Gfv.IX.30.180/2010. számú ügy

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2010. október 27.

Tájékoztató a Legfelsőbb Bíróság döntéséről a Gfv.IX.30.180/2010. számú ügyben, előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése tárgyában*

 

1998. május 8‑án a felperesi jogelőd akkreditívet nyitott a II. rendű alperes javára. A II. rendű alperes e követelést különböző bankokra engedményezte. Mivel a felperesi jogelőd megtagadta, hogy az e követeléseknek megfelelő összeget kifizesse az említett bankoknak, e bankok keresetet indítottak az engedményezett követelés megfizetése iránt.

2003. július 9‑én a II. rendű alperes a tulajdonában lévő, a felperesi jogelődben tagsági jogokat megtestesítő részvényeit biztosítékul adta a felperesi jogelőd számára arra az esetre, ha az akkreditív alapján a felperesi jogelőd köteles lenne megfizetni a megfelelő összegeket. Az említett részvények így óvadék tárgyát képezték. A Legfelsőbb Bíróság az óvadékul szolgáló részvények megvásárlására kötelezte a Magyar Államot, mivel az meghatározó befolyással rendelkezett a felperesi jogelődben. A megvásárolt dematerializált részvények helyébe lépő pénzösszeget a Magyar Állam bírósági letétbe helyezte.

A II. rendű alperes ellen 2003. december 5‑én fizetésképtelenségi eljárás indult Ausztriában, amelyet 2004. február 5‑én tettek közzé.

A felperes mint a felperesi jogelőd jogutódja 2006. január 27-én keresetet indított a Fővárosi Bíróságon az alapügy alperesei, köztük a Magyar Állam és a II. rendű alperes ellen annak megállapítása iránt, hogy a bírósági letétbe helyezett összegen óvadéki joga áll fenn. E per folyamatban léte alatt a felperes 2007. január 8‑án másodlagos fizetésképtelenségi eljárás megindítását is kérte Magyarországon a II. rendű alperessel szemben arra hivatkozva, hogy az Magyarországon telephellyel rendelkezik, Ausztriában pedig már megindították ellene a fizetésképtelenségi eljárást. A Legfelsőbb Bíróság egy előző eljárásában ugyan alkalmazhatónak ítélte a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 1346/2000/EK tanácsi rendeletet, a kérelmet azonban elutasította azzal az indokolással, hogy a kérelmező a rendelet 3. cikkének (2) bekezdése alapján nem tudta igazolni, hogy az adós (az alapügy II. rendű alperese) Magyarországon telephellyel rendelkezik.

A Fővárosi Bíróság 2009. január 7‑én megállapította, hogy mivel a II. rendű alperes ellen Ausztriában már fizetésképtelenségi eljárás indult, az osztrák csődtörvény minősül a fizetésképtelenségi eljárásra és annak joghatásaira irányadó jognak. Mivel pedig e törvény kizárja a csődvagyonnal kapcsolatban a felszámolás alá került gazdálkodó szervezet elleni keresetindítás lehetőségét, a II. rendű alperes ellen nem lehetett volna keresetet indítani, mert felszámolás alatt állt. E körülmények között a Fővárosi Bíróság végzésével megszüntette a pert.

A másodfokon eljáró bíróság e végzést helybenhagyó határozatával szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a jogerős permegszüntető végzés hatályon kívül helyezését, valamint az elsőfokú bíróság arra való utasítását kérte, hogy újból vizsgálja meg a II. rendű alperes elleni másodlagos fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmet. Arra hivatkozott, hogy a fizetésképtelenségi eljárásról szóló rendelet a jelen esetben nem alkalmazható, mivel a II. rendű alperes elleni fizetésképtelenségi eljárás megindításáról szóló határozatot Ausztriában a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozása előtt hozták, ezért a rendelet alapján az említett társaságot Magyarországon nem lehet felszámolás alatt állónak tekinteni.

A Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy a jogvita elbírálása a fizetésképtelenségi eljárásról szóló rendeletben foglalt rendelkezések értelmezésétől függ, ezért a felülvizsgálati eljárás felfüggesztésével egyidejűleg előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette az Európai Unió Bírósága elé:

A Tanács 1346/2000/EK rendelete (2000. május 29.) a fizetésképtelenségi eljárásról 5. cikkének (1) bekezdése irányadó-e egy olyan a dologi jog (óvadék) fennállásával kapcsolatos polgári peres jogvitára, amikor az óvadékul szolgáló értékpapír majd a helyébe lépő pénz fekvése szerinti ország a más tagállamban folyó fizetésképtelenségi eljárás megindulásakor még nem, de a keresetlevél benyújtásakor már az Európai Unió tagállama volt?

Budapest, 2010. október 27.

 

* Az előzetes döntéshozatali eljárás dokumentumai a C-527/10. ügyszámon érhetőek el az Európai Unió Bírósága honlapján.

Az előzetes döntéshozatali eljárás alapját képező felülvizsgálati ügy az Európai Unió Bírósága döntését követően a Gfv.VII.30.236/2012. számon folytatódott tovább.