Kgyk.VII.39.090/2025/8. számú határozat

A Kúria
mint elsőfokú bíróság
ítélete

Az ügy száma: Kgyk.VII.39.090/2025/8.

A tanács tagjai:

Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke
Dr. Szilas Judit előadó bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin bíró
Dr. Remes Gábor bíró
Dr. Varga Eszter bíró

A felperes: … (…)

A felperes képviselője: Dr. Szekeres B. Zsolt ügyvéd (…)

Az alperes: Baranya Vármegyei Rendőrfőkapitányság Pécsi Rendőrkapitányság Vezetője (…)

Az alperes képviselője: Dr. Ritócz Diána Magdolna kamarai jogtanácsos

A per tárgya: gyülekezési ügyben hozott 02000-160/223-2/2025. rendb. számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria az alperes 02000-160/223-2/2025. rendb. számú határozatát megsemmisíti.

Kötelezi az alperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg a felperesnek 112.000 (azaz száztizenkétezer) forint perköltséget.

A feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A közigazgatási per alapjául szolgáló tényállás és az alperes határozata

  1. A felperes 2025. szeptember 4-én bejelentette az alperes gyülekezési hatóságnak, hogy 2025. október 4-én 13.00 és 20.00 óra között Pécsett, a Kossuth tér – Fürdő utca – Munkácsy Mihály utca – Kisfaludy Sándor utca – Percel utca – Lyceum utca – Király utca – Széchenyi tér keleti oldal – Janus Pannonius utca – Esze Tamás utca – Barbakán tér – Aradi vértanúk útja – Alagút – Szentágothai János sétány – Tettye utca – Tettyei romok útvonalon vonulásos gyűlést kíván szervezni 500 fő részvételével, 30 fő rendező biztosítása mellett. A rendezvény bejelentés szerinti célja: „A vadállatoknak a közlekedés biztonságát veszélyeztető túlszaporítása elleni demonstráció.”
  2. A bejelentés alapján az alperes 2025. szeptember 4-én egyeztetést tartott. A felperes a gyűlés céljával kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a gyűlés tervezett napján van az állatok világnapja. A fennálló állapot az alapvető emberi jogokat is sérti, mert a túlszaporodott vadállomány az egész ország területén az életveszélyes balesetek számát növeli. A gyülekezési hatóság kérdésére kifejtette, hogy emberi jogi aktivista, korábban felszólalt a Pride-on. Alapvetően nem ért egyet az ilyen témájú gyűlés megtartásának megtiltásával, illetve azzal sem, hogy korlátozzák a homoszexuális személyek jogait, vagy azokat sértik. E korlátozás az emberi jogok súlyos megsértését jelenti.
  3. Az alperes azon figyelmeztetésére, hogy Magyarország Alaptörvényének 2025. április 15-től hatályos tizenötödik módosítása, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 6/A. §-a figyelembe vételével a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 13/A. §-a értelmében tilos azt a gyűlést megtartani, amely Gyvt. 6/A. §-ában meghatározott tilalmat sérti, a felperes úgy nyilatkozott, hogy az általa szervezett gyűlés nem a Pride céljával azonos, a gyűlés céljával összefüggésben fognak a témában érintett szakemberek, állatvédő szervezetek felszólalni, továbbá olyan magánszemélyek felszólalását is tervezik, akik vadelütés által szenvedtek balesetet. A gyűlésen kizárólag vadállomány gazdálkodással érintett téma lesz, pártpolitikát nem terveznek bevonni. Az alperes által egyenként feltett kérdésekre külön-külön is kifejtette, hogy pornográf, a szexualitást öncélúan ábrázoló, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást megjelenítő vagy népszerűsítő tartalom a gyűlésen nem lesz, hiszen nem ez a rendezvény célja.
  4. A bejelentés, az egyeztetés, valamint a társszervtől beszerzett minősített adat eredményeként az alperes a 2025. szeptember 5-én meghozott, 02000-160/223-2/2025. rendb. számú határozatával – figyelembe véve a Kúria Kgyk.VI.39.048/2025/8. számú {Indokolás [59]}, Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú {Indokolás [32], [33], [43]}, Kgyk.VI.39.061/2025/5. számú {Indokolás [91]} számú határozatait – megállapította, hogy a gyűlés bejelentésben megjelölt célja önmagában nem vetette fel bármely, a Gytv.-ben meghatározott tiltó ok alkalmazását, azonban a bizonyítékok egyenként és összességében történő értékelése alapján és a kúriai határozatokban meghatározott szempontok mentén a Gytv. 13/A. § tiltó okként való alkalmazása szükségszerű. Az alperesnek hivatalos tudomása van arról, hogy …, a … direktora a felperessel azonos napon egy olyan gyűlést jelentett be, amely egyértelműen felveti a Gytv. 13/A. §-ban meghatározott tiltó ok alkalmazásának szükségességét, annak egyik alapvető célja tiltakozás az LMBTQ közösséget érintő, kirekesztő és diszkriminatív kormányzati kommunikációval és törvényhozási gyakorlattal szemben; a résztvevők kiállnak az azonos nemű párok házasságának egyenlősége, valamint a transznemű emberek nem- és névváltoztatáshoz való jogának visszaállítása mellett. A két gyűlés analógnak tekinthető és a másik bejelentés tudomásul vételének hiányában lehetőséget ad a pécsi Pride megtartására. Ennek megállapítása körében értékelte a felperes és a pécsi Pride gyűlést bejelentő … azonos plakáton való szereplését, a felperesnek facebookon nyilvánosan elérhető, a pécsi Pride-dal kapcsolatos bejegyzéseit és azt a tényt, hogy a felperes az első pécsi Pride-ot megnyitó felszólalóként, annak aktív résztvevője volt. Figyelembe vette az egyeztetésen elhangzottakat, a társszerv által megküldött minősített adatokat és azt a körülményt is, hogy a 2025-ben a budapesti rendezvények tárgyában meghozott gyülekezési határozatok és kúriai ítéletek mindenki számára hozzáférhető tartalma lehetőséget ad (különösen a jogi végzettséggel rendelkező személyek számára) a hatályos jogi szabályozás megkerülésével egy gyűlés tudomásul vételéhez szükséges, megfelelőnek tűnő jogalap megteremtésére. Mindezekre tekintettel az alperes határozatával a gyűlés megtartását a bejelentésben megjelölt helyszínen és időpontban megtiltotta.

A keresetlevél és a védirat

  1. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 89. § (3) bekezdése alapján az alperes tevékenysége jogsértő következményeinek elhárítására kötelezését kérte. Perköltséget számított fel, összesen nyolc munkaórát megjelölve.
  2. Jogi álláspontja szerint az alperes az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésének sérelmével vonja el a felperesnek az Alaptörvény IX. cikke és az Emberi Jogok Európai Egyezménye (a továbbiakban: EJEE) 10. cikke szerinti véleménynyilvánítás szabadságához, valamint az Alaptörvény VIII. cikke és az EJEE 11. cikke szerinti gyülekezéshez való jogát. A határozatát a Gytv. 13/A. §-ra alapította, amelyet az ötödik pécsi Pride bejelentésére vonatkozó információkkal, a felperes személyét illető adatokkal látott alátámasztottnak, figyelmen kívül hagyva a felperesnek a gyűlés bejelentőjeként tett nyilatkozatait. Az alperes a tényállást nem teljeskörűen tárta fel, döntését kirívóan okszerűtlenül értékelt bizonyítékokra alapította, amellyel megsértette az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 81. § (1) bekezdését is.
  3. Kifejtette, hogy az alperes iratellenesen állapította meg, miszerint a bejelentett gyűlés törvényességének biztosítására irányuló magatartása nem volt jóhiszemű, rendeltetésszerű és együttműködő. Bejelentőként egyértelműen nyilatkozott arról, hogy az általa megtartani szándékozott gyűlés a pécsi Pride-dal tartalmában nem fog megegyezni. Határozottan és egyértelműen nyilatkozott arról is, hogy a születési nem megváltoztatásának, illetve a homoszexualitásnak a népszerűsítése a gyűlésen nem fog megjelenni és a gyűlés napirendje között nem lesz olyan, ami a Gyvt. 6/A. §-ban foglalt tilalmat sérti. Az erre vonatkozó nyilatkozatait az alperes által kifejezetten felhívott szabálysértési és büntetőjogi felelőssége tudatában tette meg. Nyilatkozata az alperes állításával szemben egyértelmű volt. A jogegyenlőség és az alapvető jogok védelme érdekében évek óta végez jogérvényesítő-jogvédő tevékenységet. Az általa bejelentett gyűlésnek valódi célja, hogy az állatok világnapján másokkal közösen kinyilvánítsa véleményét és álláspontját az ember állatokhoz való viszonyának egy fontos, sokakat érintő aspektusában, ezek a kérdések a közvéleményt napi szinten foglalkoztatják.
  4. Álláspontja szerint a bejelentés és a személyes egyeztetésen elhangzottak a bejelentett gyűlés tervezett időpontjára tekintettel sem szolgáltattak alapot a Gytv. 13/A. § alkalmazására, mert a gyűlés bejelentésével összefüggésben általa megtett nyilatkozatok ennek kifejezetten ellentmondanak. A múltbéli nyilatkozataiból az alperes által levont következtetések távoliak, pusztán feltételezést jelentenek. A személyével kapcsolatos körülményekből alaptalanul következtetett az alperes arra, hogy a bejelentés valódi célja a pécsi Pride megtartása.

A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) 4. §-ára, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben, az Alkotmánybíróság 32/2013. (XI. 22.) AB határozatában foglaltakra és a Kúria 3/2025. JEH (Jpe.III.60.053/2024/12.) számú jogegységi határozatára hivatkozással kifogásolta az alperes társhatóságától beszerzett minősített adatok alperes általi felhasználását. Érvelése szerint mennyiben a bíróság arra a következtetésre jut, hogy fennállnak a Gytv. 13/A. § szerinti tiltás feltételei, az alperes határozata abban az esetben is jogsértő, mert az alapjogkorlátozás szükségességi-arányossági tesztjét nem végezte el.

  1. Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Perköltséget számított fel.
  2. A határozatában kifejtett indokokat fenntartva kiemelte, hogy a felperes keresetben tett hivatkozása ellenére a nyilatkozatai nem voltak egyértelműek, annak ellentmondtak a határozatban ismertetett facebook bejegyzések, a felperes pécsi Pride-dal kapcsolatban feltárt szerepvállalása és ebben a körben tett személyes nyilatkozata. A felperes nyilatkozatait nem ignorálta, hanem a feltárt bizonyítékokat összességében értékelte, amelyek a Gytv. 13/A. § (2) bekezdésében szereplő „megalapozott feltehetőséget” alátámasztották. A minősített adat felhasználása körében az Ákr. 62. § (2) és (4) bekezdésére utalva, a szabad bizonyítás elvére, valamint a Mavtv. 3. § 1. pontjában szereplő minősített adat fogalmára hivatkozott. A szükségességi-arányossági teszt elvégzésének hiányával kapcsolatban a Kúria Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú határozatát felhívva, azzal érvelt, hogy a jogalkotó lényegében az Alaptörvény tizenötödik módosításával a szükségességi-arányossági tesztet elvégezte és meghatározta a Gytv. 13/A. § alaptörvény-konform értelmezésének a kereteit.
  3. A felperes a védiratra tett észrevételében a keresetben kifejtett jogi álláspontját fenntartotta. Kiemelte, hogy a védirathoz csatolt mellékletekből és abból a tényből, hogy támogatja a pécsi Pride-ot, nem következik, hogy a jelen jogvitával érintett gyűlés azzal összefügg. Az országos és a pécsi közéletben való tudatos és aktív politikai szerepvállalása köztudomású tény. A pécsi Pride általa nyilvánosan is felvállalt támogatása a véleménynyilvánítás szabadságának védett körébe tartozik, a hivatkozott facebook bejegyzések a formális logika alapján is csak a pécsi Pride megvalósíthatóságának anyagi segítésére vonatkoztak, amely a jelen jogvitával érintett gyűléssel semmilyen módon nem hozható összefüggésbe. A Kúria Kgyk.IV.39.061/2025/7. számú határozata [84] bekezdésének tükrében az alperes álláspontja puszta feltételezésnek minősül. Észrevételében fenntartotta a minősített adat jogosulatlan felhasználására vonatkozó keresetlevelében kifejtett érvelését is. Az alperes pernyertessége esetére az alperes perköltség igényének mérséklését kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kereset – az alábbiak szerint – alapos.
  2. A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperes a Gytv. 13/A. § alapján jogszerűen tiltotta-e meg a keresettel támadott határozatával a bejelentett gyűlés megtartását. A keresettel támadott határozat jogszerűségét a Kúriának a Kp. 2. § (4) bekezdése, 84. § (2) bekezdése, 85. § (1) és (2) bekezdései, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 342. § (1) bekezdése szerint a kereseti kérelem és az ellenkérelem korlátai között, a meghozatalának időpontjában fennálló tények alapján kellett vizsgálnia. A tényállást a Kp. 78. § (1) és (2) bekezdéseire, valamint a Pp. 279. § (1) és (2) bekezdéseire figyelemmel a peres felek tényállításai és az általuk rendelkezésre bocsátott bizonyítékok egyenként és összességében, a megelőző eljárásban megállapított tényállással is összevetve történő értékelése alapján, a meggyőződése szerint állapította meg.
  3. Az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. A békés gyülekezéshez való alapjog gyakorlását a Gytv. szabályozza. Az alperes a felperes által bejelentett gyűlés esetén a beszerzett bizonyítékok alapján – figyelemmel a Gytv. 13/A. § és a Gyvt. 6/A. § rendelkezéseire – a gyűlés megtiltására vonatkozó okot azonosított, mivel álláspontja szerint az megfeleltethető a hivatkozott tiltó ok alkalmazását kötelezővé tevő, azonos napra bejelentett pécsi Pride-nak.
  4. A Gytv. 13/A. § alkalmazásának feltételeit, a figyelembe veendő alaptörvényi és jogszabályi kereteket a Kúria korábban már több határozatában vizsgálta (Kgyk.VII.39.057/2025/8., Kgyk.VI.39.061/2025/7., Kgyk.VI.39.065/2025/6., Kgyk.VI.39.069/2025/6. Kgyk.VI.39.071/2025/5.) A Kúria legutóbb a Kgyk.VII.39.073/2025/6. számú határozatban értékelte részletesen az Alaptörvényben biztosított békés gyülekezéshez való jog és a gyermek alapjoga közötti kapcsolatot. A Kgyk.VII.39.073/2025/6. számú határozat a [25] bekezdésben rámutatott arra, hogy „az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésével szemben álló bármely törekvés, így a békés gyülekezési szándék is kívül esik az Alaptörvény védelmi körén. A XVI. cikk (1) bekezdés, mint lex specialis korlátozását érvényesítette az Országgyűlés a Gytv. 13/A. §-ában és a Gyvt. 6/A. §-ában. A Gytv. 13/A. § (1) bekezdése értelmében tilos azt a gyűlést megtartani, amely a Gyvt. 6/A. §-ában meghatározott tilalmat sérti, vagy a Gyvt. 6/A. § szerinti tilalmazott tartalom lényegi elemét jeleníti meg. Ebben az esetben a jogkövetkezmény alkalmazása nem mérlegelhető, mert az Alaptörvény kizárja a versengő alapjogok összemérését. A Gyvt. 6/A. §-a szerint az e törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg. A Gytv. 13/A. § (2) bekezdése alapján a gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását megtiltja, ha az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a bejelentés az (1) bekezdésben tilalmazott gyűlés megtartására irányul. Az alapjogokat – így a gyülekezési jogot – korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni, az alperesnek erre is figyelemmel kell a határozata indokolásában meggyőzően számot adnia arról, hogy a bejelentett gyűlés valóban a törvény által tilalmazott körbe tartozik. Kizárólag ebben az esetben tiltható meg a gyűlés a békés gyülekezéshez fűződő alapjog korlátozhatóságának minden további vizsgálata, így más alapjoggal való összevetése.”
  5. A fentiek és a felperes keresete tükrében a jelen ügyben tehát mindenekelőtt azt kellett vizsgálni, hogy az alperes az általa lefolytatott bizonyítás eredményeként helytállóan jutott-e arra a következtetésre, hogy a felperes bejelentése olyan gyűlésre vonatkozik, amelynek megtartása a gyermeki jogok biztosítása érdekében tiltott. Az erre vonatkozó tényeket az alperesnek kellett bizonyítani, mindenekelőtt a Gytv. 13/A. § (2) bekezdése értelmében azt, miszerint „megalapozottan feltehető”, hogy a bejelentett gyűlés a Gyvt. 6/A. §-ban tilalmazott tartalom megjelenítésére irányul. Az e körben rendelkezésre álló bizonyítékoknak pedig egy olyan zárt logikai láncolatot kell alkotniuk, amelyek az alperes végkövetkeztetéseit megalapozzák. A Kúria a Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú ítélet [33] bekezdésében a bizonyítás elvárt szintjével összefüggésben arra mutatott rá, hogy a bejelentett gyűléssel összefüggésben a Gyvt. 6/A. §-ban meghatározott tilalom megsértése akkor feltehető megalapozottan, ha a tilalmazott tartalom lényegi elemének megjelenítése, a rendelkezésre álló adatokból, tényekből, ténybeli körülményekből előre látható, várható, gyanítható, vagyis valószínű. E tekintetben a gyülekezési hatóságnak az egyeztetést követően rendelkezésre álló – tényekkel alátámasztható – információkból kell levonni a jövőre vonatkozó, valószínűséget megalapozó következtetését. A gyűlés megtartásának a megtiltását a Gyvt. 6/A. §-ában meghatározott tilalmazott tartalom körében megalapozó körülmények fennállásának „megalapozottan feltehető” volta tehát valószínűséget – a bizonyosságnál kevesebbet – követel meg, ugyanakkor ez csak tényeken alapuló következtetésen nyugodhat, amely tényeket a tényállás tisztázási kötelezettsége folytán a gyülekezési hatóságnak kell megállapítani. E jogi álláspontot a Kúria a Kgyk.IV.39.061/2025/7. számú határozata indokolásának [70] bekezdésében is megerősítette, amikor kifejtette, hogy a hatóság következtetése csak tényeken és logikus, ellentmondásmentes következtetésen alapulhat.
  6. Az alperes az eljárása során a felperes gyűlés megtartására vonatkozó bejelentésének tartalmát vizsgálta és az egyeztetésen részletesen nyilatkoztatta a felperest a tervezett gyűlés céljáról, a lehetséges felszólalók nyilatkozatának tartalmáról, amelyekre a felperes világos választ adott. Alperes kifejezett kérdéseket intézett a Gyvt. 6/A. §-ban szereplő tilalmazott tartalmak esetleges megjelenítésére vonatkozóan is, amelyekre a felperes egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy a gyűlés célja teljesen eltérő, tilalmazott tartalmak nem fognak megjelenni. Az alperes az értékelése körébe vonta a bejelentő felperes személyét, az LMBTQ közösséghez való viszonyát és a Facebook oldalán nyilvánosan közzétett bejegyzéseit, valamint az azonos napra gyűlést bejelentő, …, a … direktorához fűződő kapcsolatát, illetve ismeretségüket, továbbá a társszerv által rendelkezésre bocsátott minősített adatokat. A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy az alperes a bejelentett rendezvény releváns körülményeit teljeskörűen feltárta, az ügyben az Ákr. 62. §-ának megfelelő tényállás tisztázási kötelezettségének eleget tett. A Kúria irányadó gyakorlata értelmében {Kgyk.IV.39.041/2023/3. Indokolás [47]; Kgyk.IV.39.048/2025/8. Indokolás [51],[59]} az alperes jogszerűen értékelte az üggyel kapcsolatos egyéb, általa relevánsnak tartott – a felperes személyéhez köthető – információkat is.
  7. Az egyeztetés tartalma alapján ugyanakkor egyértelműen megállapítható az is, hogy a felperes, mint a gyűlés bejelentője következetesen nyilatkozott a bejelentett gyűlés céljáról, hangsúlyozva, hogy az a vadállatoknak a közlekedés biztonságát veszélyeztető túlszaporodása elleni demonstrációt jelenti. A gyűlésen a tervek szerint ebben a témában érintett szakemberek, állatvédő szervezetek, illetve olyan magánszemélyek fognak felszólalni, akik esetében vadelütés által következett be közlekedési baleset. A felperes következetesen és egyértelműen nyilatkozott arra vonatkozóan is, hogy a szexualitást öncélúan ábrázoló, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsítő tartalom a gyűlésen nem jelenik meg, állítása szerint: „nem lesz ilyen”. A felperes nyilatkozatát az alperes büntetőjogi következményekre történő figyelmeztetés után büntetőjogi felelőssége tudatában is megerősítette. Az ebben a körben feltárt bizonyítékok az alperes állításával szemben nem voltak ellentmondásosak, sem megtévesztőek.
  8. Az alperes a jogi álláspontja kialakításánál hangsúlyosan értékelte a felperes politikai szerepvállalását, az ezzel összefüggésben nyilvánosan is hozzáférhető nyilatkozatait, a pécsi Pride-dal kapcsolatos fellépéseit, amelyeket egyébként a felperes az egyeztetés során és a keresetében sem vitatott. Az alperes a felperesnek a fent ismertetett – megtartani szándékozott gyűléssel kapcsolatos – egyértelmű nyilatkozatait viszont lényegében mellőzte, amikor a felperes személyes szerepvállalásából indult ki, miszerint a felperes nem vitatta, hogy emberi jogi aktivista és korábban felszólalt a Pride-on, illetőleg alapvetően nem ért egyet az ilyen témájú gyűlés megtartásának megtiltásával. A felperes pécsi Pride-ot szervező személlyel való kapcsolatából, a Pride-dal összefüggő facebookon megjelent nyilatkozataiból és a Pride-on való korábbi szerepléséből, illetve a minősített adatokból vonta le azt a következtetést, hogy jelen bejelentéssel összefüggésben a Gytv. 13/A. §-ban foglalt tiltó ok fennáll.
  9. A Kúria ezzel szemben azt állapította meg, hogy a felperes emberi jogi aktivistaként történő feladatvállalása, a Pride-dal kapcsolatos korábbi nyilatkozata és szerepe egyértelműen elkülöníthető a jelen ügyben bejelentett gyűléstől, annak tartalmától, céljától és az ezzel összefüggésben megfogalmazott törekvésektől. A Kúria betekintett az alperes társszervének minősített adatot tartalmazó irataiba is, de azokat bizonyítékként nem vette figyelembe, mert a felperes által bejelentett gyűlésre vonatkozó adatot nem tartalmaztak. Miután a korábban kifejtettek szerint a Gytv-ben a gyűlés megtiltására vonatkozóan megfogalmazott rendelkezéseket megszorítóan kell értelmezni, és az alperes határozatában kifejtettek az ellentmondásmentes tényekre alapított „megalapozottan feltehető” feltételnek nem feleltek meg, a Kúria megállapította, hogy az alperes a Gytv. 13/A. §-ban foglalt feltételek meglétére vonatkozó végkövetkeztetése nem volt megalapozott.
  10. Önmagában az a körülmény, hogy a felperes általában egyetért a Pride szellemiségével, az LMBTQ közösséghez tartozó emberekkel szolidaritást vállal, adott esetben az érdekükben is fellép, továbbá a pécsi Pride előkészítésének anyagi támogatása érdekében aktív tevékenységet fejt ki, semmilyen összefüggésbe nem hozható más tárgyú közéleti tevékenységével, ezért nem zárja ki azt, hogy egy teljesen más célú rendezvény bejelentőjeként lépjen fel. A békés gyülekezéshez való jog, mint alapjog ugyanis csak a törvényben meghatározott feltétel, mint tiltó ok fennállása esetén korlátozható. A rendelkezésre álló tények közötti ellentmondásra tekintettel az alperes végkövetkeztetése – a „megalapozottan feltehető” kritérium körében – téves, ezért megalapozatlanul és jogszerűtlenül vonta le azt a következtetést, hogy a felperes által bejelentett rendezvény célja valójában az esetlegesen betiltott pécsi Pride helyettesítése. Ehhez a következtetéshez bizonyítékokra lett volna szükség, a felperes személye önmagában az összefüggés bizonyítására nem alkalmas.
  11. A Kúria megállapította, hogy az alperes a tényállást a szükséges mértékben tisztázta, azonban a rendelkezésre álló tényekből okszerűtlenül következtetett a Gytv. 13/A. §-ában írt körülmények fennállására, ezért az alperes határozatát a Kp. 89. § (1) bekezdés a) pontja alapján megsemmisítette. Az új eljárás elrendelését szükségtelennek tartotta, mert a döntéshez szükséges tények és az azokat megalapozó bizonyítékok rendelkezésre állnak.
  12. A Kúria végül felhívja a figyelmet arra, hogy ha a gyűlést a bejelentéstől eltérően úgy tartják meg, hogy a Gyvt. 6/A. §-ban részletezett és a Gytv. 13/A. § szerinti tiltott tartalom megjelenik, a jogsértés elhárítása érdekében a törvény megfelelő eszközöket biztosít [Gytv. 17-19. §].

A döntés elvi tartalma

  1. 1. A gyűlés megtiltására vonatkozó rendelkezés feltételei fennállásának megállapításához szükséges tényállást a gyülekezési hatóságnak kell teljeskörűen tisztáznia. A Gytv. 13/A. § szerinti tiltó ok csak akkor alkalmazható, ha a feltárt tények alapján megalapozottan feltehető, hogy a bejelentett gyűlés sérti a Gyvt. 6/A. § szerinti tartalmakat.
    2. Amennyiben az alperes által a felperes személyi körülményei körében feltárt tények a bejelentésben szereplő adatokkal és az egyeztetésen elhangzottakkal nem állnak ok-okozat kapcsolatban, a bejelentett gyűlés céljához és tartalmához még részben sem kapcsolódnak, a tiltó ok fennállására megalapozott következtetés nem vonható le.

Záró rész

  1. A Kúria a közigazgatási jogvitát a Gytv. 15. § (2) bekezdése, a Kp. 4. § (1) bekezdése, (3) bekezdés a) pontja, 5. § (1) bekezdése és 124. § (2) bekezdés d) pontja alapján, a Kp. XXI. Fejezete szerinti elsőfokú egyszerűsített közigazgatási peres eljárásban, tárgyaláson kívül bírálta el.
  2. A pernyertes felperes költségeinek megfizetésére az alperes a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. § (1) bekezdése alapján köteles. A Kúria a perköltség összegét a Pp. 82. § (3) bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel határozta meg.
  3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű, az Itv. 62. § (1) bekezdés h) pontja alapján feljegyzett kereseti illetéket – az alperest az Itv. 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján megillető személyes illetékmentességre tekintettel – az állam viseli.
  4. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 126. § (3) bekezdése kizárja.

Budapest, 2025. szeptember 13.

Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke
Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró
Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Magyarfalvi Katalin bíró helyett
Dr. Remes Gábor s.k. bíró
Dr. Varga Eszter s.k. bíró