Kgyk.IV.39.065/2025/6. számú határozat

A Kúria
mint elsőfokú bíróság
ítélete

Az ügy száma: Kgyk.IV.39.065/2025/6.

A tanács tagjai:

Dr. Sugár Tamás a tanács elnöke
Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt bíró
Dr. Dobó Viola bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos bíró

Az I. rendű felperes: (….) (Cím1)

A II. rendű felperes: (….) (Cím2)

A III. rendű felperes: (….) (Cím3)

A IV. rendű felperes: (….) (Cím4)

A felperesek képviselője: Dr. Szekeres B. Zsolt ügyvéd (Cím5)

Az alperes: Budapest Rendőrfőkapitánya (Cím6)

Az alperes képviselője: Dr. Vattay Gergely kamarai jogtanácsos

A per tárgya: gyülekezési ügyben indult közigazgatási jogvita

Rendelkező rész

A Kúria

  • a felperesek keresetét elutasítja;
  • kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg 15 napon belül az alperesnek egyetemlegesen 56.000 (azaz ötvenhatezer) forint perköltséget;
  • kötelezi a felpereseket, hogy az esedékesség napjáig egyetemlegesen fizessenek be az állami adó-és vámhatóság illetékbevételi számlájára 30.000 (harmincezer) forint feljegyzett eljárási illetéket. A fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

Az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A közigazgatási per alapjául szolgáló tényállás

  1. Az I. rendű felperes nevében eljáró magánszemély 2025. május 24. napján bejelentette az alperesnek mint gyülekezési hatóságnak, hogy a II-IV. rendű felperesekkel és a (…) Alapítvánnyal együtt 2025. június 1. napján 14:00 és 19:00 óra között, Budapesten, a Báthory utca - Bajcsy-Zsilinszky út - Andrássy út - Hősök tere - Városliget, Vajdahunyad vára előtti zöld terület útvonalon vonulásos gyűlést kíván szervezni 2000 fő részvételével, 50 fő rendező biztosítása mellett. A rendezvény bejelentés szerinti célja: „Felvonulás az LMBTQI emberek jogegyenlőségéért a 33. § elfogadásának 5. évfordulóján. 2020. május 29-én lépett hatályba az ún. 33. §, amely megfosztotta a transznemű embereket a nem- és az ahhoz kapcsolódó névváltoztatás jogától. A gyűlés célja, hogy a jogfosztó törvény 5. évfordulója alkalmából kiálljon a transznemű emberek és az LMBTQI közösség jogegyenlősége mellett és felhívja a figyelmet az elmúlt öt év kirekesztő jogalkotásának hatásaira, különösen tekintettel a közelgő 30. Budapest Pride felvonulásra, valamint az LMBTQ-közösséggel szembeni kormányzati gyűlöletkeltésre.”
  2. Az alperes a 2025. május 26-án kelt, 01000-160/951-2/2025. rendb. számú határozatával a gyűlés bejelentésben megjelölt helyszínen és időpontban történő megtartását a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 13/A. §-a alapján megtiltotta.
  3. A felperesek keresete folytán eljárt Kúria a 2025. május 31-én kelt Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette, és az alperest új eljárásra kötelezte. Az ítélet szerint a tényállás tisztázása a megalapozott döntés meghozatalához szükséges tények teljes körű feltárását jelenti. A tényállás-tisztázásnak, ennek érdekében pedig a bizonyításnak azokra a tényekre kell kiterjednie, amelyek a Gytv. 13/A. §-a alkalmazása szempontjából jelentősek. Relevanciával a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 6/A. §-ában tilalmazott tartalomra utaló, valamint a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogának védelmére irányuló jogalkotói céllal kapcsolatos tények bírhatnak. Erre irányuló bizonyítás, megállapított tényállás és indokolás hiányában a gyűlés megtiltása, mint jogkövetkezmény alkalmazása alaptalan.
  4. Az ítéletet a Kúria 2025. május 31-én 12 óra 44 perckor adta ki az alperesnek, aki azt ugyanekkor le is töltötte, majd 2025. június 1-én 9 óra 29 perckor – rövid úton – értesítette a szervezőt, hogy a hatóság a bejelentett gyűlést tudomásul vette.
  5. A felperes 2025. június 1. napján 11 óra 11 perckor ügyfélkapun keresztül hiánypótlási űrlapot terjesztett elő az alpereshez, melynek „hiánypótlás leírása” mezőjében kifejtette, hogy a 01000-160/951-2/2025. rendb. számon bejelentett gyűlését az alperes, mint gyülekezési hatóság az adott gyűléshez kapcsolódó kúriai végzés alapján, 2025. június 1. napján 9 óra 29 perckor tudomásul vette, amelyről a gyülekezési hatóság munkatársa elsődlegesen SMS-ben, majd telefonon, szóban is tájékoztatta, ezért az eredendően, aznap 14:00 órás kezdéssel megtartani szándékozott gyűlés, az idő rövidsége miatt már nem tartható meg. Erre tekintettel a gyűlést a bejelentésben szereplő céllal, napirenddel és útvonalon 2025. június 28. napján kívánja megtartani.
  6. Az alperes a bejelentést új gyülekezésre vonatkozó új bejelentésként kezelte, és a felperesek képviselőivel 2025. június 2-án egyeztetést tartott. Az egyeztetés során a (…) Alapítvány a gyűlés szervezői közül kilépett, így az erre vonatkozó meghatalmazását felmondta. Tekintettel arra, hogy 2025. június 28. napjára az adott vonulásos gyűlés útvonalával részben megegyező útvonalon sor került egy, a jelen gyűléssel ellentétes célú, versengő gyűlés tudomásulvételére, a felperesek az egyeztető jegyzőkönyvben foglaltak szerint a gyűlés útvonalát a Budapest V. kerület Széchenyi István tér – Széchenyi Lánchíd – Clark Ádám tér – Lánchíd utca – Ybl Miklós tér – Apród utca – Krisztina körút – Döbrentei tér – Erzsébet híd – Jane Haining rakpart – Széchenyi István tér útvonalra módosították.
  7. Ezt követően az alperes a 2025. június 3-án kelt, 01000-160/1010-4/2025. rendb. számú határozatával az új bejelentésként kezelt „gyűlés bejelentésben megjelölt helyszínen és időpontban történő megtartását” a Gytv. 13/A. §-a alapján megtiltotta.
  8. A felperes keresete folytán eljárt Kúria a 2025. június 11-én kelt Kgyk.IV.39.061/2025/7. számú ítéletével az alperes 01000-160/1010-4/2025. rendb. számú határozatát megsemmisítette, és az alperest új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásábanmegállapította, hogy a gyűlés időpontjának módosítása új gyűlés bejelentést eredményezett.
  9. A Gytv. 13/A. § (1) bekezdése szerinti „megalapozottan feltehető”, kifejezéssel kapcsolatban emlékeztetett a Kúria Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú határozatának indokolására, amely szerint „a „megalapozottan feltehető” kifejezés valószínűséget – a bizonyosságnál kevesebbet – követel meg, ugyanakkor ez csak tényeken alapuló következtetésen alapulhat, amely tényeket a tényállás-tisztázási kötelezettsége folytán a gyülekezési hatóságnak kell megállapítania.” {Indokolás [33]} Mindez azt jelenti, hogy – többek között – tényekkel kell alátámasztani, hogy a bejelentett rendezvény azonos lesz a mellékletben bemutatott rendezvényekkel.
  10. Kiemelte, bár a Kúria fenti határozata hangsúlyozta, hogy az alperesnek a bejelentett gyűlés tervezett időpontjára is tekintettel kell lenni, s a 2025. június 28-a a 30. Budapest Pride megrendezésének tervezett időpontja, de a határozat indokolásából ezen túlmenően semmilyen más tény nem áll rendelkezésre annak igazolására, hogy a mellékeltekben bemutatott korábbi Pride rendezvények és a perbeli bejelentés alapján megtartani szándékozott rendezvény között milyen tényszerű kapcsolat áll fenn. Az időpont tényéhez képest – adott esetben azzal szemben – felhozható az a tény is, hogy a Pride-ot szervező (…) Alapítvány a gyűlés szervezői közül kilépett, e szervezet nem tekinthető a bejelentett rendezvény szervezői köréhez. Egy közigazgatási határozatban nincs ténybeli bizonyító szerepe olyan megfogalmazásnak, hogy „a jelen bejelentéshez kapcsolódó gyűlés akár az idei Pride-dá is alakulhat” vagy hogy „megalapozottan feltehető, hogy az is lehet belőle”. Hangsúlyozta, hogy a gyülekezési hatóság feltételezésekre nem alapíthatja döntését. A hatóságnak elsősorban nem az adott rendezvény elnevezéséből kell kiindulni, hanem az Alaptörvény 2025. április 15-től hatályos XVI. cikk (1) bekezdése, a Gytv. 13/A. §-a és a Gyvt. 6/A. §-a sérelmét kell bemutatnia. {Indokolás [72]}
  11. Előírta, hogy a gyülekezési hatóságnak a határozatában le kell vezetnie, hogy a bejelentett gyűlésre miért vonatkoznak az Alaptörvény és a jogszabályok általa hivatkozott rendelkezései, tényekkel alátámasztottan be kell mutatni, hogy a bejelentés olyan gyűlés megtartására irányul, ahol tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat tesznek elérhetővé, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg. {Indokolás [73]} Hangsúlyozta, hogy az új szabályok alapján – amennyiben az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése kizárja a versengő alapjogok összevetését – különös hangsúly helyeződik a tényállás tisztázására és a logikus, ellentmondásmentes indokolásra: valóban olyan rendezvényt kíván-e a bejelentő megszervezni, amely az Alaptörvénybe és törvénybe foglalt gyermeki jogok szükségképpeni megsértésével jár. {Indokolás [75]}
  12. Az alperes határozatának mellékleteit nem fogadta el bizonyítékként, mert a fotók, videók a korábbi Pride rendezvényeken készültek, az alperes határozata azonban nem foglalt egyértelműen állást a tekintetben, hogy Pride rendezvényt bírált-e el, de ettől függetlenül is megállapítható, hogy nem indokolta meg, hogy a bemutatott képi anyagnak mi a kapcsolata a jelen rendezvénnyel. Kifejtette, hogy a bejelentők egyértelműen cáfolták, hogy a megtartani kívánt rendezvény a 30. Budapest Pride felvonulás lenne, a Pride-ot szervező (…) Alapítvány pedig jelen rendezvény szervezői közül kifejezetten kilépett, amit az alperes is tudomásul vett. Ilyen körülmények között pusztán a korábbi Pride rendezvényen készült fotók, videók – függetlenül azok tartalmától – bizonyító erővel nem bírnak. {Indokolás [83]}
  13. A Kúria Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú közzétett határozatára utalva kiemelte, a gyülekezési jogot mint alapjogot korlátozó törvényeket, így a Gytv. 13/A. §-át megszorítóan kell értelmezni, a gyülekezési hatóságnak erre is figyelemmel kell a határozata indokolásában meggyőzően számot adnia arról, hogy a bejelentett gyűlés valóban a törvény által tilalmazott körbe tartozik, ugyanis kizárólag ebben az esetben van lehetőség a gyűlés a békés gyülekezéshez fűződő alapjog korlátozhatóságának minden további vizsgálata, így más alapjoggal való összevetése nélküli megtiltására. {Indokolás [84]} Megállapította, hogy a gyülekezési hatóság a határozatát a Pride-dal való kapcsolat tekintetében feltételezésekre alapozta, ebben a körben tényként a (…) Alapítvány jelen gyűlésben szervezőként való részvételét iratellenesen állapította meg, a tényeket a gyűlés helyszíne, útvonala körében nem tárta fel, elmulasztotta a tudomásul vett és különösen a meg is tartott hasonló célú gyűlések értékelését, ténybeli indokát egyáltalán nem adta annak, hogy mi támasztja alá azt a feltételezését, hogy a bejelentett rendezvény bejelentése a Pride bejelentése, vagy ha nem ez a Pride bejelentése, akkor a bejelentéshez kapcsolódó gyűlés akár az idei Pride-dá is alakulhat. A Pride-dal való kapcsolat alátámasztása hiányában a határozathoz csatolt és a védiratban is hivatkozott, korábbi Pride rendezvényeken készült képi bizonyító eszközök értékelésére nem is kerülhetett volna sor. Ebből következően a tényekkel alá nem támasztott puszta feltételezés így nem volt alkalmas a Gytv. 13/A. § (2) bekezdésében foglalt „megalapozottan feltehető” bizonyossági szint alátámasztására. {Indokolás [86]}
  14. Az új eljárásra előírta, hogy az alperesnek tisztáznia kell, hogy a bejelentett gyűléssel kapcsolatban felmerülnek-e, és ha igen, pontosan mely, a Gytv. 13/A. §-ának alkalmazása szempontjából jelentős tények. Utalt e körben arra, hogy relevanciával a Gyvt. 6/A. §-ában tilalmazott tartalomra utaló, valamint a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogának védelmére irányuló jogalkotói céllal kapcsolatos tények bírnak. A Gytv. 13/A. §-án alapuló határozat meghozatalához azt kell megalapozottan valószínűsítenie, hogy a bejelentett gyűlés megtartása esetén a Gyvt.-ben írt tartalmi tilalmat megsértenék, vagy a tilalmazott tartalom lényegi elemét jelenítenék meg. Az új eljárás során meghozott határozatban szerepeltetni kell továbbá a gyülekezés helyszínét (útvonalát), a határozatba kell foglalni a tervezett létszámot és a szervezők számát, a határozatnak nem csak a gyülekezés napját, hanem az adott napon belül a kezdés és befejezés időpontját is tartalmazni kell. {Indokolás [88]}

Az alperes határozata

  1. Az alperes 2025. június 12-én egyeztetést tartott (01000-160/951-8/2025. rendb.), majd a 2025. június 13-án kelt 01000-160/1010-14/2025. rendb. számú határozatában rögzítette a perbeli gyűlés részleteit (szervezők, vezető, cél, helyszín. útvonal, kezdésének és befejezésének időpontja, várható létszáma, rendezőinek létszáma), és a gyűlés bejelentésben megjelölt helyszínen és időpontban történő megtartását megtiltotta.
  2. Határozatának indokolásában az adott bejelentéssel kapcsolatban tényként rögzítette, hogy a gyűlés eredeti útvonalát a bejelentő módosította, továbbá tényként értékelte a tiltó határozattal érintett gyűlés napját ás annak időintervallumát. Emellett tényként értékelte a gyűlés napirendjével, megvalósításával kapcsolatos bejelentői nyilatkozatokat (gépjárművek igénybevétele a vonulás során, azokról zeneszolgáltatás alkalmazása, a statikus helyszíneken zeneszámok lejátszása).
  3. A 30. Budapest Pride-dal kapcsolatban határozatában rögzítette, hogy bejelentés megtételére a határozat meghozataláig nem került sor, ugyanakkor a közösségi médiában tényként kezelik, hogy az megrendezésre kerül 2025. június 28-án 14.00 órától 20.00 óráig. Tényként kezelte azt is, hogy a tárgyi bejelentői kör a 30. Budapest Pride-on való részvételre buzdít, továbbá, hogy a korábbiak aktív résztvevője volt. Végül tényként értékelte a korábban lezajlott 29 Pride napirendi pontjait, jellemző megnyilvánulási módjait (gépjárművekről történő zeneszolgáltatás és tánc, performanszok a vonulás során, a statikus gyűlés során további zeneszolgáltatás és performanszok).
  4. A korábbi Pride-okon készült, a határozat részét képező mellékletekben szereplő fényképekkel, videófelvételekkel kapcsolatban rögzítette, hogy az I. számú mellékletben meghatározott fotók esetében kijelenthető, hogy a homoszexualitást, a II. számú mellékletben szereplő fotók a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a III. számú mellékletben található videófelvételek a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, továbbá a homoszexualitást jelenítik meg.
  5. A bejelentői kör által korábban bejelentett és tudomásul vett gyűlésekkel kapcsolatban tényként rögzítette, hogy azok napirendi pontjai ténylegesen eltértek a jelen határozattal érintett gyűlés napirendi pontjaitól, továbbá, hogy az adott gyűlések célja részben azonos volt, továbbá, hogy a bejelentői kör által meghatározott létszám lényegesen kisebb volt, a bejelentett gyűlések közül egy gyűlést tartottak meg, ahol a legnagyobb létszám 33 fő volt. Rögzítette, hogy a korábban bejelentett és tudomásul vett 5 db gyűlés közül 3 gyűlést a bejelentők lemondtak. Végül rögzítette, hogy egyik gyűlés felhívásának közzétételére sem került sor publikus módon.
  6. A fentiekből azt a következtetést vonta le, hogy míg a tárgyi gyűlés valamennyi, a gyűlés lényegi paramétereire vonatkozó információt tartalmaz, így a gyűlés helyszínét is, a 30. Budapest Pride felhívása annak időpontját és időintervallumát tartalmazza, ugyanakkor a helyszínét nem. Figyelembe vette azt is, hogy a 30. Budapest Pride megtartására vonatkozó bejelentés ezidáig nem érkezett. Rámutatott, hogy az adott gyűlés napja és időintervalluma a 30. Budapest Pride internetes felületeken megtalálható időpontjával teljesen egybeesik.
  7. Kiemelte, „megalapozottan feltehető szintre emelt módon bizonyított az”, hogy a határozattal érintett gyűlés tudomásulvétele esetén a jelen gyűléssel érintett helyszín, tényleges helyszínként szolgálhatna a bejelentők által akár 30. Budapest Pride-ként is aposztrofálható, kommunikálható LMBTQI jogokat érintő gyűléshez, különös tekintettel arra, hogy a gyűlés menete, megnyilvánulási formái is nagymértékű azonosságot mutatnak. Érvelése szerint ezt alátámasztja az is, hogy a jelen gyűlés eredeti, vonulásos útvonalának egyik állomása az Andrássy út lett volna.
  8. Ezt a következtetést támasztja az is alá, az „a valószínűnél biztosabb, a gyülekezési hatóság által megalapozottan feltehetőnek minősített következtetés is”, hogy azonos napon, nagyrészt azonos időben rendkívül kicsi a valószínűsége annak, hogy a fővárosban egyszerre két, több ezres LMBTQI jogokkal kapcsolatos célból megszervezett gyűlés megtartására kerüljön sor. Figyelembe vette azt is, hogy az azonos bejelentői körtől származó, idei évben korábban bejelentett és tudomásul vett 5 db gyűlés közül mindösszesen 1 db gyűlés megtartására került sor, és a különböző gyűlések szervezői, a gyűlés megtartásának napján, néhány órával a gyűlés kezdete előtt értesítették a gyülekezési hatóságot arról, hogy összefogva, 1 db vonulásos gyűlést kívánnak megtartani, a többit nem. Arra is hivatkozott, hogy a gyülekezési hatóság „praxisában” egyetlen egyszer sem fordult elő, hogy azonos napon két, több ezres, de azonos célból megtartott LMBTQI gyűlésre kerüljön sor. Minderre tekintettel megállapította, hogy „megalapozott valószínűség okán” tekinti előzményi gyűléseknek a korábbi Pride gyűléseket. Kiemelte azt is, hogy az adott gyűlés bármely más napon is megtartható volna, kerülve a Pride-dal való analógia látszatát, de a bejelentő mégis konkrétan ezt a napot választotta a gyűlés időpontjának.
  9. Az alperes a mellékelten csatolt képekből arra a megállapításra jutott, hogy az „analógnak tartott korábbi, előzményi gyűléseken” készült képek olyan jelenetsorokat ábrázolnak, amelyek egyértelmű, okirati bizonyítékként támasztják alá a gyülekezési hatóság azon álláspontját, amely szerint a képeken szereplő cselekménysorok a jelenleg hatályos jogi környezetben megvalósítanák a Gyvt. 6/A. §-ában foglalt tilalom azon kógens rendelkezéseit, amelyek a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg kitételt illetik. Mivel pedig hosszú éveken keresztül valamennyi, ilyen természetű gyűléseken lejátszódtak hasonló jelenetek is, a gyülekezési hatóság álláspontja szerint megalapozottan feltehető, hogy ez egy 2025-ben megtartott gyűlésen sem lenne másképp.
  10. Utalt a gyűlés céljára is, amelynek a transznemű emberek nem- és az ahhoz kapcsolódó névváltoztatás joga melletti kiállást jelölte meg, márpedig a transzneműség fogalmi eleme, hogy az adott személy a születési nemétől eltérően határozza meg a saját nemét, illetve elutasítja a születési nem determináló jellegét. Rámutatott arra, hogy a gyűlés bejelentett céljából és a békés gyülekezéshez való jog kommunikációs jellegéből szükségszerűen következik a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés megjelenítése a bejelentett gyűlés által. Mivel fennáll az ütközés a gyűlés célja és a Gyvtv. 6/A. §-ában megfogalmazott tilalmak között, ezértaz alperesnek nincs mérlegelési lehetősége abban a tekintetben, hogy a gyűlés célja alapján egyértelműen a születési nem megváltoztathatóságát propagáló és a kiskorúak figyelme elől el nem zárható gyűlést a kiskorúak védelme érdekében a gyülekezési hatóságnak meg kell tiltania.
  11. Hangsúlyozta, a gyűlés során nem kizárható, sőt elkerülhetetlen az, hogy a bejelentés szerinti gyűlés megvalósulása esetén 18 év alatti személy biztosan ne találkozhasson jogilag tilalmazott, a Gyvt. vonatkozó szakaszába ütköztethető magatartással.Az adott jogsértés passzív alanya lehet az is továbbá, aki a gyűlés vonulásos jellegéből adódóan nem kívánt a gyűlésen részt venni, azonban a nyilvános jellegéből adódóan mégis szemlélőjévé válik. Figyelembe vette a Budapest V. és I. kerület 18 év alatti állandó lakosainak számát (2025. január 1-jére vonatkozó adatok alapján 2497 és 3764 fő).
  12. Idézte az egyeztető tárgyaláson elhangzottak egy részét és rámutatott a Gytv. 8. § (1) és (3) bekezdései alapján, hogy már a gyűlés szervezése (bejelentése, egyeztetése) során a bejelentő részéről több kérdésben egyértelmű együttműködés és válaszadás lett volna szükséges ahhoz, hogy a gyülekezési hatóság egyértelműen el tudja határolni azt, hogy a bejelentett gyűlés megtiltása szükségszerű-e. A bejelentő részéről a tisztázatlan tartalmú válaszokra figyelemmel a bejelentőnek a bejelentett gyűlés törvényességének biztosítására irányuló magatartása nem volt elégséges, annak tekintetében jóhiszemű, rendeltetésszerű és együttműködő magatartás nem volt igazolható.
  13. Összességében rámutatott, a gyűlés természetéből adódóan nem tartható meg úgy, hogy a homoszexualitást, a nemváltoztatást, a transznemű személyek helyzetét vagy szóban, vagy jelképekkel ne jelenítse meg a gyűlésen résztvevők köre, mivel ez a bejelentő által deklarált cél. Figyelemmel kellett lenni arra is, hogy az útvonalon nem zárható ki 18 évnél fiatalabb személyek jelenléte, akiknek a Gyvt. szerinti érdekei potenciálisan sérülhetnek. Ha teljes bizonyossággal nem jelenthető ki, hogy a megjelenítés nem 18 éven aluliak jelenlétében történik, márpedig a bejelentő ilyet nem vállalt és az útvonalra tekintettel nem is tud vállalni, akkor a gyűlés a Gytv. tilalmába ütközik. Hivatkozott végül a Kúria Kgyk.IV.39.061/2025/7. számú ítélet [15] bekezdésének utolsó mondatára, és [74] bekezdésére.

A keresetlevél és a védirat

  1. Az alperes határozata ellen benyújtott keresetükben a felperesek elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását és a felperesek bejelentett gyűlésének tudomásul vételét, másodlagosan az alperesi határozathatályon kívül helyezését kérték, új eljárásra kötelezés nélkül. Harmadlagosan kérték az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 89. § (3) bekezdése alapján az alperes hivataliból kötelezését a tevékenysége jogsértő következményének elhárítására. Indítványozták az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 267. cikke alapján előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését az Európai Unió Bíróságánál (a továbbiakban: EUB), és arra tekintettel az eljárás felfüggesztését.
  2. Azt állították, hogy az alperes határozata sérti a felpereseknek az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének (a továbbiakban: EJEE) 11. cikke és a Gytv. 1. § (1) bekezdése szerinti gyülekezési jogát, az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése, valamint az EJEE 10. cikke szerinti véleménynyilvánítási jogát, továbbá, hogy az az Alaptörvény XV. cikkének (2) bekezdése, valamint az EJEE 14. cikke szerint — ezeket az előzőekkel együttesen értelmezve - közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósít meg. Mivel pedig az alperes határozatát nem a Kúria ítéletének megfelelően hozta meg, az alperes nem tartotta meg (helyesen) a Kp. 97. § (4) bekezdésében foglaltakat. Kifejtette, hogy az alperes a megismételt eljárásban hozott határozatát nem teljeskörűen feltárt tényállásra, továbbá tévesen, kirívóan okszerűtlenül értékelt bizonyítékokra alapította. Az alperes hibás tényállásból következően hiányos indokolással látta el határozatát, kirívóan megsértve ezzel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 81. § (1) bekezdését is, valamint a Kúria jelen eljárásban többször ismertetett, konzisztens esetjogát is.
  3. Keresetükben hangsúlyozták jóhiszeműségüket az alperes állításaival szemben. Kiemelték, az alperes nem tudta bizonyítékát adni annak, hogy a felperesek valójában a Budapest Pride felvonulást kívánnák megvalósítani. Előadták, hogy a (…) Alapítvány a keresetlevél benyújtásának napján, 2025. június 16-án Budapest főpolgármesterével közös bejelentést tett arról, hogy június 28-án közösen szervezik meg a Budapest Büszkeség Menetét. A felperesek pedig a saját gyűlésüket szervezik.
  4. Hivatkoztak a Kúria Kgyk.IV.39.061/2025/7. számú ítéletének [74] és [84] bekezdéseire, és állították, hogy az alperes megállapításait részben a valósággal ellentétes, iratellenes megállapításokra alapozta, amelyek nem felelnek meg a Kúria Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú ítéletének [41] bekezdésében foglaltaknak. Az alperes tényállás-feltárása e körben hiányos, indokolása pedig nem képez egy zárt, logikus láncot, amely a tényekből helyes, a tárgyi bejelentés szempontjából releváns következtetéseket vonna le.
  5. Kifogásolták, hogy az alperes az egyeztetés során felhívta a szervezőket nyilatkozattételre abban a körben, hogy a jelen jogvitával érintett bejelentéssel azonos célból volt-e közterületen megtartott gyűlésük 2020. május 29-e óta. A felperesek e gyűlések listáját az alperesnek eljuttatták, azokat azonban az alperes határozatában nem értékelte, meg sem említette. Kifogásolták, hogy az alperes nem szerepeltette egyértelműen határozatában, hogy a 13. oldalon szereplő felsorolásban pontosan mely gyűléseket elemezte, amivel megszegte az indokolási kötelezettséggel szemben támasztott kúriai előírásokat. Ezen túl pedig a felsorolás iratellenes megállapításokat is tesz: nem igaz az, hogy „a hivatkozott gyűlések napirendi pontjai ténylegesen eltérnek a jelen tiltó határozattal érintett gyűlés napirendi pontjaitól”, ugyanis a június 1-re bejelentett, tudomásul vett gyűlés napirendi pontjai szó szerint megegyeznek a jelen jogvitával érintett gyűlés napirendi pontjaival.
  6. Hangsúlyozták, hogy az alperes nem alapíthatja határozatát a „nyílt internetes források” puszta említésére anélkül, hogy azokat konkrétan megnevezné, valamint levezetné, hogy az abban foglaltak miért relevánsak a tárgyi határozat szempontjából. Nem fogadták el az alperes azon hivatkozását, amely szerint köztudomású lenne az Andrássy út és az LMBTQI-jogokért folytatott küzdelem kapcsolata, hiszen számos más tüntetést, megemlékezést és felvonulást is hagyományosan ezen az úton szoktak megtartani. Hangsúlyozták, hogy nem az Andrássy úton kívánják megtartani gyűlésüket, az pedig, hogy korábban ott akarták, csupán Budapest városszerkezeti sajátosságainak az eredménye, semmint annak, hogy az Andrássy úton korábban hány tüntetés zajlott az LMBTQI-jogok mellett, vagy éppen ellene. Az alperes tehát a helyszín vizsgálatánál nem a ténylegesen vizsgálandó tényekből, hanem az eredeti bejelentésben szereplő, de azóta megváltoztatott útvonalból indult ki, ami a megállapításait hipotetikussá teszi, tekintve, hogy azok a tényállással nincsenek oksági kapcsolatban.
  7. Az alperes érvelésével szemben rámutattak, a fővárosában a Gytv. módosításának ez év márciusi parlamenti elfogadásának napján egyszerre két, több ezres LMBTQI jogokkal kapcsolatos célból megszervezett gyűlés megtartására került sor. A gyűlés június 28-i napjával kapcsolatban rámutattak, hogy az alperes célszerűségi szempontból gyűlésük napját nem vizsgálhatná, határozatában viszont mégis éppen ezt teszi. Állították, gyűlésük nem a Budapest Pride, továbbá, hogy az alperes nem tudta okát adni annak, hogy miért lenne jogsértő a Budapest Pride. Arra is hivatkoztak, hogy az alperes azért nem tudta ezt az elhatárolást meghúzni, mert határozataiban jogszerűtlenül végezte el a tényállás-feltárási és indokolási kötelezettségét, amelynek következményét nem terhelheti a felperesekre. Iratellenes az az alperesi megállapítás, amely szerint a felperesek nem adtak egyértelmű válaszokat: ezzel szemben a valóság az, hogy a felperesek válaszait épp az alperes hatóság nem idézi határozatában.
  8. A mellékletek alperes általi értékelésével kapcsolatban kiemelték, hogy az Ákr. nem definiálja az „elválaszthatatlan melléklet” fogalmát, amely önmagában fogalmi paradoxon, hiszen a megállapított tényállást, bizonyítékokat és az indokolást a határozatnak kell tartalmaznia az Ákr. 81. § (1) bekezdése alapján. Idézték továbbá a Kúria megelőző ítéletének [83] bekezdését. Kifejtették, hogy a tárgyi határozatban az alperes ismét úgy utalt a (részben nem bizonyítottan) korábbi Pride-rendezvényeken készült fényképekre és videókra, hogy egyrészt nem bizonyította, hogy Pride rendezvényt bírál-e el, másrészt pedig anélkül, hogy konkrétan bemutatta volna, hogy az egyes hivatkozott elemek pontosan milyen okból jogsértőek, és hogy azokat hogyan lehet a felperesek gyűlésére vonatkoztatni. A határozat ismét általánosságban utal a mellékletekre, amelyen nem változtat az a szerkesztésbeli különbség, hogy a határozat 12. oldalán felsorolásként jeleníti meg, és (pontatlanul) tematizálja az „elválaszthatatlan” mellékleteket. Keresetükben bemutatták az alperesi határozat mellékleteit.
  9. A mellékletekkel kapcsolatban elsődlegesen arra hivatkoztak, hogy azok értékelhetetlenek, tekintettel arra, hogy az alperes a Kúria ítéletében foglaltaknak nem megfelelően használta őket határozatában. Indokolásában az alperes ugyanis nem mutatta be, hogy azok miért relevánsak a jelen jogvitával érintett gyűlés szempontjából, vagyis, hogy az alperes miért értékelte a felperesek által megtartani kívánt gyűlés előzményének bármelyik Budapest Pride-ot, szemben azzal a 22 gyűléssel, amelyet valóban a felperesek szerveztek és tartottak meg. Állították, hogy az indokolás nem teremti meg a kapcsolatot a mellékletek és a rendelkező rész között, nem adja logikailag zárt levezetését annak, hogy a mellékletekből pontosan miért következnek az indokolásban megfogalmazottak. A forrásmegjelölés nélkül felhasznált képek érvelésük szerint nem felhasználhatóak, mert azok nem beazonosíthatóak. Azzal is érveltek, hogy a videók túlnyomórészt a felvonulók véleménynyilvánítását rögzítik, a leghosszabb videó esetében ráadásul egy, magát vállaltan a felvonulást ellenző közéleti személyiség szemszögéből. A Kúria ítélkezési gyakorlata alapján arra hivatkoztak, hogy az alperesnek kötelessége konkrétan és egyértelműen írásban megjelölni, hogy a bizonyító eszközök pontosan mit és hogyan bizonyítanak. Az alperes nem hagyhatja a bizonyítékot befogadó bíróságra ezen logikai kapcsolat megteremtését, a következetes kúriai gyakorlat alapján pedig ezt az indokolási hiányosságot a per során már nem pótolhatja [Kúria Kfv.l.35.122/2016/6.; Kfv.l.35.224/2016/6.]. Kiemelték, arról, hogy a mellékletekben összeválogatott képek és felvételek felvetik-e a Gyvt. 6/A. §-ának sérelmét és ha igen, mennyiben és miért, a rendőrség csak annyit mond hogy ez „egyértelműen kijelenthető”, illetve hogy „egy általános, a társadalomban megalapozottan feltehetően mindenki számára azonos asszociáció eredményeképpen minősíti jogszabálysértőnek” Kifogásolták, hogy az alperes a II. számú mellékletben nem a „születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést” mutatta be, hanem az adott pillanatban (napon?) ellenkező neműnek öltözött embereket, anélkül, hogy az ő nemi identitásukról bármit is feltárt volna.
  10. Állították, hogy a tárgyi bejelentés elbírálása szempontjából releváns előzménynek, amiből a jelen határozatban is érvényes következtetéseket vonhatott volna le az alperes, a május 17-én a felperesek által szervezett és megtartott vonulás tekinthető, e körben hivatkoztak a Kúria Kgyk.IV.39.061/2025/7. számú határozatának [74] pontjára. Tekintettel arra, hogy annak bejelentését az alperes tudomásul vette és megtartását biztosította, a tárgyi bejelentés elbírálásakor is ebből kellett volna kiindulnia a Kúria iránymutatása alapján, és mivel a tárgyi ügyben tiltó határozatot hozott, attól elhatárolnia. Mindezek alapján pedig állították, hogy az alperes súlyosan megsértette tényállás-feltárási és indokolási kötelezettségét, oly módon, amely egyenesen szembe megy a Kúria új eljárásra utasító ítéletében foglaltakkal.
  11. Rámutattak, mind a tárgyi bejelentéssel érintett gyűlés, mind a korábbi években megtartott Pride-felvonulások célja, ami a gyűlés fogalma szempontjából definitív elem, ugyanaz volt: az LMBTQI-közösséghez tartozó emberek jogegyenlőségének a követelése és a homofóbia, transzfóbia, intolerancia elleni fellépés. Az alperesi tiltó határozatnak be kellett volna mutatnia, hogy ezek a célok megalapozottan feltehető módon felvetik az Alaptörvény XVI. cikke szerinti gyermeki jogok szükségtelen és aránytalan sérelmének a veszélyét (a tárgyi bejelentés szerinti gyűlés vonatkozásában), illetve konkrét sérelmét (a korábban megtartott Pride-felvonulások vonatkozásában). Csakhogy semmilyen konkrét tény vagy adat nem merült fel sem 29 év alatt, sem idén (így a tárgyi bejelentést megelőzően lezajlott és az alperes által tudomásul vett és biztosított, ugyanilyen céllal megtartott május 17-i IDAHOT-gyűlés során) a gyermekek nemzetközi jog által is mindenek felett védett jogainak sérelme kapcsán.
  12. Hivatkoztak az Alkotmánybíróság 30/1992. (V. 26.) AB számú határozata 2.1. pontjára és a 13/2013. (VII. 18.) AB számú határozat [25] bekezdésére. Állították, az alperes határozatában foglalt jogi érvelés nem következik az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján követendő és érvényre juttatandó hazai és nemzetközi bírósági gyakorlatból. Összegezték az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát a gyermekek jogai és a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságához való jog kapcsolatáról {Alekseyev kontra Oroszország ügy [4916/07. számú kérelem], Young, James és Webster kontra Egyesült Királyság ügy [7601/76. számú kérelem], Bayev és mások kontra Oroszország ügy [67667/09. számú kérelem], Macaté kontra Litvánia ügy [61435/19. számú kérelem]}, és hivatkoztak az ENSZ Emberi Jogi Bizottság Fedotova kontra Oroszországi Föderáció ügyben kifejtett érveire, a Magyar Pszichiátriai Társaság és a Magyar Pszichológiai Társaság közös állásfoglalására, amely alapján kijelenthető, hogy a gyülekezési jog gyakorlása abban a körben, ahogyan azt a felperesek kívánják tenni, nem áll semmiféle kollízióban a gyermekek jogaival, éppen ellenkezőleg, azok kiteljesedését szolgálja.
  13. Állították, a felvételek arra elegendőek, hogy a gyülekezési hatóság előzetesen felhívja a szervező figyelmét az általa jogsértőnek tartott azon magatartásokra, amelyek megvalósulását megalapozottan feltehetőnek tartja, és arra, hogy azok tényleges megvalósulása esetén, amennyiben a szervező nem tenné, a rendőrség fog fellépni e magatartások tanúsítóival szemben. E körben hivatkoztak a Kúria Kgyk.IV.39.061/2025/7. számú ítéletének [84] bekezdésében foglalt megszorító értelmezés szükségességére, valamint arra, hogy az előzetes tiltás a gyülekezési jog lehető legsúlyosabb korlátozása, teljes elvonása, ezért csak a legvégső esetben, ultima ratio jelleggel alkalmazható {30/2015. (X. 15.) AB határozat, [30]}, és ezzel összefüggésben a mindössze valószínűsíthető, feltételezetten jogsértő magatartásokkal kapcsolatos kétség nem értékelhető a gyülekezési jog gyakorlásának a korlátozására (in dubio pro libertate) {vö. 30/2015. (X. 15.) AB határozat, [35]}. Kiemelték, ahogyan néhány személy erőszakos magatartása nem szolgálhat alapul a békés többség gyülekezési jogának elvonására, korlátozására, úgy még ha fel is tennénk, hogy bizonyos magatartások esetén felmerülhet a gyermeki jogok sérelme, azok az elszórt jelenetek, amelyekre az alperes hivatkozik, nem szolgálhatnának alapjául egy többtízezres felvonulás esetében sem a feloszlatásnak, sem az előzetes tiltásnak. Csak akkor kerülhet sor az egész gyűlés feloszlatására, ha a jogsértő magatartásokat tanúsító résztvevők már nem választhatók el a többiektől, illetve ők kerülnek többségbe, úgy az előzetes tiltásra is csak akkor kerülhet sor, ha a gyülekezési hatóság azt tudja megalapozottan feltenni, hogy az egész gyűlés elkerülhetetlenül jogsértővé válna az előzetes figyelmeztetések, illetve a tiltásnál enyhébb előírások, korlátozások ellenére is. Mivel pedig határozatában az alperes tévesen indult ki implicit módon abból az előfeltevésből, hogy alapjogi kollíziót kellene feloldania, az Alaptörvény l. cikk (3) bekezdésével össze nem egyeztethető módon tiltotta meg a gyűlés megtartását, amely a gyakorlatban ellehetetleníti a felperesek alapjog-gyakorlását.
  14. Utaltak az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdés második mondatára, ami egyértelmű rangsort állít fel, ami azonban nem jelenti azt, hogy a gyermeki jogok védelme abszolút korlátozási indokként szolgál az élethez való alapjog kivételével minden más alapjoggal szemben. A gyermeki jogok abszolút elsőbbsége azt jelentené, hogy minden más alapvető jog alapvető jellege elveszik. Az alapjogok még a gyermeki jogokkal szemben sem korlátozhatók szükségtelenül és aránytalanul, azaz az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti alapjogkorlátozási teszt akkor is alkalmazandó, ha az alapjogi kollízió egyik oldalán a gyermeki jogok állnak. E körben hivatkoztak a Gyermek jogairól szóló, New York-ban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény 3. cikkét értelmező 14. számú, ENSZ Gyermekjogi Bizottsága által közzétett általános iránymutatásra, amely szerint a „mindenek felett álló érdek elsődlegessége" nem azt jelenti, hogy a gyermekek jogaival szemben minden más jognak engednie kell, csupán azt, hogy a gyermekek jogait a többi, érintett joghoz képest elsősorban, kiemelten kell kezelni. E jog azonban nem abszolút, azzal szemben más jogok is érvényesülhetnek megfelelő mérlegelést követően.
  15. A hatályos Alaptörvény alapján a gyermeki jogok kiemelt védelme azt jelenti, hogy a vele szemben mérlegelendő jogot megszorítóan kell értelmezni, de nem következik belőle az, hogy alapjogi konfliktus esetén mindig a kiemelt védelmet élvező alapjognak kell érvényesülnie, és a vele konkuráló jog korlátozandó. A kiemelt védelem meghagyja a teret a szükségesség és arányosság tesztje alkalmazásának.
  16. Rámutattak, a jelen perben érintett, a véleménynyilvánítás és a gyülekezési jog védelme alatt álló gyűlés megtiltása a Gytv. 13/A. §-a és az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése alapján ugyanebben az alapjogi értelmezési keretben vizsgálandó. A tiltás ennek megfelelően csak akkor felel meg az Alaptörvénynek, ha az a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogának érvényesülése érdekében elengedhetetlenül szükséges, e cél elérésére alkalmas, és arányban áll vele. Állításuk szerint pedig ez a jelen esetben nem valósul meg, a tervezett gyülekezés ugyanis a hivatkozott nemzetközi és szakmai standardok szerint semmilyen szempontból nem ártalmas a gyermekek jogaira. Kifogásolták, hogy az alperes ezt a mérlegelést nem végezte el az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése nyomán, ezért tiltó határozata megalapozatlan.
  17. A felperesek végül az EUB előtti előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének szükségszerűségével kapcsolatos álláspontjukat fejtették ki, hivatkozva a folyamatban lévő C-769/22. számú Bizottság kontra Magyarország ügyben 2025. június 5. napján megjelent főtanácsnoki indítványra és jogi érvelésére. Kifejtették, a jelen jogvita alapját képező, az alperes által felhívott jogszabályhelyek az uniós jogot hajtják végre, következtetésképp az uniós jog értelmezése a jogvita eldöntése szempontjából szükséges lehet.
  18. Az alperes védiratában a kereset utasítását és a határozat hatályában fenntartását kérte.
  19. Kifejtette, nem helytálló azon felperesi hivatkozás, amely szerint az alperes mindenképpen a Budapest Pride-hoz kívánja kötni a tárgyi rendezvényt, a határozatban tételesen felsorolt tényekből formállogikailag következik ugyanis az, hogy a bizonyítékok egyenként és összességében való értékelése során nem volt levonható más következtetés, csak az, hogy a tárgyi bejelentés nagy valószínűséggel egy olyan gyűlés megtartására irányul, amelyen megalapozottan feltehető, hogy sérül a gyermekek Gyvt. 6/A. § -ában meghatározott, védett joga.
  20. Hangsúlyozta, az alperes mindenkor a hatályos jogszabályok szerint jár el, tekintettel arra, hogy jogalkalmazó szerv, nem politikai szereplő, nem közszereplő, amely ennek megfelelően köteles a megváltozott jogi környezetre a hatályos jogszabályok tükrében reagálni.
  21. A felperes által hiányolt, 22 gyűlésből álló lista körében kiemelte, hogy az eljárás során értékelt gyűlések vonatkozásában a 2025. április 15. napja, azaz a jelenleg hatályos jogi környezet előtt korábban bejelentett és tudomásul vett gyűléseket az alperesi gyülekezési hatóság a keresettel érintett határozatában értékelte, az értékeléssel kapcsolatos megállapításait részletesen kifejtette. Az, hogy a gyülekezési hatóság munkatársa által az egyeztetésen feltett kérdésre adott válasz nem minden eleme bírt utólag olyan jogi relevanciával, amelyet a tiltó határozat meghozatala során figyelembe vett az alperes, nem jogsértő. Megjegyezte, hogy a felperes keresetében az alperes konkrét indokai kapcsán egy-egy olyan állítást fogalmazott meg, amely kritikai megjegyzéseket tartalmaz ugyan, de a határozatban szereplő logika zárt, egyértelmű és következetes okfejtését cáfolni nem tudta.
  22. A keresetnek a határozat mellékletei értékelésével kapcsolatos részei tekintetében kifejtette, hogy azok bizonyos értelemben tényállításoknak tekinthetőek, ugyanakkor azok teljes egészében szubjektív értelmezésen alapulnak. Az természetes, hogy e vizuális tartalmak leírása természetes személyenként eltérő lehet, a belőlük levont következtetések azonban a társadalomban megalapozottan feltételezhető módon, a közös asszociációs mintázat alapján értelmezhetők jogsértőnek a Gytv. és a Gyvt. rendelkezései szerint. Hangsúlyozta, hogy a határozat egyértelműen bemutatta, hogy a tárgyi határozat elválaszthatatlan részét képező, I., II., valamint III. számú mellékleteiben foglalt képek, illetve videófelvételek konkrétan miért vezettek a gyűlés betiltásához. Érvelése szerint a határozat kellő indokát adta a jogsértés tényállási elemeinek abban a kontextusában is, amely a 18 évnél fiatalabb személyek számára biztosított, alapjogi hierarchiában kiemelt védelem valós sérelmét illeti.
  23. Rámutatott, nem releváns az, hogy az előzményi gyűlésnek titulálható 29 Pride rendezvény szervezőjeként volt-e aposztrofálható a bejelentői kör, avagy sem, a határozat arra mutat rá, hogy valamennyi rendelkezésre álló bizonyíték egyenként és összességében való értékelése során hogyan, és mi módon jutott az alperes arra a következtetésre, hogy a tárgyi gyűlés megtiltása jogszerű. Állította, a felperes tévesen vonta le a konklúziót, hogy az alperes kizárólag a korábbi Pride rendezvények alapján tiltotta volna meg a gyűlés megtartását. A Kúria Kgyk.IV.39.061/2025/7. számú ítéletének [88] bekezdésében foglalt iránymutatásnak megfelelően az alperes ugyanis a gyűlés célját is figyelembe vette a gyűlés megtiltása során. Rámutatott, a gyűlés célja az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdését és a Gyvt. 6/A. §-ában foglalt tilalmat sérti, mivel a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés megjelenítése megjelenik a gyűlés céljában. Tehát a Gytv. 13/A. § (1) bekezdésében meghatározott tilalom nem önmagán a korábbi Pride rendezvényekhez való hasonlóságon, hanem a gyűlés célján alapul. A korábbi Pride rendezvények célja ugyanakkor a megtiltott gyűlés céljával nagymértékű átfedést mutat.
  24. A gyűlés céljával összefüggésben továbbá kiemelte, hogy miután az alperes a tényállás, a bizonyítékok és a gyűlés céljának összevetésével megalapozottan feltehetőnek ítélte meg a Gytv. 13/A. § (1) és a Gyvt. 6/A. §-ában foglalt tilalomba való ütközést, a gyűlés megtartását mérlegelést nem tűrően meg kellett tiltania. A hatályos alaptörvényi és jogszabályi környezet ezen értelmezését a Kúria is megerősítette a Kgyk.IV.39.061/2025/7. számú ítéletének [91] bekezdés III. pontjában. Ennek alapján nem helytálló a keresetlevél azon érvelése, ami szerint nem áll fenn ütközés a gyermekek jogainak védelme és a békés gyülekezéshez való jog között. Kiemelte, az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdését és a Gyvt. 6/A. §-ában foglalt tilalmat sértő gyűlés kívül esik az Alaptörvény védelmi körén. Ha tehát az alaptörvényi és jogszabályi környezetben fennáll az ütközés a gyűlés célja és a Gyvt. 6/A. §-ában megfogalmazott tilalmak között, úgy a gyülekezési hatóságnak nincs mérlegelési lehetősége a gyűlés tudomásul vehetőségét illetően, azt a kiskorúak védelme érdekében a gyülekezési hatóságnak meg kell tiltania.
  25. A Velencei Bizottság állásfoglalásával szemben kifejtette, hogy a tárgyi gyűlés esetében nem egy-egy sporadikus jellegű jogsértésről volt szó, hanem a gyűlés egésze tekintetében hosszabb időintervallumon keresztül, több helyszínen, előre nem meghatározható helyeken és módon mehetnek végbe azon, határozatban részletezett megnyilvánulási formák, amelyek a gyermekek védelme érdekében a gyűlés megtiltásához vezettek.
  26. A felperes előzetes döntéshozatali eljárással kapcsolatos kezdeményezésével kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a jelen ügy nem érinti az Európai Unió jogának értelmezését vagy alkalmazását olyan módon, amely megalapozná az EUMSZ 267. cikk szerinti előzetes döntéshozatali eljárás szükségességét. Végül utalt az Alkotmánybíróság 3538/2021. (XII. 22.) AB számú határozatának [38] bekezdésére.
  27. A Kúria a védiratot megküldte a felpereseknek, akik arra részletes észrevételt tettek.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A felperesek keresete az alábbiak szerint érdemben nem alapos.
  2. A Kúria a keresettel támadott határozat jogszerűségét a Kp. 2. § (4) bekezdése, 84. § (2) bekezdése, 85. § (1) és (2) bekezdései, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 342. § (1) bekezdése szerint a kereseti kérelem és az ellenkérelem korlátai között vizsgálta.
  3. A Kúria elsőként rögzíti, hogy jelen eljárása az alperes korábbi tiltó határozatát megsemmisítő és az alperest új eljárásra kötelező, a Kúria Kgyk.IV.39.061/2025/7. számú határozatát követő megismételt eljárás.
  4. A Kúria kiemeli, hogy a Kp. 97. § (4) bekezdése értelmében a bíróság határozatának rendelkező része és indokolása a megismételt eljárásban köti az eljáró közigazgatási szerveket. Egységes a Kúria gyakorlata abban, hogy a közigazgatási bíróság új eljárásra vonatkozó iránymutatását az ítélet egészével, az abban foglalt jogi érveléssel együttesen értelmezve kell a közigazgatási hatóságnak teljesítenie, kiküszöbölve az eredeti határozat megsemmisítéséhez vezető hibákat, jogsértéseket. (Kúria Kfv.III.37.315/2020/6., Kfv.IV.37.179/2021/6., Kfv.IV.37.293/2023/6., Kfv.II.37.470/2022/8.)
  5. A megismételt eljárásban hozott közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata iránti perben a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a közigazgatási határozat megfelel-e az új eljárásra kötelező ítéletben foglalt útmutatásnak.
  6. A Kúria Kgyk.IV.39.061/2025/7. számú határozatában hangsúlyozta, hogy a gyülekezési hatóság feltételezésekre nem alapíthatja döntését. A hatóságnak elsősorban nem az adott rendezvény elnevezéséből kell kiindulni, hanem az Alaptörvény 2025. április 15-től hatályos XVI. cikk (1) bekezdése, a Gytv. 13/A. §-a és a Gyvt. 6/A. §-a sérelmét kell bemutatnia. Kifejtette, hogy a gyülekezési hatóságnak a határozatában le kell vezetnie, hogy a bejelentett gyűlésre miért vonatkoznak az Alaptörvény és a jogszabályok általa hivatkozott rendelkezései, tényekkel alátámasztottan be kell mutatnia, hogy a bejelentés olyan gyűlés megtartására irányul, ahol tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat tesznek elérhetővé, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg. {Indokolás [72]-[73]}
  7. A Kúria megállapította továbbá, hogy a gyülekezési hatóság a határozatát a Pride-dal való kapcsolat tekintetében feltételezésekre alapozta, [..] ténybeli indokát egyáltalán nem adta annak, hogy mi támasztja alá azt a feltételezését, hogy a bejelentett rendezvény bejelentése a Pride bejelentése, vagy ha nem ez a Pride bejelentése, akkor a bejelentéshez kapcsolódó gyűlés akár az idei Pride-dá is alakulhat. A Pride-dal való kapcsolat alátámasztása hiányában a határozathoz csatolt és a védiratban is hivatkozott, korábbi Pride rendezvényeken készült képi bizonyító eszközök értékelésére nem is kerülhetett volna sor. {Indokolás [86]} A Kúria a megismételt eljárásra előírta egyebek mellett, hogy az alperesnek tisztáznia kell, hogy a bejelentett gyűléssel kapcsolatban felmerülnek-e, és ha igen, pontosan mely, a Gytv. 13/A. §-ának alkalmazása szempontjából jelentős tények, hangsúlyozva, hogy e körben relevanciával a Gyvt. 6/A. §-ában tilalmazott tartalomra utaló, valamint a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogának védelmére irányuló jogalkotói céllal kapcsolatos tények bírnak. {Indokolás [88]}
  8. Az alperes a megismételt eljárásban meghozott tiltó határozatát két érvrendszer alapján indokolta: az egyik, hogy a korábbi Pride gyűlések a tervezett gyűlés előzményi gyűlései, és a korábbi, előzményi gyűléseken készült képek olyan jelenetsorokat ábrázolnak, amelyek a Gyvt. 6/A. §-ában foglalt tilalmat sértenék. Emellett az alperes határozata azon is alapul, hogy a tervezett gyűlés célja is a Gyvt. 6/A. §-ában megfogalmazott tilalomba ütközik.
  9. A Kúria megállapította, hogy az alperes a megismételt eljárásra számára előírt, az Ákr. 62. §-a és 81. § (1) bekezdése szerinti tényállás feltárási és indokolási kötelezettségének eleget tett: az alperes megismételt eljárásban meghozott 01000-160/1010-14/2025. rendb. határozata tartalmazza a gyülekezés helyszínét (útvonalát), a tervezett létszámot és a szervezők számát, valamint a gyülekezés napján túl tartalmazza a kezdés és befejezés időpontját is. Az alperes határozatában továbbá a „megalapozottan feltehető” kifejezés alátámasztásaként a Gytv. 13/A. §-ában foglalt tilalom megsértésére a Gyvt. 6/A. §-ának sérelme útján indokolással látta el megállapításait. A gyülekezési hatóság határozatában továbbá értékelte a gyűlés célját, adatokkal támasztotta alá megállapításait. A Kúria mindemellett azonban megállapította, hogy az alperes a feltárt tényekből határozatának egy részében okszerűtlen következtetéseket vont le.
  10. A Kúria a keresetet elbírálva arra a megállapításra jutott, hogy az alperes határozatában a tárgyi gyűlésnek a 30. Budapest Pride-dal való kapcsolata tekintetében levont következtetései az alábbiak szerint alaptalanok.
  11. A Kúria e körben elsődlegesen hangsúlyozza, hogy az alperes tévesen foglalt állást határozatában akkor, amikor kifejtette, hogy „a bizonyosságnál kisebb, ugyanakkor a valószínűnél nagyobb bekövetkezési rátát” kell igazolnia, a Kúria előzményi ítéletének [70] és [71] bekezdéseire figyelemmel. A Kúria Kgyk.IV.39.061/2025/7. számú ítéletének ezen részében a Gytv. 13/A. § (1) bekezdése szerinti „megalapozottan feltehető” kifejezését elemezte, amely azonban nem vonatkozik a gyülekezési ügyekben felmerülő bizonyítás valamennyi kérdésére. A Gytv. 13/A. § (2) bekezdése értelmében a gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását megtiltja, ha megalapozottan feltehető, hogy a bejelentés a Gyvt. 6/A. §-ában meghatározott tilalmat sérti. A Gyvt. 6/A. §-a szerinti tilalom tekintetében tehát a gyülekezési hatóságnak valóban nem bizonyítási kötelezettsége van, csak valószínűséget megalapozó következtetést kell levonnia. A gyülekezési hatóságnak azonban a Gyvt. 6/A. §-ában meghatározott tilalmi körön túlmenő valamennyi további kérdésben - az Ákr. 62. § (1) bekezdése alapján - továbbra is bizonyítási és nem valószínűsítési kötelezettsége áll fenn, a Gytv. ugyanis kizárólag a Gyvt. 6/A. §-a tekintetében ír elő a bizonyosságnál alacsonyabb szintet, egyéb kérdésekben nem. Erre figyelemmel az alperest bizonyítási (és nem valószínűsítési) kötelezettség terhelte a tervezett gyűlésnek a 30. Budapest Pride-dal való kapcsolatának feltárása körében. 
  12. Az alperes határozatában a tárgyi gyűlésnek a 30. Budapest Pride-dal való kapcsolata vonatkozásában arra hivatkozott, hogy azzal kapcsolatban bejelentés megtételére a határozat meghozataláig nem került sor, ugyanakkor a közösségi médiában tényként kezelik, hogy az megrendezésre kerül 2025. június 28-án 14.00 órától 20.00 óráig. Tényként kezelte azt is, hogy a tárgyi bejelentői kör a 30. Budapest Pride-on való részvételre buzdít, továbbá, hogy a korábbiak aktív résztvevője volt. Végül tényként értékelte a korábban lezajlott 29 Pride napirendi pontjait, jellemző megnyilvánulási módjait.
  13. A Kúria megállapította, az alperes tévesen értékelte a feltárt körülményeket, egyrészt arra figyelemmel, hogy a formai szempontokra (helyszín, bejelentői kör, időpont) eltúlzott, aránytalan hangsúlyt fektetett, annak ellenére, hogy a Kúria Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú ítélete (Indokolás [30] bekezdése) ezt már kifogásolta. Ezen túlmenően az alperes által feltárt valamennyi körülmény (a 30. Budapest Pride interneten elérhető felhívása annak helyszínét nem tartalmazza, a tervezett gyűlés napja és időintervalluma csaknem teljes mértékben megfeleltethető a 30. Budapest Pride internetes felületeken megtalálható időpontjának) csak közvetett bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a tervezett gyűlés tudomásulvétele esetén a jelen gyűléssel érintett helyszín tényleges helyszínként szolgálhatna a 30. Budapest Pride-hoz. Ugyanilyen közvetett megállapításnak minősül, hogy a 30. Budapest Pride-nak a határozat meghozatalakor még nem volt bejelentett helyszíne, továbbá, hogy arra nem érkezett az alpereshez bejelentés, végül az is, hogy a tervezett gyűlést az Andrássy úton akarták megtartani. Ez utóbbi körben a felperesek alappal hivatkoztak arra keresetükben, hogy számos más tüntetést, megemlékezést és felvonulást is hagyományosan ezen az úton szoktak megtartani.
  14. A Kúria megítélése szerint ezen közvetett hivatkozások még összességükben sem bizonyítják azt, hogy a Pride-ot „előzményi” gyűlésnek lehet tekinteni, illetve, hogy a tervezett gyűlés tudomásulvétele esetén a jelen gyűlés helyszíne szolgálhatna a 30. Budapest Pride-ként. A felperesek azt az alperesi hivatkozást is helytállóan cáfolták keresetükben, amely szerint a „gyülekezési hatóság praxisában egyetlen egyszer sem fordult elő, hogy azonos napon két, több ezres, de azonos célból megtartott LMBTQI gyűlésre kerüljön sor”. A felperesek – Kúria által ellenőrzött - állítása szerint ugyanis Budapesten a Gytv. módosításának márciusi parlamenti elfogadásának napján egyszerre két, több ezres LMBTQI jogokkal kapcsolatos célból megszervezett gyűlés megtartására került sor (lásd: Tüntetések kezdődtek Budapesten, miután betiltotta a Pride-ot a magyar kormány. https://transtelex.ro/kulfold/2025/03/18/tuntetes-budapest-tiltas-pride…).
  15. Mindezekre figyelemmel a Kúria a felperesek kereseti hivatkozásait e körben alaposnak találva arra a megállapításra jutott, hogy az alperes okszerűtlenül állapította meg, hogy a Pride-ot „előzményi” gyűlésnek lehet tekinteni, illetve, hogy a tervezett gyűlés tudomásulvétele esetén a jelen gyűlés helyszíne szolgálhatna a 30. Budapest Pride-ként. Ezért a Kúria a határozat I., II. és III. mellékleteiben csatolt fotókat és videókat nem fogadta el a határozatban foglalt tiltás jogszerű bizonyítékaiul.
  16. Az alperes határozatának azon megállapításával kapcsolatban, amely szerint „[m]ivel pedig hosszú éveken keresztül valamennyi, ilyen természetű gyűléseken lejátszódtak hasonló jelenetek is, a gyülekezési hatóság álláspontja szerint megalapozottan feltehető, hogy ez egy 2025-ben megtartott gyűlésen sem lenne másképp” a Kúria hangsúlyozza, hogy az alperesi határozat mellékletében szereplő képek és videók készítésének feltehető időpontjában a Gytv. 13/A. §-a szerinti módosítás még nem volt hatályos (de elfogadásra sem került), ami azt jelenti, hogy a fotók és videók készítésének időpontjában a fotókon ábrázolt magatartás tanúsítása nem ütközött a Gytv. ezen szakaszának tilalmába, így az alperes fenti hivatkozása sem volt elfogadható.
  17. Mindemellett az alperes gyűlés céljával kapcsolatban tett határozati megállapítása alapos volt az alábbiakban kifejtettek szerint.
  18. A Kúria emlékeztet arra, hogy a Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú ítéletében rögzítette, hogy „a gyermek alapvető joga csak az élethez való joggal mérhető össze, minden más jogot megelőz. Következésképpen a gyermek alapvető jogának védelme érdekében az élethez való jog kivételével bármely másik jog, így a békés gyülekezéshez való alapjog is bármilyen mértékben korlátozható, akár annak – adott körülmények közötti – kiüresedésére tekintet nélkül. Másként megfogalmazva: az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésével szemben álló bármely törekvés, így a békés gyülekezési szándék is kívül esik az Alaptörvény védelmi körén {hasonlóan értelmezte az Alkotmánybíróság az Alaptörvény véleménynyilvánítási szabadságot biztosító IX. cikkét, legutóbb: 3418/2024. (XI. 28) AB határozat, Indokolás [25]}.” (Indokolás [30] bekezdés)
  19. A Kúria hivatkozik a Gytv. 13/A. § (2) bekezdésére, amely abban az esetben írja elő a gyűlés megtartásának megtiltását, ha megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés megtartása a Gyvt. 6/A. §-ában meghatározott tilalom sérelmére irányul.
  20. A releváns jogszabályhely tehát az „irányul” kifejezést használja, amely a gyűlés megtartásával összefüggésben azt jelenti, hogy a gyűlés megtartásának célja a Gyvt. 6/A. §-ában foglalt tilalom megsértése. Mindez tehát célzatos magatartást, a törvényi tilalom megsértésére irányuló kifejezett szándékot feltételez.
  21. A perbeli gyűlés célja a „Felvonulás az LMBTQI emberek jogegyenlőségéért a 33. § elfogadásának 5. évfordulóján. 2020. május 29-én lépett hatályba az ún. 33. §, amely megfosztotta a transznemű embereket a nem- és az ahhoz kapcsolódó névváltoztatás jogától. A gyűlés célja, hogy a jogfosztó törvény 5. évfordulója alkalmából kiálljon a transznemű emberek és az LMBTQI közösség jogegyenlősége mellett és felhívja a figyelmet az elmúlt öt év kirekesztő jogalkotásának hatásaira, különösen tekintettel a közelgő 30. Budapest Pride felvonulásra, valamint az LMBTQ-közösséggel szembeni kormányzati gyűlöletkeltésre.”
  22. A Kúria rámutat, a gyűlés célja egyebek mellett a transznemű emberek nem- és névváltoztatási jogával kapcsolatos kiállásra is irányul, márpedig arra az alperes határozatában helytállóan következtetett, hogy a transzneműség fogalmi eleme az, hogy az adott személy a születési nemétől eltérően határozza meg a saját nemét.
  23. Mindebből következően pedig alappal merült fel kétely az alperesben arra vonatkozóan, hogy a gyűlés bejelentett célja önmagában felveti a gyűlés megtartása során a Gytv. 13/A. §-ában és a Gyvt. 6/A. §-ában foglalt tilalomba ütközést.
  24. A Gytv. 11. § (2) bekezdése alapján a gyülekezési hatóság a megismételt eljárás során egyeztetést tartott a bejelentésben foglaltak tisztázására, amelyen egyebek mellett a szervezőket a gyűlés megtartásával kapcsolatban a körben is nyilatkoztatta, hogy a felvonulás, a beszédek és a zenei előadások tartalmával és formai megjelenésével - tekintettel a Gytv. 6/A. §-ában foglaltakra - a születési nem megváltoztatásának népszerűsítését vagy megjelenítését a gyűlés megteszi-e, továbbá, hogy azon megjelenik-e a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, végül, hogy a homoszexualitás a gyűlésen bármilyen formában megjelenik-e.
  25. A szervező azonban e kérdésekre nem adott egyértelmű válaszokat. Kitérő válaszait azzal indokolta, hogy a felszólalók nemi identitására vonatkozó adatokat nem kezel, azonban ez a válasz nem fogadható el, egyrészt azért, mert a gyülekezési hatóság nem a felszólalók nemi identitására kérdezett rá (felszólalással, zenével és egyéb módon is megjelenhet a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés), másrészt azért, mert a gyülekezés célja maga a transznemű emberek nem- és névváltoztatásával függ össze. Arra a kérdésre pedig, ami a kiskorúak fenti tartalomhoz való hozzáférését illeti, a szervező azt a választ adta – ami egyébként minden, az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése szerinti gyülekezés sajátossága –, hogy ahhoz bárki életkorától függetlenül csatlakozhat, aki a rendezvény céljával egyetért, azonosul.
  26. A Kúria hangsúlyozza, hogy a Gyvt. 6/A. §-a a „tilos” kifejezést használja, a Gytv. 13/A. §-a pedig mérlegelést nem engedő módon úgy fogalmaz, hogy a „gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását megtiltja.”
  27. A Kúria rámutat, a Gytv. 8. §-a szabályozza az együttműködési kötelezettséget, deklarálva egyrészt, hogy a gyűlés szervezője, illetve vezetője és a rendőrség a gyűlés szervezése és megtartása során együttműködik [(1) bekezdés], illetve, hogy a gyűlés szervezése és megtartása során jogait mindenki jóhiszeműen és rendeltetésszerűen gyakorolja [(2) bekezdés]. A Kúria a K.IV.40.428/2021/5. számú határozatában rámutatott, „hogy a személyes egyeztetés lehetőségének ki nem használásával a felperes a gyűlés bejelentésnek megfelelő megtartásával kapcsolatban felmerülő egyes akadályok esetleges elhárításának esélyét (pl. alternatív útvonal) a maga számára is csökkentette.” ([24] bekezdés). A jelen ügyben sincs ez máskép: a felperesek azzal, hogy az alperes által a gyűlés megtartásával kapcsolatos, a törvényi tilalomba ütközés körében feltett kérdésekre kitérő, nem egyértelmű válaszokat adtak, együttműködési kötelezettségüket megsértve jártak el. Ezzel akadályozták az alperest a gyűlés megtartása körülményeinek tisztázásában. A gyűlés célja alapján nem volt kizárható a Gytv. 13/A. §-ában és a Gyvt. 6/A. §-ában foglalt tilalmi szabályok megsértése, az pedig, hogy a felperesek az egyeztetésen nem adtak egyértelmű válaszokat az e körben feltett kérdésekre, az ő terhükre értékelendő.
  28. Tekintettel a gyűlés céljára és arra, hogy a felperesek, mint szervezők az egyeztetés során együttműködési kötelezettségüket megsértették, az alperes jogszerűen tiltotta meg a gyűlés megtartását.
  29. A felperesek keresetének azon hivatkozása, amely szerint az alperesi határozat az Alaptörvény, és az EJEE rendelkezéseibe ütközik, a Kúria által nem volt vizsgálható a Gytv. hatályos, a bíróságok mint jogalkalmazók által is kötelezően alkalmazandó rendelkezéseire tekintettel. A Kúria emlékeztet arra, hogy már a Kgyk.IV.39.061/2025/7. számú ügyében is hangsúlyozta, hogy a gyülekezési hatóság és a bíróság is jogalkalmazó szerv, a jogszabályok tartalmát nem írhatja felül, ahhoz kötve van. A jogi szabályozás a törvényhozás feladata és felelőssége, a bíróság nem hozhat contra legem jogértelmezésen alapuló döntést. Az pedig nem lehet vitás – akár a jogszabály szövegét akár az objektív, vagy szubjektív teleológia jogértelmezést is hívjuk segítségül – hogy az Alaptörvény 2025. április 15-től hatályos XVI. cikk (1) bekezdése, a Gytv. 13/A. §-a és a Gyvt. 6/A. §-a kategorikus tiltást tartalmaz. (Indoklás [69]). Hangsúlyozza a Kúria, hogy a gyülekezési hatóság határozatával szembeni jogorvoslat rendkívül rövid határidejére tekintettel [a Gytv. 15. § (4) bekezdése értelmében három nap] nincs abban a helyzetben, hogy az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezze. (Kúria Kvk.III.38.043/2019/2. számú határozat [22] bekezdés) A felperesek EUB előtti előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése iránti indítványa ugyanez okból nem volt teljesíthető. Figyelemmel arra pedig, hogy a Kúriának ezen eljárások kezdeményezésére jelen eljárás keretei között nincs lehetősége, így a Gytv. hivatkozott rendelkezéseinek az Alaptörvénnyel, illetve nemzetközi egyezménnyel való összeegyeztethetőségét sem vizsgálhatta.
  30. A fentiekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy az alperes határozata a kereseti kérelem korlátai között nem jogszabálysértő, ezért a felperesek keresetét a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontjára alapítottan elutasította.

A döntés elvi tartalma

  1. Az együttműködési kötelezettség a feleket a gyűlés szervezése és megtartása során is köti, e kötelezettség az egyeztetés során is fennáll. Amennyiben a szervező az egyeztetés során a gyülekezési hatóság által a gyűlés megtartásával kapcsolatos, a törvényi tilalomba ütközés körében feltett kérdésekre kitérő, nem egyértelmű válaszokat ad, ezzel akadályozva az alperest a gyűlés megtartása körülményeinek tisztázásában, az a szervező terhére értékelendő.

Záró rész

  1. A Kúria a közigazgatási jogvitát a Gytv. 15. § (2) bekezdése, a Kp. 4. § (1) bekezdése, (3) bekezdés a) pontja, 5. § (1) bekezdése és 124. § (2) bekezdés d) pontja alapján, a Kp. XXI. Fejezete szerinti elsőfokú egyszerűsített közigazgatási peres eljárásban, tárgyaláson kívül bírálta el.
  2. A pernyertes alperes perköltségének megfizetésére a felperesek a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. § (1) bekezdése és 87. § (1) bekezdése alapján egyetemlegesen kötelesek. A Kúria a perköltség összegét a Pp. 82. § (3) bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. §-ában foglaltak alapján a rendelkező részben foglalt összegben határozta meg.
  3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű, az Itv. 62. § (1) bekezdés h) pontja alapján feljegyzett kereseti illetéket a felperesek a Pp. 102. § (1) bekezdése értelmében kötelesek megfizetni, tekintettel arra, hogy az őket az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján megillető teljes személyes illetékmentességhez szükséges (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot nem csatoltak.
  4. A Kúria tájékoztatja a felpereseket, hogy az illetéket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetniük. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát.
  5. Az illetékfizetési kötelezettség esedékességének napja tekintetében az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény által módosított Itv. 78. § (4) bekezdése, a Pp. 358. § (2) bekezdése és a Kp. 97. § (2) bekezdése az irányadó.
  6. A Kúria ítélete elleni jogorvoslat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja és 126. § (3) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2025. június 20.

Dr. Sugár Tamás s.k. a tanács elnöke
Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró
dr. Sugár Tamás s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Dobó Viola bíró helyett
dr. Sugár Tamás s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Kiss Árpád Lajos bíró helyett