Kgyk.VII.39.110/2025/8. számú határozat

A Kúria 
mint elsőfokú bíróság  
ítélete

Az ügy száma: Kgyk.VII.39.110/2025/8.

A tanács tagjai:

Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke
Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó előadó bíró
Dr. Remes Gábor bíró
Dr. Szilas Judit bíró
Dr. Varga Zs. András bíró 

A felperes: Felperes1 (Cím1) 

A felperes képviselője: Dr. Molnárfi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Molnárfi István ügyvéd, Cím2) 

Az alperes: Budapest Rendőrfőkapitánya (Cím3) 

Az alperes képviselője: Dr. Vattay Gergely kamarai jogtanácsos 

A per tárgya: gyülekezési ügyben hozott 01000-160/2701-7/2025. rendb. számú határozat mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata 
 

Rendelkező rész

A Kúria a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 120.000 (százhúszezer) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 30.000 (harmincezer) forint feljegyzett eljárási illetéket. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A közigazgatási per alapjául szolgáló tényállás

  1. A felperes 2025. december 14-én bejelentette az alperes gyülekezési hatóságnak, hogy 2026. január 14-én 7:00 órától 16:00 óráig 40 fő részvételével gyűlést kíván szervezni a Budapest V. kerület, Markó utca 18-22. szám alatti területen, amelynek célja: szolidaritás kifejezése a Budapesten fogva tartott külföldi antifasiszta aktivisták mellett.
  2. A bejelentés alapján az alperes 2025. december 14-én egyeztetést tartott, amelyen a felperes úgy nyilatkozott, hogy a területlezárásra tekintettel kibővíti a gyűlés helyszínét a Nagy Ignác utcára, a Nagy Ignác utca 10. szám és 13. szám előtti járdákra.
  3. Elmondta, hogy a Fővárosi Törvényszék épülete felé tájolva, aggregátorról működő hangosítás telepítése mellett beszédek, zenei betétek hangzanak majd el. Az egyik hangosítással működő felszólalás a tanórák között, a másik két alkalom tanórák alatt hangzik el. A tüntetők időszakosan hangosító eszközökkel fejtik ki véleményüket, mert „a szolidaritást vállaló tüntetők jelenléte fontos a jogtalanul fogvatartott antifasiszta számára. Az elfogultan eljáró bíró is hallja, hogy ott vagyunk.”
  4. A felperes azt is előadta, hogy külföldről több résztvevő várható, pontos számukat prognosztizálni nem tudta. Arról pedig, hogy milyen szervezet tagjai érkeznek, arról nem nyilatkozott, arra azonban rámutatott, hogy miután nemzetközi szervezetnek is tagja, bárhol hirdetheti a gyűlést. Elmondta azt is, hogy „azok az emberek, akik eddig is részt vettek a gyűlésen, azok valószínűleg jönnek, majd kiderül.”

Az alperes határozata

  1. Az alperes a 2025. december 15-én kelt, keresettel támadott határozatával a gyűlés bejelentésben megjelölt helyszínen és időpontban történő megtartását a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 13. § (1) bekezdése alapján megtiltotta, megállapítva, hogy a gyűlés megtartása esetén megalapozottan feltehető a közrend vagy a közbiztonság közvetlen, szükségtelen és aránytalan mértékű veszélye, aminek valószínűsége rendkívül magas.
  2. Mindenekelőtt utalt arra, hogy a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szembeni fellépés veszélyhelyzeti szabályairól szóló 297/2025. (IX.26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alkalmazása elkerülhetetlen. A bejelentett gyűlés célja egyértelműen összefüggésbe hozható a 2023. február 9-11. között Budapest több helyszínén elkövetett, kirívóan erőszakos, „Antifa” ideológiához köthető külföldi csoportok által elkövetett bántalmazások egyik megalapozottan gyanúsított elkövetőjének elsőfokú bírósági tárgyalásával. A korábbi tárgyalások alkalmával mind a vádlottal, mind a sértettekkel szimpatizáló magánszemélyek jogszerűen bejelentett gyűléseket tartottak, azonban a hatósághoz számos panasz érkezett. A Fővárosi Törvényszék és a Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium vezetése is jelezte, hogy a gyűlések, az alkalmazott hangosítás hangereje zavarta mind a bíróság törvényes működését, mind a tanítást. Az alperes ezért megkereséssel élt mindkét intézmény felé, amelyek vezetői azt az írásbeli jelzést adták a korábbi gyűlések tapasztalatai alapján, hogy a tervezett gyűlés megtartási módja nagymértékben megnehezíti, már-már ellehetetleníti a gyűlések időintervallumában a megfelelő szintű munkavégzést. Ezért a tárgyalási napok relációjában az alperes úgy döntött, hogy a Markó utca előtti területet a határozatában meghatározott módon a közrend és közbiztonság fenntartása érdekében lezárja.
  3. A felperes által bejelentett gyűlésen a Korm. rendelet 1. számú mellékletében feltüntetett, terrorszervezetnek nyilvánított külföldi szervezethez tartozó személyek megjelenése is várható. Erre pedig az alperes mind a FREE MAJA német nyelvű internetes hirdetés szövegéből, mind pedig a társszerv által csatolt minősített okiratban szereplő bizonyítékokból következtetett.
  4. A szükségességi-arányossági teszt körében kifejtette, hogy a közrend, közbiztonság közvetlen, szükségtelen és aránytalan mértékű veszélyeztetését abban látja, hogy megalapozottan feltehető olyan csoportokhoz tartozó személyek tényleges megjelenése, akik a Korm. rendelet értelmében szerepelnek Magyarország terrorizmus elleni nemzeti listáján.
  5. Az ellentétes érzelmű személyek csoportjai támadó jelleggel léphetnek fel a gyűlésen résztvevő személyekkel szemben. A gyűlés az ahhoz történő szabad csatlakozás miatt felületet biztosíthat az „Antifa” ideológia akár agresszívvá fajuló érvényre juttatásához is.
  6. Vizsgálta a Gytv. 13. § (5) bekezdésében meghatározott korlátozó határozat meghozatalának lehetőségét, azonban arra nem látott módot.

A keresetlevél és a védirat

  1. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte, állítása szerint az valótlan tényállításokon alapul.
  2. Kifejtette, hogy az alperes határozata sérti Magyarország Alaptörvénye VIII. cikk (1) bekezdését, a Gytv. 10. § (1)-(8) bekezdését, 11. § (1)-(5) bekezdését, 13. §-át. Az Alaptörvényben biztosított jogot csak olyan döntésben lehet korlátozni, amely jogszerű és valós tényeken alapul.
  3. Ugyan az alperes személyes egyeztetést kezdeményezett, a felperes részéről a konstruktív együttműködés irányába mutató javaslatok felvázolása ellenére – a helyszín megváltoztatásának a lehetősége, egyeztetés kezdeményezése a gyűlés közelében lévő bíróságokkal és iskolával, időszakos hangosítás alkalmazása – további egyeztetést az alperes nem folytatott, határozatát anélkül hozta meg. Valódi kompromisszumos megoldást kereső előzetes egyeztetés nélkül a gyülekezési jog által biztosított alapjogot törvény által korlátozni nem lehet. Ezen jogi érvelését alá kívánta támasztani az Alkotmánybíróság 13/2016. (VII. 18.) AB határozatának (29) bekezdésével is, hangsúlyozva, hogy a rendőrség az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a tiltó okokat nem alkalmazhatja mechanikus jelleggel.
  4. A Gytv. értelmében a gyülekezési hatóságnak azt kell megvizsgálnia, hogy a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti-e, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű, aránytalan sérelmével jár-e. Ha a hatóság szerint a válasz igen, azt kell vizsgálni, hogy ezen jogok és szabadság védelme biztosítható-e azzal, hogy a szervező számára határozatban előírja a gyűlés megtartásának a feltételeit. Ez pedig azt jelenti, hogy a megtiltásnál enyhébb korlátozás rendeltetése az, hogy a bejelentett gyűlés által okozott szükségtelen és aránytalan mértékű korlátozás aránytalanságát vagy szükségtelenségét a lehetőségekhez képest kiküszöbölje.
  5. Az alperes a határozata indokolásában kifejtette, hogy a gyűlés miért jár a közrend sérelmével, azonban azt kellő részletességgel nem támasztotta alá, hogy ezt a döntést mely tényadatokra alapította. Ez pedig a határozat hatályon kívül helyezését vonja maga után.
  6. Kiemelte azt is, hogy a gyűléshez kapcsolódó hangosítás tekintetében a jogszerű korlátozás nem csak validált mérésekre alapítottan rendelhető el, de ha a szükségességi teszt elvégzésének eredménye korlátozó előírás meghozatalához vezet, a hatóságnak határozatában meg kell határoznia mindazon bizonyítékokat, amely alapján a korlátozó feltétel előírása nem volt mellőzhető (Kgyk.VII.39.120/2023/8.).
  7. Mindemellett utalt az Alkotmánybíróság 30/2015. (X. 15.) AB határozatában foglaltakra is, amely az egyeztetési eljárás lefolytatásának elmulasztását a gyülekezéshez való alapjogra kiható súlyos jogszabálysértésként értékelte. Hangsúlyozta, hogy az egyeztetési eljárás során a közhatalmat gyakorló szerv párbeszédet folytathat a gyülekezés szervezőjével és ez adott esetben a tényállás differenciáltabb megállapításának lehetőségét is magában hordozza, továbbá lehetőséget ad mind a szervezőnek, mind a hatóságnak az álláspontok mélyebb megismerésére, adott esetben a közvetlen, személyes meggyőzés erejének kibontakozására. Az egyeztetési eljárás a gyülekezéshez való jog érvényesülésének fontos eljárási garanciája, annak mellőzése vagy nem megfelelő alkalmazása a jogbiztonság alkotmányos követelményét, az egyes jogi intézmények kiszámítható működését is sérti.
  8. Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében, ha tiltó okok merülnek fel, a gyülekezés megtartása érdekében a rendőrség tehet technikai javaslatokat a bejelentő számára, amelyeket ugyan nem köteles elfogadni, de az adott tényállás körében konkrét támpontot adhatnak a szervező számára az alapjog érvényesíthetőségének alkotmányos kereteire vonatkozóan.
  9. Ugyan a határozat utalt a Korm. rendeletre is, mintegy analógiát alkalmazva az ott felsorolt terrorizmus elleni nemzeti listára, illetve a gyűlésen résztvevők személyére, azonban hangsúlyozta a felperes, hogy a gyűlésen résztvevők személye semmiképpen sem köthető össze semmilyen terrorizmust érintő szervezettel vagy bármely szervezet eszméihez való azonosulással, a Korm. rendeletben megjelölt „antifa” kifejezés pontos értelmezése sem ismert.
  10. A véleménynyilvánítás szabadsága a legfontosabb nemzetközi egyezményekben, így az Emberi Jogok Európai Egyezményében (EJEE) is rögzített alapjog, amely magában foglalja a véleményalkotás, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének jogát, korlátozások nélkül és hatósági beavatkozás nélkül. Az alperes határozata ezt az eszmeiséget sérti.
  11. Az alperes védiratában a határozatában foglaltakat fenntartva a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az irányadó jogszabályok és joggyakorlat maradéktalan betartásával hozta meg a határozatát. Ha igaz lenne az a felperesi érvelés, amely a szükségszerű kompromisszum-megtalálást értelmezi, az kiüresítené a gyűlés megtiltásának okait és csak és kizárólag előíró-korlátozó határozatok meghozatalára jogosítaná fel az eljáró gyülekezési hatóságokat. A bizonyítékok egyenként és összességében való értékelése során az alperes nem látott arra lehetőséget, hogy a tiltásnál enyhébb, előíró-korlátozó jellegű határozat meghozatalával biztosítsa a felperes békés gyülekezéshez való jogát és erről a tényről, valamint annak okairól a határozatában számot adott.
  12. A felperes a védiratra tett észrevételében előadta, hogy a Gytv. nem írja elő, hogy a bejelentő a gyűlésen megjelenők adatait illetően név szerinti listát szolgáltasson. Az alperesnek a korábbi gyűlések tapasztalatai alapján tudnia kellett, hogy a megjelenő demonstrálók békések, betartják a törvényeket és együttműködőek. Korábban is betartott minden szabályt és a gyűlés résztvevőivel is betartatja azokat. A gyülekezés békés jellegét veszélyeztető személyeket nem engedi csatlakozni a rendezvényhez.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kereset – az alábbiak szerint – alaptalan.
  2. A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy jogszerűen döntött-e az alperes, amikor a keresettel támadott határozatával a felperes által bejelentett gyűlés megtartását megtiltotta. A határozat jogszerűségét a Kúriának a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (4) bekezdése, 84. § (2) bekezdése, 85. § (1) és (2) bekezdései, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 342. § (1) bekezdése szerint a kereseti kérelem és az ellenkérelem korlátai között, a meghozatalának időpontjában fennálló tények alapján kellett vizsgálnia.
  3. A felperes a keresetében a határozat valótlan tényállításait kifogásolta két jogsérelmet megjelölve: egyrészt vitatta a valódi, kompromisszumra törekvő egyeztetés lefolytatását, másrészt arra hivatkozott, hogy a gyűlésen résztvevők személye semmiképpen sem köthető össze semmilyen terrorizmust érintő szervezettel vagy bármely szervezet eszméivel való azonosulással, így tiltó határozatot az alperes nem hozhatott volna.
  4. Előre bocsátja a Kúria, hogy a gyülekezési hatóság a gyűlést a Gytv. 13. § (1) bekezdése alapján tiltotta meg, kifejtve, hogy „a közrend, közbiztonság közvetlen, szükségtelen és aránytalan mértékű veszélyeztetését abban látja, hogy megalapozottan feltehető olyan csoportokhoz tartozó személyek tényleges megjelenése, akik a Korm. rendelet értelmében szerepelnek Magyarország terrorizmus elleni nemzeti listáján. Ilyen személyek megjelenése akár a gyűlésen résztvevő más harmadik személyek, akár a gyűlésen részt nem vevők, de az adott közterület mellett elhaladók, vagy a megnyilvánulás apropóján kifejezetten azt sérelmezni kívánók, és ezért odaérkezők körében, együtt járhat egy olyan közbiztonsági deficittel, amely megvalósíthatja a közrend, közbiztonság közvetlen, szükségtelen és aránytalan mértékének veszélyeztetését, vagyis az egyik Gytv-ben nevesített tiltó okot.” Rögzítette továbbá, hogy a közrendi veszély fennállását nem találta megalapozottnak, a határozatban történő Gytv. 13. (1) bekezdésre vonatkozó utalás „minden esetben a közbiztonság közvetlen, szükségtelen és aránytalan mértékű veszélye” relációjában értékelendő.
  5. A Kúria szerint azonban a bejelentett gyűlés megtartása az Alaptörvény által meghatározott alkotmányos rendet, azaz a közrendet veszélyezteti közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben az alábbiak szerint.
  6. A Gytv. 13. § (1) bekezdése kimondja, hogy a gyülekezési hatóság a bejelentés beérkezésétől számított 48 órán belül a gyűlésnek a bejelentésben megjelölt helyszínen vagy időpontban való megtartását megtiltja, ha az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár, és a közbiztonság, a közrend vagy mások jogainak és szabadságának védelme az (5) bekezdés szerinti enyhébb korlátozással nem biztosítható.
  7. Ahogy arra a keresetben a felperes is hivatkozott, a Gytv. az alapvető jogok legkisebb mértékű korlátozása érdekében egy többlépcsős korlátozási rendszert állított fel. A gyülekezési hatóságnak azt kell először megvizsgálnia, hogy a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár-e. Ha erre a gyülekezési hatóság szerint a válasz igenlő, azt kell megvizsgálnia, hogy a közbiztonság, a közrend vagy mások jogainak és szabadságának védelme biztosítható-e azzal, hogy a szervező számára határozatban előírja a gyűlés megtartásának feltételeit. Ez azt jelenti, hogy a megtiltásnál enyhébb korlátozás rendeltetése az, hogy – éppen a békés gyülekezéshez való jog gyakorlásának biztosítása érdekében – a bejelentett gyűlés által okozott szükségtelen és aránytalan mértékű korlátozás aránytalanságát vagy szükségtelenségét a lehetőséghez képest kiküszöbölje.
  8. A Gytv. e rendelkezéseihez fűzött előterjesztői indokolás szerint az Alaptörvény elfogadásakor az alkotmányozó az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében a korábbi alkotmánybírósági gyakorlatban kialakított alapjogi tesztet vette át. Így a gyülekezési jognak más alapjogokkal való kollíziója esetén a korlátozás szempontjait is csak az Alaptörvény I. cikkére és ezáltal az Alkotmánybíróság gyakorlatára támaszkodva lehet meghatározni.
  9. A Kúria Kgyk.VII.39.120/2023/8. számú ítéletében elvi éllel fogalmazta meg, hogy a közrendi veszély az Alaptörvény által meghatározott alkotmányos rend veszélyeztetését jelenti, ami a tiltó okok körében önálló vizsgálat tárgyát kell, hogy képezze.
  10. A közrend veszélyeztetése tekintetében a Kúria kiemeli, hogy a Korm. rendelet célja az [1] preambulumbekezdés szerint Magyarország fellépése – a terrorizmus elleni fellépésre vonatkozó nemzetközi jogi kötelezettségeivel összhangban – a szervezett, politikai erőszakot alkalmazó csoportokkal szemben. Ennek érdekében terrorizmus elleni nemzeti listát határozott meg, a 2. § (2) bekezdésében kimondva, hogy a listán szereplő csoportok, csoportosulások és szervezetek terrorista csoportnak minősülnek.
  11. A Korm. rendelet 3. § (4) bekezdése értelmében a Kormány állapítja meg és – a 3. § (5) bekezdésben foglaltak alapján – a csoportok, csoportosulások és szervezetek listára való felvételét a terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter folyamatosan figyelemmel kíséri a listát, a lista jogszabályokkal való összhangját, és ennek megfelelően javaslatot tesznek a Kormány részére a lista módosítására.
  12. A kifejtettekből következően a listán szereplő csoportok, csoportosulások és szervezetek terrorista csoportnak minősülnek, az ilyen minősítésüket a Kormány végzi el, a lista folyamatos felülvizsgálata mellett. A listát a Korm. rendelet – vagyis jogszabály – tartalmazza, amelyben foglaltak a gyülekezési hatóságot és a bíróságot kötik, azt alkalmazniuk kell, annak felülvizsgálatára nem rendelkeznek hatáskörrel. Az „Antifa” csoportosulás Magyarország terrorizmus elleni listáján szerepel, miután az ideológiához köthető személyek, csoportok, illetve szervezetek nemzetközi viszonylatban is számos erőszakos cselekményt hajtottak végre az elmúlt években. Ezek a nemzetközi cselekmények pedig több esetben érintettek magyar állampolgárokat és magyar intézményeket külföldön is. Magyarország pedig – a terrorizmus elleni fellépésre vonatkozó nemzetközi jogi kötelezettségeivel összhangban – minden rendelkezésre álló eszközzel fellép a szervezett, politikai erőszakot alkalmazó csoportokkal szemben [Korm. rendelet preambulumbekezdései].
  13. A felperes a keresetében kétségbe vonta a listán szereplő „Antifa” csoportosulás és a gyűlés közötti kapcsolatot, állítva, hogy a csoportosuláshoz tartozó személyek a gyűlésen nem vesznek részt.
  14. A Korm. rendelet [7] preambulumbekezdése szerint „2023. február 9–11. között Budapesten 5 helyszínen követtek el kirívóan erőszakos cselekményeket az „Antifa” ideológiához köthető külföldi csoportok tagjai.” A felperes által bejelentett gyűlés célja az, hogy a résztvevők kifejezzék szolidaritásukat a Budapesten fogva tartott külföldi antifasiszta aktivisták mellett. A tervezett gyűlés aktualitását pontosan a 2023. február 9-11. között Budapesten elkövetett, kifejezetten az „Antifa” ideológiához köthető külföldi csoportok által elkövetett bántalmazások egyik vádlottjának büntetőtárgyalása adja. A felperes a személyes egyeztetésen mindezt ténylegesen megerősítette, előadva, hogy a gyűlés résztvevőinek egy része a bírósági tárgyaláson fog részt venni, míg az utcai hangosítás használatának célja, hogy „az elfogultan eljáró bíró is hallja, hogy ott vagyunk”. Ezekből pedig egyértelműen megállapítható, hogy a megtartandó gyűlés a Korm. rendelet által terrorista csoportnak nyilvánított szervezethez kapcsolódó tevékenységgel függ össze. A terrorista csoportok támogatása az Alaptörvény által meghatározott alkotmányos rend veszélyeztetését jelenti, amit a Gytv. 13. § (1) bekezdése a gyűlés megtiltásának okául ismer el. Terrorista csoportok támogatására tüntetés nem szervezhető.
  15. A gyülekezési jog alapjogi védettségéből következik, hogy az alapjog gyakorlása csak törvényben meghatározottak szerint, a szükséges és arányos mértékben korlátozható, másrészt az is, hogy az alapjog gyakorlása együtt járhat mások ütköző jogainak – akár alapjogainak – szükséges és arányos korlátozásával, amit utóbbiak tűrni kötelesek. Ez a jogkorlátozás a gyülekezéshez való jog érvényesítése érdekében adott esetben elkerülhetetlen (Kgyk.VII.39.073/2023/3.). A Kúria az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel rámutat, hogy a korlátozás szükségességével és arányosságával kapcsolatos mérlegelést a jogalkotó az adott szervezet tekintetében elvégezte. Egy jogszabály által terrorista csoportnak nyilvánított szervezet támogatása érdekében a gyülekezési jog gyakorlásának megtiltása szükséges és arányos korlátozásnak minősül.     
  16. A felperes a kompromisszumos egyeztetés hiányát is sérelmezte, azt, hogy az alperes a korlátozó határozat meghozatalának lehetőségét indokolás nélkül elvetette. A Kúria azonban a fent kifejtettek szerint hangsúlyozza, hogy egyrészt az egyeztetésen a felperes részéről a gyűlés célja és megvalósítása körében előadottak kapcsolódtak a tiltás közvetlen okához, másrészt a közrend előzőekben kifejtett veszélyeztetése okán a Gytv. 13. § (5) bekezdése szerinti korlátozó határozat meghozatala kizárt, ebben az esetben kizárólag tiltó határozat hozható.
  17. A Kúria betekintett az alperes társszervének minősített adatot tartalmazó irataiba, azonban az abban foglaltakat a jelen ügyben nem vette figyelembe.
  18. A Kúria kiemeli azt is, hogy a hatóság határozata indokolásának célja az érdemi döntés ténybeli és jogi megalapozása. A hatósági döntés ténymegállapítást és jogkövetkeztetést kell, hogy tartalmazzon. A hatóság feladata, hogy határozatában az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 81. § (1) bekezdése értelmében rövid, összefoglaló tényállást állapítson meg, kizárólag azokat az információkat tartalmazva, amelyeken a döntése alapul, annak azonban nem része a hatósági irat beemelése.
  19. A Kúria a rendelkezésre álló – és a felperes által állítottakkal szemben valódi tényeken alapuló – nyilatkozatok és információk egyenként és összességében történő értékelése alapján   megállapította, hogy a felperes által bejelentett gyűlés megtartása közvetlenül, szükségtelenül és aránytalanul veszélyeztetné a közrendet. A felperes által bejelentett gyűlés a Gytv. 13. § (1) bekezdésére figyelemmel nem tartható meg, ezért azt meg kellett tiltani. Erre figyelemmel a felperes Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésében biztosított békés gyülekezéshez fűződő jogának sérelme nem volt megállapítható, annak alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával történt korlátozása az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésének is megfelel.
  20. A támadott közigazgatási határozat a keresetben megjelölt körben nem bizonyult jogszabálysértőnek, ezért a bíróság a felperes keresetét – mint alaptalant – a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította. A felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmét a Kúria annak okafogyottságára figyelemmel nem bírálhatta el.

A döntés elvi tartalma

  1. A terrorista csoportok támogatása az Alaptörvény által meghatározott alkotmányos rend veszélyeztetését jelenti, amit a Gytv. 13. § (1) bekezdése a gyűlés megtiltásának okául ismer el. Terrorista csoportok támogatására tüntetés nem szervezhető.

Záró rész

  1. A Kúria a közigazgatási jogvitát a Gytv. 15. § (2) bekezdése, a Kp. 4. § (1) bekezdése, (3) bekezdés a) pontja, 5. § (1) bekezdése és 124. § (2) bekezdés d) pontja alapján, a Kp. XXI. Fejezete szerinti elsőfokú egyszerűsített közigazgatási peres eljárásban, tárgyaláson kívül bírálta el.
  2. Az alperes költségeinek megfizetésére a felperes a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. § (1) bekezdése alapján köteles. A Kúria a perköltség összegét a Pp. 82. § (3) bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII.9.) IM rendelet 3. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel határozta meg.
  3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű kereseti illeték viselésére a felperes – a költségmentesség iránti kérelme elutasítására is figyelemmel – a Pp. 101. § (1) bekezdése, valamint 102. § (1) bekezdése alapján köteles. Az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a Kúria e határozatának ügyszámát és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  4. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 126. § (3) bekezdése kizárja.

Budapest, 2025. december 22. 

Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke 
Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. előadó bíró 
Dr. Remes Gábor s. k. bíró 
Dr. Szilas Judit s. k. bíró 
Dr. Varga Zs. András s. k. bíró