazta a jogorvoslati lehetőségre történő felhívást, annak határidejét, módját, s többek között azt is, hogy a bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező, illetve jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
[9] A kérelmező által benyújtott felülvizsgálati kérelem e törvényi feltételnek nem felelt meg, mivel ügyvédi meghatalmazást, illetve szakvizsga bizonyítvány másolatot nem nyújtott be a Kúria részére.
[10] A Ve. 231. § (2) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.
[11] A fentiekre tekintettel a Kúria a kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Záró rész
[12] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás (visszautasítás) illetékmentes.
[13] A Kúria végzése elleni további jogorvoslatot az Nsztv. 30. § (1) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2021. augusztus 31.
Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke,
Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró