Ingyenes szerződések esetén a Ptk. 6:145.§-ában foglalt rendelkezés alkalmazható-e?
A Tanácsadó Testület álláspontja szerint a Ptk. megalkotása során a jogalkotói szándék ingyenes szerződések megszegésével okozott károk esetén nem irányulhatott a párhuzamos, (deliktuális alapon álló) kártérítési igények kizárására. A szerződésszegésért való felelősség a kimentés szigorítása miatt került közel a veszélyes üzemi felelősséghez, az ingyenes szerződések esetében azonban eltérő szabályozás érvényesül. A Ptk. 6:147. § (1) bekezdése a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károkért a felelősséget a szándékos károkozásra szűkíti, a 6:147. § (2) bekezdésében foglalt szabály pedig úgy rendelkezik, hogy aki a szolgáltatás teljesítését ingyenesen vállalja, a jogosult vagyonában a szolgáltatással okozott kár megtérítése alól a magatartása felróhatósága hiányának bizonyításával mentesül.
Az ingyenes szerződések esetében tehát a kártérítési felelősség a veszélyes üzemi felelősséghez kapcsolt kimentési feltételekhez képest alacsonyabb szinten meghúzott, felróhatósági alapú felelősség. Ennek alapja az a gondolat, hogy ingyenes szolgáltatás esetén hiányzik az az alku, amely a beárazott kockázatnak a kötelezettre való terhelését a visszterhes szerződés megszegéséért való felelősség szabályai szerint indokolja. Semmiképpen sem lehet indokolt azonban, hogy a Ptk. 6:145.§-ának a visszterhes szerződésekre kialakított szabálya felülírja azokat a jogpolitikai indokokat, amelyek az egyes, a felróhatósági mércénél szigorúbb kimentést előíró deliktuális felelősségi alakzatokat alátámasztják. Különösen nem indokolt például, hogy a fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatása (a veszélyes üzem működtetése) által előidézett kockázat szigorú, csak külső elháríthatatlan okkal kimenthető következményei alól a veszélyes üzem üzembentartója csak azért mentesüljön, mert a fokozott veszéllyel járó tevékenység egyúttal ingyenes szolgáltatás is. Ezért, ha az ingyenes szerződés alapján a szolgáltatást a kötelezett olyan tevékenység folytatásával teljesíti, amely a felelősség egyes esetei körében külön szabályozott, a felróhatósági alapú felelősségnél szigorúbb felelősségi alakzat alkalmazási körébe esik, a kártérítési felelősségére az ingyenes szerződések megszegésével okozott károk megtérítésére irányadó szabály helyett e külön szabályozott felelősségi alakzat rendelkezései alkalmazhatók. Ebben az esetben a kártérítési felelősség valamennyi elemének meglétét (így különösen a kár fogalmát, az okozati összefüggést, a felelősség alóli kimentést) a külön szabályozott felelősségi alakzat szabályai szerint kell vizsgálni.