Kgyk.VI.39.069/2025/6. számú határozat

A Kúria
mint elsőfokú bíróság
ítélete

Az ügy száma: Kgyk.VI.39.069/2025/6.

A tanács tagjai:

Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke
Dr. Hajas Barnabás előadó bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró
Bernáthné Dr. Kádár Judit bíró
Dr. Rák-Fekete Edina bíró

Az I. rendű felperes: …… (Cím1)

A II. rendű felperes: …. (Cím2)

A III. rendű felperes: ….. (Cím3)

Az IV. rendű felperes: ……. (Cím4)

A felperesek képviselője: Dr. Szekeres B. Zsolt ügyvéd (Cím5)

Az alperes: Budapest Rendőrfőkapitánya (Cím6)

Az alperes képviselője: Dr. Vattay Gergely kamarai jogtanácsos

A per tárgya: gyülekezési ügyben hozott 01000-160/1155-2/2025. rendb. számú közigazgatási határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria az alperes 01000-160/1155-2/2025. rendb. számú határozatát megsemmisíti, és az alperest új eljárásra kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg egyetemlegesen az I. rendű, a II. rendű, a III. rendű, és a IV. rendű felpereseknek 15 napon belül 56.000 (azaz ötvenhatezer) forint perköltséget.

A kereseti illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A közigazgatási per alapjául szolgáló tényállás

  1. Az I. rendű felperes képviseletében eljáró ügyvéd 2025. június 20-án a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 10. §-ának megfelelően bejelentette a 2025. június 28. napján, 14.00 órától 18.00 óráig megtartani szándékozott, a Budapest V. kerület Széchenyi tér – Lánchíd – Várkert bazár – Döbrentei tér – Erzsébet híd – Pesti alsó rakpart – Széchenyi tér útvonalon, háromezer résztvevővel és hatvan rendezővel megtartani kívánt gyűlését. A bejelentésben a II-IV. rendű alpereseket társszervezőként nevesítette. A gyűlés célját a bejelentő a következők szerint jelölte meg: „A bejelentő jogvédőszervezetek, akiknek gyülekezési szabadságát a rendőrség és a Kúria álláspontjuk szerint jogellenesen, Magyarország Alaptörvényének, az Emberi Jogok Európai Egyezményének és az EU Alapjogi Chartájának rendelkezéseivel szemben korlátozta. A gyülekezési szabadság alapjog. A bejelentők a gyülekezési szabadságuk kiüresítése ellen tiltakoznak, mert hisznek abban, hogy az Magyarországon igenis mindenkit megillet, meg kell, hogy illessen.”

Az alperes határozata

  1. Az alperes 2025. június 21. napján kelt 01000-160/1155-2/2025. rendb. számú határozatával a gyűlést a Gytv. 13/A. §-a alapján megtiltotta.
  2. Indokolása szerint alperes a gyülekezési hatóság hivatalos helyiségében a bejelentőt egyeztetésre rövid úton idézte. 

A 2025. június 20-án 15.01 órakor kezdődött egyeztetésen a felperesek képviselője a gyülekezési hatóság azon kérdésére, hogy a bejelentés szerinti gyűlés bármilyen módon összefüggésben áll-e, vagy kapcsolódik-e a tervezett 30. Budapest Pride Felvonulással úgy nyilatkozott: „A [gyűlésük] célja teljesen más. A gyűlésünk célja az első generációs szabadságjog védelme. Abból is egyértelmű lesz ez, hogy a tudomásulvételt követően a bejelentett cél megjelölésével nyilvános felhívást fog[nak] közzétenni erről a gyűlésről.”.

Arra a kérdésre pedig, hogy melyek azok a mindenki számára egyértelmű körülmények, amelyek a bejelentést elhatárolják a már részben nyilvánosan, 2025. június 28-ra meghirdetett Budapest Pride felvonulástól úgy nyilatkozott, hogy „A célja más, a szervezők mások. Ez határolja el nemcsak a Pride-tól, hanem minden egyéb aznap bejelentett rendezvénytől, illetve gyűléstől, melyekről a gyülekezési hatóság tájékoztat[ta őket]. Mindez abból is egyértelmű lesz a nyilvánosságnak, hogy [ő] kifejezetten erre a célra hívj[ák] majd gyűlni a résztvevőket.”. Emellett arról is nyilatkozott, hogy a részvételi szabályokat – a gyűlés házirendjét – be nem tartó, vagy a napirendi pontoktól eltérő rendezvénytartásra ösztönző személyeket a rendezők útján fogják felszólítani a jogkövető magatartásra, illetve végső esetben a rendezvény területének az elhagyására. A bejelentő elmondta azt is, hogy a gyűlés egyeztetett helyszínétől, útvonalától és időpontjától a gyűlés megtartása során nem térnek el, erre a résztvevők figyelmét is felhívja. A rendezőkkel mindent megtesznek annak érdekében, hogy a résztvevők a szervezők által meghatározottak alapján vegyenek részt a gyűlésen. Aki ezeket nem tarja be, azt a gyűlésről kizárják.

A felperesek képviselője arról is nyilatkozott, hogy gyűlésre való nyilvános felhívás még nem történt meg, „a szervezők akkor fogják az eseményt hirdetni, ha a gyülekezési hatóság azt tudomásul veszi. Ezzel is a szervezők igyekeznek a jóhiszemű joggyakorlásra vonatkozó kötelezettségüknek teljes mértékben eleget tenni.”.

  1. Az alperes figyelemmel volt az I. rendű felperes nevében eljáró magánszemély 2025. május 24. napján tett bejelentésére, amely szerint a felperesek és egy másik civil szervezet 2025. június 1. napján gyűlést kívánt tartani. Ennek a gyűlésnek bejelentett helyszínen és időpontban való megtartását az alperes a Gytv. 13/A. §-a alapján megtiltotta. Az alperes határozatát a felperesek és a másik civil szervezet keresete folytán eljárt Kúria a Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú ítéletével megsemmisítette, és az alperest új eljárásra kötelezte. Az alperes az ítélet közlését követő mintegy huszonegy órával – rövid úton – értesítette a szervezőt, hogy a bejelentett gyűlést tudomásul vette. Figyelemmel volt továbbá a felperesek 2025. június 28. napjára tett bejelentésére, amely alapján az újabb gyűlés bejelentésben megjelölt helyszínen és időpontban való megtartását alperes a Gytv. 13/A. §-a alapján megtiltotta. A felperesek keresete folytán eljárt Kúria a Kgyk.IV.39.061/2025/7. számú ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette, és az alperest új eljárásra kötelezte. A megismételt eljárásban az alperes 01000-160/1010-14/2025. rendb. számú határozatával a gyűlés bejelentésben megjelölt helyszínen és időpontban való megtartását a Gytv. 13/A. §-a alapján megtiltotta. A Kúria a Kgyk.IV.39.065/2025/6. számú ítéletével a felperesek keresetét elutasította.
  2. Hivatkozott – a közigazgatási perrel nem érintett, nem a felperesek bejelentése alapján hozott – 01000-160/1133-3/2025. rendb. határozatára, valamint az abban rögzített tényállásra is.
  3. Az alperes a korábbi bejelentések, az azok nyomán lefolytatott eljárásai, meghozott határozatai, valamint a Kúria ítéletei alapján arra a következtetésre jutott, hogy megalapozottan feltehető, a gyűlés a bejelentésben megjelöl céllal szemben „egyezően a korábbi ítélettel is alátámasztott, illetve tiltó határozattal is deklarált, olyan gyűlés megtartására irányul, amely sérti Gyvt. 6/A. §-át” és ezért a Gytv. 13/A. §-a alapján azt meg kellett tiltani.
  4. A felperesek (és egy alkalommal egy másik civil szervezet, amelyet később a 30. Budapest Pride egyik szervezőjeként azonosított az alperes) olyan gyűlések megtartását jelentették be, amelyek célját akként jelölték meg, hogy „Felvonulás az LMBTQI emberek jogegyenlőségéért a 33. § elfogadásának 5. évfordulóján. 2020. május 29-én lépett hatályba az ún. 33. §, amely megfosztotta a transznemű embereket a nem- és az ahhoz kapcsolódó névváltoztatás jogától. A gyűlés célja, hogy a jogfosztó törvény 5. évfordulója alkalmából kiálljon a transznemű emberek és az LMBTQI közösség jogegyenlősége mellett és felhívja a figyelmet az elmúlt öt év kirekesztő jogalkotásának hatásaira, különösen tekintettel a közelgő 30. Budapest Pride felvonulásra, valamint az LMBTQ-közösséggel szembeni kormányzati gyűlöletkeltésre.”. A felperesek perbeli bejelentése az azt megelőző bejelentéssel azonos napra, részben megegyező időtartamra és részben azonos útvonalon megtartani kívánt gyűlésre vonatkozott. Az alperes mindkét bejelentés alapján a gyűlés bejelentésben megjelölt helyszínen és időpontban való megtartását a Gytv. 13/A. §-a alapján három alkalommal is megtiltotta, és amelyek alapján indult közigazgatási perek közül legutóbb a felperesek keresetét a Kúria Kgyk.IV.39.065/2025/6. számú ítéletével elutasította.
  5. Az alperes szerint a perbeli bejelentés egy sorozat része, a perbeli időpontra már több korábbi bejelentés történt, amelyek közül több esetben a szervezők – azonos személyek és szervezetek – részéről a hatósággal való együttműködés hiányát, a rendezvény céljának folyamatos újrapozícionálását, illetve annak kommunikációs szinten történő elmaszatolását észlelte. Arra a következtetésre jutott, hogy a „bejelentés mögött valójában egy elutasított, tiltott tartalom újracsomagolására irányuló taktikai lépés áll, amely formálisan egy másik célra hivatkozik, ténylegesen azonban a jogsértő rendezvény helyettesítését célozza.”. A bejelentők az egyeztetés során – erre vonatkozó felhívás ellenére – nem tudták a hatóság azon észrevételét cáfolni, hogy a bejelentett gyűlés célja, témája, helyszíne és kommunikációja alapján legalább másodlagosan alkalmas lehet olyan tartalom megjelenítése, amely a Gyvt. 6/A. §-ában foglalt tilalmat sérti.
  6. A Gytv. 13. (3) bekezdés b) pontja alapján a közrendet veszélyezteti továbbá az is, ha egy gyűlés alkalmas arra, hogy a bíróságok működését megzavarja, és azt, hogy a bejelentők nyíltan vitatják a Kúria döntését olyannak tartotta, amely alkalmas a bíróságok jogerős döntéseinek nyilvános kiüresítésére. Megjegyezte, a bejelentett gyűlés, és egy másik magánszemély által, a perbeli gyűléshez képest ellentétes célból megtartani szándékozott gyűlések között, azok útvonala és időpontja tekintetében előfordulhat, hogy olyan indokolatlanul nagy közbiztonsági deficit generálódik, amely egyfajta, mások jogainak és szabadságának közvetlen, szükségtelen és aránytalan sérelmével együtt járó tilalmazási okot is jelenthet.

A kereset és a védirat

  1. A felperesek 2025. június 22. napján elektronikus úton keresetet terjesztettek elő, melyben a határozat hatályon kívül helyezését, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 89. § (3) bekezdése alapján az alperesnek a tevékenysége jogsértő következményének elhárítására való kötelezését kérték, továbbá perköltséget igényeltek.
  2. Álláspontjuk szerint az alperes határozata számukra súlyos jogsérelmet okoz, mivel törvényes alap nélkül, az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésének sérelmével vonja el az Alaptörvény IX. cikke és az Emberi Jogok Európai Egyezménye (a továbbiakban: EJEE) 10. cikke szerinti véleménynyilvánítási, valamint az Alaptörvény VIII. cikkében és az EJEE 11. cikkében szabályozott gyülekezési szabadságukat.
  3. Az alperes Gytv. 13/A. § alkalmazásával kapcsolatos megállapítása a valós tényekből levont okszerűtlen következtetés, amely ellentétes a Kúria Kgyk.IV.39.065/2025/6. számú ítéletének [69] bekezdésében foglaltakkal is, vagyis az a tény, hogy a felperesek nem a Budapest Pride-ot szervezik, már res iudicata. Okszerűtlen a gyűlésüket kapcsolatba hozni a főpolgármester Budapest Büszkeség Menetre vonatkozó, közösségi médiában tett bejelentésével, mert a felperesek e rendezvények szervezői soha nem voltak, ilyen nyilatkozatot soha nem tettek. Részvételi szándékuk kifejezése nem teszi őket szervezővé. Az alperes a felperesek korábbi bejelentéseit alaptalanul kezeli a perbeli bejelentés előzményi gyűléseiként, mivel ezen bejelentések célja a perbeli bejelentéstől eltért. A 2025. június 1. napján bejelentett gyűlés megtiltásával a perbeli bejelentés ok-okozati kapcsolatban áll, azonban a megtiltás ténye és annak tartalma az, amely új tényként a gyűlés célját elhatárolja a korábbi bejelentésektől. Kifejtették, hogy az alperes Gytv. 13/A. § körében tett megállapításai hipotetikusak, ezért a határozat indokolása e körben nem felel meg a Kúria Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú ítélete [41] bekezdésében meghatározott kritériumoknak. Hivatkoztak a Kúria Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú döntése elvi tartalmának 3. pontjára, amely szerint „a bejelentett gyűlés megtartásának megtiltását megalapozó körülmények fennállásának »megalapozottan feltehető« volta tehát valószínűséget – a bizonyosságnál kevesebbet – követel meg, ugyanakkor ez csak tényeken alapuló következtetésen alapulhat.”. A határozat 15. oldalának utolsó bekezdésére hivatkozva iratellenesnek és okszerűtlennek tartották azt az alperesi előadást is, amely szerint a felperesek nem jóhiszeműen jártak el, gyűlésük valódi okát az alperes előtt nem fedték fel. Kifejtették, hogy annak valódi célja az, hogy a gyülekezési jog, mint első generációs alapjog korlátozásával szembeni véleményüket fejezzék ki. a gyülekezési jog jogellenes, a demokratikus jogállami normákkal össze nem egyeztethető korlátozását a változó jogszabályi környezet, valamint az annak talaján kialakult rendőrségi és bírósági gyakorlat jelenti. Vitatták az alperes – határozata kifejezett alapjaként meg nem jelölt – Gytv. 13. § (3) bekezdésének b) pontja alkalmazhatóságára vonatkozó felvetését. Az egyes jogszabályok tartalmával, valamint azok alkalmazásával, a társadalom működését meghatározó normarendszerrel kapcsolatos véleménynyilvánítás egy demokratikus jogállam alapja, és a társadalom rendes demokratikus működésének napi gyakorlata.
  4. A határozat 20. oldalának harmadik bekezdésében szereplő, a biztonsági deficitre vonatkozó megjegyzésre úgy reagáltak, hogy az egyeztetésen erre az esetre kifejezetten vállalták az útvonal-módosítását, amely alapján a biztonsági kockázat megelőzhető, így az a megtiltást sem alapozza meg.
  5. Felhívták az Alkotmánybíróság 61/2011. (VII. 13.) AB határozatát, a 13/2013. (VII. 18.) AB határozatát, a 14/2016. (VII. 18.) AB határozatát, az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Kudrevičius és Mások kontra Litvánia, a Djavit An kontra Törökország, és a Navalnyy kontra Oroszország ügyekben hozott ítéleteit, valamint a Kúria Kgyk.VII.39.046/2025/5. számú ítéletét azon álláspontjuk megerősítésére, hogy alperes a felperesek gyűlését ténybeli alap nélkül tiltotta meg. A gyülekezéshez való alapvető jogukat szükségtelenül és aránytalanul korlátozná, ha az alperes határozata jelen formában jogerőssé válna. Sérti az alapjog-korlátozásnak az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglalt alkotmányos mércéjét – amely alapján a felperesek gyülekezési jogát és véleménynyilvánítási jogát korlátozni volna szükséges –, így a tiltás, mint az alapvető jog gyakorlásának ellehetetlenítése szükségszerűen aránytalan is.
  6. Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte és perköltséget igényelt.
  7. Álláspontja szerint az ügy érdemi kérdése „nem a gyülekezési jog elvonásának megítélése, hanem a jog rendeltetésszerű gyakorlásának ellenőrzése.”. Kifejtette, hogy a Gytv. 13/A. § szerinti mérlegelés során ugyanis nem csak a gyűlés bejelentett céljának van relevanciája, hanem annak is, hogy a bejelentett és a tényleges cél között kimutatható-e funkcionális azonosság. A bejelentett cél és a gyűlés valós szerkezete, körülményei közötti érdemi ellentmondást értékelte. Több, egymással összefüggő, külső és objektív adat alapján vonta le azt a következtetést, hogy a „gyűlés rendeltetésellenes célt szolgál”. A bejelentőik azonosak a korábban jogerősen megtiltott gyűlés szervezőivel, amely önmagában nem jogellenes, de érdemi jelentőséget tulajdonított az időbeli közelségnek, a tematikai kapcsolatnak, valamint az esemény strukturális azonosságainak. A gyűlés időpontja, időtartama, helyszíne és útvonala lényegében teljes egészében megegyezik a Budapest Pride elnevezésű, közismert rendezvénnyel. Az ilyen mértékű azonosság a gyakorlati tapasztalatok alapján nem tekinthető véletlennek, és okszerűen alapot szolgáltat a célazonosság valószínűsítésére.
  8. Előadta, hogy a gyűlés tényleges célja „nem választható el a Kúria által már elbírált és megtiltott gyűlés lényegi tartalmától”, a cél megnevezése nem jelent tartalmi különbséget, és a bejelentés során sem történt olyan elhatárolás, amely a célok közötti világos, objektív különbséget igazolta volna.
  9. Abból, hogy a keresetlevél maga is megerősíti, a gyűlés a korábbi gyűlés megtiltására adott reakcióként született, nézete szerint azt támasztja alá, hogy az valójában a megtiltott rendezvény helyettesítésére, kompenzációjára szolgál. A két gyűlés közötti tartalmi kapcsolat pedig „az objektív körülményekkel együtt alappal valószínűsíti, hogy a rendezvény az előző gyűlés újracsomagolt formában történő megtartására irányul.”.
  10. A Kúria véglegessé vált döntése „a korábbi rendezvény megtartását – konkrét, törvényben meghatározott okok alapján – megtiltotta”, azt közvetett formában sem lehet kijátszani vagy megkerülni.
  11. Rámutatott arra is, hogy „a bejelentett gyűléshez kapcsolódó nyilvános kommunikáció látványos hiánya önmagában is beszédes: a szervezők nem tettek közzé nyilvános felhívást, nem hirdették meg érdemi módon a rendezvényt, nem fejtették ki annak tematikus hátterét”, azonban többször jelezték a Pride támogatását, és az azon való részvételre buzdítottak. Ebből arra következtetett, hogy a bejelentés tartalmától függetlenül a társadalom számára a két esemény nem különállóként, hanem egymással összefonódóként jelenik meg.
  12. A korábban megtiltottal azonos szervezői körű, időpontú, útvonalú és kontextusú esemény alkalmas lehet arra, hogy az a döntés „megkerülésként, újrajátszásként jelenjen meg”, ami a közhatalmi döntésekbe vetett bizalmat, és jogkövetést is alááshatja. A döntése nem a szervezők személyére, hanem kizárólag az adott rendezvényre vonatkozik. Megalapozottan feltehető, hogy a rendezvény bejelentett célja csak formálisan különbözik a korábban megtiltott gyűlés céljától.
  13. A Gytv. 13/A. § alkalmazása jogszerű, okszerű és indokolt volt, amely nem pusztán feltételezésen alapult.
  14. A Kúria a védiratot megküldte a felpereseknek, akik arra részletes észrevételt tettek.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kereset alapos.
  2. A Kúria a keresettel támadott határozat jogszerűségét a Kp. 2. § (4) bekezdése, 84. § (2) bekezdése, 85. § (1) és (2) bekezdései, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 342. § (1) bekezdése szerint a kereseti kérelem és az ellenkérelem korlátai között, a meghozatalának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálta. A tényállást a Kp. 78. § (1) és (2) bekezdéseire, valamint a Pp. 279. § (1) és (2) bekezdéseire figyelemmel a peres felek tényállításai és az általuk rendelkezésre bocsátott bizonyítékok egyenként és összességében, a megelőző eljárásban megállapított tényállással is összevetve történő értékelése alapján, a meggyőződése szerint állapította meg.
  3. A Kúria a Gytv. 13/A. §-át értelmezve rögzítette, az „alapjogkorlátozást és a gyülekezési jogot érintő egyik tartalmi sajátosságot az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése fogalmazza meg, amely szerint »[m]inden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.« Ebben a szabályban az alkotmányozó a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogát kiemeli az alapjogok közül: ez a jog az élethez való jog kivételével minden alapjogot megelőz. A gyülekezési joggal történő együtt értelmezés során ezáltal az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése a gyülekezési jognak egy sajátos és erős korlátját állítja a gyermekek jogainak védelmi körében. A Kúria a Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú határozatában az alapjogi összefüggést elemezve rámutatott, hogy »a gyermek alapvető jogának védelme érdekében az élethez való jog kivételével bármely másik jog, így a békés gyülekezéshez való alapjog is bármilyen mértékben korlátozható, akár annak – adott körülmények közötti – kiüresedésére tekintet nélkül. Másként megfogalmazva: az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésével szemben álló bármely törekvés, így a békés gyülekezési szándék is kívül esik az Alaptörvény védelmi körén« {Indokolás [30]}.
  4. Az alkotmányos szabályhoz kapcsolódik a Gytv. 13/A. §-a és a Gyvt. 6/A. §-a. A Gytv. 13/A. § (1) bekezdése szerint »Tilos azt a gyűlést megtartani, amely a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 6/A. §-ában meghatározott tilalmat sérti, vagy a Gyvt. 6/A. § szerinti tilalmazott tartalom lényegi elemét jeleníti meg.« E kategorikus tiltás alapját képező Gyvt. 6/A. §-a szerint az »[e] törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.« A Gytv. 13/A. § (2) bekezdés szerint pedig »[a] gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását megtiltja, ha az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a bejelentés az (1) bekezdésben tilalmazott gyűlés megtartására irányul.« E szabály alapján sem a hatóság, sem a hatóság határozatát felülvizsgáló bíróság nem mérlegelhet – a gyűlést meg kell tiltani – abban az esetben, ha a Gyvt. 6/A. § szerinti körülmény fennáll. A Kúria Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú határozata értelmében – figyelembe véve a fenti rendelkezéseket – »az Alaptörvény kizárja a versengő jogok összemérését.« Ez a gyermekek Alaptörvényben foglalt jogai érvényesülésének más alkotmányos jogot vagy alkotmányos értéket megelőző elsőbbségét jelenti akkor, amikor egy adott rendezvény törvényességéről kell dönteni a gyülekezési hatóságnak vagy a hatóság határozatát felülvizsgáló bíróságnak.
  5. Ugyanakkor emlékeztetni kell arra, hogy a gyülekezési hatóság és a bíróság is jogalkalmazó szerv, a jogszabályok tartalmát nem írhatja felül, ahhoz kötve van. A jogi szabályozás a törvényhozás feladata és felelőssége, a bíróság nem hozhat contra legem jogértelmezésen alapuló döntést. Az pedig nem lehet vitás – akár a jogszabály szövegét akár az objektív, vagy szubjektív teleológia jogértelmezést is hívjuk segítségül –, hogy az Alaptörvény 2025. április 15-től hatályos XVI. cikk (1) bekezdése, a Gytv. 13/A. §-a és a Gyvt. 6/A. §-a kategorikus tiltást tartalmaz.” {Kgyk.IV.39.061/2025/7., Indokolás [67]-[69]}. A Kúria ezzel az értelmezéssel egyetért, azt jelen ítéletével megerősíti.
  6. A felperesek keresetükben elsődlegesen az állították, hogy gyűlésük megtartását az alperes a Gytv. 13/A. §-a alapján megalapozatlanul tiltotta meg. E körben – amellett, hogy a Budapest Pride-nak nem szervezői – hivatkoztak arra, a korábbi bejelentéseiket az alperes alaptalanul kezeli előzményi gyűléseiként, továbbá, hogy a határozat indokolása a megtiltási okkal kapcsolatban hipotetikus, és nem felel meg a Kúria Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú ítéletében meghatározott kritériumoknak.
  7. A Kúria következetes gyakorlata szerint a gyülekezési hatóság eljárása során nem csak azt vizsgálhatja, amit a bejelentés tartalmaz, vagy amit a bejelentő az egyeztetési eljárás során előad, hanem értékelnie kell minden, a gyűlés megtartásával kapcsolatban rendelkezésére álló releváns információt is {Kgyk.IV.39.041/2023/3., A döntés elvi tartalma [47], Kgyk.IV.39.048/2025/8., Indokolás [51]. A döntés elvi tartalma [59]}.
  8. A Kúria ugyancsak többször értelmezte a „megalapozottan feltehető” fordulatot is. A Kgyk.IV.39.041/2023/3. számú ítélete szerint ezt a fordulatot ugyancsak tartalmazó Gytv. 13. §-ából egyrészt az következik, hogy a gyülekezési hatóságnak az egyeztetés mellett bármilyen rendelkezésére álló információt értékelnie kell a gyűlés korlátozása vagy megtiltása során, másrészt a „megalapozottan feltehető” fordulat a valószínűsítésnél szigorúbb alátámasztást jelent. A gyülekezési hatóságnak e körben értékelnie kell a korábbi hasonló bejelentések és gyűlések megtartásának tapasztalatait, valamint a gyűlések és az azokat kísérő nyilatkozatok kontextusát is. Az is értékelhető, hogy a bejelentő az egyeztetés során mennyire volt együttműködő, az egyeztetési tárgyaláson tett nyilatkozataiból pedig következtetni lehet a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlására is {Kgyk.IV.39.041/2023/3., Indokolás [36]}. A Kgyk.VII.39.120/2023/8. számú ítélet mutatott rá arra, hogy megalapozott valószínűsítés csak tényeken alapuló következtetések útján történhet. A gyülekezési hatóságnak a törvény szerint az egyeztetést követően rendelkezésre álló – tényekkel alátámasztható – információkból kell levonni a jövőre vonatkozó, valószínűséget megalapozó következtetését {Kgyk.VII.39.120/2023/8., Indokolás [32], A döntés elvi tartalma [45], megerősítőleg Kgyk.IV.39.046/2024/5. számú ítélet indokolás [26] bekezdés, Kgyk.VII.39.034/2025/5., Indokolás [16], Kgyk.IV.39.041/2025/6., Indokolás [42], Kgyk.IV.39.048/2025/8., Indokolás [47], Kgyk.IV.39.049/2025/9., Indokolás [59]}. A Gytv. 13/A. §-ával összefüggésben a Kúria először Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú ítéletében értelmezte a fordulatot, és rámutatott, hogy azt jelenti, a bejelentett gyűléssel összefüggésben a Gyvt. 6/A. §-ában meghatározott tilalom megsértése, a tilalmazott tartalom lényegi elemének megjelenítése a rendelkezésre álló adatokból, tényekből, ténybeli körülményekből előre látható, várható, gyanítható, vagyis valószínű. E tekintetben a gyülekezési hatóságnak az egyeztetést követően rendelkezésre álló – tényekkel alátámasztható – információkból kell levonni a jövőre vonatkozó, valószínűséget megalapozó következtetését. A gyűlés megtartásának megtiltását a Gyvt. 6/A. §-ában meghatározott tilalmazott tartalom körében megalapozó körülmények fennállásának „megalapozottan feltehető” volta tehát valószínűséget – a bizonyosságnál kevesebbet – követel meg, ugyanakkor ez csak tényeken alapuló következtetésen nyugodhat, amely tényeket a tényállás-tisztázási kötelezettsége folytán a gyülekezési hatóságnak kell megállapítania {Kgyk.VII.39.057/2025/8., Indokolás [33]}. Ezt megerősítette a Kgyk.IV.39.061/2025/7. számú kúriai ítélet, hozzátéve, hogy az csak tényeken és logikus, ellentmondásmentes következtetésen alapulhat. {Kgyk.IV.39.061/2025/7., Indokolás [70], megerősítőleg Kgyk.IV.39.065/2025/6., Indokolás [60]}.
  9. A Kúria Kgyk.IV.39.065/2025/6. számú ítéletében ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a Gytv. 13/A. § (1) bekezdése szerinti „megalapozottan feltehető” fordulata nem vonatkozik a gyülekezési ügyekben felmerülő bizonyítás valamennyi kérdésére. A Gytv. 13/A. § (2) bekezdése értelmében a gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását megtiltja, ha megalapozottan feltehető, hogy a bejelentés a Gyvt. 6/A. §-ában meghatározott tilalmat sérti. A Gyvt. 6/A. §-a szerinti tilalom tekintetében tehát valóban nem bizonyítási kötelezettsége van, csak valószínűséget megalapozó következtetést kell levonnia. A gyülekezési hatóságnak azonban – a Gytv. 13/A. §-ával összefüggésben – a Gyvt. 6/A. §-ában meghatározott tilalmi körön túlmenő valamennyi további kérdésben – a Gytv. 11. § (1) bekezdésében a bejelentések elintézésére alkalmazni rendelt, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezései, annak 62. § (1) bekezdése alapján – továbbra is bizonyítási és nem valószínűsítési kötelezettsége áll fenn. A Kúria megjegyzi, hogy egyébként ez következik az előbbiekben összefoglalt joggyakorlatából is, ellenkező esetben a megalapozottan feltehető fordulattal kifejezett valószínűség nem olyan tényeken alapulna, amely tényeket a tényállás-tisztázási kötelezettsége folytán a gyülekezési hatóságnak megállapított.
  10. Az előzményi gyűlés fogalmát a Gytv. nem ismeri, és bár a gyülekezési hatósági és kúriai gyakorlatban az megjelent, eddig nem szorult különösebb értelmezésre. A Kúria Kgyk.IV.39.065/2025/6. számú ítéletében – amint arra a felperesek is hivatkoztak – mindössze azt állapította meg, az alperes okszerűtlenül jutott arra a következtetésre, hogy a bejelentők korábbi bejelentései szempontjából a Pride-ot előzményi gyűlésnek lehet tekinteni. Áttekintve a Kúria azon ítéleteit, amelyekben az előzményi gyűlés fogalma szerepelt, megállapítható, hogy azokat a gyűléseket nem csak a szervezők személye, a helyszín és az időpont kötötte össze, hanem a gyűlések bejelentett célja is.
  11. A felperesek bejelentésükben a korábbi bejelentéseiktől eltérő célt jelöltek meg, és képviselőjük egyeztetésen is a bejelentés szerinti célról nyilatkozott. Az alperes határozatában kizárólag azoknak a tényeknek tulajdonított jelentőséget, hogy a korábban bejelentett és megtiltott gyűlések szervezői a 2025. június 1-ei gyűlés tekintetében túlnyomó részt, a június 28-i gyűlés tekintetében teljesen megegyeztek, továbbá a június 28-i megtiltott gyűlés helyszíne, illetve útvonala, és időpontja a perbeli bejelentés szerinti gyűléssel nagyfokú átfedést mutat. Nem állapítható meg azonban a határozatból, hogy az alperes miért nem fogadta el a szervezők és a képviselőjük gyűlés céljával kapcsolatos nyilatkozatát, és milyen tényekre alapozta azt a megállapítását, hogy „a bejelentett cél közvetlenül a korábban betiltott Pride rendezvény gyülekezési jogi szempontból való megkérdőjelezése, lényegében annak politikai-érzelmi revíziója, a hatóság álláspontja szerint a rendezvény tényleges tartalma a tilalmazott Pride-tartalomhoz fog kapcsolódni, annak akár közvetlen, akár szimbolikus újrajátszásaként.”. E körben – a bemutatott tényállástisztázási kötelezettségére figyelemmel – nem elegendő valószínűsíteni az előzményi, vagy más gyűléssel fennálló kapcsolatot, hanem azt tényszerűen alá is kell támasztani.
  12. Ezzel kapcsolatban a következőkre indokolt rámutatni: a Gytv. 13/A. §-a a Gyvt. 6/A. §-ában meghatározott tilalmat sértő, vagy a Gyvt. 6/A. § szerinti tilalmazott tartalom lényegi elemének megjelenítését tiltja. Az alperesnek tehát azt kell vizsgálnia, hogy az egyeztetést követően megalapozottan – vagyis tényeken alapulóan – feltehető-e, hogy a bejelentett gyűlés sérti a Gyvt. 6/A. §-ában meghatározott tilalmat, vagy az ott tilalmazott tartalom lényegi elemét jeleníti-e meg. E körben tehát ennek van relevanciája, és nem annak, hogy a gyűlés Pride-e, vagy nem, kapcsolódik-e ahhoz, vagy sem. Ebből következően a gyülekezési hatóságnak az egyeztetésen nem a szervezők Pride-tól, vagy más gyűlésektől való elhatárolódását kell vizsgálnia, hanem – amint arra a Kúria Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú ítéletében rámutatott – „azt kell tisztáznia, hogy a bejelentett gyűléssel kapcsolatban felmerülnek-e, és ha igen, pontosan mely, a Gytv. 13/A. §-ának alkalmazása szempontjából jelentős tények. Relevanciával a Gyvt. 6/A. §-ában tilalmazott – tizennyolc éven aluliak számára pornográf, a szexualitást öncélúan ábrázoló, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsítő, megjelenítő – tartalomra utaló, valamint a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogának védelmére irányuló jogalkotói céllal kapcsolatos tények bírnak. A Gytv. 13/A. §-án alapuló határozat meghozatalához azt kell megalapozottan valószínűsítenie, hogy a bejelentett gyűlés megtartása esetén a Gyvt.-ben írt tartalmi tilalmat megsértenék, vagy a tilalmazott tartalom lényegi elemét jelenítenék meg.”.
  13. A gyűlés Gytv. 2. §-ában meghatározott fogalmának egyik meghatározó eleme a gyűlés célja, ezért is kell azt a Gytv. 10. § (4) bekezdés b) pont bc) alpontja szerint a bejelentésben is megjelölni. A Kúria a Kgyk.IV.39.539/2022/9. számú ügyben – a Gytv. 14. §-ának alkalmazásával kapcsolatban – kifejtette, hogy a gyülekezési hatóságnak „azt is vizsgálnia kellett, fennáll-e annak közvetlen veszélye, hogy a gyűléshez olyan személyek csatlakoznak, akiknek magatartása folytán a látszólag nem tiltott célú gyűlés tiltott célúvá válik.” {Kgyk.IV.39.539/2022/9., Indokolás [33]}. Abban az ügyben arra a következtetésre jutott, hogy a gyülekezési hatóság a korábbi hasonló rendezvények és a minősített adatok alapján megalapozottan állapította meg a megtiltásra okot adó körülményeket. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a hivatkozott ügyben a gyülekezési hatóság következtetései a cél esetleges megváltozásával tényeken alapultak.
  14. A perbeli esetben azonban az alperes nem mutatott be olyan tényt, amiből a gyűlés a bejelentettől eltérő céljára levonható következtetést alapította volna. A felperesek képviselője az egyeztetés során arról nyilatkozott, hogy „a részvételi szabályokat (a gyűlés házirendjét) be nem tartó, vagy a napirendi pontoktól eltérő rendezvénytartásra ösztönző személyeket a rendezők útján fogj[ák] felszólítani a jogkövető magatartásra, illetve végső esetben a rendezvény területének az elhagyására.”.
  15. Az alperes abból is messzemenő következtetéseket vont le, hogy a felperesek nem tettek közzé nyilvános felhívást, nem hirdették meg a rendezvényt. A Gytv. 10. § (1) bekezdése szerint, aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, a gyűlést annak megtartását megelőzően legfeljebb egy hónappal, és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni a gyülekezési hatóságnak. A Gytv. 3. § (2) bekezdése szerint tilos az olyan gyűlésen való részvételre felhívni, amelynek megtartását végrehajtható határozattal megtiltották. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 217/C. §-a pedig – ha más bűncselekmény nem valósul meg – vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni azt, aki megtiltott gyűlést szervez, vagy azon való részvételre a gyülekezési jogról szóló törvény szerint felhív. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 189. § (1) bekezdés a) pontja szerint, aki a bejelentési kötelezettség alá eső gyűlést bejelentési kötelezettsége elmulasztásával szervez, szabálysértést követ el. Emellett a felperesek képviselője az egyeztetési eljárás során kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy „A gyűlés[ük] célja az első generációs szabadságjog védelme. Abból is egyértelmű lesz ez, hogy a tudomásulvételt követően a bejelentett cél megjelölésével nyilvános felhívást fog[nak] közzétenni erről a gyűlésről.” Erre figyelemmel a nyilvános felhívás elmaradása a felperesek terhére nem értékelhető, viszont jogszabálysértő lenne, ha gyűlésükön való részvételre nyilvánosan felhívnának, vagy azt szerveznék, amikor a gyülekezési hatóság azt még nem vette tudomásul, vagy megtiltotta.
  16. Az alperes határozata és védirata is tartalmazta azt, hogy „A hatóság megítélése szerint a bejelentők részéről tanúsított magatartás – az időzítés, a bejelentés tartalma, a szervezők személye és korábbi szerepvállalása – összességében rosszhiszeműségre utal, amely sérti a Gytv. 8. § (3) bekezdésében megfogalmazott követelményt a rendeltetésszerű és jóhiszemű joggyakorlásról.”. Ezzel összefügésben a Kúria rámutat, hogy nem csak a Gytv. 8. § (3) bekezdése, hanem az Ákr. – a Gytv. 11. § (1) bekezdése által alkalmazni rendelt – 6. §-a is rendelkezik a jóhiszeműség elvéről. Az (1) bekezdés szerint az eljárás valamennyi résztvevője köteles jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővel együttműködni. A (2) bekezdés kimondja, hogy senkinek a magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. A (3) bekezdés pedig felállítja az ügyfél (perbeli esetben bejelentő) jóhiszeműségének megdönthető vélelmét, és kimondja, hogy a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli.
  17. Figyelemmel arra, hogy az alperes határozatát kizárólag a Gytv. 13/A. §-ára alapította, az abban érintőlegesen megjelenő, Gytv. 13. §-ához kapcsolódó megállapításait (bíróságok működésére gyakorolt hatás, közrendi deficit) a Kúria nem vizsgálta.
  18. A Kúria rögzíti, hogy a határozatban és a védiratban állítottakkal szemben a Gytv. a gyülekezési hatóság hatáskörébe utalja a gyűlés (bejelentésben megjelölt helyszínen vagy időpontban való megtartásának) megtiltását. A Kúria a gyülekezési hatóság határozatával szemben előterjesztett keresetet bírálja el, amelynek megalapozottsága esetén helyt ad, megalapozatlansága esetén pedig elutasítja, de nem engedélyez és nem „tilt be” gyűlést.
  19. Mindezek folytán a Kúria megállapította a Gytv. 11. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ákr. 3. §-a, 62. §-a, 81. § (1) bekezdésének sérelmét, a Kp. 89. § (1) bekezdés a) és b) pontjai, valamint abból következően a 92. § (1) bekezdés b) pontja alapján az alperes határozatát – figyelemmel a Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú határozat [40]-[41] bekezdéseiben foglalt jogértelmezésre és a felperes kifejezetten erre irányuló határozott kereseti kérelmére – megsemmisítette, és az alperest új eljárásra kötelezte.
  20. Az új eljárásban a gyülekezési hatóságnak tisztáznia kell, hogy a bejelentett gyűléssel kapcsolatban felmerülnek-e, és ha igen, pontosan mely, a Gytv. 13/A. §-ának alkalmazása szempontjából jelentős tények. Relevanciával a Gyvt. 6/A. §-ában tilalmazott – tizennyolc éven aluliak számára pornográf, a szexualitást öncélúan ábrázoló, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsítő, megjelenítő – tartalomra utaló, valamint a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogának védelmére irányuló jogalkotói céllal kapcsolatos tények bírnak. A Gytv. 13/A. §-án alapuló határozat meghozatalához azt kell megalapozottan valószínűsítenie, hogy a bejelentett gyűlés a megtartása esetén a Gyvt.-ben írt tartalmi tilalmat megsértené, vagy a tilalmazott tartalom lényegi elemét jelenítené meg. Ha ezt megalapozottan valószínűsíteni nem tudja, a bejelentést az általános szabályok szerint intézze el.

A döntés elvi tartalma

  1. I. A Gytv. 13/A. § (2) bekezdésének „megalapozottan feltehető” fordulata valószínűséget, tehát a bizonyosságnál kevesebbet követel meg, de mindenképpen több a puszta feltételezésnél. A megalapozott feltételezés csak tényeken alapuló következtetésen alapulhat, amely tényeket a tényállás-tisztázási kötelezettsége folytán a gyülekezési hatóságnak kell megállapítania.

II. A Gytv. 13/A. § szerinti megtiltási ok akkor alkalmazható, ha az egyeztetést követően megalapozottan – vagyis tényeken alapulóan – feltehető, hogy a bejelentett gyűlés sérti a tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint a szexualitást öncélúan ábrázoló, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsítő, megjelenítő tartalom elérhetővé tételére vonatkozó tilalmat, vagy az ott tilalmazott tartalom lényegi elemét jeleníti meg.

III. A Kúria a gyülekezési hatóság határozatával szemben előterjesztett keresetet bírálja el, amelynek megalapozottsága esetén helyt ad, megalapozatlansága esetén pedig elutasítja, de nem engedélyez és nem „tilt be” gyűlést.

Záró rész

  1. A Kúria a közigazgatási jogvitát a Gytv. 15. § (2) bekezdése, a Kp. 4. § (1) bekezdése, (3) bekezdés a) pontja, 5. § (1) bekezdése és 124. § (2) bekezdés d) pontja alapján, a Kp. XXI. Fejezete szerinti elsőfokú egyszerűsített közigazgatási peres eljárásban, tárgyaláson kívül bírálta el.
  2. A felperesek pernyertesek lettek, felszámított költségeik megfizetésére az alperes a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. § (1) bekezdése alapján köteles. A Kúria a perköltség összegét a Pp. 82. § (3) bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 69. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel azzal határozta meg, hogy a felperesi jogi képviselő a nyilatkozata szerint általános forgalmi adó fizetésére nem köteles.
  3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű, 30.000 forint összegű kereseti illeték viselésére az alperes az Itv. 5. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított teljes személyes illetékmentessége folytán nem kötelezhető, ezért az a Pp. 102. § (6) bekezdése alapján az állam terhén marad.
  4. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 126. § (3) bekezdése kizárja.

Budapest, 2025. június 27.

Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke
Dr. Hajas Barnabás bíró
Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró
Bernátné Dr. Kádár Judit bíró
Dr. Rák-Fekete Edina bíró