Kgyk.VII.39.073/2025/6. számú határozat

A Kúria
mint elsőfokú bíróság
ítélet

Az ügy száma: Kgyk.VII.39.073/2025/6.

A tanács tagjai:

Dr. Remes Gábor a tanács elnöke
Dr. Varga Zs. András előadó bíró
Dr. Cséffán József bíró
Dr. Szilas Judit bíró
Dr. Varga Eszter bíró

A felperes: …
                 …

A felperes képviselője: Dr. Szekeres B. Zsolt ügyvéd
                                   …

Az alperes: Budapest Rendőrfőkapitánya
                  …

Az alperes képviselője: Dr. Vattay Gergely kamarai jogtanácsos

A per tárgya: gyülekezési ügyben hozott 01000-160/1160-4/2025. rendb. számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 120.000 (azaz százhúszezer) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára 30.000 (azaz harmincezer) forint feljegyzett eljárási illetéket. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A közigazgatási per alapjául szolgáló tényállás és az alperes határozata

  1. A felperes 2025. június 21-én bejelentette az alperes gyülekezési hatóságnak, hogy 2025. június 28-án 12.00 és 20.00 óra között Budapesten, a Széchenyi tér – Lánchíd – Várkert Bazár – Döbrentei tér – Erzsébet híd – Pesti alsó rakpart – Széchenyi tér – Pesti alsó rakpart – Kossuth Lajos tér útvonalon vonulásos gyűlést kíván szervezni 5000 fő részvételével, 80 fő rendező biztosítása mellett. A rendezvény bejelentés szerinti célja: „Az Emberi Jogok Európai Egyezményében, az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a magyar Alaptörvényben foglalt alapvető emberi jogok ünneplése.”
  2. A bejelentés alapján az alperes megállapította, hogy az rendkívül nagymértékben megfeleltethető egy másik bejelentett gyűlés paramétereinek, amelyet megtiltott. Ez utóbbi tiltó határozat ellen jogorvoslat volt folyamatban, amelynek jogerős elbírálása előtt a jelen üggyel érintett gyűlésre vonatkozó bejelentés megalapozottan nem dönthető el. Az alperes ezért a 01000-160/1160-1/2025. rendb. számú végzésével 2025. június 22-én a bejelentett gyűlés tudomásulvételére vonatkozó eljárását felfüggesztette az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 48. § (2) bekezdése alapján. A végzés ellen a felperes nem élt jogorvoslattal.
  3. Az előkérdésnek tekintett ügyben a Kúria 2025. július 3-án a Kgyk.VI.39.071/2025/5. számú ítéletével az alperes tiltó határozatával szemben előterjesztett keresetet elutasította. Az alperes ezért a 01000-160/1160-2/2025. rendb. számú végzésével a felfüggesztett eljárást folytatni rendelte azzal, hogy a tudomásulvételre nyitva álló határidőt 2025. július 5-én 01.26 órában határozta meg. Az alperes a felperest 2025. július 4-én 10.00 órára egyeztetésre idézte.
  4. Az egyeztetésen a felperes úgy nyilatkozott, hogy a gyűlést a korábban bejelentett paraméterekkel 2025. augusztus 2-án szeretné megtartani. A gyűlésen beszédek fognak elhangzani, és a felperes azon lesz, hogy egy transznemű személy beszéljen a mindennapi életéről, a Magyarországon szerzett tapasztalatairól, különös tekintettel azokra a nehézségekre, amelyek az állami politikák és jogszabályi környezet miatt őt érik. Tervei szerint szintén fel fog szólalni egy úgynevezett „szivárványcsalád”, hogy megosszák tapasztalataikat az örökbefogadásról, gyermeknevelésről, valamint arról, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézniük a jelenlegi társadalmi és jogi környezetben. Saját felszólalásában a nyíltan vállalt homoszexualitását kívánja kiemelni, valamint azt, hogy miért tartja ma is elengedhetetlennek, hogy a homoszexualitásról a nyilvánosságban is szó essék. Kérni fogja továbbá, hogy négy jogvédő szervezet, az …, a …, a … és a … szervezetenként legalább egy-egy felszólalót állítson ki.
  5. Az alperes figyelmeztetésére, hogy Magyarország Alaptörvényének 2025. április 15-től hatályos tizenötödik módosítása, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 6/A. §-a, valamint a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 13/A. §-a értelmében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg, illetve tilos azt a gyűlést megtartani, amely Gyvt. 6/A. §-ában meghatározott tilalmat sérti, a felperes úgy nyilatkozott, hogy a törvény nem tiltja és nem tilthatja, hogy az LMBT közösséghez tartozó személy egy gyűlésen felszólaljon. A felszólalók saját élettapasztalataikról fognak beszélni. Végül az alperes kérdésére úgy nyilatkozott, hogy a gyűléshez bárki csatlakozhat.
  6. A bejelentés alapján, az egyeztetés eredményeként az alperes a 2025. július 4-én hozott, 01000-160/1160-4/2025. rendb. számú határozatával – figyelembe véve a Kúria Kgyk.VI.39.048/2025/8. számú {Indokolás [59]}, Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú {Indokolás [32], [33], [43]}, Kgyk.VI.39.061/2025/5. számú {Indokolás [91]}, Kgyk.VI.39.065/2025/6. számú {Indokolás [75]-[77]} és Kgyk.VI.39.071/2025/5. számú határozatait – megállapította, hogy a bejelentett gyűlés logikai összefüggést mutat más, korábban bejelentett és megtiltott gyűlésekkel, mely tiltó határozatok elleni kereseteket a Kúria jogerősen elutasította. A bejelentett gyűlés célja önmagában nem veti fel bármely, a Gytv.-ben meghatározott tiltó ok alkalmazását, az egyeztetésen elhangzottak alapján azonban szükségszerű a Gytv. 13/A. §-ának alkalmazása. A felperes kifejezetten, célzottan olyan transznemű és homoszexuális embereket kér fel felszólalónak, akik transzparensen vállalják nemi identitásukat, a gyűlés felperes által előadott megvalósítási módja, megjelenítési formája pedig sérti a Gyvt. 6/A. §-ában írtakat. A szervező a gyűlésről nem kívánta kizárni a tizennyolc év alatti személyeket. Összességében a tilalomba ütköző megjelenítési mód a gyűlés lényegi eleme. Mindezekre tekintettel az alperes határozatával a gyűlés megtartását a bejelentésben megjelölt helyszínen és időpontban megtiltotta.

A keresetlevél és a védirat

  1. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes tevékenysége jogsértő következményeinek elhárítására kötelezését kérte. Ezen túlmenően kérte, hogy a Kúria az uniós jogi érintettségre tekintettel az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 267. cikke alapján kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál (a továbbiakban: EUB). Perköltséget számított fel, egyúttal kérte az alperes által felszámított perköltség mérséklését.
  2. Jogi álláspontja szerint az alperes határozata sérti az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése, továbbá – az Alaptörvény Q) cikkére figyelemmel – az Emberi Jogok Európai Egyezményének (a továbbiakban: EJEE) 11. cikke és Gytv. 1. § (1) bekezdése szerinti gyülekezési jogát, valamint az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése és az EJEE 10. cikke szerinti véleménynyilvánításhoz való jogát, ami az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése és az EJEE 14. cikke szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósít meg.
  3. A véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága körében felhívott több alkotmánybírósági határozatot, az Emberi Jogok Európai Bíróságának (továbbiakban: EJEB) esetjogát, az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának álláspontját, továbbá a Magyar Pszichiátriai Társaság és a Magyar Pszichológiai Társaság közös állásfoglalását. Kifejtette, hogy mindezek alapján a gyülekezési jog gyakorlása nem áll kollízióban a gyermekek jogaival, hanem éppen azok kiteljesedését szolgálja. Így az alperes törvényes ok nélkül tiltotta meg, hogy gyülekezési jogát gyakorolja, tiltó határozata ez okból jogellenes. A Gyvt. 6/A. §-ának az Alaptörvény 28. cikke szerinti elveknek megfelelő értelmezése szerint a tilalomnak azt kell biztosítania, hogy a szexualitás különböző dimenzióival és jelenségeivel a gyermekek csak pszichikai érettségüknek megfelelő módon találkozhassanak. Sérelmezte, hogy az alperes a gyűlésen beszédet mondó személyeket önmagukban értékelte „tilos tartalomként”. Amennyiben a gyülekezéshez való jog és a gyermeki jogok közötti alapjogi kollízió mégis fennállhat, álláspontja szerint a gyermeki jogok védelme az élethez való alapjog kivételével nem szolgál abszolút korlátozási indokként minden más alapjoggal szemben, az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti alapjogkorlátozási teszt ilyen esetben is alkalmazandó. Márpedig a tervezett gyűlés nem ártalmas a gyermekek jogaira.
  4. Kifogásolta, hogy az alperes megalapozatlanul függesztette fel az eljárását, és ezért a Gytv. 13. § (1) bekezdése szerinti 48 órás határidőt megsértve hozott tiltó határozatot, amely határidő jogvesztő. Az alperes az együttműködési kötelezettségre vonatkozó előírásokat is megsértette, mert az eljárás felfüggesztése miatt folyamatosan rendelkezésre állást várt el tőle, miközben a hatóságnak elő kellene segítenie az ügyféli jogok gyakorlását, nem pedig aránytalan terhet rónia az ügyfélre. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy jogsérelme nem eljárásjogi, hanem anyagi jogi természetű, tekintettel arra, hogy az alperes a tényállást felderítette és megfelelő indokolással látta el a határozatát.
  5. Az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezésével kapcsolatban kifejtette, hogy a jelen jogvita alapját képező, az alperes által felhívott jogszabályhelyek az uniós jogot hajtják végre, következtetésképp az uniós jog értelmezése a jogvita eldöntése szempontjából szükséges lehet. Az alábbi kérdéseket indítványozta:
  • Ellentétes-e az Európai Unióról szóló Szerződés (a továbbiakban: EUSz) 2. cikkében rögzített közös európai értékekkel, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 1., 7., 11. és 21. cikkével a Gytv. 13/A. §-a, amely alapján egy gyűlés megtartása tilos akkor, ha az a Gyvt. 6/A. §-a szerinti tilalom megsértését jelentené?
  • Amennyiben az első kérdésre igenlő válasz adandó, félreteheti-e az eljáró bíróság a hivatkozott jogszabályhely alkalmazását, tekintettel arra, hogy az kötelezettségszegési eljárás tárgyát képezi, ha ez feltétele annak, hogy a bíróság a nemzeti jogot az uniós joggal összhangban értelmezze?
  1. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Perköltséget számított fel.
  2. Rámutatott, hogy az Alaptörvény-módosítás, a Gytv. és a Gyvt. hármas egységének együttes analízise indokolta a tiltó határozat meghozatalát. Azt pedig álláspontja szerint részletesen bemutatta, hogy a tizennyolc éven aluliak számára miért jelentene jogsérelmet a bejelentett gyűlés megtartása. A gyűlés tudomásulvételére vonatkozó eljárása során nem hagyhatta figyelmen kívül a 2025. május 24-e óta tartó, azonos körhöz köthető bejelentések folyamatát. Ezeket a tényeket akként értékelte, hogy a tárgyi bejelentés logikai összefüggést mutat a korábbi bejelentésekkel, mind a tartalom, mind a forma tekintetében. Így az elmúlt 6 hét jogi természetű tanulságait alkalmazta, figyelemmel a Kúria megállapításaira. Tényként értékelte mindazon kijelentéseket, amelyeket a bejelentő a személyes egyeztetés során, a gyűlés lefolyása körében jegyzőkönyvbe diktált. Kifejtette, hogy mérlegelési lehetősége nem volt, szükségszerűen alkalmaznia kellett az új tiltó okként hatályba lépett jogszabályi rendelkezést, tekintettel arra, hogy a felperes a személyes egyeztetés során egyértelműen olyan tényeket állított, amelyek a hivatkozott jogszabályhelybe ütköztek.
  3. A felfüggesztés körében megjegyezte, hogy a Gytv. mögöttes jogszabálya az Ákr., ez alapján, előkérdésben hozandó jogerős döntés bevárása érdekében függesztette fel az eljárását, erre is figyelemmel jogszerű eljárás keretében és törvényes határidőn belül hozott határozatot. Az együttműködési kötelezettséget nem szélesítette ki parttalanul.
  4. Az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezését nem látta indokoltnak, álláspontja szerint a Kúria döntéséhez szükséges valamennyi információ rendelkezésre áll.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kereset – az alábbiak szerint – kisebb részben alapos, nagyobb részében nem alapos.
  2. A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperes jogszerűen tiltotta-e meg a keresettel támadott határozatával a bejelentett gyűlés megtartását. A keresettel támadott határozat jogszerűségét a Kúriának a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (4) bekezdése, 84. § (2) bekezdése, 85. § (1) és (2) bekezdései, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 342. § (1) bekezdése szerint a kereseti kérelem és az ellenkérelem korlátai között, a meghozatalának időpontjában fennálló tények alapján kellett vizsgálnia. A tényállást a Kp. 78. § (1) és (2) bekezdéseire, valamint a Pp. 279. § (1) és (2) bekezdéseire figyelemmel a peres felek tényállításai és az általuk rendelkezésre bocsátott bizonyítékok egyenként és összességében, a megelőző eljárásban megállapított tényállással is összevetve történő értékelése alapján, a meggyőződése szerint állapította meg.
  3. A határozat jogszerűségének eldöntése érdekében előkérdésként vizsgálni kellett, hogy az alperes jogszerűen függesztette-e fel végzésével a felperes bejelentésének vizsgálatát, illetve azt is, hogy a felfüggesztés kihatott-e a határozat jogszerűségére.
  4. Az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. A békés gyülekezéshez való alapjog gyakorlását a Gytv. szabályozza. A Gytv. 1. § (1) bekezdése értelmében a gyűlés szervezéséhez és a gyűlésen való részvételhez nem szükséges engedély, de a 10. § (1) bekezdése szerint a közterületen szervezett nyilvános gyűlést be kell jelenteni a gyülekezési hatóságnál. A 11. § (1) bekezdése szerint a gyülekezési hatóság a bejelentést követően egyeztetést tart. A 11. § (1) bekezdése értelmében a bejelentés elintézésre a közigazgatási eljárások általános szabályait a Gytv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. E szabályok együttes értelmezéséből következően a gyűlés bejelentés nem tekinthető a közigazgatási hatósági eljárások általános szabályait tartalmazó Ákr. 35. §-ában meghatározott kérelemnek; a bejelentés folytán nem indul hatósági eljárás, a bejelentés elbírálása nem az Ákr. 7. §-a szerinti hatósági ügy. Hatósági eljárás hiányában a gyülekezési hatóság gyakorlatában kialakult „tudomásul vétel” nem hatósági döntés, illetve a Kp. 4. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási tevékenység. A tudomásul vétel tehát a Gytv. 8. § (1) bekezdésében szabályozott, a gyűlés szervezője, valamint a gyülekezési hatóság közötti együttműködést lezáró, joghatás nélküli nyilatkozat, amelynek tartalma az a közlés, hogy az engedély nélkül gyakorolható békés gyülekezés alapjogát a rendőrség a Gytv. 7. § (1) bekezdése értelmében biztosítani fogja.
  5. A bejelentést követő együttműködés ebben az esetben az Ákr. 98-102. §-aiban szabályozott hatósági ellenőrzéshez hasonlítható, amely annak ellenére nem hatósági eljárás, hogy a hivatalbóli eljárás szabályait alkalmazni kell rá. Szintén a hatósági ellenőrzés következményeihez hasonlítható az az eset, amikor a bejelentés vizsgálata során a gyülekezési hatóság azt állapítja meg, hogy a gyűlést a Gytv. szabályai alapján meg kell tiltania, vagy azt korlátoznia kell. Ebben az esetben a gyülekezési hatóság hivatalból hatósági eljárást indít, amelyre az Ákr. szabályait a Gytv. szabályai szerinti eltéréssel alkalmazza. Ennek a hivatalbóli eljárásnak a sajátossága, hogy az egyetlen eljárási cselekmény maga a korlátozó vagy tiltó határozat, azaz ez az eljárási cselekmény az eljárást megindítja és nyomban be is fejezi.
  6. A leírtakra tekintettel a Kúria megállapította, hogy a bejelentéssel – annak tudomásul vétele érdekében – az alperesnél nem indult eljárás, ezért az nem is volt felfüggeszthető. Az ügyben egyrészt nem a Gytv. 12. § (2) bekezdésben írt helyzetet kellett megoldani, amikor versengő gyűlések közül egy utóbbi gyűlés megtarthatósága függ attól, hogy a korábban bejelentett gyűlés megtiltása hatályos marad-e, mivel az alperes mindegyik gyűlést megtiltotta. Másrészt az alperes nem is a bejelentés elintézését függesztette fel a Gytv. 12. §-ának alkalmazásával, hanem az eljárást függesztette fel az Ákr. 48. § (2) bekezdése, mint háttérjogszabály alapján. A bejelentés elbírálása során az alperes jogalap nélkül hozta meg a 01000-160/1160-1/2025. rendb. számú felfüggesztő határozatát, ezért ahhoz semmilyen joghatás nem járulhat. A végzés tehát nem volt alkalmas arra, hogy a Gytv. 13. § (1) bekezdésében írt 48 órás határidőt, amelyen belül az alperesnek meg kellett volna hoznia a tiltó határozatot meghosszabbítsa (kitolja). Erre a felfüggesztő végzés akkor sem lett volna alkalmas, ha a tiltás okának felismerését követően megindított hatósági eljárásban alkalmazta volna a hatóság. A Gytv. 13. § (1) bekezdésében írt 48 órás határidő ugyanis nem ügyintézési (eljárási jogi), hanem anyagi jogi jellegű, ezért azt a hatóságnak mindenképpen meg kell tartania, ha a gyűlés megtiltásáról kell határoznia {hasonlóan foglalt állást a Kúria más eljárásfajtákban is: Kvk.VII.39.089/2024/4., Indokolás [19]; Jpe.III.60.029/2025/15., Indokolás [20], [54]}. Vonatkozik ez az egyidőben tervezett gyűlések párhuzamos elbírálására is, az egyik bejelentés megtiltását követően indult jogorvoslati eljárás nem tekinthető a másik bejelentés elbírálása előkérdésének.
  7. A felperes keresete tehát annyiban alapos, hogy az alperes jogsértően mulasztotta el a Gytv. 13. § (1) bekezdésében írt határidő megtartását azáltal, hogy a 2025. június 21-én érkezett bejelentés megtiltásáról nem 48 órán belül döntött. Ez a jogsértés a Kúria eljárásában nem orvosolható. Egyrészt akadálya ennek, hogy a felfüggesztő végzésben az alperes kioktatta a felperest arról, hogy a végzést önálló jogorvoslattal támadhatja a Kúria előtt, ám a felperes ezzel a jogával nem élt. A felfüggesztő végzés joghatásának hiányában a gyűlés törvényesen megtartható lett volna, de a felperes nem tartotta meg, és utólag ezen nem is változtathat.  Másrészt az alperes a 2025. július 3-án hozott 01000-160/1160-2/2025. rendb. számú végzésével a felfüggesztett eljárás továbbfolytatásáról rendelkezett. Ezt követően lefolytatta a Gytv. 11. §-ában előírt egyeztetést a felperessel, melynek során a felperes maga módosította a gyűlés megtartásának időpontját az eredeti június 28-áról augusztus 2-ára. Az új időpontra tekintettel a felperes nyilatkozata tartalmát tekintve új bejelentésnek minősül, azt az alperes így is bírálta el, mégpedig a módosított időpont bejelentésétől számított 48 órán belül, július 4-én a keresettel támadott tiltó határozatával. Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy az eredeti bejelentés késedelmes elbírálása törvénysértő volt, de figyelemmel a tervezett gyűlés módosított időpontjára a keresettel támadott határozat érdemére nem hatott ki.
  8. A felperes sérelmezte az együttműködési kötelezettség parttalan kiszélesítését is. Nem vitatta, hogy a Gytv.-ben írt 48 órás elintézési határidőben a hatóság rendelkezésére kell állnia, ugyanakkor a felfüggesztés bizonytalan időtartama alatti folyamatos rendelkezésre állás kívül esik az együttműködési kötelezettsége körén. Figyelemmel arra, hogy a Kúria a felfüggesztést eleve jogsértőnek minősítette, a keresetnek ez a járulékos hivatkozása okafogyottá vált, arról a Kúriának döntenie nem kell.
  9. A felperes keresetének jogi indokolása szerint az alperes határozata azért törvénysértő, mert sérti az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésében, az EJEE 11. cikkében biztosított, a Gytv. 1. § (1) bekezdésében biztosított gyülekezési jogát, az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében és az EJEE 10. cikkében biztosított véleménynyilvánítási jogát, valamint az Alaptörvény XV. cikkének (2) bekezdésében és az EJEE 14. cikkében írt hátrányos megkülönböztetés tilalmát. A felperes érvelése szerint nem állapítható meg alapjogi kollízió – sem az Alkotmánybíróság, sem az EJEB gyakorlata alapján – a gyermek számára az Alaptörvény XVI. cikkében biztosított védelemhez való jog, valamint az előzőekben megjelölt alapjogok között, ezért az alperes jogsértően alkalmazta a Gytv. 13/A. §-át, amikor a bejelentett gyűlés megtiltásáról döntött; a tiltó határozattal okozott alapjog-korlátozás tehát jogellenes.
  10. A felperes jogi álláspontjával lényegében szó szerint egyező okfejtést a Kúria már elbírálta a Kgyk.VII.39.057/2025/8., Kgyk.VI.39.061/2025/7., Kgyk.VI.39.065/2025/6., Kgyk.VI.39.069/2025/6. és Kgyk.VI.39.071/2025/5. számú határozataival, és meghatározta a Gyvt. 6/A. §-ára alapított tiltó határozatok elleni keresetek elbírálása során figyelembe veendő alaptörvényi és jogszabályi kereteket. Ennek lényege a következő: Magyarországon az alapvető jogok forrása az Alaptörvény. A nemzetközi vagy európai jogon alapuló alapvető jogok az Alaptörvény közvetítésével érvényesülnek. Az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése szerint a békés gyülekezés alapjog, amelynek korlátozására és gyakorlására általában vonatkoznak az I. cikk (3) bekezdésének szabályai. Ehhez az általános szabályhoz (lex generalis) képest sajátos szabályt tartalmaz a XVI. cikk (1) bekezdésének 2025. április 15-étől hatályos szövege (lex specialis), amely szerint minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. Magyarország továbbá védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést (a továbbiakban: a gyermek alapvető joga). A XVI. cikkel tehát az Alaptörvény maga határozza meg – mégpedig a jogalkotó és a jogalkalmazó számára egyaránt – a gyermek alapvető jogával versengő egyéb alapjogok korlátozhatóságát. A lex specialis értelmében a gyermek alapvető joga csak az élethez való joggal mérhető össze, minden más jogot megelőz. Következésképpen a gyermek alapvető jogának védelme érdekében az élethez való jog kivételével bármely másik jog, így a békés gyülekezéshez való alapjog is bármilyen mértékben korlátozható, akár annak – adott körülmények közötti – kiüresedésére tekintet nélkül. Másként megfogalmazva: az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésével szemben álló bármely törekvés, így a békés gyülekezési szándék is kívül esik az Alaptörvény védelmi körén. A XVI. cikk (1) bekezdés, mint lex specialis korlátozását érvényesítette az Országgyűlés a Gytv. 13/A. §-ában és a Gyvt. 6/A. §-ában. A Gytv. 13/A. § (1) bekezdése értelmében tilos azt a gyűlést megtartani, amely 6/A. §-ában meghatározott tilalmat sérti, vagy a Gyvt. 6/A. § szerinti tilalmazott tartalom lényegi elemét jeleníti meg. Ebben az esetben a jogkövetkezmény alkalmazása nem mérlegelhető, mert az Alaptörvény kizárja a versengő alapjogok összemérését. A Gyvt. 6/A. §-a szerint az e törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg. A Gytv. 13/A. § (2) bekezdése alapján a gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását megtiltja, ha az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a bejelentés az (1) bekezdésben tilalmazott gyűlés megtartására irányul. Az alapjogokat – így a gyülekezési jogot – korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni, az alperesnek erre is figyelemmel kell a határozata indokolásában meggyőzően számot adnia arról, hogy a bejelentett gyűlés valóban a törvény által tilalmazott körbe tartozik. Kizárólag ebben az esetben tiltható meg a gyűlés a békés gyülekezéshez fűződő alapjog korlátozhatóságának minden további vizsgálata, így más alapjoggal való összevetése.
  11. Ebben az ügyben tehát az alkalmazandó jogszabályok és azok értelmezése nem tér el a korábbi határozatokkal elbírált ügyekben írtaktól, továbbá az alperes határozata tételesen és részletesen kitér a Kúria közzétett jogértelmezésére. A megjelölt korábbi ügyekben az eldöntendő kérdés a tiltó határozatok ténybeli megalapozottsága volt, mégpedig két vonatkozásban: megalapozottan feltehető-e, hogy a bejelentett gyűlések megtartása során a Gyvt. 6/A. §-ban írt tartalmakat jelenítenek meg, és megalapozottan feltehető-e, hogy mindez tizennyolc éven aluli személyek jelenlétében is történik.
  12. Jelen ügyben az alperes határozatának érdemi megalapozottságát illetően semmilyen kétely nem merült fel. A felperes az alperes által megállapított tényállást – kifejezett nyilatkozata szerint – nem vitatta. A felperes sem állítja, hogy az általa tervezett gyűlés felszólalásainak tartalma ne felelne meg tételesen a Gyvt. 6/A. §-ában írt törvényi tényállási elemeknek. Hasonlóképpen nincs vita a felek között arra vonatkozóan sem, hogy a tervezett gyűlésen tizennyolc év alatti személyek is részt vehetnek, mivel a felperes határozottan úgy nyilatkozott, hogy a gyűlésen bárki részt vehet, azaz: semmit nem kíván tenni annak érdekében, hogy gyermekek a jogszabályban tiltott módon szexuális tartalmakkal ne találkozhassanak.
  13. A felperes nemzetközi jogforrásokra hivatkozása nem vizsgálható a Gytv. hatályos, a bíróságok mint jogalkalmazók által is kötelezően alkalmazandó rendelkezéseire tekintettel. A Kúria már a Kgyk.IV.39.061/2025/7. számú ügyében {Indokolás [69]} is hangsúlyozta, hogy a gyülekezési hatóság és a bíróság is jogalkalmazó szerv, a jogszabályok tartalmát nem írhatja felül, ahhoz kötve van. A jogi szabályozás a törvényhozás feladata és felelőssége, a bíróság nem hozhat contra legem jogértelmezésen alapuló döntést. Az pedig nem lehet vitás – akár a jogszabály szövegét akár az objektív, vagy szubjektív teleológia jogértelmezést is hívjuk segítségül – hogy az Alaptörvény 2025. április 15-től hatályos XVI. cikk (1) bekezdése, a Gytv. 13/A. §-a és a Gyvt. 6/A. §-a kategorikus tiltást tartalmaz {Kgyk.IV.39.065/2025/6., Indokolás [83]}.
  14. Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy az alperes a tényállást a szükséges mértékben tisztázta, és a bizonyított tényekből okszerűen következtetett arra, hogy a Gytv. 13/A. §-ában írt körülmények fennállnak. Az alperes ennek következtében nem mérlegelhetett, Gytv. 13/A. § (2) bekezdése alapján a gyűlés megtartását meg kellett tiltania, még ha ezt késedelmesen is tette. Az alperes ugyanezen tények alapján más döntést a határidő tiszteletben tartása esetén sem hozhatott volna, a bejelentett gyűlést 48 órán belül is meg kellett volna tiltania. A Kúria ezért a keresetet a Kp. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján elutasította.
  15. A Kúria a felperes által előterjesztett, az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmet az 5. sorszámú végzésével a Kp. 34. § a) pontja folytán alkalmazandó Pp. 130. § (2) bekezdése alapján elutasította. E döntését a Pp. 130. § (3) bekezdésére figyelemmel a következőkkel indokolja. A Kúria a Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú határozatában már rámutatott arra, hogy az uniós jog általános elvei és az uniós alapjogok csak az uniós jog hatálya alá tartozó helyzetekben érvényesülnek, így olyan esetekben, ha a tagállam hatóságai vagy a bíróságok uniós jogot hajtanak végre. Azokban az esetekben azonban nem, amikor az alapul szolgáló tényállás nincs kapcsolatban az uniós joggal (tisztán belső helyzet). Az EUSz 6. cikk (1) bekezdése és a Charta 51. cikkének (2) bekezdése szerint a Charta rendelkezései semmilyen módon nem terjesztik ki az Európai Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit. Amennyiben valamely jogi tényállás nem tartozik az uniós jog alkalmazási körébe, az EUB annak elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel, a Charta esetleg hivatkozott rendelkezései pedig önmagukban nem alapozhatják meg ezt a hatáskört {Indokolás [46]}. A Kúria akkor sem indítványozhatta volna az EUB előzetes döntéshozatali eljárását, ha az alperes határozata az uniós jog hatálya alá tartozna. A gyülekezési hatóság határozatával szembeni jogorvoslat rendkívül rövid határidejére tekintettel a Kúria sem az Alkotmánybíróság, sem az EUB eljárását nem kezdeményezhetné, mivel ebben az esetben a saját eljárását fel kellene függesztenie, és ezáltal megsértené a Gytv. 15. § (4) bekezdésében meghatározott három napos (anyagi jogi) határidőt {Kgyk.VI.39.065/2025/6., Indokolás [83]}.

A döntés elvi tartalma

  1. 1. A Gytv. szabályai szerint a gyűlés megtartására irányuló bejelentéssel – mivel az nem kérelem – nem indul hatósági eljárás, a bejelentés tudomásul vétele nem közigazgatási tevékenység; a gyűlés megtiltására irányuló hatósági eljárást a gyülekezési hatóság hivatalból indítja meg, és döntését a bejelentéstől számított 48 órán belül meg kell hoznia. A gyűlés megtartására irányuló bejelentés elbírálása során ezért az eljárás felfüggesztésének nincs helye.

2. Ha a gyülekezési hatóság megállapítja, hogy megalapozottan feltehető a Gyvt. 6/A. §-ában írt körülmények fennállása, nem mérlegelheti a Gytv. 13/A. §-ának alkalmazását: a bejelentett gyűlést meg kell tiltania.

3. A Gytv. alapján indult közigazgatási perben nincs helye a Kúria előtt folyó eljárás felfüggesztésével járó más eljárás kezdeményezésének, mivel az eljárás felfüggesztése a három napon belüli döntéshozatal kötelezettségének megsértésével járna.

Záró rész

  1. A Kúria a közigazgatási jogvitát a Gytv. 15. § (2) bekezdése, a Kp. 4. § (1) bekezdése, (3) bekezdés a) pontja, 5. § (1) bekezdése és 124. § (2) bekezdés d) pontja alapján, a Kp. XXI. Fejezete szerinti elsőfokú egyszerűsített közigazgatási peres eljárásban, tárgyaláson kívül bírálta el.
  2. A pernyertes alperes költségeinek megfizetésére a felperes a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. § (1) bekezdése alapján köteles. A Kúria a perköltség összegét a Pp. 82. § (3) bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel határozta meg, és miután a felszámítás a jogszabályoknak megfelelő, az elvégzett kamarai jogtanácsosi tevékenységgel arányban álló volt, annak mérséklését nem tartotta indokoltnak.
  3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű, az Itv. 62. § (1) bekezdés h) pontja alapján feljegyzett kereseti illetéket a felperes a Pp. 102. § (1) bekezdése értelmében köteles az esedékesség napjáig megfizetni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetnie a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. Az esedékességének napja tekintetében az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény által módosított Itv. 78. § (4) bekezdése, a Pp. 358. § (2) bekezdése és a Kp. 97. § (2) bekezdése az irányadó.
  4. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 126. § (3) bekezdése kizárja.

Budapest, 2025. július 10.

Dr. Remes Gábor s.k. a tanács elnöke   
Dr. Varga Zs. András s.k. előadó bíró
Dr. Remes Gábor s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Cséffán József bíró helyett
Dr. Szilas Judit s.k. bíró
Dr. Varga Eszter s.k. bíró