Kgyk.IV.39.061/2025/7. számú határozat

A Kúria
mint elsőfokú bíróság
ítélete

Az ügy száma: Kgyk.IV.39.061/2025/7.

A tanács tagjai:

Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró
Dr. Dobó Viola bíró
Dr. Heinemann Csilla bíró
Dr. Sugár Tamás bíró

Az I. rendű felperes: …… (…..)

A II. rendű felperes: …… (……)

A III. rendű felperes: ……. (…….)

Az IV. rendű felperes: ……. (…..)

A felperesek képviselője: Dr. Szekeres B. Zsolt ügyvéd (…..)

Az alperes: Budapest Rendőrfőkapitánya (…..)

Az alperes képviselője: Dr. Vattay Gergely kamarai jogtanácsos

A per tárgya: gyülekezési ügyben hozott 01000-160/1010-4/2025. rendb. számú közigazgatási határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria

  • az alperes 01000-160/1010-4/2025. rendb. számú határozatát megsemmisíti, és az alperest új eljárásra kötelezi;
  • kötelezi az alperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az I., a II., a III., és a IV. felpereseknek együttesen 126.000 (százhuszonhatezer) forint perköltséget.
  • megállapítja, hogy a feljegyzett 30.000 (harmincezer) forint kereseti illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A közigazgatási per alapjául szolgáló tényállás

  1. Az I. rendű felperes nevében eljáró magánszemély 2025. május 24. napján bejelentette az alperesnek mint gyülekezési hatóságnak, hogy a II-IV. rendű felperesekkel és a (…) Alapítvánnyal együtt 2025. június 1. napján 14:00 és 19:00 óra között, Budapesten, a Báthory utca - Bajcsy-Zsilinszky út - Andrássy út - Hősök tere - Városliget, Vajdahunyad vára előtti zöld terület útvonalon vonulásos gyűlést kíván szervezni 2000 fő részvételével, 50 fő rendező biztosítása mellett. A rendezvény bejelentés szerinti célja: „Felvonulás az LMBTQI emberek jogegyenlőségéért a 33. § elfogadásának 5. évfordulóján. 2020. május 29-én lépett hatályba az ún. 33. §, amely megfosztotta a transznemű embereket a nem- és az ahhoz kapcsolódó névváltoztatás jogától. A gyűlés célja, hogy a jogfosztó törvény 5. évfordulója alkalmából kiálljon a transznemű emberek és az LMBTQI közösség jogegyenlősége mellett és felhívja a figyelmet az elmúlt öt év kirekesztő jogalkotásának hatásaira, különösen tekintettel a közelgő 30. Budapest Pride felvonulásra, valamint az LMBTQ-közösséggel szembeni kormányzati gyűlöletkeltésre. A gyűlés nem tesz elérhetővé semmilyen pornográf vagy a szexualitást bármilyen módon ábrázoló tartalmat, kizárólag az LMBTQI közösség tagjait is megillető alapvető jogok védelmét és a jogegyenlőséget népszerűsíti, jeleníti meg. Amint arra a 22/2016. (XII. 5.) AB határozat is rámutatott, az alkotmányos önazonosságnak, amelyet az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdése is elismer, fontos összetevője a szabadságjogok és a jogegyenlőség tisztelete, amelyek a történeti alkotmányunk olyan vívmányai is egyben, amelyeken az Alaptörvény és általa a magyar jogrendszer nyugszik.”
  2. A gyülekezési hatóság a 2025. május 26. napján kelt, 01000-160/951-2/2025. rendb. számú határozatával a gyűlés bejelentésben megjelölt helyszínen és időpontban történő megtartását megtiltotta a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 13/A. §-a alapján.
  3. A Kúria a 2025. május 31. napján kelt Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú ítéletével a gyülekezési hatóság határozatát megsemmisítette, és a gyülekezési hatóságot új eljárásra kötelezte. Az ítélet szerint a tényállás tisztázása a megalapozott döntés meghozatalához szükséges tények teljes körű feltárását jelenti. A tényállás-tisztázásnak, ennek érdekében pedig a bizonyításnak azokra a tényekre kell kiterjednie, amelyek a Gytv. 13/A. §-a alkalmazása szempontjából jelentősek. Relevanciával a Gyvt. 6/A. §-ában tilalmazott tartalomra utaló, valamint a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogának védelmére irányuló jogalkotói céllal kapcsolatos tények bírhatnak. Erre irányuló bizonyítás, megállapított tényállás és indokolás hiányában a gyűlés megtiltása, mint jogkövetkezmény alkalmazása alaptalan.
  4. Az ítéletet a Kúria 2025. május 31-én 12 óra 44 perckor adta ki az alperesnek, aki azt ugyanekkor le is töltötte, majd 2025. június 1-én 9 óra 29 perckor – rövid úton – értesítette a szervezőt, hogy a hatóság a bejelentett döntést tudomásul vette.
  5. A felperes 2025. június 1. napján 11 óra 11 perckor ügyfélkapun keresztül hiánypótlási űrlapot terjesztett elő az alpereshez, melynek „hiánypótlás leírása” mezőjében kifejtette, hogy a 01000-160/951-2/2025. rendb. számon bejelentett gyűlését az alperes, mint gyülekezési hatóság az adott gyűléshez kapcsolódó kúriai végzés alapján, 2025. június 1. napján 9 óra 29 perckor tudomásul vette, amelyről a gyülekezési hatóság munkatársa elsődlegesen SMS-ben, majd telefonon, szóban is tájékoztatta, ezért az eredendően, aznap 14:00 órás kezdéssel megtartani szándékozott gyűlés, az idő rövidsége miatt már nem tartható meg. Erre tekintettel a gyűlést a bejelentésben szereplő céllal, napirenddel és útvonalon 2025. június 28. napján kívánja megtartani.
  6. Az alperes munkatársa tájékoztatta a bejelentőt arról, hogy a bejelentésének olyan lényegi paramétere, konkrétan a gyűlés megtartásának időpontja változott, amely alapján azt új gyülekezésre vonatkozó új bejelentésként kezeli.
  7. Az alperes Gytv. 11. §-a szerinti egyeztetési kötelezettségére tekintettel a felpereseket és a (…) Alapítványt személyes egyeztetésre idézte, amelyen a felperesek képviselői 2025. június 2. napján 15:10 órakor az alperes hivatalos helyiségében megjelentek.
  8. Az egyeztetésen az alperes munkatársa szóban is tájékoztatást adott, hogy a gyűlést új bejelentésként kezelik. Az alperes a jegyzőkönyvben rögzíttette, hogy a tárgykörben a fenti szervezetek eltérő jogi álláspontot képviselnek, de a jóhiszemű együttműködés keretében, a gyűlés tényleges megtartása érdekében, a személyes egyeztetést tovább kívánják folytatni. Mivel a gyülekezési hatóság a beadványt új bejelentésként értékelte, a (…) Alapítvány a gyűlés szervezői közül kilépett, így az erre vonatkozó meghatalmazását felmondta. Ezt a gyülekezési hatóság tudomásul vette.
  9. Az alperes munkatársa tájékoztatást adott, hogy 2025. június 28. napjára az adott vonulásos gyűlés útvonalával részben megegyező útvonalon sor került egy, a jelen gyűléssel ellentétes célú, versengő gyűlés tudomásulvételére, amely miatt javasolta a bejelentett gyűlés útvonalának módosítását. A felperesek az egyeztető jegyzőkönyvben foglaltak szerint módosították a gyűlés útvonalát. Megállapítást nyert, hogy versengő rendezvényekre vonatkozóan további konkuráló gyűlés nincs.
  10. Az alperes munkatársa tájékoztatást adott a 2025. április 15. napjától hatályos megváltozott jogszabályi környezetről, és erre visszavezethető módon további konkrét, a gyűlés tényleges paramétereit tisztázó kérdéseket tett fel, melyre a bejelentő részben saját szavaival előadta a megtartani szándékozott gyűlés célját és napirendjét, részben a feltett kérdések mindegyikére válaszolt.

Az alperes határozata

  1. Az alperes 2025. június 3. napján kelt, 01000-160/1010-4/2025. rendb. számú határozatával az új bejelentésként kezelt „gyűlés bejelentésben megjelölt helyszínen és időpontban történő megtartását” a Gytv. 13/A. §-a alapján megtiltotta.
  2. A határozat rögzítette, hogy a gyülekezési hatóság úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, betartva a Kúria ítéletében foglaltakat Az ítélet átvételét követően, oly módon döntött a korábban bejelentett gyűlés megtarthatóságáról, hogy figyelemmel volt az eredeti, 2025. június 1. napjára tervezett gyűlés kezdő időpontjára, és döntését a 14:00 órás kezdési időponthoz képest, már 09:29 perckor nemcsak hogy meghozta, de arról hivatalosan is tájékoztatta a bejelentőt, eltérve az általános Gytv.-ben meghatározott eljárási rendtől, amely szerint a gyűlés tudomásulvételéről a gyülekezési hatóság alakszerű határozatot nem hoz. Mindezért az, hogy a bejelentő a 2025. június 1. napjára tervezet gyűlését nem tartotta meg, semmilyen módon nem róható fel az alperesnek. Vizsgálta, a június 1. napjára és a június 28. napjára bejelentett gyűlések közötti kapcsolatot, melynek során a bejelentő hiánypótlás megnevezésű beadványát az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) alapján tartalmának megfelelően értékelte.
  3. Az alperes hangsúlyozta, hogy a 2025. június 1-jei gyűlés tudomásulvétele a hatóságot nem kötötte és bár a jogbiztonságból fakadóan létezik egy jogos elvárás a gyülekezési hatóság irányába, hogy működésük az állampolgárok számára kiszámítható legyen, azonban a kiszámítható jogi működés nem írja felül a jogszabályok érvényesülését. Megállapította, hogy a Kúria Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú határozata a 01000-160/951-2/2025. rendb. számú határozatot érdemi felülvizsgálatra alkalmatlannak minősítette a tényállási tisztázási kötelezettség súlyos sérelme miatt, így a Kúria a gyűlés körülményeivel nem foglalkozott, azokra olyan megállapítást nem tett, ami a hatóságot kötelezné a gyűlés tudomásulvételére.
  4. A határozat szerint mind a gyülekezési hatóság döntése, mind pedig a kúriai határozat a már bejelentett tartalmú, helyhez és időhöz kötött rendezvényhez kapcsolódott. A tartalmi azonosság megítélése szempontjából annak sem volt jelentősége, hogy a gyülekezési hatóság az eredeti bejelentést tudomásul vette, azt nem tiltotta meg, mivel „erre abból az okból került sor, hogy a gyülekezési hatóságnak egyrészről figyelemmel kellett lennie a gyűlés tervezett időpontjára, illetve arra is, hogy a gyűlés szervezői és résztvevői tekintetében a békés gyülekezéshez való alapvető jog – tisztázatlan tényállás következtében – sérelmet ne szenvedjen.” Értékelte továbbá azt is, hogy az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésével szemben álló békés gyülekezési szándék kívül esik az Alaptörvény védelmi körén, amely tilalom tehát abszolút jellegű, az mérlegelést nem tűrő módon érvényesül. „A tényállás tisztázatlansága és a megalapozott döntésre rendelkezésre álló idő hiánya ugyan tehát […] elsőbbséget adott a gyűlés tudomásulvételének, ez nem érinti a rendőrség azon kötelezettségét, hogy amennyiben mégis a Gytv. 13/A. §-a szerinti tilos gyűlésre kerülne sor, az ilyen – törvénytelen – gyűlést a gyűlés vezetője által vagy a rendőrség által végrehajtottan feloszlassa”.
  5. Ebből következően kifejezetten arányos magatartást tanúsított azzal, hogy a tisztázatlan tényállásból fakadó terheket nem rótta a felperes terhére, és további vizsgálat nélkül engedélyezte a június 1-jei gyűlés megtartását a békés gyülekezéshez való alapvető jog érvényesülése érdekében. Ez ugyanakkor nem teremt alapot arra, hogy a bejelentő az e tudomásulvételre korlátlanul hivatkozzon akként, mintha az így tudomásul vett gyűlés a hatóság szerint is mindenben megfelelt volna a törvényi rendelkezéseknek.
  6. Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy egy gyűlés „átszervezés” útján, a korábbi tudomásul vételre való hivatkozással való elfogadtatása tartalmi egyezőséget a tervezett gyűlések között nem eredményezhet akkor, „ha a gyűlések célja, időpontja, tervezett létszáma, útvonala, stb. lényegi tartalmát illetően eltér az eredetileg tudomásul vett gyűléstől”. Az alperes így a két gyűlés között tartalmi azonosságot nem tudott megállapítani, az eredetileg hiánypótlásra vonatkozó bejelentést, annak tartalma alapján bírálta el, és új bejelentésként kezelte. Megjegyezte ugyanakkor, hogy már csak azért sem lehet a gyűlés időpontja 2025. június 28. napja, mert az előzményi gyűlés bejelentésének időpontja korábban kelt, mint a megtartani szándékozott gyűlés időpontjához viszonyított egy hónap.
  7. Az alperes a Gytv. 2025. április 15. napjától kiegészült 13/A. §-a, a hozzá kapcsolódó jogalkotói indokolást, továbbá az Alaptörvény XVI. cikk módosított szövege és jogalkotói indokolása, továbbá a Kúria Kgyk.IV.39.048/2025/8., Kgyk.VII.39.057/2025/8. valamint a Kfv.II.38.050/2014/8. számú döntéseire hivatkozással vizsgálta, hogy a felülvizsgálattal támadott határozata szerinti gyűlés milyen összefüggésben áll, vagy állhat a 30. Budapest Pride rendezvénnyel, tekintettel arra, hogy a (…) Alapítvány már 2025. január 15. napján hivatalos formában közzétette, hogy a jubileumi 30. Pride Budapesten 2025. június 28. napján kerül megtartásra. Rögzítette, hogy nem tekintette szervezőnek a (…) Alapítványt – az erre irányuló egyoldalú jognyilatkozatára tekintettel - ugyanakkor tényszerűen megállapítható, hogy az eredeti bejelentéshez köthetően korábban az egyik társszervezői szerepet töltötte be.
  8. A határozat rögzítette, hogy a tényállást teljeskörűen igyekezett feltárni, figyelembe véve a felperes képviselője által a személyes egyeztetésen előadottakat is, s sem ezen nyilatkozata alapján, sem egyéb okból nem dönt a gyűlés tudomásulvételét illetően a külsőségek alapján, a tárgyi tiltó határozatot nem a külsőségekből levont következtetésekre alapította.
  9. Az alperes a határozata szerint megvizsgálta, hogy a megtartani szándékozott gyűlés 2025. június 28. napi időpontja, valamint a gyűlés helyszíne hogyan viszonyul a (…) Alapítvány, mint az egyik korábbi társbejelentő által, először 2025. január 15. napján bejelentett 30. Budapest Pride rendezvényhez. E körben kijelentette, hogy nagyfokú a hasonlóság mind a gyűlés eredeti bejelentésben megjelöltek szerinti helyszíne, mind az időpontja tekintetében.
  10. Az alperesi hatóság a fenti körülményeket mérlegelve két következtetést vont le határozatában, az egyik az, hogy megalapozottan feltehető, hogy ez a bejelentés a Pride bejelentése lehet. A másik következtetés, hogy ha nem ez a Pride bejelentése, akkor megalapozottan feltehető, hogy a jelen bejelentéshez kapcsolódó gyűlés akár az idei Pride-dá is alakulhat.
  11. Az alperes az I. számú mellékletében meghatározott, forrással megjelölt képek analízisét követően arra a megállapításra jutott, hogy függetlenül a bejelentő által előadott tényektől, a korábbi Pride-okon nem vitatottan, tényszerűen lezajlottak, végbementek az I. számú mellékletben meghatározott cselekménysorok is, úgy, ahogy az erről szóló, nyílt internetes forrásokból rendelkezésére álló információk ezt visszatükrözik, továbbá egyértelműen kijelenthető, hogy a videófelvételeken látható, elemzett magatartási, megnyilvánulási formák, a jelenleg hatályos jogi környezetben megfeleltethetőek a tiltásra okot adó jogszabályi rendelkezéseknek. Indokolása szerint a képek olyan jelenetsorokat ábrázolnak, amelyek a jelenleg hatályos jogi környezetben megvalósítanák a Gytv. 6/A. §-ában foglalt tilalom azon kógens rendelkezéseit, amelyek a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg kitételt illetik. Az alperesi döntés szerint megalapozottan feltehető, hogy egy 2025-ben megtartott gyűlésen sem lenne másképp, valószínűsíthető, hogy ismét megvalósulnának a fenti cselekmények.
  12. Az alperest döntésében azt állította, hogy a múltban a határozat I. számú mellékletben meghatározottak megtörténtek a gyűléseken, ilyen jelenetek is lezajlottak az adott helyen és időben, amely tény a gyűléshez történő bárki számára való szabadon csatlakozás lehetőségéből adódóan, életkori kötöttség nélkül lehetőséget biztosít arra, hogy az adott jogsértés elszenvedő alanyává váljon. A gyűlés során nem kizárható, sőt elkerülhetetlen az, hogy a gyűlés megvalósulása esetén 18 év alatti személy biztosan ne találkozhasson jogilag tilalmazott, a Gytv. vonatkozó szakaszába ütköztethető magatartással. Az adott jogsértés passzív alanya lehet az is, aki a gyűlés vonulásos jellegéből eredeztethetően nem kívánt a gyűlésen részt venni, azonban a nyilvános jellegéből adódóan mégis szemlélőjévé válik.
  13. Mindezek alapján az alperes úgy ítélte meg, hogy a 2025. április 15. napjától hatályos, megváltozott jogi környezet relációjában helyes következtetést vont le a gyűlés megtarthatóságát, illetve jelen esetben megtiltását illetően, egyben megállapította, hogy bejelentéssel kapcsolatban jogilag kizárt a Gytv. 13. § (5) bekezdésében meghatározott előíró-korlátozó határozat meghozatala.

A keresetlevél és a védirat

  1. A felperesek 2025. június 6. napján elektronikus úton keresetet terjesztettek elő, melyben a határozat hatályon kívül helyezését, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 89. § (3) bekezdése alapján az alperest tevékenysége jogsértő következményének elhárítására való kötelezését kérték. Egyúttal kérték azt is, hogy a Kp. 34. § a) pontja, valamint az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 267. cikke alapján kezdeményezzen a Kúria eljáró tanácsa előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál, amelyre tekintettel – a döntés meghozataláig – eljárását függessze fel.
  2. A keresetlevél szerint a támadott határozat sérti a felperesek Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének (a továbbiakban: EJEE) 11. cikke és a Gytv. 1. § (1) bekezdése szerinti gyülekezési jogát, az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése, valamint az EJEE 10. cikke szerinti véleménynyilvánítási jogát, és az Alaptörvény XV. cikkének (2) bekezdése, valamint az EJEE 14. cikke szerint – ezeket az előzőekkel együttesen értelmezve – közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg. Továbbá hivatkoztak arra is, hogy az alperes határozatát hiányosan, illetve nem teljeskörűen feltárt tényállásra, továbbá tévesen, kirívóan okszerűtlenül értékelt bizonyítékokra alapította, amely hibás tényállásból következően szükségszerűen hiányos indokolással látta el határozatát, kirívóan megsértve ezzel az Ákr. 81. § (1) bekezdését.
  3. A felperesek keresetlevelükben mindenekelőtt az alperes azon értelmezését sérelmezték, mely szerint a gyűlés időpontjának módosítása új bejelentésként értelmezhető. A felperesek hangsúlyozták, hogy elismerik az alperes hatóság törekvését a gyülekezési jog gyakorlásának lehetővé tételére, azonban álláspontjuk szerint a tiltó határozat a már tudomásul vett gyűlés megtartásának önkényes, jogellenes ellehetetlenítése, amely alkotmányosan igazolható cél nélkül üresíti ki a felperesek gyülekezési jogát.
  4. Kiemelte a keresetlevél, hogy sem a Gytv., sem a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésre irányuló bejelentés elintézésének és a gyűlés biztosításával kapcsolatos rendőrségi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 26/2018. (IX. 27.) BM rendelet nem tartalmaz anyagi jogi vagy eljárási jogi szabályokat arra az esetre, ha a szervező korábban bejelentett és tudomásul vett gyűlésének időpontját módosítja. Az alperes határozatában semmilyen konkrét jogszabályhelyre hivatkozással nem tudta megalapozni azon álláspontját, hogy az időpont módosítása egy új gyűlés bejelentése lenne.
  5. A felperesek kiemelték, hogy a Gytv. 3. § (2) bekezdése szerint soha nem voltak abban a helyzetben, hogy az eredeti időpontban megjelölt gyűlésen való részvételre úgy hívjanak fel, hogy az ténylegesen lehetővé is tegye a nyilvánosság számára a gyűlésen való részvételt. Ugyanis a felpereseknek a Gytv. 8. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettségéből, valamint az Ákr. 6. § (1) bekezdése szerinti jóhiszemű joggyakorlási kötelezettségéből az következik, hogy ne hívja fel a széles nyilvánosságot egy olyan gyűlésen való részvételre, amelynek megtarthatóságával kapcsolatban észszerű kételyeik vannak. Így tehát a felperesek az időpontváltoztatásról nem szabadon döntöttek, hanem arra kényszerültek. Azzal pedig, hogy az alperes a személyes egyeztetésen nem, csak a tiltó határozat indokolásában hivatkozott a gyűlés bejelentésének legkorábbi időpontját előíró szabályból fakadó következményre, a felpereseket olyan helyzetbe hozta, hogy nem lévén lehetőségük az időpont módosítására, gyülekezési joguk teljes ellehetetlenítésével kellett szembenézniük. Az alperes hatóság ezen eljárása szintén sérti az Ákr. 5. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti kötelezettségét. Mindezek az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésével összefüggésben megsértették a felperesek Alaptörvény VIII. cikkében biztosított gyülekezési jogát.
  6. A felperesek másodsorban a határozatban foglaltak jogszerűtlenségére hivatkozással összefüggésben fejtették ki részletes érveiket.
  7. Így többek között azzal összefüggésben, hogy az alperesi határozat szerint a bejelentés valójában magának a Pride felvonulásnak a bejelentése, illetve amennyiben nem, akkor „Pride-dá is alakulhat.”
  8. Az alperes a Gytv. 13/A. §, a Gyvt. 6/A. §, valamint az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésének hivatkozásán keresztül alapjogi kollíziót azonosított a gyermekek jogai, valamint a felperesek békés gyülekezéshez való joga között – a felperesek szerint tévesen, ezzel súlyos jogsérelmet okozva. Az alperes nem adta indokát annak, hogy miért a korábbi évek Pride felvonulásaival kapcsolatban végzett összehasonlító értékelést, miért éppen ezeket a gyűléseket tartja a tárgybeli gyűléssel összehasonlítandónak.
  9. Részletesen hivatkoztak a felperesek arra, hogy az alperes hatóság megsértette tényállás-feltárási és indokolási kötelezettségét. A Kúria Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú ítéletére hivatkozással állították, hogy olyan súlyos hiányosságokat tartalmaz a határozat, amelyek érdemi felülvizsgálatra alkalmatlanná teszik.
  10. Álláspontjuk szerint az alperesi hatóság nem értékelte kellőképpen azt a tényt, hogy a (…) Alapítvány, a Budapest Pride szervezője már nem szervezője a jelen jogvitával érintett gyűlésnek. Az alperesi határozat e tény kapcsán feloldhatatlan önellentmondásba keveredik. A felperesek továbbá vitatták azon alperesi megállapítást is, hogy a vitatott gyűlés útvonala megegyezne a korábbi évek Pride felvonulásainak útvonalával, részletesen felsorolva azok korábbi helyszíneit. Hangsúlyozták, az alperes határozatának ezzel kapcsolatos megállapításai így nem helytállók, mivel a jelen jogvitával érintett gyűlés csupán néhány ponton érinti az előző 6 év Pride felvonulásainak egy-egy helyszínét. Az alperes semmilyen olyan, értékelhető, konkrét indokot vagy körülményt nem tudott azonosítani és a határozatában felmutatni, amely alapján alappal gondolhatná, hogy a felperesek bejelentése valójában a Budapest Pride megtartására irányul. A felperesek szerint értelmezhetetlen az alperes „Pride-dá alakulhat” kifejezése. Ugyanis amennyiben elfogadjuk, hogy a Pride hagyományosan a (…) Alapítvány által szervezett gyűlés, úgy az ő részvétele nélkül zajló gyűlés fogalmilag nem „alakulhat Pride-dá”.
  11. Kiemelték a felperesek, hogy az alperes határozatával annak ellenére tiltotta meg a június 28-i időpontra módosított gyűlést, hogy azonos szervezői kör által azonos tartalommal, céllal bejelentett 5 gyűlést korábban már tudomásul vett, a 2025. május 17-én megtartott felvonulást pedig biztosította is. Kiemelték, hogy az alperes hatóság azon az alapon vitatja a június 1-re bejelentett és a június 28-i időpontra módosított gyűlések ténybeli azonosságát, és ennek következtében az azonos jogi értékelés szükségszerűségét, hogy „a gyűlések célja, időpontja, tervezett létszáma, útvonala, stb. lényegi tartalmát illetően eltér” egymástól, holott változtatásra csak az időpont és az útvonalat illetően kényszerültek a felperesek.
  12. A felperesek keresetlevelükben részletesen reagáltak az alperesi hatóság tényállás-feltárási és indokolási kötelezettsége körében a határozat elválaszthatatlan részét képező fénykép- és videódokumentumokra. A felperesek hangsúlyozták, hogy a jelen jogvitával érintett gyűlés nem a Budapest Pride, és nem is kíván azzá alakulni. Kiemelték, hogy az alperesi hatóság nem tudta határozatában igazolni, hogy akár egy olyan gyűlés, mint a Budapest Pride, sértené a gyerekek jogait. Kiemelték a felperesek, hogy részletes indokolás hiányában az alperes által végzett szelekció már önmagában is önkényes, másrészt a kiragadott képek és videó-bejátszások nem mutatnak teljes képet.
  13. Ezt követően az egyes mellékletek vonatkozásában részletes indokolást is tartalmazott a keresetlevél. Összességben a felperesek kiemelték, hogy az alperes nem tett eleget tényállástisztázási és indokolási kötelezettségének, hiszen a hivatkozott képeket és videókat bármilyen konkrét tartalmi értékelés nélkül, ömlesztve mellékelte a határozatához. Nem indokolta, hogy az azokon látható cselekmények közül mi az, ami releváns a Gytv. 13/A. § és a Gyvt. 6/A. § sérelme szempontjából. A felperesek szerint – hivatkozva a Kúria Kfv.I.35.122/2016/6. és Kfv.I.35.224/2016/6. döntéseire – az alperes nem hagyhatja a bizonyítékot befogadó bíróságra ezen logikai kapcsolat megteremtését. Hangsúlyozták a felperesek, hogy a tárgyi bejelentés elbírálása szempontjából releváns előzménynek, amiből az alperes is érvényes következtetéseket vonhatott volna le az a május 17-én a felperesek által szervezett és megtartott vonulás tekinthető.
  14. A keresetlevél a 75/2008. (V. 29.) AB határozatra hivatkozással kiemelte azt is, hogy annak az alperesei felrovása, hogy egy gyülekezés kívülállók által észlelhető, a gyülekezési jog lényegét kérdőjelezi meg. Nem számolt be a támadott határozat arról sem, hogy az állítólagos alapjogi kollízió feloldása során mely tényeket mérlegelt és miért azokat, emellett pedig nem adott számot a mérlegelés szempontjairól sem. Kiemelte, hogy az alperes hatóság igyekszik menteni magát a határozatában a korábbi tudomásulvételből fakadó következményektől, amely azonban ellentmond a Kúria Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú ítéletének [38] bekezdésében foglaltaknak. Az alperesi határozatnak ez a hiányossága pedig olyan diszkriminatív és kiszámíthatatlan jogalkalmazásról árulkodik, amely szöges ellentétben áll azokkal az alkotmányos követelményekkel, amelyeket az Alkotmánybíróság a 30/2015. (X. 15.) AB határozatban fejtett ki a gyülekezési jog kapcsán. Álláspontjuk szerint az alperesi határozat nem köti össze az állított jogsérelmet a gyűlés külső megjelenésével, és nem vezeti le, hogy a külső megjelenés miért jelentene alapjogi sérelmet bárki másnak.
  15. Hangsúlyozták a felperesek, hogy néhány személy erőszakos magatartása nem szolgálhat alapul a békés többség gyülekezési jogának elvonására, korlátozására úgy, hogy bizonyos magatartások esetén felmerülhet a gyermeki jogok sérelme, azok az elszórt jelenetek, amelyekre az alperes hatóság hivatkozik, nem szolgálhatnának alapjául egy többtízezres felvonulás esetében sem a feloszlatásnak, sem az előzetes tiltásnak (amely ráadásul a gyülekezési jog legerősebb korlátozása). Az előzetes tiltáshoz az alperes hatóságnak azt kellene bebizonyítani, többek között az előzmény-gyűlések tapasztalatainak a figyelembevételével, hogy megtartása esetén a bejelentett gyűlés maga, és nemcsak egyes résztvevőinek magatartása, valósítana meg tiltó okot.
  16. A felperesek szerint a fentiek alapján az alperes határozata így nem felel meg a tényállás-feltárással és az indokolással szemben támasztott következetes bírósági gyakorlatban – így például a Kúria Kfv.II.38.050/2014/8. számú döntésében – kimunkált kritériumoknak, hiszen nem tartalmazza a releváns megállapításokat, és nem jelöli meg azokat a bizonyítékokat, amelyek ezeket a megállapításokat alátámasztják.
  17. A felperesek az eljárásjogi jogsérelmeken túl a határozattal megvalósított anyagi jogi jogsértéseket is részletesen kifejtették, kiemelve, hogy valójában nem áll fent alapjogi kollízió.
  18. Az Alkotmánybíróság több eseti döntésén túl hivatkoztak az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) több döntésére is. Hivatkoztak a felperesek arra is, hogy az EJEB következetes esetjoga és az ENSZ álláspontja tekintettel van a tudomány állására, amely szerint a gyerekekre az LMBTQI emberek látványa, a velük való „szembesülés” nem hat negatívan, nem téríti le őket személyiségük szabad fejlődéséről.
  19. A felperesek hivatkoztak továbbá arra is, hogy a határozat jogellenes alapjog-korlátozást valósít meg, ugyanis a határozatában az alperes tévesen indult ki implicit módon abból az előfeltevésből, hogy alapjogi kollíziót kellene feloldania, az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésével össze nem egyeztethető módon tiltotta meg a gyűlés megtartását, amely a gyakorlatban ellehetetlenítette a felperesek alapjog-gyakorlását. Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdés második mondata szerint a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való joga az élethez való jog kivételével minden más alapvető jogot megelőz. Ez az egyértelmű rangsort felállító szabály azonban nem jelenti azt álláspontjuk szerint, hogy a gyermeki jogok védelme abszolút korlátozási indokként szolgál az élethez való alapjog kivételével minden más alapjoggal szemben. Mint hivatkozzák, a gyermeki jogok abszolút elsőbbsége azt jelentené, hogy minden más alapvető jog alapvető jellege elveszik. Az alapjogok még a gyermeki jogokkal szemben sem korlátozhatók szükségtelenül és aránytalanul, azaz az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti alapjogkorlátozási teszt akkor is alkalmazandó, ha az alapjogi kollízió egyik oldalán a gyermeki jogok állnak.
  20. Hivatkoztak a felperesek e körben továbbá a Magyarországot kötő, a Gyermek jogairól szóló, New York-ban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény (a továbbiakban: Gyermekjogi Egyezmény) 3. cikkét értelmező 14. számú általános iránymutatásra is, valamint az Alkotmánybíróság fent idézett határozataira, amelyek a magyar jognak a nemzetközi joggal összhangban történő értelmezését, mint alkotmányos kötelezettséget állapították meg.  Mivel az alperes hatóság a korlátozás szükségességét és arányosságát az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése nyomán nem végezte el, tiltó határozata megalapozatlan, ezért azt hatályon kívül kell helyezni.
  21. A keresetlevelükben a felperesek végezetül az Európai Unió Bírósága előtti előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének szükségszerűségével kapcsolatos álláspontjukat fejtették ki, hivatkozva a Bíróság előtt folyamatban lévő C-769/22. számú Bizottság kontra Magyarország ügyben 2025. június 5. napján megjelent főtanácsnoki indítványra és jogi érvelésére.
  22. A felperesek álláspontja szerint a jelen jogvita alapját képező, az alperes által felhívott jogszabályhelyek az uniós jogot hajtják végre, következtetésképp az uniós jog értelmezése a jogvita eldöntése szempontjából szükséges lehet. A felperesek ezért az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását indítványozták.
  23. Az alperes védiratában a kereset utasítását és a határozat hatályában fenntartását kérte.
  24. Az alperes kifejtette, hogy a keresettel megtámadott határozatban rögzített jogi indokolást változatlan tartalommal fenntartja. Nyomatékosította, hogy az alperesi hatóság eljárása során megállapította, hogy a Gytv. „a gyűlés megtiltásának okai” fejezete, 2025. április 15. napi hatállyal kiegészült a 13/A. §-ával, amely paragrafus, valamint az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése releváns a jogvita szempontjából. Vitatta azon felperesi megjegyzést, amely alapján az alperes hátrányos megkülönböztetésben részesítette volna a felperest, továbbá azt is, hogy az alperes sem a tényállás feltárási kötelezettségének nem tett eleget, sem indokolási kötelezettségét nem teljesítette.
  25. A gyülekezési hatóság kiemelte, hogy a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően tekintette új gyűlés bejelentésének a felperesi beadványt, a Gytv. és az Ákr. szabályainak megfelelően tartalmilag elbírálva azt. A Gytv. 8. § (1) bekezdésére, továbbá az Ákr. 5. § (1) bekezdés a) pontjára, valamint az Ákr. 6. § (1) bekezdésére tekintettel előadott felperesi érvelésre válaszul hangsúlyozta, hogy a gyülekezési jog gyakorlása vonatkozásában a tudomásulvétel vagy a tiltó határozat (annak bírósági hatályon kívül helyezése) véglegesen lezárja az eljárást, így az alperes álláspontja szerint eljárásjogilag lehetetlen a bejelentett gyűlés módosítása ugyanazon, már lezárt eljárásban.
  26. A védirat kiemelte, hogy csupán a bejelentést követően tisztázódott, hogy a (…) Alapítvány a gyűlés szervezői közül kilép.
  27. Hivatkozott arra, hogy a Kúria Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú határozata a hatóság által hozott 01000-160/951-2/2025. rendb. számú határozatot érdemi felülvizsgálatra alkalmatlannak minősítette. A tartalmi azonosság megítélése szempontjából pedig annak nincs jelentősége, hogy a Kúria határozata nyomán a gyülekezési hatóság az eredeti bejelentést tudomásul vette, azt nem tiltotta meg. A Kúria új eljárás lefolytatására kötelező ítélete a korábban bejelentett gyűlés megtartását megelőzően született. Az alperes álláspontja szerint nem véletlen az a tény, hogy a gyűlés időpontjának módosítására sem anyagi, sem eljárási szabályt nem állapít meg a Gytv. és a BM rendelet. Ennek oka, hogy ha a bejelentés valamely lényegi paraméterét a gyűlés eredeti paramétereinek figyelembevételével meghozott, tudomásulvételre vonatkozó hatósági döntést követően a bejelentő módosítja, akkor azt új bejelentésként kell kezelnie a gyülekezési hatóságnak. Ezt támasztja alá a Gytv. 12. §-ában meghatározott ún. elsőbbségi elv is.
  28. A védirat rögzítette, hogy az alperes kiemelt figyelmet fordított a felperes által eredetinek tartott gyűlés tudomásul vételével kapcsolatban meghozott döntések körében az időfaktorra. Mind az alperesi gyülekezési hatóság, mind a Kúria olyan eljárási határidők mellett dolgozott, hogy adott esetben a tárgyi gyűlés megvalósulása megtörténhessen. Ugyanakkor megjegyzete, hogy a június 1. napjára vonatkozó május 24-ei bejelentés időzítése már magában hordozta annak a lehetőségét, hogy kevés idő marad egy esetleges bírósági ítélettel történő eljárás-lezárás után a gyűlés tényleges megszervezésére. Míg álláspontja szerint a felperes a rá irányadó törvényes határidő utolsó óráira koncentrálta felülvizsgálati kérelmét, ezáltal semmiképp sem segítve az eljárás minél gyorsabb befejezését.
  29. A kereset Pride-al történő összehasonlítására vonatkozó felperesi érvekkel kapcsolatban az alperes előadta, hogy egy jövőben bekövetkező esemény valószínűsítését végezte el, egy erre vonatkozó tényfeltárás, bizonyítási eljárás segítségével. Kiemelte, hogy a kúriai gyakorlat a megalapozottan feltehető valószínűség bizonyítását várja el a hatóságtól, mely állapot a valószínűnél biztosabb, de a bizonyosságnál kisebb mértékű bizonyítottságot jelent. Az alperes a támadott határozat meghozatala során teljeskörűen bizonyította, hogy megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés vagy maga a Pride, vagy egy olyan gyűlés, amely Pride-dá alakulhat.
  30. Az alperes mind a Pride-ra mind a Pride-dá alakulásra vonatkozó megállapításait részletesen kifejtette határozatában, amelyet a védiratában is megismételt. Az alperes álláspontja szerint ez a két következtetés azt jelenti, hogy az adott helyen és időben esetlegesen megtartott gyűlés megalapozottan feltehető módon megsértheti a Gyvt. 6/A. §-ában foglaltakat, ezáltal szükségszerűen alkalmazni kell a Gytv. 13/A. §-ára vonatkozó tiltási okot. Az alperes szerint irreleváns, hogy a korábbi gyűlések és a jelen gyűlés útvonala hogyan viszonyul egymáshoz, hiszen a konkrét közterület megjelölése nélkül is alkalmazandó a Gytv. 13/A. §-a, abban az esetben, amennyiben annak alkalmazását az eljáró hatóság megalapozottan feltehető mértékben bizonyítani tudja. Az alperes álláspontja szerint a nyílt internetes felületeken fellelhető információk (mind a sajtó, mind pedig egyes szervezők nyílt felhívásai tényként kezelik, hogy a június 28-i rendezvény a Pride) alátámasztják a gyűlés Pride-al való összehasonlítására vonatkozó jogi érvelését.
  31. Megjegyezte a védirat, hogy a gyűlés nem tartható meg úgy, hogy a nemváltoztatást, transznemű személyek helyzetét vagy szóban, vagy jelképekkel ne jelenítse meg, mivel ez a bejelentő által deklarált cél. Ha teljes bizonyossággal nem zárható ki, hogy a megjelenítés tizennyolc éven aluliak jelenlétében történik, márpedig ilyet a bejelentő nem vállalt, akkor a gyűlés a Gyvt. folytán a Gytv. tilalmába ütközik. Tehát bizonyítva van a tiltott tartalom megjelenítése, és bizonyítva van, hogy a tizennyolc éven aluliak részvételét a bejelentő nem zárta ki.
  32. Az alperes kiemelte, hogy már a határozatában is rámutatott arra, hogy a (…) Alapítvány nem tekintendő szervezőnek a tárgyi gyűlés relációjában. Az alperes csak tényként állapította meg, hogy a (…) Alapítvány az eredi bejelentés egyik bejelentője volt, és ezt a tényt kellő súllyal egyfajta bizonyítékként értékelte. Az alperes álláspontja szerint nem az dönti el az adott gyűlés esetleges tilalmát, hogy ki (kik) a gyűlés bejelentője (bejelentői), hanem az, hogy bizonyított módon szükséges-e bármelyik, Gytv.-ben nevesített tiltó ok alkalmazása.
  33. A támadott határozat elválaszthatatlan részét képező mellékletek képek és videódokumentációja kapcsán ismét rögzítette az alperes, hogy a jogsértésre vonatkozó megállapítására a vonatkozó jogszabályhely olyan analízisével jutott el, ahol a mellékletben szereplő képeket, egy általános, a társadalomban megalapozottan feltehetően mindenki számára azonos asszociáció eredményeképpen minősíti jogszabálysértőnek.
  34. A mellékletekkel (képek, illetve videó anyagok) összefüggő felperesi érvelésre az alperes hangsúlyozta, hogy azok nyílt internetes felületeken bárki számára rendelkezésre álló, bármikor, bárki által megtekinthető képeket és felvételeket tartalmazzák. A mellékletben szereplő képek forrásait részben megjelölte határozatában, a nem megjelölt forrású képek becsatolására pedig azért ilyen formában került sor, mert azokat a Budapest Pride hivatalos Facebook oldaláról töltötte le, ahol tematikusan megtalálhatóak a tárgyi képek, konkrét időpont megjelöléssel. A becsatolt videófelvételek pedig vágatlan videófelvételek, pontosan annak érdekében, hogy az alperest semmilyen formában ne érhesse az a vád, hogy szubjektív módon szelektált volna.
  35. A védirat rámutatott arra is, hogy nem feladata alperesnek szociológiai elemzés lefolytatása a társadalmi változások relációjában, ez nem várható el egy, a gyűlés tudomásulvételére vonatkozó közigazgatási eljárásban. Ugyanakkor az alperes álláspontja szerint hozzávetőlegesen 10 év távlata kellően mély összehasonlító jellegű aspektust teremt, a Pride-on tapasztalható, ott esetlegesen megjelenő, a Gytv. 13/A. §-ába ütköztethető tiltási okokkal kapcsolatban.
  36. Alperes fontosnak tartotta kiemelni, hogy határozatában úgy fogalmazott, hogy a korábbi Pride-okon nem vitatottan, tényszerűen lezajlottak, végbementek a mellékletben meghatározott cselekménysorok is. Ez a fajta megfogalmazás alperes álláspontja szerint azt jelenti, hogy természetesen olyan cselekménysorok is megtörténtek a Pride-okon, amely cselekménysorok nem generálnák a gyűlés megtiltására vonatkozó határozat meghozatalát. Nyomatékosította, hogy pontosan ez az alperesi értékelési szemlélet az, amely a különbséget generálja. Jelen gyűlés kapcsán a bizonyítékok egyenként és összeségben történő értékelésével az alperes – a Kúria korábbi ítéletében meghatározott szempontok alapján haladva – a megalapozott feltehetőség szintjén bizonyította, hogy a Gytv. 13/A. §-ában foglalt tiltó ok alkalmazása indokolt; hiszen megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés – természetéből adódóan – nem tartható meg úgy, hogy a nemváltoztatást, a transznemű személyek helyzetét vagy szóban, vagy jelképekkel ne jelenítse meg, mivel ez a bejelentő által deklarált cél. Ha pedig teljes bizonyossággal nem jelenthető ki, hogy a megjelenítés nem 18 éven aluliak jelenlétében történik, akkor a gyűlés a Gytv. tilalmába ütközik.
  37. A védirat kiemelte, hogy a felperes keresetében megfogalmazott, a képekhez és videókhoz fűzött egyedi megállapítások bizonyos értelemben tényállításoknak tekinthetők, ugyanakkor azok teljes egészében szubjektív értelmezésen alapulnak. Éppen ezért az alperes – a Kúria ítéletében megfogalmazott iránymutatásra figyelemmel – a támadott határozathoz mellékletként csatolta a releváns képi és videó anyagokat, azokat a „tartalomra utalás” kategóriájában, szemléltető eszközként használta fel.
  38. Az alperes védiratában azt is megjegyezte, hogy a kereset nemzetközi kitekintéssel kapcsolatos érvelésére érdemi megjegyzéseket nem kíván előadni, tekintettel arra, hogy az alperes elsődlegesen a tételes magyar jogszabályokat, valamint a jog alkalmazást elősegítő kúriai ítéleteket tartja irányadónak. A felperes előzetes döntéshozatali eljárással kapcsolatos kezdeményezésével kapcsolatban az alperes álláspontja az, hogy a jelen ügy nem érinti az Európai Unió jogának értelmezését vagy alkalmazását olyan módon, amely megalapozná az EUMSZ 267. cikk szerinti előzetes döntéshozatali eljárás szükségességét – tekintettel arra, hogy a támadott hatósági döntést az alperes kizárólag a nemzeti jog alapján hozta meg.

Összességében az alperes álláspontja szerint teljes mértékben eleget tett a tényállás feltárási kötelezettségének, zárt logikában, okszerűen, a bizonyítékok egyenként és összességében való értékelését követően, helyesen jutott arra a következtetésre, hogy megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a születési nemtől történő eltérés, valamint a homoszexualitás népszerűsítése és megjelenítése vonatkozásában sérti a Gyvt. 6/A. §-át és ezáltal szükségszerű a Gytv. 13/A. §-ában meghatározott tilalom alkalmazása.

  1. A Kúria a védiratot megküldte a felpereseknek, akik arra részletes észrevételt tettek.

A Kúria döntése és jogi indokai

  1. A kereset az alábbiak szerint alapos.
  2. A Kúriának a keresettel támadott határozat jogszerűségét a Kp. 2. § (4) bekezdése, 84. § (2) bekezdése, 85. § (1) és (2) bekezdései, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 342. § (1) bekezdése szerint a kereseti kérelem és az ellenkérelem korlátai között, a meghozatalának időpontjában fennálló tények alapján kellett vizsgálnia. A tényállást a Kp. 78. § (1) és (2) bekezdéseire, valamint a Pp. 279. § (1) és (2) bekezdéseire figyelemmel a peres felek tényállításai és az általuk rendelkezésre bocsátott bizonyítékok egyenként és összességében, a megelőző eljárásban megállapított tényállással is összevetve történő értékelése alapján, a meggyőződése szerint állapította meg.
  3. A Kúria elsőként azt vizsgálta, hogy új bejelentésnek tekinthető-e a gyűlés bejelentőjének azon nyilatkozata, amely alapján a gyűlés időpontját módosította. A Kúria megítélése szerint nem követett el jogszabálysértést az alperes, amikor az időpont módosítására vonatkozó beadványt – arra tekintettel, hogy az eredetileg 2025. június 1-re bejelentett gyűlést már tudomásul vette – új bejelentésként kezelte. E körben irányadó szabály a Gytv. 15. § (5) bekezdése, amely szerint „[h]a a bíróság a gyülekezési hatóság határozatát a gyűlés bejelentésben megjelölt időpontját követően semmisíti meg, a gyűlés megtartásának tervezett új időpontjáról a szervezőnek a gyülekezési hatóságot 24 órával a gyűlés megtartását megelőzően tájékoztatnia kell.” Megállapítható tehát, hogy a Gytv. szabályozza egy adott gyűlés tekintetében – a bírósági felülvizsgálat időigénye miatt – a rendezvény időpontja módosításának lehetőségét. Ezt egy meghatározott tényálláshoz köti, nevezetesen, ha a bíróság a gyűlés bejelentett időpontját követően tudja csak meghozni a megsemmisítő döntését. Jelen ügyben a bíróság a gyülekezési hatóság határozatát a bejelentett gyűlést megelőzően semmisítette meg. A Kúria a Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú határozatát 2025. május 31-én hozta, a bejelentett gyűlés időpontja pedig 2025. június 1-je volt, így a Gytv. 15. § (5) bekezdése alapján azt az alperesnek új bejelentésként kellett kezelnie, azaz a gyűlés időpontjának módosítása jelen ügyben új gyűlés bejelentését eredményezte.
  4. A Kúria ezt követően a vonatkozó alaptörvényi és törvényi szabályok alapján jelen ügyben a következőket hangsúlyozza:
  5. Az alapjogok általános korlátozásának szabályát az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése tartalmazza, amely szerint „[a]z alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.” Az általános alapjogi korlátozást előíró rendelkezésekhez képest az egyes alapjogok külön sajátosságait az Alaptörvény „Szabadság és Felelősség” fejezetébe foglalt egyes jogoknál – adott esetben – külön-külön is meghatározza, amelyeket az általános alapjogi korlátozást előíró rendelkezésekkel együtt kell értelmezni. Az Alaptörvény VIII. cikk ​(1) bekezdése szerint „[m]indenkinek joga van a békés gyülekezéshez.”. A gyülekezési jog speciális korlátozását előíró rendelkezést az Alaptörvény e helyen nem tartalmaz, azonban az alapjogi rendszer egységes egészként történő felfogása szerint az adott ügyhöz kapcsolódó valamennyi rendelkezés egyidejű figyelembevétele szükséges az egyes esetek megítélése során. Az alapjogkorlátozást és a gyülekezési jogot érintő egyik tartalmi sajátosságot az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése fogalmazza meg, amely szerint „[m]inden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.” Ebben a szabályban az alkotmányozó a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogát kiemeli az alapjogok közül: ez a jog az élethez való jog kivételével minden alapjogot megelőz. A gyülekezési joggal történő együtt értelmezés során ezáltal az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése a gyülekezési jognak egy sajátos és erős korlátját állítja a gyermekek jogainak védelmi körében. A Kúria a Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú határozatában az alapjogi összefüggést elemezve rámutatott, hogy „a gyermek alapvető jogának védelme érdekében az élethez való jog kivételével bármely másik jog, így a békés gyülekezéshez való alapjog is bármilyen mértékben korlátozható, akár annak – adott körülmények közötti – kiüresedésére tekintet nélkül. Másként megfogalmazva: az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésével szemben álló bármely törekvés, így a békés gyülekezési szándék is kívül esik az Alaptörvény védelmi körén.” {Indokolás [30]}
  6. Az alkotmányos szabályhoz kapcsolódik a Gytv. 13/A. §-a és a Gyvt. 6/A. §-a. A Gytv. 13/A. § (1) bekezdése szerint „Tilos azt a gyűlést megtartani, amely a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 6/A. §-ában meghatározott tilalmat sérti, vagy a Gyvt. 6/A. § szerinti tilalmazott tartalom lényegi elemét jeleníti meg.” E kategorikus tiltás alapját képező Gyvt. 6/A. §-a szerint az „[e] törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.” A Gytv. 13/A. § (2) bekezdés szerint pedig „[a] gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását megtiltja, ha az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a bejelentés az (1) bekezdésben tilalmazott gyűlés megtartására irányul.” E szabály alapján sem a hatóság, sem a hatóság határozatát felülvizsgáló bíróság nem mérlegelhet – a gyűlést meg kell tiltani – abban az esetben, ha a Gyvt. 6/A. § szerinti körülmény fennáll. A Kúria Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú határozata értelmében – figyelembe véve a fenti rendelkezéseket – „az Alaptörvény kizárja a versengő jogok összemérését.” Ez a gyermekek Alaptörvényben foglalt jogai érvényesülésének más alkotmányos jogot vagy alkotmányos értéket megelőző elsőbbségét jelenti akkor, amikor egy adott rendezvény törvényességéről kell dönteni a gyülekezési hatóságnak vagy a hatóság határozatát felülvizsgáló bíróságnak.
  7. Ugyanakkor emlékeztetni kell arra, hogy a gyülekezési hatóság és a bíróság is jogalkalmazó szerv, a jogszabályok tartalmát nem írhatja felül, ahhoz kötve van. A jogi szabályozás a törvényhozás feladata és felelőssége, a bíróság nem hozhat contra legem jogértelmezésen alapuló döntést. Az pedig nem lehet vitás – akár a jogszabály szövegét akár az objektív, vagy szubjektív teleológia jogértelmezést is hívjuk segítségül – hogy az Alaptörvény 2025. április 15-től hatályos XVI. cikk (1) bekezdése a Gytv. 13/A. §-a és a Gyvt. 6/A. §-a kategorikus tiltást tartalmaz.
  8. Az alaptörvényi és törvényi konstrukció része a Gytv. 13/A. § (1) bekezdésének az az egyedi ügyekben értelmezést igénylő megfogalmazása, hogy akkor tilos a gyűlést megtartani, ha „megalapozottan feltehető”, hogy a bejelentés szerinti gyűlés a Gyvt. 6/A. §-ában foglaltak megsértésével jár. A Kúria Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú határozatának indokolása szerint „a „megalapozottan feltehető” kifejezés a Gytv. 13/A. §-ának alkalmazása szempontjából azt jelenti, hogy a bejelentett gyűléssel összefüggésben a Gyvt. 6/A. §-ában meghatározott tilalom megsértése, a tilalmazott tartalom lényegi elemének megjelenítése a rendelkezésre álló adatokból, tényekből, ténybeli körülményekből előre látható, várható, gyanítható, vagyis valószínű. E tekintetben a gyülekezési hatóságnak az egyeztetést követően rendelkezésre álló – tényekkel alátámasztható – információkból kell levonni a jövőre vonatkozó, valószínűséget megalapozó következtetését. A gyűlés megtartásának megtiltását a Gyvt. 6/A. §-ában meghatározott tilalmazott tartalom körében megalapozó körülmények fennállásának „megalapozottan feltehető” volta tehát valószínűséget – a bizonyosságnál kevesebbet – követel meg, ugyanakkor ez csak tényeken alapuló következtetésen alapulhat, amely tényeket a tényállás-tisztázási kötelezettsége folytán a gyülekezési hatóságnak kell megállapítania.” {Indokolás [33]} A Gytv. 13/A. § (2) bekezdésének szövegében szereplő „megalapozottan feltehető” kifejezése valószínűséget, tehát a bizonyosságnál kevesebbet követel meg, ugyanakkor ez csak tényeken alapulhat és logikus, ellentmondásmentes következtetésen.
  9. A Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú határozat rámutatott tehát, hogy a „megalapozottan feltehető” feltétel fennállását a tényállás-tisztázás körében tényekkel kell alátámasztania a gyülekezési hatóságnak. Jelen ügyben ez azt jelenti, hogy – többek között – tényekkel kell alátámasztani, hogy a bejelentett rendezvény azonos lesz a mellékletben bemutatott rendezvényekkel.
  10. Bár a Kúria fenti határozata hangsúlyozta, hogy az alperesnek a bejelentett gyűlés tervezett időpontjára is tekintettel kell lenni, s a 2025. június 28-a a 30. Budapest Pride megrendezésének tervezett időpontja, de a határozat indokolásából ezen túlmenően semmilyen más tény nem áll rendelkezésre annak igazolására, hogy a mellékeltekben bemutatott korábbi Pride rendezvények és a jelen bejelentés alapján megtartani szándékozott rendezvény között milyen tényszerű kapcsolat áll fenn. Az időpont tényéhez képest – adott esetben azzal szemben – felhozható az a tény is, hogy a Pride-ot szervező (…) Alapítvány a gyűlés szervezői közül kilépett, e szervezet nem tekinthető a bejelentett rendezvény szervezői köréhez. Egy közigazgatási határozatban nincs ténybeli bizonyító szerepe olyan megfogalmazásnak, hogy „a jelen bejelentéshez kapcsolódó gyűlés akár az idei Pride-dá is alakulhat” vagy hogy „megalapozottan feltehető, hogy az is lehet belőle”. A gyülekezési hatóság feltételezésekre nem alapíthatja döntését. A hatóságnak elsősorban nem az adott rendezvény elnevezéséből kell kiindulni, hanem az Alaptörvény 2025. április 15-től hatályos Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése. a Gytv. 13/A. §-a és a Gyvt. 6/A. §-a sérelmét kell bemutatnia.
  11. A gyülekezési hatóságnak tehát a határozatában le kell vezetnie, hogy a bejelentett gyűlésre miért vonatkoznak az Alaptörvény és a jogszabályok általa hivatkozott rendelkezései, tényekkel alátámasztottan be kell mutatni, hogy a bejelentés olyan gyűlés megtartására irányul, ahol tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat tesznek elérhetővé, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg. A Kúria megjegyzi, hogy a gyülekezési hatóság határozatában és nem a védiratban kell szerepeltetni az adott gyűlés vonatkozásában konkrétan – és nem összehasonlításképp – az olyan típusú érvelést, hogy „a gyűlés nem tartható meg úgy, hogy a nemváltoztatást, transznemű személyek helyzetét vagy szóban, vagy jelképekkel ne jelenítse meg, mivel ez a bejelentő által deklarált cél. Ha teljes bizonyossággal nem zárható ki, hogy a megjelenítés tizennyolc éven aluliak jelenlétében történik, márpedig ilyet a bejelentő nem vállalt, akkor a gyűlés a Gyvt folytán a Gytv. tilalmába ütközik.”
  12. A felperesek keresetükben előadták, hogy a Kúria már a Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú határozatában utalt arra, hogy megalapozottan kifogásolták, hogy az alperes határozatában említést sem tett az általuk a homofóbia és transzfóbia elleni világnap alkalmából 2025. május 17-ére bejelentett és az alperes által tudomásul vett és biztosított gyűlésről, holott a felperesek épp a tartalmi hasonlóságra is hivatkoztak. Mindezen túl jelen ügyben azt is figyelembe kell venni a kereset alapján, hogy az alperes az előzmény-ügynek tekinthető 2025. június 1-re bejelentett gyűlést is tudomásul vette a Kúria határozatát követően. A 2025. június 1-re bejelentett gyűlés célja egybeesik a jelen gyűlés céljával. A Kúria megítélése szerint alappal kifogásolják felperesek, hogy az alperesnek a fent tudomásul vett gyűlésektől – formai és tartalmi indokolással ellátottan – el kellett volna határolnia jelen eljárás alapjául szolgáló gyűlést abban az esetben, ha tiltó határozatot hoz.  Nem vitatható, hogy az alperes nincs kötve korábbi határozatában foglaltakhoz, de határozatának meghozatala során figyelemmel kell lennie arra, hogy egy azonos célú gyűlés megtartását korábban engedélyezte, ezért annak megtagadása esetén a tényállás feltárási, bizonyítási és indokolási kötelezettsége fokozottabb, nagyobb mértékű.
  13. A Kúria hangsúlyozza, hogy az új szabályok alapján – amennyiben az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése kizárja a versengő alapjogok összevetését – különös hangsúly helyeződik a tényállás tisztázására és a logikus, ellentmondásmentes indokolásra: valóban olyan rendezvényt kíván-e a bejelentő megszervezni, amely az alaptörvénybe és törvénybe foglalt gyermeki jogok szükségképpeni megsértésével jár. A tényállás szükséges és elégséges feltárásának ezért alkotmányossági szempontból is garanciális jelentősége van, amelynek fókuszában a Gytv. 13/A. §-ában és a Gyvt. 6/A. §-ában foglalt törvényi rendelkezések állnak. Hangsúlyozni kell, hogy a Kúria értelmezése szerint a tényállás tisztázása a megalapozott döntés meghozatalához szükséges tények teljes körű feltárását jelenti.
  14. A Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú határozat a tényállás felderítése körében a Gytv. 13/A.-ában foglalt tartalmi szempontok elsődlegességét hangsúlyozta, ami nem jelenti azt, hogy a formai szempontok elhanyagolhatóak. E körben a Kúria a következőkre mutat rá:
  15. A Gytv. 10. § (4) bekezdése szerint a közterületen tartandó nyilvános gyűlés bejelentésének tartalmaznia kell többek között a szervező, több szervező esetén a vezető nevét, a gyűlés helyszínét (útvonalát), kezdésének és befejezésének időpontját, célját, rendezőinek létszámát, résztvevőinek várható létszámát.
  16. A Gytv. 11. § (1) bekezdése alapján a gyülekezési hatóság eljárására is irányadó Ákr. 81. § (1) bekezdése szerint a döntés tartalmazza az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges minden adatot, a rendelkező részt – a hatóság döntésével, a szakhatóság állásfoglalásával, a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárási költséggel –, továbbá a megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a szakhatósági állásfoglalás indokolására, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást.
  17. Az Ákr. 62. § (1) bekezdése értelmében, ha a döntéshozatalhoz nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, a hatóság bizonyítási eljárást folytat le.
  18. A Kúria megállapította, hogy az alperes határozata nem tartalmazza a gyűlés bejelentett helyszínét (útvonalát) és az időpontját is csak a megtartás napjára utalással érintette. Nem tartalmazza továbbá, hogy hány fő részvételére számolnak a szervezők, hány szervező igénybevételével kívánják a gyűlést megtartani. Ebből következően a határozatból az ügy konkrét tárgya sem volt megállapítható. A rendelkező rész és az indokolás összevetéséből sem lehet egyértelműen megállapítani, hogy az alperes ténylegesen pontosan mikorra (kezdő és befejező időpont) és mely helyszínre bejelentett gyűlés megtiltásáról rendelkezett. Ezeket a tényeket a határozatnak tartalmaznia kell, mert a hatóság – a fent kifejtettek szerint helyesen – úgy értékelte, hogy nem csak az időpont módosításáról van szó, hanem a felperesek új bejelentést tettek ezért új határozatot kell hozni. Amennyiben az alperes ezen adatokat azért nem szerepeltette a határozatában, mert a 01000-160/951-2/2025. rend. előzményi határozatban az adatok egy része már szerepelt, akkor ez ellentmond annak, hogy a felperesek időpont módosítására irányuló kérelmét új bejelentésként kezelte.
  19. Az, hogy az adott határozatból nem derül ki, hogy azt milyen helyszínen vagy útvonalon kívánja megtartani a bejelentő – illetve, hogy az egyeztetés során milyen útvonalat fogadott el – vagy az, hogy hány fő részvételével, hány fő szervező mellett szervezik a gyülekezést, a tényállás elválaszthatatlan része, lényegében alapkérdés. Önmagában az, hogy a www.police.hu weboldalon az aktuális határozatok fül alatt szerepel az útvonal, az még nem válik a határozat részévé. Figyelembe kell venni, hogy a formai szempontoknak ez esetben tartalmi jelentősége is van, hiszen a helyszín – adott esetben – szimbolikus is lehet. A határozat utal arra, hogy „a 2025. június 28. napjára az adott vonulásos gyűlés útvonalával részben megegyező útvonalon sor kerül egy, a jelen gyűléssel ellentétes versengő gyűlés tudomásulvételére, amely miatt javasolja a most bejelentett gyűlés útvonalának módosítását,” de nem derül ki a határozatból, hogy a vonulásos rendezvény milyen útvonalon halad, s e miatt mi a bejelentő által elfogadott módosított útvonal, holott a határozat az „útvonalra” többször is hivatkozik az indokolásban.
  20. A Kúria a Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú határozatában rámutatott, hogy a hatóságot terhelő indokolási kötelezettség az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében a tisztességes ügyintézéshez való alapjoghoz kapcsolódóan előírt kötelezettség, melynek megsértését a bíróság hivatalból köteles figyelembe venni. Ha a megelőző eljárás lényeges szabályának megsértésével okozott jogsérelem a perben azért nem orvosolható, mert a keresettel támadott döntés indokolás hiányában érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan, az a Kp. 92. § (1) bekezdés b) pontja alapján – akár kérelemre, akár hivatalból – a közigazgatási cselekmény megsemmisítéséhez vezet. {Indokolás [41]}
  21. Az alperes határozata mellékleteket tartalmaz, amelyekben a korábbi Pride-ról készült fotókat és videókat ad közzé. A felperesek keresete részletesen – az egyes fotókat és vieókat külön is elemezve – bemutatja, hogy álláspontjuk szerint azoknak miért nincs bizonyító ereje az ügyben. A Kúria ezzel összefüggésben rögzíti: az alperes fotókkal és videókkal bizonyíthatja a tiltás okát, igazolhatja, hogy a bejelentett rendezvény a Gytv. 13/A. §-ába ütközik, bemutathatja, hogy megalapozottan feltehető a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogának sérelme. Jelen ügyben azonban a Kúria – mint fentebb már utalt rá – nem tudta bizonyítékként elfogadni a határozat mellékletét képező fotókat és videókat az alábbiak miatt: a fotók, videók a korábbi Pride rendezvényeken készültek, az alperes határozata azonban nem foglalt egyértelműen állást a tekintetben, hogy Pride rendezvényt bírált-e el, de ettől függetlenül is megállapítható, hogy nem indokolta meg, hogy a bemutatott képi anyagnak mi a kapcsolata a jelen rendezvénnyel. A bejelentők egyértelműen cáfolták, hogy a megtartani kívánt rendezvény a 30. Budapest Pride felvonulás lenne, a Pride-ot szervező (…) Alapítvány pedig jelen rendezvény szervezői közül kifejezetten kilépett, amit az alperes is tudomásul vett. Ilyen körülmények között pusztán a korábbi Pride rendezvényen készült fotók, videók – függetlenül azok tartalmától – bizonyító erővel nem bírnak. Mindemellett az alperes határozatának szövege általában utal a mellékletre, holott azok különböző elemekből állnak, a határozat nem mutatja be, hogy az egyes elemek tartalma miért vezet a jelen gyűlés betiltásához.
  22. A Kúria jelen ügyben ítélkező tanácsa a tényállás szükséges tisztázása körében irányadónak tekintette a tartalmilag hasonló (lényegében az előzményi) bejelentés kapcsán született Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú közzétett határozatában foglaltakat, ebből következően jelen ügyben is tartja magát ahhoz a jogértelmezéshez, hogy a gyülekezési jogot mint alapjogot korlátozó törvényeket, így a Gytv. 13/A. §-át megszorítóan kell értelmezni, a gyülekezési hatóságnak erre is figyelemmel kell a határozata indokolásában meggyőzően számot adnia arról, hogy a bejelentett gyűlés valóban a törvény által tilalmazott körbe tartozik, ugyanis kizárólag ebben az esetben van lehetőség a gyűlés a békés gyülekezéshez fűződő alapjog korlátozhatóságának minden további vizsgálata, így más alapjoggal való összevetése nélküli megtiltására. Utal arra továbbá, hogy a Gytv. 13/A. § (2) bekezdésének szövegében szereplő „megalapozottan feltehető” kifejezése valószínűséget, tehát a bizonyosságnál kevesebbet követel meg, ugyanakkor ez csak tényeken alapuló következtetésen alapulhat, amely tényeket a tényállás-tisztázási kötelezettsége folytán a gyülekezési hatóságnak kell megállapítania. Így bár a „megalapozottan feltehető” kifejezés valószínűséget, tehát a bizonyosságnál kevesebbet követel meg, az mindenképpen több a puszta feltételezésnél.
  23. A Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú határozatból következően hatóságnak a bejelentés tartalmán túl értékelnie kell minden, a gyűlés megtartásával kapcsolatban rendelkezésére álló releváns információt is, így figyelembe veheti a korábbi rendezvények tapasztalatait. Ebben az összefüggésben indokolnia kell, hogy mi az a sajátos körülmény, amelynek folytán az alperesnek meg kellett tiltania a gyűlést, miközben korábban a hasonló tárgyú gyűlések megtartását nem tekintette az Alaptörvénybe ütközőnek, hanem azokat tudomásul vette. {Indokolás [38]}
  24. A Kúria a kifejtettek szerint megállapította, hogy a gyülekezési hatóság a határozatát a Pride-dal való kapcsolat tekintetében feltételezésekre alapozta, ebben a körben tényként a (…) Alapítvány jelen gyűlésben szervezőként való részvételét iratellenesen állapította meg, a tényeket a gyűlés helyszíne, útvonala körében nem tárta fel, elmulasztotta a tudomásul vett és különösen a meg is tartott hasonló célú gyűlések értékelését, ténybeli indokát egyáltalán nem adta annak, hogy mi támasztja alá azt a feltételezését, hogy a bejelentett rendezvény bejelentése a Pride bejelentése, vagy ha nem ez a Pride bejelentése, akkor a bejelentéshez kapcsolódó gyűlés akár az idei Pride-dá is alakulhat. A Pride-dal való kapcsolat alátámasztása hiányában a határozathoz csatolt és a védiratban is hivatkozott, korábbi Pride rendezvényeken készült képi bizonyító eszközök értékelésére nem is kerülhetett volna sor. Ebből következően a tényekkel alá nem támasztott puszta feltételezés így nem volt alkalmas a Gytv. 13/A. § (2) bekezdésében foglalt „megalapozottan feltehető” bizonyossági szint alátámasztására.
  25. A Kúria minderre tekintettel megállapította a Gytv. 11. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ákr. 3. §, 62. § 81. § (1) bekezdésének sérelmét és a Kp. 89. § (1) bekezdés a) és b) pontjai, valamint abból következően a 92. § (1) bekezdés b) pontja alapján az alperes határozatát – figyelemmel a Kgyk.VII.39.057/2025/8. számú határozat [40]-[41] bekezdésében foglalt jogértelmezésre – megsemmisítette, és az alperest új eljárásra kötelezte.
  26. Az új eljárásra a Kúria azt az iránymutatást adja, hogy a gyülekezési hatóságnak tisztáznia kell, hogy a bejelentett gyűléssel kapcsolatban felmerülnek-e, és ha igen, pontosan mely, a Gytv. 13/A. §-ának alkalmazása szempontjából jelentős tények. Relevanciával a Gyvt. 6/A. §-ában tilalmazott – tizennyolc éven aluliak számára pornográf, a szexualitást öncélúan ábrázoló, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsítő, megjelenítő – tartalomra utaló, valamint a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogának védelmére irányuló jogalkotói céllal kapcsolatos tények bírnak. A Gytv. 13/A. §-án alapuló határozat meghozatalához azt kell megalapozottan valószínűsítenie, hogy a bejelentett gyűlés megtartása esetén a Gyvt.-ben írt tartalmi tilalmat megsértenék, vagy a tilalmazott tartalom lényegi elemét jelenítenék meg. Az új eljárás során meghozott határozatban szerepeltetni kell továbbá a gyülekezés helyszínét (útvonalát), a határozatba kell foglalni a tervezett létszámot és a szervezők számát, a határozatnak nem csak a gyülekezés napját, hanem az adott napon belül a kezdés és befejezés időpontját is tartalmazni kell.
  27. A Kúria utal arra, hogy amennyiben a hatóság nem tesz eleget a Kúria iránymutatásában foglaltaknak, azzal az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljárás és a XXVIII. cikk (7) bekezdésben foglalt – hatékony – jogorvoslathoz való jog érvényesülése érdekében a Kp. 90. § (2) bekezdés b) pontja szerinti megváltoztatás lehetősége megnyílhat.
  28. A felperesek indítványozták, hogy a Kúria kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást, és egyidőben a jelen eljárást függessze fel. A felperesek keresete a Kúria által megállapított eljárási jogszabálysértés miatt sikerre vezetett, ezért az általuk az alapjogkorlátozás körében az EUB-nek feltenni kért kérdés a per eldöntése szempontjából nem volt releváns, ezért azt mellőzte (EUB 283/81. számú „Cilfit” ügyben hozott ítélet, C‑561/19. számú, „Consorzio” ügyben hozott ítélet, C‑144/23. számú „Kubera” ügyben hozott ítélet).

A döntés elvi tartalma

  1. I. Magának a gyülekezési hatóság határozatának is tartalmaznia kell a gyűlés céljának megjelölésén túl, a gyűlés helyszínét (útvonalát), kezdésének és befejezésének időpontját, rendezőinek létszámát, résztvevőinek várható létszámát. Ezen adatok nélkül a gyülekezési hatóság határozata nem alkalmas a bírósági felülvizsgálatra.

II. A Gytv. 13/A. § (2) bekezdésének szövegében szereplő „megalapozottan feltehető” kifejezés valószínűséget, tehát a bizonyosságnál kevesebbet követel meg, de mindenképpen több a puszta feltételezésnél. A megalapozott feltételezés csak tényeken alapuló következtetésen alapulhat, amely tényeket a tényállás-tisztázási kötelezettsége folytán a gyülekezési hatóságnak kell megállapítania.

III. Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésével szemben álló békés gyülekezési szándék kívül esik az Alaptörvény védelmi körén. Ebben az esetben a jogkövetkezmény alkalmazása – a gyűlés megtartásának megtiltása – nem mérlegelhető, mert az Alaptörvény kizárja a versengő alapjogok összemérését. Ebből következően a gyülekezési hatóságnak a tényállás-tisztázási kötelezettségére különös hangsúly helyeződik. A tények teljes körű feltárása során a Gytv. 13/A. §-a és a Gyvt. 6/A. §-a sérelmét kell bemutatnia.

Záró rész

  1. A Kúria a közigazgatási jogvitát a Gytv. 15. § (2) bekezdése, a Kp. 4. § (1) bekezdése, (3) bekezdés a) pontja, 5. § (1) bekezdése és 124. § (2) bekezdés d) pontja alapján, a Kp. XXI. Fejezete szerinti elsőfokú egyszerűsített közigazgatási peres eljárásban, tárgyaláson kívül bírálta el.
  2. A felperesek pernyertesek lettek, együttesen felszámított költségeik megfizetésére az alperes a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. § (1) bekezdése alapján köteles. A Kúria a perköltség összegét a Pp. 82. § (3) bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 69. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel azzal határozta meg, hogy a felperesi jogi képviselő a nyilatkozata szerint ÁFA fizetésére nem köteles.
  3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű, 30.000 forint összegű kereseti illeték viselésére az alperes az Itv. 5. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított teljes személyes illetékmentessége folytán nem kötelezhető, ezért az a Pp. 102. § (6) bekezdése alapján az állam terhén marad.
  4. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 126. § (3) bekezdése kizárja.

Budapest, 2025. június 11.

Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke
Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró helyett
Dr. Dobó Viola s.k. bíró
Dr. Heinemann Csilla  s.k. bíró
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró