Kgyk.IV.39.079/2025/4. számú határozat

A Kúria
mint elsőfokú bíróság
végzése

Az ügy száma: Kgyk.IV.39.079/2025/4.

A tanács tagjai:

Dr. Sugár Tamás a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt bíró
Dr. Bögös Fruzsina bíró
Dr. Dobó Viola bíró

A felperes: Név1 (Cím1)

A felperes képviselője: Bólyai János és Társai Ügyvédi Iroda (eljáró: Dr. Szikinger István ügyvéd, Cím2) 

Az alperes: Budapest Rendőrfőkapitánya (Cím3)

Az alperes képviselője: Dr. Vattay Gergely kamarai jogtanácsos

A per tárgya: 01000-160/1424/2025. rendb. számú, gyűlés megtartását korlátozó közigazgatási határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria a keresetlevelet visszautasítja.

A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az alperes határozata

1. Az alperes a 2025. augusztus 16. napján kelt, 01000-160/1424/2025. rendb. számú határozatával a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 13. § (5) bekezdése alapján a felperes által 2025. augusztus 15. napján 14:00 órakor a 2025. augusztus 21. napján 10:00 órától 11:30 óráig a Budapest V. kerület, Nádor utca 22. szám elé bejelentett gyűlés tekintetében úgy határozott, hogy „a bejelentő a gyűlést az általa meghatározott helyszínen és időpontban olyan módon jogosult megtartani, hogy a gyűlés eszközeként megjelölt, egyik napirendi pontként feltüntetett ún. darus kocsi igénybevételét (a gyűlés helyszínére történő behajtás, használat) mellőzni köteles.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

2. A felperes jogi képviselője útján, ügyfélkapun keresztül 2025. augusztus 18. napján 8:38 órakor benyújtott keresetlevelében az alperes határozatának megváltoztatását és a bejelentésben foglaltak tudomásul vételét kérte.
3. Az alperes védiratában elsődlegesen az „elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon” előterjesztett keresetlevél visszautasítását, másodsorban a kereset elutasítását és határozata hatályában fenntartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

4. A Kúria megállapította, hogy a kereset érdemi elbírálására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség.
5. A Gytv. 15. § (2) bekezdése szerint a gyülekezési hatóság határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat közlésétől számított három napon belül a szervező azt közigazgatási perben megtámadhatja.
6. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 48. § (1) bekezdés l) pontja értelmében a bíróságnak a keresetlevelet vissza kell utasítani, ha az elektronikus ügyintézésre köteles felperes vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő.
7. A Kp. 29. § (1) bekezdése szerint az elektronikus kapcsolattartásra a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése kimondja, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – a Dáptv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére, kivéve a tárgyaláson csatolt vagy kézbesíthető iratot, illetve határozatot. A Pp. 618. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében, ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát elektronikus úton, de nem a Dáptv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjeszti elő – ha a Pp. másként nem rendelkezik –, a bíróság a keresetlevelet, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást, a fellebbezést, a felülvizsgálati kérelmet és a perújítási kérelmet visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan.
8. A Dáptv. 19. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ügyfél jogi képviselője elektronikus ügyintézésre köteles.
9. A Kúria megállapította, hogy a felperest ügyvédi iroda képviseli. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdése szerint az ügyvédi iroda jogi személy. A Pp. 7. § 6. pontja értelmében az ügyvédi iroda gazdálkodó szervezet.
10. A digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló 322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Dáptv. Vhr.) 46. § (1) bekezdése alapján a cégkapu a gazdálkodó szervezetek – így többek között az ügyvédi iroda – számára biztosított tárhely. A Dáptv. Vhr. 49. § (1) bekezdése kimondja továbbá, hogy az egyéni ügyvéd e tevékenysége során a Kormány által biztosított tárhely szolgáltatások közül a cégkaput használja.
11. A fenti jogszabályi rendelkezések értelmében a jogi képviselőként eljáró ügyvédi irodának az egyéni ügyvédhez hasonlóan az elektronikus ügyintézés során a cégkaput kell használnia, azonban a rendelkezésre álló iratok (keresetlevél űrlap, érkeztetés metaadatai) alapján a Kúria azt állapította meg, hogy az eljáró ügyvéd a keresetlevelet a jogszabály kötelező rendelkezése ellenére nem cégkapun, hanem ügyfélkapun keresztül terjesztette elő.
12. Mindezek alapján a felperes keresetlevele elektronikus úton, de nem a jogszabályban (a Dáptv.-ben és végrehajtási rendeleteiben) meghatározott módon előterjesztettnek minősül. Ezért a Kúriának a keresetlevelet a Kp. 48. § (1) bekezdés l) pontjára alapítottan, a Pp. 618. § (1) bekezdés b) pontjára is figyelemmel vissza kellett utasítani (Kgyk.VII.39.537/2022/6., Kgyk.IV.39.037/2023/2.).
13. A Kúria tájékoztatja a feleket, hogy a Kp. 49. § (1) bekezdés b) pontja szerint a keresetlevél benyújtásának joghatásai fennmaradnak, ha a bíróság a felperes keresetlevelét a 48. § (1) bekezdés l) vagy m) pontja alapján utasította vissza, és a felperes a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc nap alatt a keresetlevelet a bíróságnál az e törvényben foglaltaknak megfelelően – a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével – újra benyújtja. E határidő elmulasztása esetében igazolásnak – a Kp. 49. § (3) bekezdése értelmében – nincs helye.
14. A Kúria a Gytv. 15. § (4) bekezdésében foglalt eljárási határidőre tekintettel felhívja a felperest, hogy amennyiben a keresetlevelét az előzőekben leírtak szerint ismételten elő kívánja terjeszteni és a jelen végzés mellékleteként megküldött védiratban foglaltakra nyilatkozni kíván, úgy az ismételten előterjesztendő keresetlevelében a nyilatkozatát is tegye meg.

A döntés elvi tartalma

15. A keresetlevelet vissza kell utasítani, ha azt a felperes jogi képviseletében eljáró ügyvédi iroda tagjaként eljáró ügyvéd ügyfélkapun és nem cégkapun keresztül terjesztette elő.

Záró rész

16. A Kúria a keresetlevél visszautasításáról a Kp. 124. § (5) bekezdését alkalmazva tárgyaláson kívül döntött.
17. Az alperes a keresetlevél visszautasítására figyelemmel a védirat előterjesztésének költségét a Kp. 48. § (3) bekezdése alapján nem számíthatta fel.
18. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja értelmében tárgyi illetékmentes, ezért ebben a kérdésben a Kúriának nem kellett rendelkeznie.
19. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek a Kp. 112. § (2) bekezdése alapján nincs helye.

Budapest, 2025. augusztus 22.