A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Knk.IV.37.774/2017/2.
A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt bíró
A kérelmező: P. M. D.
A kérelmező képviselője: Dr. T. Tóth Balázs ügyvéd
A kérelmezett: Fővárosi Választási Bizottság
Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Választási Bizottság 34/2017. (VIII.25.) FVB számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 34/2017. (VIII.25.) FVB számú határozatát megváltoztatja, és az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés helyezze hatályon kívül a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi létesítményének nyomvonalával kapcsolatban hozott 229/2017. (IV. 5.) számú határozatát?”
népszavazásra javasolt kérdést hitelesíti.
A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
E végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A népszavazási kezdeményezés szervezői 2017. augusztus 2. napján, személyesen eljárva, aláírásgyűjtő ívet nyújtottak be a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB) a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 36. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
[2] Az FVB a 34/2017. (VIII. 25.) FVB számú határozatával a B. A. és P. M. D. magánszemélyek által benyújtott fővárosi szintű helyi népszavazási kezdeményezés tárgyában a következő határozatot hozta:
[3] A Fővárosi Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés helyezze hatályon kívül a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi létesítményének nyomvonalával kapcsolatban hozott 229/2017. (IV. 5.) számú határozatát?”
kérdés hitelesítését megtagadta.
[4] A Fővárosi Közgyűlés 2017. április 5-i ülésén a 229/2017. (IV. 5.) számú határozattal (a továbbiakban: Kgy határozat) úgy döntött, hogy „Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának 425/ÖK/2007. (VIII. 29.) és 232/ÖK/2009. (IV. 29.) sz. határozatai, a Fővárosi Közgyűlés 700/2009. (V. 14.) Főv. Kgy. és 2385/2011. (VIII. 31.) Főv. Kgy. határozatai, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia ad hoc bizottságának szakvéleménye és az Országos Vízügyi Főigazgatóság Tudományos Tanácsának Római-parti gát Munkabizottsága szakmai állásfoglalásának figyelembevételével, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ’Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi fejlesztésének kérdéseiről’ tárgyú összehasonlító szakértői értékelés alapján a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmény a Duna-part menti nyomvonalon, továbbá a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak mentén kerüljön megvalósításra.” A szervezők fővárosi népszavazásra javasolt kérdése a Duna-parti nyomvonalat érintő közgyűlési határozat hatályon kívül helyezésére irányult.
[5] Az FVB szerint a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét szolgáló létesítmény helyét törvény határozza meg. Az egyes fővárosi fejlesztési beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2015. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Beruházás-gyorsítási törvény), pontosan körülírta azt a területet, ahol a védmű megvalósítására irányuló beruházás megvalósul. Ennél fogva az árvízvédelmi mű elhelyezkedésének, nyomvonalának meghatározása nem tartozik a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe.
[6] A fentiekből az FVB azt a következtetést vonta le, hogy a Fővárosi Közgyűlés a népszavazási kezdeményezéssel visszavonni kívánt határozatában a hatókörén kívül eső jogszabályokban, törvény – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény(a továbbiakban: Mötv.) – által előírt kötelezettsége körében, a törvényben foglaltaknak megfelelően jelölte ki a Csillaghegyi-öblözet védelmét szolgáló árvízvédelmi védmű nyomvonalát. Ezért a Fővárosi Választási Bizottság megítélése szerint a tárgyban helyi népszavazás nem tartható.
[7] Mindezek alapján a Fővárosi Választási Bizottság – figyelemmel az Nsztv. 61. § (2) bekezdésére – az Nsztv. 41. §-ában fogalt hatáskörében eljárva a kérdés hitelesítését megtagadta.
A felülvizsgálati kérelem
[8] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a Beruházás-gyorsítási törvény FVB által hivatkozott fordulata nem hatásköri szabály, hanem a törvény hatályát határozza meg. Maga a törvény meghatározott beruházások gyorsításáról szól, nem tárgya semmiféle nyomvonal-kijelölés. Az ilyenként való értelmezés a kérelmező szerint jogszabálysértő.
[9] A kérelmező másodsorban az FVB határozatának önellentmondására hívta fel a figyelmet. Eszerint a Fővárosi Közgyűlés azért nem helyezheti hatályon kívül a kezdeményezés tárgyává tett határozatát, mert nincs arra hatásköre. Ha ez így van, akkor viszont azt elfogadni sem lett volna joga. A kérelmező felhívja a figyelmet, hogy ebben az esetben az illetékes kormányhivatalnak kellene eljárnia törvényességi felügyeleti jogkörében a jogszabálysértés orvoslása iránt.
A Kúria döntése és jogi indokai
[10] A felülvizsgálati kérelem megalapozott.
[11] Az FVB határozatában hivatkozott Beruházás-gyorsítási törvény 1. § (1) bekezdés b) pontja említi a Csillaghegyi-öblözetet. A jogszabályhely szerint e törvény (a Beruházás-gyorsítási törvény) hatálya kiterjed az Aranyhegyi-patak és partéleitől számított 20 méteres, a Barát-patak és partéleitől számított 20 méteres és a patakok torkolata között a Duna medre és a jobb partélétől számított 50 méteres szélességű területen megvalósuló, a Budapest főváros III. kerületében a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét szolgáló közterületi, közmű és árvízvédelmi beruházás (a továbbiakban: árvízvédelmi beruházás) által érintett – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben megjelölt – ingatlanokra, valamint az árvízvédelmi beruházással összefüggő beszerzésekre és közigazgatási hatósági eljárásokra, ide nem értve a nyomvonalas sajátos építményfajták engedélyezési eljárásait, az előzetes vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati eljárásokat, valamint a kisajátítási eljárást. Ugyanezen § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt beruházások megvalósítása kiemelkedően fontos közérdek, továbbá a beruházások megvalósítása érdekében kötendő szerződések halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos közérdek célját szolgáló szerződéseknek tekintendőek.
[12] A Beruházás-gyorsítási törvény hivatkozott pontja kijelöl egy-egy partszakaszon, vízfolyások menti területsávot, amelyekre nézve meghatározott árvízvédelmi beruházások megvalósítása során az engedélyezési eljárásokra bizonyos speciális szabályok vonatkoznak. A törvény ezen sajátos előírások tartalmi részleteire terjed ki. A különleges rendelkezések alkalmazási körét területileg egy-egy kijelölt partszakasz part menti szalagsávjában határozzák meg, melynek szélességén belül helyezkednek, illetve helyezkedhetnek el a törvénnyel érintett árvízvédelmi művek, jövőbeli beruházások. A megkülönböztetés indoka a szóban forgó beruházások kiemelt közérdekké nyilvánított volta. A szalagsávon belüli árvízvédelmi művek helyének pontos kijelöléséről a Beruházás-gyorsítási törvény nem szól, tekintettel arra, hogy az nem képezi szabályozási tárgyát. Ingatlanokra, valamint az árvízvédelmi beruházással összefüggő beszerzésekre és közigazgatási hatósági eljárásokra irányulnak a normák, ide nem tartozónak tekintve a nyomvonalas sajátos építményfajták engedélyezési eljárásait, az előzetes vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati eljárásokat, valamint a kisajátítási eljárást.
[13] A Kúria emiatt megállapítja, hogy a felhívott törvényhelynek a népszavazási kérdéssel nincs közvetlen összefüggése. A törvény tárgya meghatározott beruházások hatósági eljárási szabályainak akként való alakítása, hogy a fejlesztéseket gyorsabban lehessen megvalósítani. A jogszabály hatálya kiterjed a Csillaghegyi-öblözetben megvalósítandó védműre a parttól számított meghatározott sávon belül. Nyomvonal kijelöléséről azonban ezen a sávon belül vagy akár kívül tehát nincsen szó.
[14] A szervezők fővárosi népszavazásra javasolt kérdése ugyanakkor kifejezetten a part menti, azaz a Duna-parti nyomvonalat érintő közgyűlési határozat hatályon kívül helyezésére irányul. A fővárosi önkormányzat nyomvonal-kijelölési jogköre a Kúria szerint egészen más, eltérő törvényi felhatalmazáson alapul, mint az egyes beruházásokkal kapcsolatos közigazgatási tevékenységek gyorsításának előírása, mégpedig az alábbiak szerint.
[15] A Mötv. 23. § (4) bekezdés 12. pontja alapján a fővárosi önkormányzat feladata különösen a környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás. A Mötv. 23. § (1) bekezdése szerint a fővárosi önkormányzat továbbá ellátja mindazokat a terület- és településfejlesztési, valamint területrendezési, településrendezési és településüzemeltetési feladatokat, amelyek a főváros egészét érintik, vagy amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak.
[16] A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 3. § (3) bekezdése szerint „(a) területrendezés feladata különösen:
a) a környezeti adottságok feltárása és értékelése;
b) a környezet terhelését, terhelhetőségét és a fejlesztési célokat figyelembe vevő területfelhasználásnak, az infrastrukturális hálózatok területi szerkezetének, illetve elhelyezésének – az ágazati koncepciókkal összhangban történő – megállapítása”.
[17] Megállapítható, hogy az infrastrukturális hálózatok körében az árvízvédelmi művek elhelyezésének, létesítésének tervezése az országos rendszer fejlesztési stratégiája által meghatározott keretek között terület- és településrendezési feladat. Abban a tekintetben pedig, hogy az e feladattal kapcsolatos hatáskörök a különböző kormányzati szintek között hogyan oszlanak meg, a területrendezési szabályokhoz kell fordulni.
[18] A területrendezési eljárások szabályai a Tftv. 23/D. § (1) és (2) bekezdése szerint kiterjednek egyfelől a területrendezési tervekben nem teljes körű pontossággal szereplő, külön jogszabályban meghatározott térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezésére. Másrészt vonatkoznak a tervi elem településrendezési mélységű lehatárolásának hiányában a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott műszaki infrastruktúrahálózatok nyomvonalainak településrendezési mélységű pontosítására.
[19] A Mötv. idézett 23. § (1) bekezdése szerint a fenti tervhierarchiához kötődő települési és térségi feladatokat a fővárosban a fővárosi önkormányzat látja el. Az árvízvédelem nyilvánvalóan abba a körbe tartozik, ami a főváros egészét is érinti, értelemszerűen az országos védelmi rendszernek való megfelelőség mellett.
[20] A fővárosi önkormányzat tehát e keretek között, a jogszabályi felhatalmazások alapján, ugyancsak meghatározott eljárási szabályok betartásával pontosíthatja meghatározott árvízvédelmi mű nyomvonalát. A hatáskör a Mötv.-n és más jogszabályokon alapul, annak tartalma, azon belül is a nyomvonal kijelölése a Tftv.-n és más település- és területrendezési jogszabályokon alapul.
[21] Mindezek alapján a fővárosi önkormányzatnak a Csillaghegyi-öblözet védelmét szolgáló árvízvédelmi védmű nyomvonalának – jogszerű keretek közötti – kijelölésére van törvényi felhatalmazása, ami viszont más, mint amire az FVB határozatában hivatkozik. A felhívott jogszabállyal a kérdés ezért nem ellentétes, miképpen nem az a ténylegesen feljogosító hatásköri rendelkezésekkel sem.
[22] A Kúria ezek szerint megállapítja, hogy a fővárosi önkormányzat nyomvonal-kijelölési hatásköre a elsősorban a Mötv. és a Tftv. vonatkozó rendelkezésein és nem az FVB által hivatkozott Beruházás-gyorsítási törvényen alapul. A tárgya ennek az utóbbi jogforrásnak egészen más, egyes fővárosi fejlesztési beruházások gyorsítása és egyszerűsítése. A nyomvonalról való döntések ezzel a szabállyal nem ütköznek.
[23] A Kúria egyetért a kérelmezővel, hogy az FVB által hivatkozott jogszabályhely hatásköri szabály, nem pedig nyomvonal-kijelölés. Nem állítható ennek alapján, hogy a védmű helyét törvény határozná meg. A fővárosi önkormányzatnak tehát a Kgy. határozata meghozatalakor volt mozgástere. E mozgástéren belüli döntési szabadság „visszaadására” irányul a népszavazási kérdés, amikor a határozat hatályon kívül helyezésének helyeslésére kérdez rá.
[24] Összességében megállapítható, hogy a népszavazási kérdés a fentiek szerint nem ütközik magasabb szintű jogszabályba, továbbá tárgya egyértelműen az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügy. A kérdés tehát megfelel az Nsztv. 32. § (1) bekezdésének, mivel az ügy a fővárosi önkormányzat közgyűlése hatáskörébe tartozik.
[25] A népszavazási kérdés egyértelműségét nem kellett vizsgálni, tekintettel arra, hogy sem az FVB határozata, sem a vele szemben benyújtott kifogás nem említ ilyen indokot.
[26] Az FVB kérelmező által vitatott határozata a fentiekből következően, lényegét illetően a Mötv. 23. § (4) bekezdés 12. pontjába, a Tftv. 23/D. § (1) és (2) bekezdésébe, valamint az Nsztv. 32. § (1) bekezdésébe ütközően törvénysértő. Mindezek miatt a Kúria az Nsztv. 61. § (3) bekezdésére tekintettel alkalmazott 57. § (3) bekezdése alapján a 34/2017. (VIII. 25.) FVB sz. határozatot megváltoztatta, és a szervezők által benyújtott népszavazási kérdést hitelesítette.
Alkalmazott jogszabályok
[27] 2013. évi CCXXXVIII. törvény32. § (1) bekezdés, 57. § (3) bekezdés, 61. § (3) bekezdés; 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdés 12. pont, 1996. évi XXI. törvény 23/D. § (1) és (2) bekezdés; 2015. évi CXVI. törvény 1. § (1) és (2) bekezdés
Záró rész
[28] A Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján rendelkezett az eljárási illeték viseléséről.
[29] A Kúria e határozatát az Nsztv. 30. § (3) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben nyolc napon belül közzéteszi.
[30] A Kúria végzése elleni további jogorvoslatot az Nsztv. 61. § (3) bekezdésén alapuló 57. § (3) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2017. október 10. napján
Dr. Kalas Tibor s. k. a tanács elnöke,
Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró