A Kúria
végzése
Az ügy száma: Knk.I.39.469/2022/2.
A tanács tagjai:
dr. Hajnal Péter a tanács elnöke
dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró
dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró
Az I. rendű kérelmező: … (…)
Az I. rendű kérelmező képviselője: Bajcsay Ügyvédi Iroda (…, eljár: dr. Bajcsay Gergely ügyvéd)
A II. rendű kérelmező: … (…)
A II. rendű kérelmező képviselője: Dr. Csóka Velmira Ügyvédi Iroda (…, eljár: dr. Csóka Velmira ügyvéd)
A III. rendű kérelmező: Volner Párt (…,
A III. rendű kérelmező képviselője: Dr. Sobor Ügyvédi Iroda (…., eljár: dr. Sobor Dávid ügyvéd)
A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság (…)
Az eljárás tárgya: a Nemzeti Választási Bizottság 20/2021. számú határozatának bírósági felülvizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 20/2021. számú határozatát megváltoztatja, és az „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?” népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A 30.000 (harmincezer) forint eljárási illeték az állam terhén marad.
A Kúria elrendeli e végzésének a Magyar Közlönyben való közzétételét.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] … (a továbbiakban: Szervező) magánszemélyként népszavazásra javasolt kérdést nyújtott be 2021. július 21. napján a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
[2] Az NVB a 2021. augusztus 30. napján kelt, a Magyar Közlönyben 20/2021. (VIII. 31.) számon közzétett határozatával (a továbbiakban: NVB Határozat) az „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?” népszavazásra javasolt kérdést az Nsztv. 11. § (1) bekezdése alapján hitelesítette. Az NVB a - honlapján nyilvánosság számára is megismerhető - jegyzőkönyvében rögzítette, hogy a kérdés célja az említett törvény hatályon kívül helyezése, így az az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, továbbá mind a jegyzőkönyvben, mind pedig az NVB Határozat [7] pontjában foglaltak szerint a kérdés az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben megfogalmazott követelményeknek megfelel.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmek
[3] A kérelmezők külön-külön eljárva bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be - jogszabálysértésre hivatkozva - az NVB Határozat ellen, kérték annak megváltoztatását és a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítésének a megtagadását.
[4] Az I. rendű és a II. rendű kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében az érintettség körében kifejtette, hogy az Alkotmánybíróság 28/2015. (IX. 24.) AB határozata alapján és a Kúria Knk.IV.38.142/2015/7. számú határozata szerint az Nsztv. 1. §-a alapján alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 222. § (1) bekezdése népszavazási ügyben kiterjesztően értelmezendő. A Kúria következetes gyakorlatára utalva hangsúlyozták, hogy országos népszavazási ügyben az érintettség hiányát nem lehet megállapítani, az I. és a II. rendű kérelmező is országos népszavazáson választójoggal rendelkezik, továbbá az I. rendű kérelmezőnek …, a II. rendű kérelmezőnek pedig … ... kerületi lakosként közvetlen érintettsége is fennáll, figyelemmel a Fudan Hungary Egyetem tervezett helyszínére. A III. rendű kérelmező az érintettség körében a Ve. 28/2015. (IX. 24.) AB határozat szerinti kiterjesztő értelmezésén túl az 1/2014. (I. 21.) AB határozat, a 31/2013. (X. 28.) AB határozat, valamint az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdése, I. cikk (4) bekezdése és VIII. cikk (3) bekezdése alapján hangsúlyozta, hogy az országos népszavazáson való részvételi jog egyes elemei nem pusztán a választók individuális joga, hanem e politikai részvételi jog alanyai lehetnek a pártok is, így érintettsége fennáll.
[5] Az I. rendű kérelmező a felülvizsgálati kérelem jogalapjaként az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjának megsértését jelölte meg. Előadta, hogy a hivatkozott jogszabály kizárja az országos népszavazás kezdeményezését nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség tekintetében, ugyanakkor Magyarország és a Kínai Népköztársaság között megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) jött létre a Fudan Egyetem magyarországi felsőoktatási tevékenységének támogatásáról, amelyet a 2018. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Fudan tv.) hirdetett ki, elismerve a nemzetközi szerződés kötelező hatályát. A Megállapodás 1. cikkében a felek vállalják, hogy biztosítják a Fudan Egyetem magyarországi felsőoktatási tevékenységének a támogatását, a Megállapodásban foglaltak végrehajtásáért Magyarország nevében az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Kínai Népköztársaság részéről pedig a Fudan Egyetem felel. A Megállapodás végrehajtásának következő lépése a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Alapítványi tv.), amely a vagyonkezelői alapítvány létrehozásáról, működésének vagyonjuttatással, támogatással, adománnyal történő segítéséről szól. Az Alapítvány feladata a Fudan Egyetem magyarországi létrehozása, működtetése. Álláspontja szerint azáltal, hogy a hitelesítésre benyújtott kérdés az Alapítványi tv. hatályon kívül helyezésére vonatkozik, egy érvényes és eredményes, igen többséggel záruló népszavazás következtében az Alapítványi tv.-t az Országgyűlésnek hatályon kívül kellene helyeznie, ami közvetlenül érinti a Megállapodás, mint nemzetközi szerződés végrehajtását. A Kúria Knk.VII.37.371/2017/2. számú végzésében foglaltakra utalva rámutatott arra, hogy a hivatkozott ügyben megállapítottak szerint, mivel a népszavazásra feltenni szándékozott kérdés nem csupán összefüggésben áll a nemzetközi kötelezettségvállalással, hanem annak elfogadásának és végrehajtásának útján valósulhat meg, így az Országgyűlés jogalkotói szerepének mellőzése önmagában is a vállalt kötelezettség sérelmét jelenti. Álláspontja szerint az Alapítványi tv. a megvalósítás kereteit biztosítja a Megállapodás általános céljainak és több konkrétan meghatározható együttműködési elemének, utalt a Megállapodás 3. és 7. pontjában foglaltakra (vagyonkezelő alapítvány létrehozása és számára vagyonrendelés), a 3. pont alapján az átadott ingatlanokon való infrastrukturális fejlesztésekre, továbbá az Alapítványi tv. 2. § (1) bekezdés a) pontja és 3. §-a, valamint a Megállapodás általános céljai között megjelölt „Fudan Hungary Egyetem” létrehozására, amelyről az Országgyűlés eredményes népszavazást követő három évig nem gondoskodhatna. Érvelése szerint ebből az következik, hogy a hitelesítésre benyújtott kérdés közvetlen kapcsolatban van a Megállapodással, az Alapítványi tv. hatályon kívül helyezése pedig nyilvánvalóan felvetné a nemzetközi szerződés megváltoztatását, feltételeinek, végrehajtásának az újratárgyalását, de akár a felmondás lehetőségét is, ami a hivatkozott gyakorlat szerint az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjába ütköző, ezáltal népszavazásra nem bocsátható. Jogi álláspontja megerősítéseként utalt a Knk.37.178/2014/3. és Knk.37.358/2015/3. számú végzésekre is. Álláspontja szerint tehát az NVB Alaptörvény-ellenesen hitelesítette a kérdést.
[6] A II. rendű kérelmező a felülvizsgálati kérelem alapjaként az Nsztv. 9. § (1) bekezdésének a megsértésére, azaz az - Alkotmánybíróság 51/2001. (XI. 29.) AB határozata és a Kúria következetes gyakorlata alapján a választói és a jogalkotói - egyértelműség hiányára hivatkozott. Rámutatott arra, hogy a választói egyértelműség követelményét a világos, kizárólag egyféleképpen értelmezhető, a lényegét jól érthető és átlátható kérdés elégíti ki, amelynek álláspontja szerint a hitelesített kérdés nem felel meg. E tekintetben több kúriai határozatot is nevesített, de kiemelten hivatkozott a 136/2016. (X. 15.) NVB határozat tárgyában hozott Knk.VII.37.997/2016/4. számú határozatban foglaltakra, amely szerint nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz. Utalt továbbá a Knk.VII.37.997/2016/4. számú határozatban nevesített kúriai határozatokban megfogalmazott követelményekre, amelyek szerint annak vizsgálata szükséges, hogy van-e lehetősége a választópolgárnak átlátni döntésének valamennyi érdemi következményét, fel tudja-e ismerni, hogy van-e kézzel fogható eredménye a véleménynyilvánításának, továbbá arra is, hogy a választópolgártól nem várható el, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés szerinti törvény hatályon kívül helyezésének minden következményét átlássa. Kifejtette, hogy a Megállapodás létrejött, a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerése a Fudan tv. elfogadásával megtörtént. Álláspontja szerint mivel a Szervező, illetve politikai tevékenységének keretét adó politikai tömörülés teljes mértékben elveti a Fudan Egyetem magyarországi felsőoktatási tevékenységének megkezdését, így a választópolgár egy esetleges népszavazáson okkal gondolhatja, hogy az valójában a Fudan Egyetem magyarországi működésének a megkezdéséről szól.
[7] A II. rendű kérelmező álláspontja szerint egy érvényes és eredményes népszavazás - a látszattal szemben - csak azt eredményezheti, hogy az Alapítványi tv.-t hatályon kívül kell helyeznie az Országgyűlésnek, majd ezt követően a Kormánynak más működési-támogatási formát kell találnia a Fudan Egyetem magyarországi felsőoktatási tevékenységének megkezdéséhez, amelyre nemzetközi megállapodás kötelezi. A kérdésre adandó igen válasz mögötti választópolgári szándék és az azzal elérhető eredmény összhangja ez esetben sem áll fenn, ezáltal a kérdés megtévesztő jellegű és nem teljesíti a választói kérdésegyértelműség követelményét.
[8] A II. rendű kérelmező a jogalkotói egyértelműség körében rámutatott arra is, hogy a formális megfelelés egyszerűen teljesíthető az Alapítványi tv. hatályon kívül helyezésével, azonban nem látható, hogy a hatályon kívül helyezett jogszabály által megváltozott életviszonyokra az Alaptörvény keretei között hogyan tud hatással lenni. Kifejtette, hogy magát a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványt már bejegyezték, a népszavazás időpontjára a vagyonátadáshoz kapcsolódó jogi eljárás is lezajlik, s a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései szerint - figyelemmel a 3:382. § (3) bekezdésére és a 3:384. § (2) bekezdésre - az alapítványi vagyonrendeléssel a közhatalom elveszíti egyedi rendelkezési jogosultságát, ezáltal pedig a jogalkotót terhelő törvényalkotás terjedelme sem egyértelmű.
[9] A III. rendű kérelmező - az I. rendű kérelmezővel egyezően - arra hivatkozott, hogy az NVB Határozat az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjába ütközik. Álláspontja szerint a népszavazási kérdés tiltott tárgykörbe tartozik, így az nem hitelesíthető. Rámutatott arra, hogy az Alapítványi tv. 1. § (1) bekezdése, 2. § (1) bekezdés a) pontja és 7. §-a szerinti szabályozásból egyértelmű, hogy annak előzménye és alapja is egy nemzetközi szerződés, továbbá, hogy a népszavazásra bocsátandó kérdés ezáltal egy nemzetközi szerződés teljesítésének elemeit kérdőjelezi meg, mivel az kihatással van a Fudan tv.-nyel kihirdetett Megállapodásra, mint nemzetközi szerződésre. Hangsúlyozottan hivatkozott a Megállapodás 1., 2. és 4. cikkében foglaltakra, amelyek alapján Magyarország nemcsak a Megállapodás, hanem - álláspontja szerint - az abból fakadó intézkedések, ezáltal a később megalkotott Alapítványi tv.-ben foglaltak teljesítésére is kötelezettséget vállalt.
[10] A Kúria az alapügyben a bírósági felülvizsgálati kérelmeket megküldte a Szervezőnek, aki a részére biztosított határidőben észrevételt nem tett.
[11] Az alapeljárás során a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány perbelépés iránti kérelmet nyújtott be, a kérelmezők pernyertességét kívánta érdekeltként támogatni. A kérelmet a Kúria az alapügyben hozott Knk.I.40.792/2021/6. számú végzésével elutasította.
A Kúria Knk.I.40.792/2021/10. számú végzése és az Alkotmánybíróság IV/234/2022. számú határozata
[12] A Kúria a Knk.I.40.792/2021/10. számú végzésével az NVB 20/2021. számú határozatát helybenhagyta. Indokolásában megállapította, hogy egyrészt a kérdés nem ütközik nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség tárgykörébe, másrészt az Alapítványi tv. hatályon kívül helyezésére irányuló kérdés nyelvtani szempontból a lehető legegyszerűbb kérdőmondat formájában van megfogalmazva, arra a választópolgár által tudatosan és megfontoltan, egyértelműen igen vagy nem válasz adható.
[13] A Kúria döntése ellen az I. rendű kérelmező alkotmányjogi panaszt nyújtott be. Az Alkotmánybíróság a 2022. május 17. napján kelt IV/234/2022. számú határozatával megállapította, hogy a Kúria Knk.I.40.792/2021/10. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.
[14] A Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. § (1) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárásában a Kpk.IV.39.461/2022/3. számú végzésével a IV/234/2022. számú AB határozat alapján a Kúriát - mint elsőfokon eljárt bíróságot - új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásra azt az iránymutatást adta, hogy a Kúria népszavazási ügyben eljáró tanácsa vegye figyelembe a IV/234/2022. számú AB határozatban foglaltakat, s annak alapján hozza meg új határozatát.
A Kúria új eljárásában hozott döntése és jogi indokai
[15] Az Nsztv. a jogorvoslat előterjesztésére való jogosultságra eltérő rendelkezést nem tartalmaz, ezáltal a Ve. bírósági felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezései irányadók.
[16] A Ve. 222. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az NVB határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.
[17] Az I-III. rendű kérelmezők az eljárási legitimáció körében részletes nyilatkozatot tettek. Természetes személy, valamint párt kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelme alapján indult eljárásban a Kúria már több végzésben akként tartotta fenn az érintettség körében kialakított korábbi joggyakorlatot, hogy azt a kérelmezők vonatkozásában nem tette vizsgálat tárgyává. Az egységes és irányadó gyakorlatot követve a Kúria a kérelmezők e vonatkozású részletes nyilatkozatait nem vizsgálta, megállapította, hogy érintettségük fennáll és felülvizsgálati kérelmeiket érdemben vizsgálta.
[18] Az I-III. rendű kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelmei a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség fennállása, ezáltal az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjának megsértését eredményező kérdéshitelesítés okán - a következők szerint - megalapozottak.
I.
[19] Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése meghatározza azokat a tárgyköröket, amelyek nem bocsáthatók országos népszavazásra. Az I. rendű és a III. rendű kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmeket az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjának megsértésére alapította, amelyre figyelemmel fennálló alaptörvényellenesség okán álláspontjuk szerint meg kellett volna tagadni a kérdés hitelesítését. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. A nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségre a II. rendű kérelmező is utalt. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmek alapján azt vizsgálta, hogy az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjába ütközik-e a népszavazásra javasolt kérdés. Az I. és a III. rendű kérelmező más-más aspektusból, de mindketten azon Megállapodásra vezették vissza a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség fennállását, amelyet a Fudan tv. hirdetett ki.
[20] A Kúriát a IV/234/2022. számú AB határozat az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 39. § (1) bekezdése értelmében köti, attól nem térhet el, ezért döntésénél - a tiltott tárgykört érintően - az abban kifejtetteket vette figyelembe. Ez alapján a Fudan tv.-nyel kihirdetett nemzetközi szerződés, mint sajátos nemzetközi együttműködési megállapodás tartalmi vizsgálata, továbbá a Fudan tv. szerinti Megállapodást - mint a Fudan tv.-nyel kihirdetett nemzetközi szerződést - követő jogi szabályozási környezet vizsgálata során értékelés körébe vonta, hogy a hitelesítés tárgyát képező kérdés a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek végrehajtásának választott módját közvetlenül érinti, azzal szoros kapcsolatban van, mivel a Megállapodásból fakadó kötelezettségek végrehajtásával közvetlen összefüggésben áll az, hogy az Alapítványi tv. hatályban van-e, vagy azt népszavazás eredményeként hatályon kívül helyezik-e.
[21] Az Alaptörvény Q. cikk (3) bekezdésének rendelkezéséből („A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.”) az következik, hogy a nemzetközi jog egyéb, Magyarországra kötelező szabályai - ideértve a nemzetközi szerződéseket - a jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) III. Fejezete (7. és 8. §-a) szabályozza a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerését. Az Eljárási tv. 7. § (2) bekezdése értelmében a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazást a nemzetközi szerződést kihirdető törvény vagy kormányrendelet - azaz kihirdető jogszabály - tartalmazza.
[22] A Fudan tv. által kihirdetett Megállapodás - ami e kihirdetés által a magyar jogrendszer részét képező nemzetközi szerződés - a Fudan Egyetem magyarországi felsőoktatási tevékenységének támogatásáról szól. Ez - a Megállapodás 1. cikke alapján - az oktatási tevékenység támogatásának olyan biztosítását jelenti, amely kiterjed a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területekre, különösen a gazdaságtudományok, társadalomtudomány és informatikai képzési területekre. A Felek kijelentik továbbá, hogy a Fudan Egyetem a Kínai Népköztársaságban rendelkezésre álló akkreditációja keretében adja ki a felsőoktatási fokozatot adó okleveleket a magyarországi képzéseiben résztvevő hallgatóinak. A Megállapodás olyan kétoldalú akaratmegegyezésen alapul, amelynek tárgya és rendeltetése Magyarország és a Kínai Népköztársaság között a Fudan Egyetem magyarországi felsőoktatási tevékenységének támogatása (Fudan tv. 3. §).
[23] A Fudan tv. szerinti Megállapodás 2. cikke meghatározza a Fudan Egyetem jogi státuszát, 3. cikke a Megállapodás végrehajtásáért felelős szerveket [Magyarország nevében az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Kínai Népköztársaság nevében a Fudan Egyetem]. A Megállapodás 4. cikke értelmében a Felek a jelen Megállapodást és az abból fakadó intézkedéseket saját nemzeti jogszabályaik és rendelkezéseik alapján teljesítik és értelmezik, továbbá Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső jogi eljárásokat 2019. február végéig lefolytassa.
[24] A Fudan tv. szerinti Megállapodást, mint nemzetközi szerződést követően Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság között a Fudan Egyetem részvételével alapítandó magyar egyetem létrehozásának előkészítéséről szóló együttműködési megállapodás létrehozására adott felhatalmazásról szóló 64/2020. (VIII. 14.) ME határozat az Eljárási tv. 5. § (1) bekezdés szerinti felhatalmazást megadta. A Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság között a Fudan Egyetem részvételével alapítandó magyar egyetem létrehozásának előkészítéséről szóló együttműködési megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról szóló 1549/2020. (VIII. 17.) Korm. határozatban a Kormány egyetértett a Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság között a Fudan Egyetem részvételével alapítandó magyar egyetem létrehozásának előkészítéséről szóló együttműködési megállapodás bemutatott szövegével. Felhatalmazta az innovációért és technológiáért felelős minisztert vagy az általa kijelölt személyt a megállapodás bemutatott szövegének - jóváhagyás fenntartásával történő - végleges megállapítására. Felhívta a külgazdasági és külügyminisztert, hogy amegállapodás szövege végleges megállapításához szükséges meghatalmazási okiratot adja ki. Jóváhagyta a megállapodás kihirdetéséről szóló kormányrendelet tervezetét, és elrendelte a megállapodás szövegének végleges megállapítását követően annak a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.
[25] A Stratégiai Együttműködési Megállapodás megkötéséről a Fudan Egyetemmel tárgyú 1186/2021. (IV. 21.) Korm. határozattal a Kormány felhívta a Budapest Diákváros megvalósításáért, valamint a Fudan Egyetem részvételével alapítandó magyarországi felsőoktatási intézmény működési környezete kialakításáért felelős kormánybiztost, hogy - szükség szerint az általa kijelölt személy útján - gondoskodjék a Magyarország Kormánya és a Fudan Egyetem között kötendő stratégiai megállapodás (a továbbiakban: Stratégiai Együttműködési Megállapodás) Kormány nevében történő aláírásáról. A Stratégiai Együttműködési Megállapodást a Felek [Magyarország Kormánya, a Fudan Egyetem, valamint a … Kft.] 2021. április 27-én aláírták. A Stratégiai Együttműködési Megállapodás a 8. pontban rögzíti, hogy a Felek kölcsönös aláírása napján lép hatályba. Előzményként tartalmazza a megállapodásokat követő szoros kapcsolat eredményeként a Fudan Egyetem addigi magyarországi oktatási tevékenységét, ezek között azt is, hogy 2021 februárjában az Innovációs és Technológiai Minisztérium szándéknyilatkozatot kötött a Kínai Népköztársaság oktatási minisztériumával a Fudan Egyetem támogatásáról egy magyar egyetem létrehozására a magyar jog alapján, Magyarországon. A Stratégiai Együttműködési Megállapodás 3. és 7. pontja foglalja magában az I. rendű kérelmező által hivatkozott tárgyköröket.
[26] A Stratégiai Együttműködési Megállapodás 1. pontja értelmében a Felek egyetértenek, hogy a Fudan Hungary Egyetem, megvalósítva a magyar és kínai kormányok közös oktatási célkitűzéseit, támogathatja és segítheti a magyar felsőoktatás képzési színvonalának növelését. A Magyar Kormány vállalja, hogy a Fudan Hungary Egyetem számára egy vagyonkezelő alapítványon keresztül biztosítja a területet, a működőképes campust és az egyéb létesítményeket, azaz benyújtja az ennek megvalósításához szükséges törvényjavaslatot az Országgyűlés elé (3. pont). A Magyar Állam - a Fudan Hungary Egyetem Fudan Egyetemmel közösen történő létesítése céljából - létrehoz egy vagyonkezelő Alapítványt, amelyhez a Fudan Egyetem csatlakozik. Az Alapítvány magyar felsőoktatási intézményként létrehozza a Fudan Hungary Egyetemet, melynek tulajdonosa és fenntartója az Alapítvány lesz (7. pont).
[27] A népszavazásra javasolt kérdéssel érintett, 2021. június 24. napján kihirdetett Alapítványi tv. 1. § (1) bekezdése értelmében az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy az állam nevében tegye meg a szükséges intézkedéseket a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) közérdekű vagyonkezelő alapítvány formájában történő létrehozására. Az Alapítvány célja - többek között - a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében felsőfokú végzettségi szintet igazoló oklevél kiadására jogosult, kollégiummal rendelkező felsőoktatási intézmény (a továbbiakban: Intézmény) létesítése és fenntartása, felsőoktatási tevékenység ellátása érdekében, a magyar nemzet, valamint az Intézményben képviselt országok népei közötti szorosabb oktatási, kulturális kapcsolatok ösztönzése céljából [Alapítványi tv. 2. § (1) bekezdés]. Az Alapítványi tv. 9. §-a sarkalatossági záradékot tartalmaz.
[28] Az Alapítványi tv. indokolása értelmében a Kormány a Fudan Hungary Egyetem működési és fenntartási modelljéről hozott döntésében rendelkezett egyrészt a fenntartóként létrehozásra kerülő Alapítvány alapításával kapcsolatos feladatokról, másrészt az alapításhoz és működéshez szükséges állami vagyon biztosításával kapcsolatos feladatokról.
[29] Miként azt az Alkotmánybíróság megállapította, „a Fudan tv. szerinti Megállapodás, mint nemzetközi kötelezettségvállalás létesítésének szándékával megalkotott jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés, ami nemzetközi kötelezettségvállalást tartalmaz (a Fudan Egyetem támogatása a Magyarországon folytatni kívánt képzés érdekében)” (IV/234/2022. számú AB határozat 11. pont).
[30] A népszavazásra javasolt kérdés (az Alapítványi tv. hatályon kívül helyezése) a Fudan tv. szerinti Megállapodást, mint jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződést, az abból fakadó kötelezettségek végrehajtásának választott módját közvetlenül érinti, azzal szoros kapcsolatban van, mivel az Alapítványi tv. a Fudan tv. szerinti Megállapodás, mint nemzetközi szerződés szerinti kötelezettségvállalással összefüggésben az Alapítvány létrehozását és a részére történő vagyonjuttatás végrehajtását célozza, annak tárgyi és szervezeti alapját teremti meg. A Fudan tv. szerinti Megállapodásból fakadó kötelezettségek végrehajtásával közvetlen összefüggésben áll az, hogy az Alapítványi tv. hatályban van-e, vagy azt népszavazás eredményeként hatályon kívül helyezik-e. A népszavazással hatályon kívül helyezni kért Alapítványi tv. nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség választott végrehajtási formáját tartalmazza, és hatályon kívül helyezése a Fudan tv. szerinti Megállapodás, mint nemzetközi szerződés szerinti célok védelmét és az abból fakadó kötelezettségek végrehajtását - figyelemmel a Stratégiai Együttműködési Megállapodásban foglaltakra is - közvetlenül érinti. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja szerinti népszavazási tilalom vizsgálata esetében annak van jelentősége, hogy a népszavazási kérdéssel hatályon kívül helyezni kért Alapítványi tv. a Fudan tv. szerinti Megállapodás, mint jogszabályban kihirdetett és a magyar jogrendszer részét képező nemzetközi szerződés végrehajtását célozza, figyelemmel a Fudan tv. szerinti Megállapodás, mint nemzetközi szerződés végrehajtását célzó, egymásra épülő komplex jogi szabályozási környezetre is. Az érvényes és eredményes népszavazás a jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződésben [Fudan tv. szerinti Megállapodás] vállalt kötelezettségek végrehajtása tekintetében arra közvetlenül kihatna (lerontaná azt).
[31] Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjából nem vezethető le, hogy a jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését végrehajtó, azzal közvetlen összefüggésben álló törvény megváltoztatása (hatályon kívül helyezése) népszavazási útra tartozna. A Kúria ezért - a IV/234/2022. számú AB határozat indokolásában foglaltakat figyelembe véve - megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés jelen esetben az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja értelmében tiltott tárgykörbe tartozó kérdésnek minősül.
II.
[32] Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja szerinti tiltott tárgykörbe tartozás önmagában megalapozza a népszavazási kérdés hitelesítésének a megtagadását, így a Kúria a kérdés egyértelműségének a vizsgálatát - mivel az okafogyottá vált - mellőzte.
[33] A Kúria a fentiekre figyelemmel az NVB határozatát az Nsztv. 30. § (1) bekezdése alapján megváltoztatta, és a kérdés hitelesítését az Nsztv. 11. § (1) bekezdése alapján megtagadta.
A döntés elvi tartalma
[34] Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja szerinti népszavazási tilalom vizsgálatakor annak van jelentősége, hogy a népszavazási kérdéssel hatályon kívül helyezni kért Alapítványi tv. a Fudan tv. szerinti Megállapodás, mint jogszabályban kihirdetett és a magyar jogrendszer részét képező nemzetközi szerződés végrehajtását célozza.
Záró rész
[35] Az Nsztv. 30. § (3) bekezdése alapján a Kúria határozatát a Magyar Közlönyben nyolc napon belül, a Kúria honlapján a határozat meghozatala napján közzéteszi.
[36] Tekintettel arra, hogy az I.-III. rendű kérelmezők népszavazási tilalomra hivatkozott bírósági felülvizsgálati kérelmeinek a Kúria helyt adott, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése alapján megállapított, kérelmezőként 10.000 forint, így mindösszesen 30.000 forint eljárási illeték az állam terhén marad.
[37] A Kúria végzése elleni további jogorvoslatnak az Nsztv. 30. § (1) bekezdése szerint nincs helye.
Budapest, 2022. május 31.
dr. Hajnal Péter a tanács s.k. elnöke,
dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró,
dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. bíró