Tájékoztató a Kúria döntéséről a Pfv.VII.22.444/2016. számú ügyben, előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése tárgyában*
A felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítéleti rendelkezés – helybenhagyva az elsőfokú bíróság döntését – elutasította a 2005. szeptember 16-án megkötött általános felhasználású kölcsönszerződés kezelési költségre vonatkozó kikötése tisztességtelenségének megállapítására irányuló felperesi kereseti kérelmet, alaposnak találta ugyanakkor a felperes azon kérelmét, amely a folyósítási jutalékról szóló szerződéses rendelkezés tisztességtelenségének megállapítására vonatkozott. A másodfokú bíróság a kezelési költségről szóló szerződéses kikötés vonatkozásában azt vizsgálta, hogy az megfelel-e a világos és érthető megfogalmazás követelményének. Rögzítette, hogy a szerződéses rendelkezések egyértelműen meghatározzák a kezelési költség mértékét, a felperes általi viselésének kötelezettségét, ezért azok érthetőek és világosak. A másodfokú bíróság szerint tény, hogy a szerződés ugyanakkor nem tartalmazza a kezelési költség vonatkozásában azt, hogy a pénzintézet ennek ellenértékeként konkrétan milyen szolgáltatást teljesít. A hitelezés lebonyolítása, kezelése, nyilvántartása, behajtása, a technikai feltételek biztosítása, a személyi apparátus működtetése azonban jelentős költséget okoz, amelyet az ügyleti kamat nem ellentételez. Ezek a költségek a másodfokú bíróság szerint „köztudomásúak”. Mindezek alapján a kezelési költség felszámítása konkrét szolgáltatás hiányára hivatkozással, illetve arra tekintettel, hogy e „köztudomású” szolgáltatásokat a pénzügyi intézmény a fogyasztó érdekében is nyújtja, tisztességtelennek nem tekinthető. A folyósítási jutalékot tartalmazó szerződéses rendelkezés vonatkozásában ugyanakkor – figyelemmel a „köztudomásúan” felmerülő adminisztrációs költségek kezelési költségként történő felszámítására – nem állapítható meg, hogy az a kölcsönadó milyen szolgáltatását ellentételezi. Ezért ez a költség tisztességtelennek minősül.
A felperes felülvizsgálati kérelmében – egyebek mellett – a kezelési költség vonatkozásában keresetének helytadó határozat meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a szerződés nem tartalmazza világosan, hogy milyen szolgáltatásért kell ezt a díjat fizetnie. Álláspontja szerint az eljárás során az I. rendű alperes nem bizonyította, hogy a hitelezés lebonyolítása, kezelése érdekében olyan költségei lennének, amelyeket az ügyleti kamat nem ellentételez.
Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a folyósítási jutalék vonatkozásában kérte a keresetet elutasító határozat meghozatalát. Többek között arra hivatkozott, a szerződéskötés idején jogszabály nem írta elő, hogy azt a konkrét szolgáltatást, amelyért a folyósítási jutalék jár, a szerződésben rögzíteni kellett volna.
A Kúriának hivatalos tudomása van arról, hogy a fogyasztói szerződések tisztességtelenségének megítélése tárgyában eljáró magyar másodfokú bíróságok eltérően értelmezik a világos és érthető megfogalmazás 93/13/EGK irányelvben foglalt követelményét a fogyasztói kölcsönszerződésekben egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses rendelkezéseken alapuló költségek tisztességtelenségének vizsgálatánál. Az ítélőtáblák többségének álláspontja szerint a fogyasztónak a szerződéskötéskor arról kell tudnia, hogy a kölcsön ellenértékeként összesen mennyit kell fizetnie, ezért szerintük nem tisztességtelen, ha a szerződésben az egyes költségeknek csak a mértéke kerül meghatározásra. Az ítélőtáblák kisebbségének álláspontja szerint a szerződéses rendelkezés akkor tisztességes, ha a fogyasztó pontosan tudja, hogy az adott költséget milyen szolgáltatások ellenértékeként kell megfizetnie. Valójában csak ebben az esetben szolgáltat valós információt a THM is: ekkor tudható, hogy ugyanolyan mértékű THM esetén nyújt-e többletszolgáltatást a fogyasztó számára az egyik vagy a másik pénzügyi intézmény.
A Kúria – figyelemmel arra, hogy a világos és érthető megfogalmazás magyar Polgári Törvénykönyv által szabályozott követelménye uniós irányelvi rendelkezésen alapul – úgy határozott, hogy a felülvizsgálati eljárás tárgyalását felfüggesztve az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezi a következő kérdésekben:
1) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) 4. cikk (2) bekezdésében, illetve 5. cikkében írt világos és érthető megfogalmazás követelményét úgy kell-e értelmezni, hogy annak eleget tesz a fogyasztói kölcsönszerződésben egyedileg meg nem tárgyalt olyan szerződési feltétel, amely a fogyasztót terhelő költség, jutalék, díj (a továbbiakban együtt: költség) összegét, annak kiszámítási módját, teljesítésének idejét pontosan meghatározza, anélkül azonban, hogy rögzítené, az adott költség milyen konkrét szolgáltatás ellenértéke; avagy a szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy az adott költség milyen meghatározott szolgáltatás ellenértéke? Utóbbi esetben elegendő-e, ha a költség elnevezéséből következtetni lehet a nyújtott szolgáltatás tartalmára?
2) Az irányelv 3. cikk (1) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára a perbeli ügyben alkalmazott olyan költség kikötése, amelyért nyújtott konkrét szolgáltatás a szerződés alapján egyértelműen nem azonosítható be?
Budapest, 2017. október 27.
* Az előzetes döntéshozatali eljárás dokumentumai a C-621/17. ügyszámon érhetőek el az Európai Unió Bírósága honlapján.