Kgyk.IV.39.078/2025/4. számú határozat

A Kúria
mint elsőfokú bíróság
végzése

Az ügy száma: Kgyk.IV.39.078/2025/4.

A tanács tagjai:

Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke
Dr. Dobó Viola előadó bíró
Dr. Bögös Fruzsina bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos bíró
Dr. Sugár Tamás bíró

A felperes: ……. (…….)

A felperes képviselője: Bolyai János és Társai Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: Dr. Szikinger István (…..)

Az alperes: Budapest Rendőrfőkapitánya (…..)

Az alperes képviselője: Dr. Vattay Gergely kamarai jogtanácsos

A per tárgya: 01000-160/1423/2025. rendb. számú, előíró-korlátozó közigazgatási határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria a keresetlevelet visszautasítja.

A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az alperes határozata

  1. Az alperes 2025. augusztus 16. napján kelt, 01000-160/1423/2025. rendb. számú határozatával a felperes által 2025. augusztus 15. napján személyesen bejelentett, a 2025. augusztus 20. napján 15.00 órától 24.00 óráig a Budapest I. kerület Szent György térre (Karmelita Kolostor elé) szervezett gyűlés megtartásához eltérő helyszínen azzal a feltétellel járult hozzá, hogy azt a bejelentő a Budapest VIII. kerület, Blaha Lujza tér kijelölt részén jogosult megtartani olyan módon, hogy a gyűlés egyik napirendi pontjaként felépíteni szándékozott 2,5 méter x 3 méteres falat olyan anyagból jogosult megépíteni, amely fizikai állapotából eredeztethetően, 100%-ban biztosítja az élet- és vagyonbiztonságot (például: kartonlap, kartondoboz, hungarocell elemekből). Az építési anyag megfelelőségéről a gyülekezési hatóság munkatársa annak bemutatását követően a helyszínen jogosult dönteni.
  2. A határozatot az alperes 2025. augusztus 16-án közzétette a rendőrség központi honlapján, egyúttal a felperes részére elektronikus úton kézbesítette, aki azt ugyanezen a napon át is vette (letöltötte).

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

  1. A felperes jogi képviselője útján, ügyfélkapun keresztül 2025. augusztus 18. napján 08:31 órakor benyújtott keresetlevelében az alperes határozatának megváltoztatását, a bejelentésben foglaltak tudomásul vétele elrendelését kérte.
  2. Az alperes védiratában elsődlegesen az „elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon” előterjesztett keresetlevél visszautasítását, másodsorban a kereset elutasítását és határozata hatályában fenntartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kereset érdemi elbírálására – az alábbiakra figyelemmel – nincs törvényes lehetőség.
  2. A Gytv. 15. § (2) bekezdése szerint a gyülekezési hatóság határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat közlésétől számított három napon belül a szervező azt közigazgatási perben megtámadhatja.
  3. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 48. § (1) bekezdés l) pontja értelmében a bíróságnak a keresetlevelet vissza kell utasítania, ha az elektronikus ügyintézésre köteles felperes vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő.
  4. Az alperes pergátló akadályként a keresetlevél nem megfelelő módon való előterjesztésére hivatkozott.
  5. A Kp. 29. § (1) bekezdése alapján az elektronikus kapcsolattartásra a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése alapján a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – a Dáptv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére, kivéve a tárgyaláson csatolt vagy kézbesíthető iratot, illetve határozatot. A Pp. 618. § (1) bekezdésének b) pontja alapján, ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát elektronikus úton, de nem a Dáptv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjeszti elő – ha a Pp. másként nem rendelkezik –, a bíróság a keresetlevelet, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást, a fellebbezést, a felülvizsgálati kérelmet és a perújítási kérelmet visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan.
  6. A Dáptv. 19. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ügyfél jogi képviselője elektronikus ügyintézésre köteles.
  7. A Kúria megállapította, hogy a felperest ügyvédi iroda képviseli. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdése szerint az ügyvédi iroda jogi személy. A Pp. 7. § 6. pontja értelmében az ügyvédi iroda gazdálkodó szervezet.
  8. A digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló 322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Dáptv. Vhr.) 46. § (1) bekezdése alapján a cégkapu a gazdálkodó szervezetek – így többek között az ügyvédi iroda – számára biztosított tárhely. A Dáptv. Vhr. 49. § (1) bekezdése kimondja továbbá, hogy az egyéni ügyvéd e tevékenysége során a Kormány által biztosított tárhely szolgáltatások közül a cégkaput használja.
  9. A fenti jogszabályi rendelkezések értelmében a jogi képviselőként eljáró ügyvédi irodának az egyéni ügyvédhez hasonlóan az elektronikus ügyintézés során a cégkaput kell használnia, azonban a rendelkezésre álló iratok (keresetlevél űrlap, érkeztetés metaadatai) alapján a Kúria azt állapította meg, hogy az eljáró ügyvéd a keresetlevelet a jogszabály kötelező rendelkezése ellenére nem cégkapun, hanem ügyfélkapun keresztül terjesztette elő.
  10. Mindezek alapján a felperes keresetlevele elektronikus úton, de nem a jogszabályban (a Dáptv.-ben és végrehajtási rendeleteiben) meghatározott módon előterjesztettnek minősül. Ezért a Kúriának a keresetlevelet a Kp. 48. § (1) bekezdés l) pontjára alapítottan, a Pp. 618. § (1) bekezdés b) pontjára is figyelemmel vissza kellett utasítani (Kgyk.VII.39.537/2022/6., Kgyk.IV.39.037/2023/2.).
  11. A Kúria tájékoztatja a feleket, hogy a Kp. 49. § (1) bekezdés b) pontja szerint a keresetlevél benyújtásának joghatásai fennmaradnak, ha a bíróság a felperes keresetlevelét a 48. § (1) bekezdés l) vagy m) pontja alapján utasította vissza, és a felperes a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc nap alatt a keresetlevelet a bíróságnál az e törvényben foglaltaknak megfelelően – a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével – újra benyújtja. E határidő elmulasztása esetében igazolásnak – a Kp. 49. § (3) bekezdése értelmében – nincs helye.
  12. A Kúria a Gytv. 15. § (4) bekezdésében foglalt eljárási határidőre tekintettel felhívja a felperest, hogy amennyiben a keresetlevelét az előzőekben leírtak szerint ismételten elő kívánja terjeszteni és a jelen végzés mellékleteként megküldött védiratban foglaltakra nyilatkozni kíván, úgy az ismételten előterjesztendő keresetlevelében a nyilatkozatát is tegye meg.

A döntés elvi tartalma

  1. A keresetlevelet vissza kell utasítani, ha azt a felperes jogi képviseletében eljáró ügyvédi iroda tagjaként eljáró ügyvéd ügyfélkapun és nem cégkapun keresztül terjesztette elő.

Záró rész

  1. A Kúria a keresetlevél visszautasításáról a Kp. 124. § (5) bekezdése szerint tárgyaláson kívül döntött.
  2. Az alperes a keresetlevél visszautasítására figyelemmel a védirat előterjesztésének költségét a Kp. 48. § (3) bekezdése alapján nem számíthatta fel.
  3. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja értelmében tárgyi illetékmentessé vált, ezért ebben a kérdésben a Kúriának nem kellett rendelkeznie.
  4. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek a Kp. 112. § (2) bekezdése alapján nincs helye.

Budapest, 2025. augusztus 22.

Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke
Dr. Dobó Viola s.k. előadó bíró
Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró