Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú határozat

A Kúria
mint elsőfokú bíróság
ítélete

Az ügy száma: Kgyk.VII.39.057/2025/8.

A tanács tagjai:

Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke
Dr. Remes Gábor előadó bíró
Dr. Cséffán József bíró
Dr. Szilas Judit bíró
Dr. Varga Eszter bíró

Az I. rendű felperes: …
                                …

A II. rendű felperes: …
                                …

A III. rendű felperes: …
                                 …

A IV. rendű felperes: …
                                …

Az V. rendű felperes: …
                                 …

A felperesek képviselője: Dr. Szekeres B. Zsolt ügyvéd
                                       …

Az alperes: Budapest Rendőrfőkapitánya
                  …
Az alperes képviselője: Dr. Vattay Gergely kamarai jogtanácsos

A per tárgya: gyülekezési ügyben hozott 01000-160/951-2/2025. rendb. számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria az alperes 01000-160/951-2/2025. rendb. számú határozatát megsemmisíti, és az alperest új eljárásra kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az I., a II., a III., a IV. és az V. rendű felpereseknek együttesen 224.000 (azaz kettőszázhuszonnégyezer) forint perköltséget.

A feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A közigazgatási per alapjául szolgáló tényállás

  1. Az I. rendű felperes 2025. május 24-én bejelentette az alperes gyülekezési hatóságnak, hogy a II., a III., a IV. és az V. rendű felperesekkel együtt 2025. június 1-jén 14.00 és 19.00 óra között Budapesten, a Báthory utca - Bajcsy-Zsilinszky út - Andrássy út - Hősök tere - Városliget, Vajdahunyad vára előtti zöld terület útvonalon vonulásos gyűlést kíván szervezni 2000 fő részvételével, 50 fő rendező biztosítása mellett. A rendezvény bejelentés szerinti célja: „Felvonulás az LMBTQI emberek jogegyenlőségéért a 33. § elfogadásának 5. évfordulóján. 2020. május 29-én lépett hatályba az ún. 33. §, amely megfosztotta a transznemű embereket a nem- és az ahhoz kapcsolódó névváltoztatás jogától. A gyűlés célja, hogy a jogfosztó törvény 5. évfordulója alkalmából kiálljon a transznemű emberek és az LMBTQI közösség jogegyenlősége mellett és felhívja a figyelmet az elmúlt öt év kirekesztő jogalkotásának hatásaira, különösen tekintettel a közelgő 30. Budapest Pride felvonulásra, valamint az LMBTQ-közösséggel szembeni kormányzati gyűlöletkeltésre. A gyűlés nem tesz elérhetővé semmilyen pornográf vagy a szexualitást bármilyen módon ábrázoló tartalmat, kizárólag az LMBTQI közösség tagjait is megillető alapvető jogok védelmét és a jogegyenlőséget népszerűsíti, jeleníti meg. Amint arra a 22/2016. (XII. 5.) AB határozat is rámutatott, az alkotmányos önazonosságnak, amelyet az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdése is elismer, fontos összetevője a szabadságjogok és a jogegyenlőség tisztelete, amelyek a történeti alkotmányunk olyan vívmányai is egyben, amelyeken az Alaptörvény és általa a magyar jogrendszer nyugszik.”
  2. A bejelentés alapján az alperes 2025. május 25-én egyeztetést tartott, amelyen – versengő rendezvényekre hivatkozva – azt javasolta, hogy a perbeli gyűlés megtartására egy másik napon, vagy másik útvonalon: a Hősök tere és Andrássy út elhagyásával kerüljön sor. A felperesek meghatalmazottja erre figyelemmel a gyűlés útvonalát a következőképpen módosította: Széchenyi István tér - József Attila utca - Andrássy út - Teréz körút - Király utca - Városligeti fasor - Dózsa György út - Dvořák sétány - Olof Palme sétány - Városliget, Királydomb. Elmondta, hogy a célállomáson 12.00 órától kezdődnének az előkészületek, a füves területre egy kisebb méretű színpad, illetve hangosítás kerülne. A rendezők 14.30 órára érkeznének az induló állomásra, a résztvevők pedig 15.00-16.00 órától folyamatosan érkeznének oda. A gyűlés nyitott, ahhoz bárki, életkortól függetlenül csatlakozhat, aki a rendezvény céljával egyetért. Számítanak a rendezvényt támogató civil szervezetek és pártok, valamint hazai és nemzetközi LMBTQ szervezetek csatlakozására. A gyűlés 16.00 órakor egy rövid köszöntő beszéddel venné kezdetét, majd 16.00 és 16.10 óra között indulna a vonulás az útpálya teljes szélességében. Közbenső megállót nem terveznek. A vonulás során 2-4 gépjárműről zenei betétek hangoznának el. Az érkezés 17.00-17.30 óra körüli időben várható. A célállomáson beszédeket és zenei előadásokat terveznek. A program során zászlókat, transzparenseket és molinókat használnának. A résztvevők a helyszínről legkésőbb 20.00 óráig egyénileg távoznának. A technikai bontás legkésőbb 21.00 óráig befejeződne, a helyszínt eredeti állapotába visszaállítanák.
  3. Az alperes ezt követően felhívta a felperesek figyelmét az Alaptörvény 2025. április 15-étől módosult XVI. cikkére, a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 13/A. §-ára, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.) 189. § (1) bekezdésére. A felperes meghatalmazottja a bejelentésben foglaltakat ismételve előadta, hogy a gyűlés nem tesz elérhetővé semmilyen pornográf vagy a szexualitást bármilyen módon ábrázoló tartalmat, kizárólag az LMBTQI közösség tagjait is megillető alapvető jogok védelmét és a jogegyenlőséget népszerűsíti, jeleníti meg. Amint arra a 22/2016. (XII. 5.) AB határozat is rámutatott, az alkotmányos önazonosságnak, amelyet az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdése is elismer, fontos összetevője a szabadságjogok és a jogegyenlőség tisztelete, amelyek a történeti alkotmányunk olyan vívmányai is egyben, amelyeken az Alaptörvény és általa a magyar jogrendszer nyugszik. E kérdéskörrel összefüggésben a jegyzőkönyv szerint az alperes részéről további kérdés nem hangzott el, a felperesek meghatalmazottja egyéb előadást nem tett.

Az alperes határozata

  1. Az alperes a 2025. május 26-án kelt, keresettel támadott határozatával a gyűlés bejelentésben megjelölt helyszínen és időpontban történő megtartását megtiltotta a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 13/A. §-a alapján.
  2. Határozatának indokolásában rámutatott, hogy alapjogi kollízió áll fenn a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz fűződő alapjoga, valamint a békés gyülekezéshez való alapjog között. Az Alaptörvény 2025. április 15-étől módosult XVI. cikkében definiált alapjogi hierarchia miatt a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodásához fűződő alapjoga megelőzi a bejelentő békés gyülekezéshez való alapjogát.
  3. Megállapította, hogy a bejelentett gyűlés alapvető paramétereit ütköztetve a Gytv. vonatkozó rendelkezéseivel, felmerülhet a Gytv. 2025. április 15-étől hatályos 13/A. §-ában meghatározott tiltó ok alkalmazásának a lehetősége. Felhívta az Alaptörvény XVI. cikkét, a Gytv. 13/A. §-át és azok indokolását. Kifejtette, hogy eljárása során a bejelentés tartalmát, az egyeztetésen előadott tényeket, a bejelentéssel analógiába állítható, korábban bejelentett és megtartott gyűlések szakmai tapasztalatait, ezen gyűlések lebonyolításának folyamatát, az analógnak értékelt gyűlések napirendi pontjait, lefolyását a megváltozott jogszabályi környezet függvényében volt szükséges értékelnie.
  4. Utalt arra, hogy már a bejelentés megérkezését követően – a bejelentési űrlap rendkívül részletes célmeghatározása miatt – közvetlenül érzékelte a 2025. április 15-étől hatályos tilalmazási ok esetleges alkalmazásának szükségességét. A Kúria Kgyk.IV.39.048/2025/8. számú határozatában foglaltakra hivatkozva kifejtette: a személyes egyeztetésen előadott tényeket (a gyűlés napirendi pontjait, lefolyását, megtartásának módját) figyelembe véve megállapította, hogy a bejelentés megfeleltethető a 2024-ig minden évben megrendezett ún. Pride-gyűléseknek. A felperes által a bejelentésben és a személyes egyeztetésen előadottakat összevetette a korábbi évek Pride-bejelentéseinek tartalmával, valamint a ténylegesen lezajlott gyűlések metodikájával. Ennek eredményeképpen arra jutott, hogy a gyűlés útvonala, időintervalluma, a vonulásos rész során igénybe vett tárgyi eszközök (zenét szolgáltató, felvonuló gépjárművek, szimbólumrendszer) a lebonyolítás metodikája (üdvözlő beszéd, zenés felvonulás, záróbeszédek, majd statikus zene) teljes egészében megfelelnek a korábban kialakult Pride-gyűlési menetrendnek és megnyilvánulási formáknak. Kiemelte azt is, hogy a 2000 főre prognosztizált létszám egy, a gyűlés szempontjából kiemelten nagy létszámnak minősíthető.
  5. Megállapította, hogy a Gytv. 13/A. § utaló szabályában szereplő, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 6/A. §-ának esetleges sérelme megalapozottan feltehető, mert az egyfelől a gyűléshez életkortól független csatlakozás lehetősége miatt, másfelől a gyűléshez csatlakozni nem kívánó, de a gyűléssel találkozó tizennyolc éven aluliak vonatkozásában is felmerülhet. Kiemelte, hogy a gyűlés statikus részének helyt adó Királydomb mellett a Városligetben egy nagy területű gyermekjátszótér is található, ahol a nyári hétvégére tekintettel nagy valószínűséggel pihenni, kikapcsolódni, játszani vágyó családok is jelen lesznek.
  6. A Kúria Kgyk.VII.39.120/2023/8. számú határozatára hivatkozással hangsúlyozta: eljutott arra a valószínűsítési szintre, amely a megalapozottan feltehető szintre emelte azt a tényt, hogy a perbeli gyűlés analóg a korábban megtartott Pride-rendezvényekkel. A tényeken alapuló információk egyenként és összességükben történő értékelése alapján szerinte a helyes jogi következtetés a gyűlés megtartásának megtiltása.

A keresetlevél és a védirat

  1. Az I., a II., a III., a IV. és az V. rendű felperesek keresetükben az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes tevékenysége jogsértő következményének elhárítására kötelezését kérték. Perköltséget számítottak fel.
  2. Jogi álláspontjuk szerint az alperes határozata sérti az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése és a Gytv. 1. § (1) bekezdése, továbbá – az Alaptörvény Q) cikkére figyelemmel – az Emberi Jogok Európai Egyezményének (a továbbiakban: EJEE) 11. cikke szerinti gyülekezési jogukat, valamint az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése és az EJEE 10. cikke szerinti véleménynyilvánításhoz való jogukat, ami az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése és az EJEE 14. cikke szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósít meg, emellett ellentétes az Európai Unióról szóló Szerződéssel (a továbbiakban: EUSz), valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájával (a továbbiakban: Charta). Azt is sérelmezték, hogy az alperes a határozatát nem teljeskörűen feltárt tényállásra alapította, hiányos indokolással látta el, megsértve ezzel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 81. § (1) bekezdését.
  3. Kifogásolták, hogy az alperes nem mutatta be az általa állított alapjogi kollízió okait, és nem támasztotta alá ennek az alapjogaik korlátozásával, illetve elvonásával való feloldását. Nem számolt be arról, hogy az összeütközés feloldása során mely tényeket mérlegelt, és nem adott számot a mérlegelésének szempontjairól.
  4. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára is hivatkozva részletezték azon érvelésüket, amely szerint jelen üggyel érintett körben a gyülekezési joguk gyakorlása nem áll összeütközésben a gyermekek jogaival, éppen ellenkezőleg, azok kiteljesedését szolgálja. Mivel az alperes a határozatában tévesen állapította meg, hogy alapjogi kollíziót kellene feloldania, az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti alapjogkorlátozási teszttel össze nem egyeztethető módon tiltotta meg a gyűlés megtartását.
  5. Kifogásolták továbbá, hogy az alperes megállapította a bejelentett gyűlés és a korábbi években megtartott Pride-felvonulások hasonlóságát, azonban nem indokolta, hogy akár a bejelentett gyűlés, akár a korábbi években megtartott Pride-felvonulások miért és hogyan jelentenék az Alaptörvény XVI. cikkének, a Gytv. 13/A. §-ának, illetve a Gyvt. 6/A. §-ának sérelmét. Az alperes nem vezette le, hogy a gyűlés külső megjelenése, valamint a résztvevők prognosztizált száma miért jelentene alapjogi sérelmet bárki másnak. Az, hogy a gyülekezési jog gyakorlása a tizennyolc éven aluliak körében közelebbről meg nem határozott, hipotetikus jogsérelmet okoz, nem legitim indok a gyülekezési szabadság korlátozására.
  6. Hangsúlyozták, hogy a határozat nem tartalmaz sem tény-, sem jogelőadást arra, hogy a bejelentett gyűlésnek Pride-hoz való hasonlósága miért meríti ki a Gytv. 13/A. § szerinti tiltó okot. Ezt különösen jogsértőnek tartották annak tükrében, hogy az alperes röviddel a támadott határozatának meghozatala előtt tudomásul vett négy olyan, általuk bejelentett gyűlést, amelyek céljukban, tartalmukban, külső megjelenésükben hasonlóak voltak a most bejelentett gyűléshez. Az alperes az azonos napirend mellett, részben azonos útvonalon megtartott vonulást biztosította is. Minderről azonban a határozatában említést sem tett. Meglátásuk szerint ez ellentétes a Kúria Kgyk.IV.39.048/2025/8. számú határozatának elvi tartalmaként megjelölt követelménnyel, diszkriminatív és kiszámíthatatlan jogalkalmazásról tanúskodik.
  7. Állították, hogy az alperes határozata nem felel meg a tényállás-feltárással és az indokolással szemben támasztott, a következetes bírósági gyakorlatban kimunkált kritériumoknak, hiszen nem tartalmazza a releváns megállapításokat, és nem jelöli meg azokat a bizonyítékokat, amelyek ezeket a megállapításokat alátámasztják (Kúria Kfv.II.38.050/2014/8.). Az alperes nem jelölte meg azokat az előírási, korlátozási lehetőségeket, amelyeket fontolóra vett, és azokat az indokokat sem, amelyek alapján ezeket elvetette. Csak e követelményeknek eleget téve biztosíthatta volna számukra az érdemi vitatás, a bíróság számára pedig az érdemi felülvizsgálat lehetőségét.
  8. A felperesek álláspontja szerint az alperes azzal, hogy megfelelő alkotmányos és törvényi indok nélkül korlátozta az LMBTQI közösségek jogegyenlősége melletti véleménynyilvánítás lehetőségét, megsértette az EUSz 2. cikkét és azzal összefüggésben a Charta 12. és 21. cikkeit. Kérték, hogy a Kúria kezdeményezze az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) előzetes döntéshozatali eljárását, erre tekintettel pedig a jelen peres eljárást függessze fel. Az alábbi kérdéseket javasolták előzetes döntésre: „Ellentétes-e az EUSz 4. cikkének (3) bekezdése szerinti lojális együttműködés elvével és az EUSz 2. cikkében rögzített közös európai értékekkel az a tagállami jogalkotás, amely olyan nemzeti szabályozást rendel alkalmazni egy, a Charta 1., 12. és 21. cikke által is védett alapvető jog korlátozása során, amellyel kapcsolatban az EUSz 2. cikkének sérelmére hivatkozással kötelezettségszegési eljárás van folyamatban az érintett tagállammal szemben? Amennyiben az első kérdésre igenlő válasz adandó, annyiban félreteheti-e az eljáró bíróság a kötelezettségszegési eljárással érintett nemzeti jogszabályhelyet, ha ez feltétele annak, hogy a bíróság a nemzeti jogot az uniós joggal összhangban értelmezze?”
  9. Az alperes védiratában – tartalma szerint – a kereset elutasítását kérte.
  10. Fenntartotta a határozatában foglaltakat. Kifejtette, hogy a 2025. április 15-től hatályos előírások alkalmazására a gyakorlatában még nem került sor. Ugyanakkor álláspontja szerint helyesen érzékelte az alapjogi kollízió fennálltát, egyben a szükségességi-arányossági teszt megfelelő, jogszerű lefolytatásával jutott arra a következtetésre, hogy a kollízió feloldására a tiltó határozat meghozatala a megfelelő mód. A megváltozott alapjogi hierarchia és jogi környezet szükségszerűvé tette a bejelentéssel érintett gyűlés tilalmazását, függetlenül a korábbi joggyakorlattól.
  11. Rámutatott, hogy az Alaptörvény-módosítás, a Gytv. és a Gyvt. hármas egységének együttes analízise indokolta a tiltó határozat meghozatalát. Azt pedig álláspontja szerint részletesen bemutatta, hogy a tizennyolc éven aluliak számára miért jelentene jogsérelmet a bejelentett gyűlés megtartása.
  12. Előadta, hogy a felperesek által említett négy gyűlés vonatkozásában nem merült fel a Gytv. 13/A. §-ának alkalmazásának szükségessége. Az, hogy az útvonal a tárgyi gyűlések esetében azonos volt, önmagában tény, de nem jelent semmit. Minden egyes gyűlés vonatkozásában külön-külön eljárást kell lefolytatnia. Visszautasította, hogy a jogalkalmazása diszkriminatív és kiszámíthatatlan lenne.
  13. Az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezését ellenezte, álláspontja szerint a Kúria döntéséhez szükséges valamennyi információ rendelkezésre áll.
  14. A felperesek a védiratra tett észrevételükben fenntartották a kereseti érvelésüket. Csatolták a 2025. május 17-ére tervezett, tudomásul vett és megtartott gyűlés egyeztetéséről készült jegyzőkönyvet annak igazolására, hogy a Gytv. 13/A. §-ának alkalmazása már akkor is felmerült.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kereset – az alábbiak szerint – alapos.
  2. A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy jogszerűen döntött-e az alperes, amikor a keresettel támadott határozatával az I. rendű felperes által bejelentett gyűlés megtartását megtiltotta. A keresettel támadott határozat jogszerűségét a Kúriának a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (4) bekezdése, 84. § (2) bekezdése, 85. § (1) és (2) bekezdései, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 342. § (1) bekezdése szerint a kereseti kérelem és az ellenkérelem korlátai között, a meghozatalának időpontjában fennálló tények alapján kellett vizsgálnia. A tényállást a Kp. 78. § (1) és (2) bekezdéseire, valamint a Pp. 279. § (1) és (2) bekezdéseire figyelemmel a peres felek tényállításai és az általuk rendelkezésre bocsátott bizonyítékok egyenként és összességében, a megelőző eljárásban megállapított tényállással is összevetve történő értékelése alapján, a meggyőződése szerint állapította meg.
  3. A Kúriának ebben az ügyben kellett első ízben alkalmaznia az Alaptörvény 2025. április 15-étől hatályos tizenötödik módosítását követően a XVI. cikk új szövegét, valamint a Gytv. 13/A. §-át és a Gyvt. 6/A. §-át. Korábban közzétett kúriai határozat hiányában ezért az Alaptörvény és a jogszabályok rendelkezéseit kiemelt alapossággal kellett vizsgálnia, figyelemmel az I., a II., a III., a IV. és az V. rendű felperesek keresetében megjelölt, az Alaptörvény és a nemzetközi jog egyes szabályaival összefüggő jogsérelmekre is. E tekintetben a Kúria az alábbiakat emeli ki.
  4. Az Alaptörvény I. cikke szerint Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait; az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani; védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. Az I. cikk (3) bekezdése szerint alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg azzal, hogy alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. E rendelkezés értelmében tehát Magyarországon az alapvető jogok forrása az Alaptörvény.
  5. Az alapvető jogokról és azok biztosításáról nemzetközi szerződések és nemzetközi szerződéseken alapuló más szabályok is vonatkoznak, ilyen mindenekelőtt az Egyesült Nemzetek Szervezetének Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (kihirdette az 1976. évi 8. törvényerejű rendelet), a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (kihirdette az 1976. évi 9. törvényerejű rendelet), az EJEE (kihirdette az 1993. évi XXXI. törvény), valamint a Charta (kihirdette a 2007. évi CLXVIII. törvény). Az Alkotmánybíróság 2/2019. (III. 5.) AB határozata rendelkező részének 1. pontja értelmében az Alaptörvény R) cikk (1) bekezdése alapján az uniós jog magyarországi alkalmazhatóságának alapja az Alaptörvény E) cikke. A nemzetközi jogforrásokra ugyanez vonatkozik a Q) cikk közvetítésével {2/2019. (III. 5.) AB határozat, Indokolás [35]}. A nemzetközi vagy európai jogon alapuló alapvető jogok tehát Magyarországon az Alaptörvény közvetítésével érvényesülnek.
  6. Az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. A békés gyülekezés ezért alapjog, amelynek korlátozására és gyakorlására általában vonatkoznak az I. cikk (3) bekezdésének szabályai. Az alapjogkorlátozás általános szabályából következik, hogy a joggyakorlásra vonatkozó szabály egy alapjog gyakorlását nem lehetetlenítheti el, és a jogalkalmazónak, így a bíróságnak is ebből kell kiindulnia, amikor versengő alapjogok esetén arról gondoskodik, hogy ezek mindegyike érvényesüljön, és egyikre tekintettel ne üresedjen ki a másik {legutóbb: 2/2024. (I. 9.) AB határozat, Indokolás [65]}.
  7. Ehhez az általános szabályhoz (lex generalis) képest sajátos szabályt tartalmaz a XVI. cikk (1) bekezdésének 2025. április 15-étől hatályos szövege (lex specialis), amely szerint minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. Magyarország továbbá védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést (a továbbiakban: a gyermek alapvető joga). A XVI. cikkel tehát az Alaptörvény maga határozza meg – mégpedig a jogalkotó és a jogalkalmazó számára egyaránt – a gyermek alapvető jogával versengő egyéb alapjogok korlátozhatóságát. A lex specialis értelmében a gyermek alapvető joga csak az élethez való joggal mérhető össze, minden más jogot megelőz. Következésképpen a gyermek alapvető jogának védelme érdekében az élethez való jog kivételével bármely másik jog, így a békés gyülekezéshez való alapjog is bármilyen mértékben korlátozható, akár annak – adott körülmények közötti – kiüresedésére tekintet nélkül. Másként megfogalmazva: az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésével szemben álló bármely törekvés, így a békés gyülekezési szándék is kívül esik az Alaptörvény védelmi körén {hasonlóan értelmezte az Alkotmánybíróság az Alaptörvény véleménynyilvánítási szabadságot biztosító IX. cikkét, legutóbb: 3418/2024. (XI. 28) AB határozat, Indokolás [25]}.
  8. A XVI. cikk (1) bekezdés, mint lex specialis korlátozását érvényesítette az Országgyűlés a Gytv. 13/A. §-ában és a Gyvt. 6/A. §-ában. A Gytv. 13/A. § (1) bekezdése értelmében tilos azt a gyűlést megtartani, amely 6/A. §-ában meghatározott tilalmat sérti, vagy a Gyvt. 6/A. § szerinti tilalmazott tartalom lényegi elemét jeleníti meg. Ebben az esetben a jogkövetkezmény alkalmazása nem mérlegelhető, mert az Alaptörvény kizárja a versengő alapjogok összemérését. A Gyvt. 6/A. §-a szerint az e törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg. A Gytv. 13/A. § (2) bekezdése alapján a gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását megtiltja, ha az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a bejelentés az (1) bekezdésben tilalmazott gyűlés megtartására irányul.
  9. A Kúria a felperesek kereseti érvelésére figyelemmel hangsúlyozza: a gyülekezési hatóságnak a bejelentés elintézése során a Gytv. 11. § (1) bekezdése, valamint az Ákr. 3. §-a, 62. §-a és 81. § (1) bekezdése alapján tényállás-tisztázási, valamint indokolási kötelezettsége van. A tényállás tisztázása a megalapozott döntés meghozatalához szükséges tények teljes körű feltárását jelenti. A tényállás-tisztázásnak, ennek érdekében pedig a bizonyításnak azokra a tényekre kell kiterjednie, amelyek az adott ügyre vonatkozó közigazgatási anyagi jogszabályok – jelen esetben a Gytv. 13/A. §-ának – alkalmazása szempontjából jelentősek. A Kúria – keresetben is felhívott – Kfv.II.38.050/2014/8. számú határozatában írtak szerint a jó indokolás a tényállás megállapításával és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok ismertetésével kezdődik. A tényállás akkor jó, ha tartalmazza azokat a releváns megállapításokat, amelyek összevethetőek az alkalmazandó jogszabályokkal, és akkor lesz meggyőző, ha olyan bizonyítékokat jelöl meg, amelyek még hangsúlyosabbá teszik ezeket a releváns megállapításokat.
  10. A Kúria a Gytv. 13/A. § (2) bekezdésének szövegében szereplő „megalapozottan feltehető” kifejezés értelmezése kapcsán visszautal a Kgyk.VII.39.120/2023/8. számú határozatában írtakra, amit egyébként az alperes a támadott határozatának meghozatalához alapul is vett. Az ott kifejtettekre figyelemmel a „megalapozottan feltehető” kifejezés a Gytv. 13/A. §-ának alkalmazása szempontjából azt jelenti, hogy a bejelentett gyűléssel összefüggésben a Gyvt. 6/A. §-ában meghatározott tilalom megsértése, a tilalmazott tartalom lényegi elemének megjelenítése a rendelkezésre álló adatokból, tényekből, ténybeli körülményekből előre látható, várható, gyanítható, vagyis valószínű. E tekintetben a gyülekezési hatóságnak az egyeztetést követően rendelkezésre álló – tényekkel alátámasztható – információkból kell levonni a jövőre vonatkozó, valószínűséget megalapozó következtetését. A gyűlés megtartásának megtiltását a Gyvt. 6/A. §-ában meghatározott tilalmazott tartalom körében megalapozó körülmények fennállásának „megalapozottan feltehető” volta tehát valószínűséget – a bizonyosságnál kevesebbet – követel meg, ugyanakkor ez csak tényeken alapuló következtetésen alapulhat, amely tényeket a tényállás-tisztázási kötelezettsége folytán a gyülekezési hatóságnak kell megállapítania.
  11. A perbeli esetben az alperes – a határozatának indokolása szerint – a Gytv. 11. § (2) bekezdése szerinti egyeztetést követően rendelkezésére álló tények, információk alapján „megalapozottan feltehetőnek” tartotta, hogy a bejelentés a Gytv. 13/A. § (1) bekezdésben tilalmazott gyűlés megtartására irányul, ezért döntött annak megtiltásáról. Bár a határozatában kategorikusan kijelentette, hogy „a bejelentés és a személyes egyeztetés alapján a gyűlés valamennyi lényeges paraméterét teljeskörűen megvizsgálta, és a bejelentő és a gyülekezési hatóság között a tények tekintetében tisztázatlan tényt, információt nem hagyott”, azonban a Kúria a felperesek kereseti okfejtése mentén megállapította, hogy az alperes a tényállás-tisztázási és indokolási kötelezettségének a kellő (szükséges és elégséges) mértékben nem tett eleget.
  12. Alapvető ellentmondás az alperes eljárásában és határozatában, hogy indokai szerint „már a bejelentés megérkezését követően – a bejelentési űrlap rendkívül részletes célmeghatározása miatt – közvetlenül érzékelte a 2025. április 15-étől hatályos tilalmazási ok esetleges alkalmazásának szükségességét”, mégis – az általa állítólag észlelt tiltó ok ellenére – az egyeztetés során maga „javasolta, hogy a perbeli gyűlés megtartására egy másik napon, vagy másik útvonalon (…) kerüljön sor”.
  13. Az alperes ezt követően a döntését lényegében arra alapította, hogy a bejelentett gyűlést párhuzamba állította a „Pride-gyűlésekkel”, bizonyos formai szempontokra utalva [a gyűlés napirendi pontjai, lefolyása, megtartásának módja, útvonala, időintervalluma, a vonulásos rész során igénybe vett tárgyi eszközök (zenét szolgáltató, felvonuló gépjárművek, szimbólumrendszer) a lebonyolítás metodikája (üdvözlő beszéd, zenés felvonulás, záróbeszédek, majd statikus zene)]. E szempontokat azonban egyfelől nem részletezte, mindenféle magyarázat, összevetés, súlyozás és értékelés nélkül csupán felsorolta, másrészt nem is támasztotta alá, hiszen a bejelentett gyűlés, és különösen a figyelembe vett „Pride-gyűlések” e jellemzőit illetően sem a határozatban, sem a felterjesztett iratokban semmilyen közelebbi, konkrét adat, információ nem található. Hangsúlyozza a Kúria, hogy önmagában az alperes által felsorolt formai szempontok alapján egyébként számos – a Gyvt. 6/A. § szerinti tilalmazott tartalommal semmiféle kapcsolatba nem hozható – gyűlés megtartása megtiltható lenne, ezért azoknak ügydöntő jelentőséget nem lehet tulajdonítani.
  14. Az alperesnek a Gytv. 13/A. §-ának alkalmazhatósága szempontjából éppen ezért elsősorban nem is ezeket a formai szempontokat kellett volna a vizsgálódása középpontjába állítania, hanem a Gyvt. 6/A. §-ában tilalmazott tartalmi elemeket. Azt, hogy a bejelentett gyűlésnek ilyen tartalom – különösen a céljára, hanggal és képpel közvetített üzenetére figyelemmel – megelőlegezetten tulajdonítható-e. Az alperes azonban az eljárása során ezekkel a kérdésekkel nem foglalkozott, nem derítette fel, ezért a határozatának indokolásában sem mutatta be azokat a szempontokat, amelyek alapján a bejelentett gyűléssel összefüggésben a tizennyolc éven aluliak számára pornográf, a szexualitást öncélúan ábrázoló, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsítő, megjelenítő tartalom elérhetővé tétele tilalmának sérelme, vagy a tilalmazott tartalom lényegi elemének megjelenítése megalapozottan valószínűsíthető lenne. Erre irányuló bizonyítás, megállapított tényállás és indokolás hiányában a gyűlés megtiltása, mint jogkövetkezmény alkalmazása alaptalan.
  15. A Kúria a mindkét peres fél által felhívott Kgyk.IV.39.048/2025/8. számú határozatában arra mutatott rá elvi éllel, hogy a hatóság nem csak azt vizsgálhatja, amit a bejelentés tartalmaz, vagy amit a bejelentő az egyeztetési eljárás során előad, hanem értékelnie kell minden, a gyűlés megtartásával kapcsolatban rendelkezésére álló releváns információt is, ennek körében figyelembe veheti a korábbi rendezvények tapasztalatait. Nincs elzárva tehát az alperes attól, hogy – amint a határozatában meg is tette – párhuzamot vonjon a bejelentett gyűlés és más gyűlés(ek) között, azonban a formai mellett a tartalmi szempontok vizsgálatát nem mellőzheti. Ebben az összefüggésben ugyanakkor megalapozottan kifogásolták azt is a felperesek, hogy az alperes a határozatában említést sem tett az általuk 2025. május 17-ére bejelentett, az alperes által pedig tudomásul vett és biztosított gyűlésekről. A felperesek a keresetükben e tekintetben éppen a gyűlések tartalmi hasonlóságára is hivatkoztak. Az alperes a védiratában azt a tényt ugyan elismerte, hogy az útvonal a tárgyi gyűlések esetében azonos volt, de álláspontja szerint ez nem jelent semmit (habár a határozatában ezt a szempontot még kiemelendőnek ítélte), mindazonáltal a tartalmi kérdéssel még a perbeli nyilatkozatában sem kívánt foglalkozni. Az alperes támadott határozata a bejelentés megfogalmazásán, a gyűlés általános formai szempontjainak, prognosztizált résztvevői létszámának puszta megemlítésén, valamint azon a nyilatkozaton kívül, hogy a gyűléshez bárki – akár gyermek is – csatlakozhat, egyetlen értékelhető tényt sem tartalmaz. Az alperes nem vezette le, hogy a bejelentett gyűlésre miért vonatkoznak az Alaptörvény és a jogszabályok általa hivatkozott rendelkezései. A határozat és a felterjesztett iratok alapján pedig az sem volt megállapítható, mi az a sajátos körülmény, amelynek folytán az alperesnek meg kellett tiltania a gyűlést, miközben két héttel korábban hasonló tárgyú gyűlések megtartását nem tekintette az Alaptörvénybe ütközőnek, hanem azokat tudomásul vette.
  16. Hangsúlyozza a Kúria, hogy az alapjogokat – így a gyülekezési jogot – korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni, az alperesnek erre is figyelemmel kell a határozata indokolásában meggyőzően számot adnia arról, hogy a bejelentett gyűlés valóban a törvény által tilalmazott körbe tartozik. Kizárólag ebben az esetben tiltható meg a gyűlés a békés gyülekezéshez fűződő alapjog korlátozhatóságának minden további vizsgálata, így más alapjoggal való összevetése nélkül. A gyülekezési jog Gytv. 13/A. §-a szerinti korlátozásának a jogalkotó által meghatározott célja a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogának védelme. Az alperes a határozatában tényként megállapította, hogy a felperesek a tizennyolc éven aluliak gyűléshez való csatlakozását, illetve a gyűléssel való kényszerű találkozását nem zárták ki, és hogy a városligeti helyszínen – főként a játszótér közelsége miatt – a gyűlés időpontjában számos család, gyerekek jelenlétére lehet számítani. Ennek a ténynek azonban csak a Gyvt. 6/A. §-ában tilalmazott tartalmi elemekre vonatkozó tényekkel összefüggésben lehet jelentősége. Ez utóbbi tényekre nézve azonban az alperes a tényállást nem tisztázta, határozatát nem indokolta.
  17. A Kúria megállapította, hogy a felperesek által a keresetben sérelmezett tényállás-tisztázási és indokolásbeli hiányosságok miatt nem lehet megalapozottan állást foglalni abban a kérdésben, hogy a perbeli esetben az alperes okkal következtetett-e a Gytv. 13/A. §-a szerinti tiltó ok fennállására. Az Ákr. lényeges szabályainak megsértésével hozott határozattal összefüggésben a Kúriának a keresetnek helyt adó ítéletet kellett hoznia. A Gytv. 15. § (4) bekezdése a keresetnek helyt adó ítélet esetében a 11. § (4) bekezdése, a 13. § (1) és (5) bekezdései és a 14. §-a alapján hozott határozatokra nézve kifejezetten meghatározza az alkalmazható jogkövetkezményeket (megsemmisítés, hatályon kívül helyezés, megváltoztatás). A Gytv. 13/A. §-a alapján hozott határozat esetében ugyanakkor ilyen speciális előírást a Gytv. nem tartalmaz. Ennek hiányában, a Gytv. 15. § (2) bekezdésére is figyelemmel a közigazgatási perben irányadó általános szabályok – közelebbről a Kp. 89. §-a – határozza meg a keresetnek helyt adó ítélet esetén alkalmazható jogkövetkezményeket.
  18. A közigazgatási perekben általánosan követett kúriai gyakorlat szerint nem kellően feltárt tényállás mellett nincs abban a helyzetben a bíróság, hogy az ügy érdemét érintően állást foglaljon, ugyanis nem megfelelően tisztázott tényállás hiányában megalapozott döntés nem hozható (Kúria Kfv.I.35.186/2021/7.). Az indokolás célja az érdemi döntés ténybeli és jogi megalapozása. Abban az esetben, ha az indokolásból nem állapítható meg a döntés jogszerűsége, akkor a határozat nem alkalmas érdemi felülvizsgálatra (Kúria Kfv.V.35.706/2013/12.). Az ügy érdemi eldöntésére is kiható, lényeges, bírósági eljárásban nem pótolható eljárási jogszabálysértés, ha a keresettel támadott határozat oly mértékben nem felel meg az indokolással szemben támasztott jogszabályi követelményeknek, hogy nem állapítható meg belőle az érdemi döntés indoka, magalapozottsága, jogszerűsége és a határozat részeinek összhangja (Kúria Kfv.III.35.425/2015/7.). A határozatnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy vele szemben a felperes megfogalmazhassa kereseti kérelmeit. Ennek biztosítása érdekében az alperes olyan mélységű indokolással köteles ellátni határozatát, amelyből nyomon követhető az a logikai folyamat, amellyel levezethető a határozat rendelkező része. Az ügy érdemére kiható jogszabálysértésnek minősül az előbbiek szerinti indokolási kötelezettség megsértése (Kúria Kfv.I.35.196/2016/4.). A hatóságot terhelő indokolási kötelezettség az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében a tisztességes ügyintézéshez való alapjoghoz kapcsolódóan előírt kötelezettség, melynek megsértését a bíróság hivatalból köteles figyelembe venni. Ha a megelőző eljárás lényeges szabályának megsértésével okozott jogsérelem a perben azért nem orvosolható, mert a keresettel támadott döntés indokolás hiányában érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan, az a Kp. 92. § (1) bekezdés b) pontja alapján – akár kérelemre, akár hivatalból – a közigazgatási cselekmény megsemmisítéséhez vezet (Kúria Kf.IV.37.298/2020/13.).
  19. Minderre tekintettel a Kúria a Kp. 89. § (1) bekezdés a) és b) pontjai, valamint abból következően a 92. § (1) bekezdés b) pontja alapján az alperes határozatát – a közlésére visszamenőleges hatállyal – megsemmisítette, és az alperest új eljárásra kötelezte.
  20. A megismételt eljárásban az alperesnek az I. rendű felperes bejelentését ismételten meg kell vizsgálnia, szükség szerint ismételt egyeztetés tartása mellett. Ennek során azt kell tisztáznia, hogy a bejelentett gyűléssel kapcsolatban felmerülnek-e, és ha igen, pontosan mely, a Gytv. 13/A. §-ának alkalmazása szempontjából jelentős tények. Relevanciával a Gyvt. 6/A. §-ában tilalmazott – tizennyolc éven aluliak számára pornográf, a szexualitást öncélúan ábrázoló, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsítő, megjelenítő – tartalomra utaló, valamint a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogának védelmére irányuló jogalkotói céllal kapcsolatos tények bírnak. A Gytv. 13/A. §-án alapuló határozat meghozatalához azt kell megalapozottan valószínűsítenie, hogy a bejelentett gyűlés megtartása esetén a Gyvt.-ben írt tartalmi tilalmat megsértenék, vagy a tilalmazott tartalom lényegi elemét jelenítenék meg. Az alperesnek figyelemmel kell lennie a bejelentett gyűlés tervezett időpontjára.
  21. A Kúria az I., a II., a III., a IV. és az V. rendű felperesek által előterjesztett, az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmet a 7. sorszámú végzésével a Kp. 34. § a) pontja folytán alkalmazandó Pp. 130. § (2) bekezdése alapján elutasította. E döntését a Pp. 130. § (3) bekezdésére figyelemmel a következőkkel indokolja.
  22. A felperesek keresete a Kúria által megállapított eljárási jogszabálysértés miatt sikerre vezetett, ezért az általuk az alapjogkorlátozás körében az EUB-nek feltenni kért kérdés a per eldöntése szempontjából nem volt releváns (EUB 283/81. számú „Cilfit” ügyben hozott ítélet, C‑561/19. számú, „Consorzio” ügyben hozott ítélet, C‑144/23. számú „Kubera” ügyben hozott ítélet).
  23. Mindemellett a Kúria arra is rá kíván mutatni, hogy az uniós jog általános elvei és az uniós alapjogok csak az uniós jog hatálya alá tartozó helyzetekben érvényesülnek, igy olyan esetekben, ha a tagállam hatóságai vagy a bíróságok uniós jogot hajtanak végre, azokban az esetekben azonban nem, amikor az alapul szolgáló tényállás nincs – egyéb módon – kapcsolatban az uniós joggal (tisztán belső helyzet). Az EUB nem rendelkezik hatáskörrel olyan szabályozás tekintetében, amely nem tartozik a közösségi jog keretei közé, és ahol a jogvita tárgya semmilyen módon nem kapcsolódik a Szerződések rendelkezéseinek hatálya alá tartozó egyik helyzethez sem (EUB C-328/04. számú „Vajnai” ügyben hozott végzés). Ami az uniós jog általános elveiből, valamint az alapvető jogok védelméből eredő követelményeket illeti, az állandó ítélkezési gyakorlat szerint azok minden olyan esetben kötik a tagállamokat, amikor az uniós jogot kell alkalmazniuk. Az EUB nem határozhat az uniós jog általános elveinek állítólagos megsértéséről, amennyiben olyan jogvitáról van szó, amelynek egyetlen olyan eleme sincs, amely a Szerződés rendelkezései által érintett helyzetek valamelyikéhez kapcsolódna. A Szerződés által biztosított szabadságok gyakorlásának pusztán hipotetikus lehetősége nem jelent olyan elegendő kapcsolatot, amely igazolná az uniós jog rendelkezéseinek alkalmazását (EUB C-16/12. számú „Hermes Hitel és Faktor” ügyben hozott végzés). A Charta 51. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a tagállamok csak annyiban címzettjei a Charta rendelkezéseinek, amennyiben az Európai Unió jogát hajtják végre. Az EUSz 6. cikk (1) bekezdése – a Charta 51. cikkének (2) bekezdéséhez hasonlóan – pontosítja, hogy ezen utóbbi rendelkezései semmilyen módon nem terjesztik ki az Európai Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit. Amennyiben valamely jogi tényállás nem tartozik az uniós jog alkalmazási körébe, az EUB annak elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel, a Charta esetleg hivatkozott rendelkezései pedig önmagukban nem alapozhatják meg e hatáskört (C-45/14. számú „Balázs és Papp” ügyben hozott végzés).

A döntés elvi tartalma

  1. 1. Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésével szemben álló békés gyülekezési szándék kívül esik az Alaptörvény védelmi körén. Ebben az esetben a jogkövetkezmény alkalmazása – a gyűlés megtartásának megtiltása – nem mérlegelhető, mert az Alaptörvény kizárja a versengő alapjogok összemérését.

2. A kötelező jogkövetkezmény csak akkor alkalmazható, ha a gyűlés megtartása a Gyvt. 6/A. §-ába ütközne. Ennek megállapításához a gyülekezési hatóságnak a bejelentés elintézése során ilyenkor is tényállás-tisztázási, valamint indokolási kötelezettsége van. A tényállás tisztázása a megalapozott döntés meghozatalához szükséges tények teljes körű feltárását jelenti. A tényállás-tisztázásnak, ennek érdekében pedig a bizonyításnak azokra a tényekre kell kiterjednie, amelyek a Gytv. 13/A. §-a alkalmazása szempontjából jelentősek.Relevanciával a Gyvt. 6/A. §-ában tilalmazott tartalomra utaló, valamint a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogának védelmére irányuló jogalkotói céllal kapcsolatos tények bírhatnak. Erre irányuló bizonyítás, megállapított tényállás és indokolás hiányában a gyűlés megtiltása, mint jogkövetkezmény alkalmazása alaptalan.

3. A bejelentett gyűlés megtartásának megtiltását megalapozó körülmények fennállásának „megalapozottan feltehető” volta tehát valószínűséget – a bizonyosságnál kevesebbet – követel meg, ugyanakkor ez csak tényeken alapuló következtetésen alapulhat.

Záró rész

  1. A Kúria a közigazgatási jogvitát a Gytv. 15. § (2) bekezdése, a Kp. 4. § (1) bekezdése, (3) bekezdés a) pontja, 5. § (1) bekezdése és 124. § (2) bekezdés d) pontja alapján, a Kp. XXI. Fejezete szerinti elsőfokú egyszerűsített közigazgatási peres eljárásban, tárgyaláson kívül bírálta el.
  2. Az I., a II., a III., a IV. és az V. rendű felperesek pernyertesek lettek, együttesen felszámított költségeik megfizetésére az alperes a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. § (1) bekezdése alapján köteles. A Kúria a perköltség összegét a Pp. 82. § (3) bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel határozta meg.
  3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű, 30.000 forint összegű kereseti illeték viselésére az alperes az Itv. 5. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított teljes személyes illetékmentessége folytán nem kötelezhető, ezért az a Pp. 102. § (6) bekezdése alapján az állam terhén marad.
  4. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 126. § (3) bekezdése kizárja.

Budapest, 2025. május 31.

Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke   
Dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró
Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Cséffán József bíró helyett
Dr. Szilas Judit s.k. bíró
Dr. Varga Eszter s.k. bíró