74.
A bírósági meghagyásnak az ellentmondás benyújtásának lehetőségéről való tájékoztatást követően tartalmaznia kell a tájékoztatást arról, hogy az ellentmondással egyidejűleg az írásbeli ellenkérelmet, beszámítást tartalmazó iratot is elő kell terjeszteni, mivel ennek elmaradása visszautasítási ok.
Ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél kizárólag az írásbeli ellenkérelmét terjeszti elő, az tartalma alapján egyben ellentmondásnak is minősül.
Kérdésként merült fel: kell-e/célszerű-e a felet tájékoztatni – és ha igen: hogyan – arról, hogy a bírósági meghagyás elleni ellentmondással egyidejűleg az írásbeli ellenkérelmet vagy beszámítást tartalmazó iratot is elő kell terjesztenie.
A jogalkalmazási bizonytalanság a Pp. szerkezeti megoldására és a bírósági meghagyás tartalmi követelményeinek meghatározására vezethető vissza.
Az 1952. évi Pp. a tárgyalás elmulasztásának következményei között a 136 - 136/A. §-okban, szerkezetileg egy helyen tartalmazta a bírósági meghagyás és az ellentmondás szabályait, és – értelemszerűen – nem tartalmazott külön szabályt az ellenkérelemnek az ellentmondással egyidejű előterjesztésére, hiszen a fél az ellenkérelmet a megismételt első tárgyaláson is előterjeszthette.
A bírósági meghagyás tartalmáról a Pp. 348. § rendelkezik úgy, hogy a (2) bekezdés a perorvoslati részt illetően azt írja elő, hogy a bíróság a perorvoslati részben „az ellentmondás lehetőségéről” stb. ad tájékoztatást, és nem itt, hanem a Pp. 182. § (2) bekezdésében írja elő kötelező jelleggel az ellenkérelem egyidejű előterjesztésének követelményét.
A Pp. 348. § (2) bekezdése az „ellentmondás lehetőségéről” szóló tájékoztatás előírásakor ennek konkrét tartalmát nyitva hagyja.
Önmagában a jogszabályhely szövegéből az nem tűnik ki, hogy a Pp. 348. § (2) bekezdésének megfelelően a bíróság által a bírósági meghagyás perorvoslati részében „az ellentmondás benyújtásának lehetőségéről” adandó tájékoztatásnak magában kell-e foglalnia az ellenkérelem, illetve a beszámítást tartalmazó irat egyidejű csatolásának kötelezettségéről szóló tájékoztatást is. A Pp. indokolása e tekintetben sem a 348-349. §-oknál, sem a 182. §-hoz rendelten nem ad eligazítást.
A kérdés eldöntése a Pp. 182. § (2) bekezdése és 348. § (2) bekezdése szövegének a törvény céljával, az Alaptörvény hetedik módosítása folytán módosult 28. cikk szerint kiemelten irányadó preambulumában foglaltakkal történő összevetése alapján lehetséges.
Az „ellentmondás benyújtásának lehetőségéről” szóló tájékoztatás célja nem lehet más, mint a törvényes ellentmondás benyújtásának lehetőségéről szóló tájékoztatás megadása. A „törvényes” – azaz a Pp. előírásainak megfelelő – ellentmondás pedig magában kell foglalja a Pp. 182. § (2) bekezdése tartalmát, ezáltal az ellenkérelem, illetve a beszámítást tartalmazó irat egyidejű előterjesztésével kapcsolatos információt is, hiszen a puszta ellentmondás önmagában a pert nem viszi előbbre, a törvény célja pedig (a 182. §-hoz fűzött indokolás szerint is), hogy a perfelvételi tárgyalás írásban, legalább az ellenkérelem erejéig előkészítésre kerüljön.
Emellett – a 348. § (2) bekezdése értelmezésének körében – lényeges, hogy a nevesített határozatfajták (ítélet, végzés, bírósági meghagyás) közül sem az ítélet, sem a végzés esetén nincs szükség a jogorvoslati kérelem mellett további beadvány (melléklet) kötelező előterjesztésére, ilyen kötelezettséget kizárólag a bírósági meghagyással szembeni ellentmondáshoz kapcsol a törvény. E jogorvoslati forma sajátossága teszi indokolttá azt az értelmezést, amely szerint a 348. § (2) bekezdésében foglalt, az „ellentmondás lehetőségéről” szóló kötelező perorvoslati részi tájékoztatásnak ki kell terjednie a 182. § (2) bekezdéséről szóló tájékoztatásra is.
Ez az értelmezés áll összhangban a perkoncentráció elvével, és – a jogi képviselő nélkül eljáró fél esetén – a Pp. 111. §-a alapján a bíróságot terhelő tájékoztatási kötelezettséggel is, továbbá a Pp. preambulumában foglalt, a bíróság aktív pervezetésével kapcsolatos elvárással is.
Ez azt is jelenti, hogy a Pp. 348. § (2) bekezdésének az a tájékoztatás felel meg, amely nem pusztán formálisan ad információt az ellentmondás benyújtásának lehetőségéről, hanem érdemben viszi előbbre az eljárást az ellentmondással egyidejűleg kötelező ellenkérelemről, beszámítást tartalmazó iratról szóló információ megadásával is. Ebből az is következik, hogy szükséges figyelmeztetni a felet arról is, hogy mi a várható jogkövetkezménye annak, ha elmarad az ellenkérelem, beszámítást tartalmazó irat egyidejű előterjesztése.
Összegezve:
A Pp. 348. § (2) bekezdése körében a bírósági meghagyás perorvoslati részében tájékoztatást kell adni
- az ellentmondás benyújtásának lehetőségéről,
- az ezzel egyidejűleg előterjesztendő ellenkérelemről, beszámítást tartalmazó iratról,
- az ellenkérelem elmaradása, a Pp. 181. § (2) bekezdése szerinti további esetekben, valamint a csak beszámítást tartalmazó irat előterjesztése esetén várható jogkövetkezményként az ellentmondás visszautasításáról,
- az ellentmondás határidejéről, helyéről és
- arról, hogy a jogerős bírósági meghagyásnak ugyanaz a hatálya mint az ítéletnek.
Mindezekre tekintettel a bírósági meghagyás perorvoslati részét az alábbiak szerint javasolt megfogalmazni:
„A bírósági meghagyás ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül bármelyik fél írásban (... a meghagyást kibocsátó bíróságnál,…példányban benyújtandó) ellentmondással élhet, amellyel egyidejűleg az írásbeli ellenkérelmet vagy beszámítást tartalmazó iratot is elő kell terjeszteni. Ennek elmaradása vagy az ellentmondás elkésettsége esetén, továbbá, ha az alperes írásbeli ellenkérelmében csak a keresetet általánosságban vitató nyilatkozatot terjeszt elő, amely nem tartalmaz sem alaki, sem érdemi védekezést, a bíróság az ellentmondást visszautasítja. Ugyanígy jár el a bíróság, ha az ellentmondáshoz csak beszámítást tartalmazó iratot terjesztenek elő, és azt a bíróság visszautasítja.
A jogerős bírósági meghagyásnak ugyanaz a hatálya mint az ítéletnek”.
A jogi képviselő nélkül eljáró fél a Pp. 246. § (1) bekezdése alapján az alapiratokat (keresetlevél, viszontkereset-levél, beszámítást tartalmazó irat és ezekkel szembeni írásbeli ellenkérelem) a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványokról szóló 6/2019. (III. 18.) IM rendelet szerinti formanyomtatvány útján köteles benyújtani, míg a Pp. 182. § alapján előterjesztett ellentmondásra nem került nyomtatvány rendszeresítésére sor. A Pp. 182. § (2) bekezdésének az ellentmondás és az írásbeli ellenkérelem egyidejűleg történő előterjesztési kötelezettsége ezért csak úgy értelmezhető és alkalmazható a jogi képviselő nélkül eljáró fél esetén, hogy ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél kizárólag az írásbeli ellenkérelmet terjeszti elő, az tartalma alapján egyben ellentmondásnak is minősül. Az ellentmondás kötelező tartalmát a Pp. 182. § (1)-(2) bekezdése sem határozza meg, ezért az írásbeli ellenkérelem több rovatában (pl. 1.2., 3.3) is feltüntethetők azok az adatok, nyilatkozatok, amelyek megfelelnek az ellentmondással szemben meghatározott törvényi követelményeknek.
[Pp. 181. § (2) bek., 182. § (2) bek., 346. § (3) bek., 348. § (2) bek.]