67.
A perújítás megengedését követően a fél a perújítási kérelme alapját nem változtathatja meg, az eredetileg a perújítás alapjaként megjelölt, a megengedhetőség tárgyában történő határozathozatal során elbírált tény, körülmény helyett vagy mellett más tényre, körülményre a perújítási kérelmét nem alapíthatja. Az újabb perújítási okok egy új perújítási eljárásban vizsgálhatók.
A Pp. 397. § (2) bekezdése szerint a perújítási kérelem kötelező tartalmi kellékei: a perújítással támadott ítélet megjelölése, a bíróság döntésére irányuló határozott kérelem előadása, valamint a perújítás alapjául szolgáló tények és azok bizonyítékainak megjelölése. Mindezek mellett abban az esetben, ha a kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónap eltelte után terjesztették elő, a perújítási kérelemben ennek okait is elő kell adni.
A perújítás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait azért kell a perújítási kérelemben megjelölni, mert a bíróság – tárgyaláson kívül vagy a perújítási perfelvételi tárgyaláson – a perújítás alapjául felhozottak értékelésével dönt a perújítás megengedhetőségéről. Ezért ha a perújítási kérelem előterjesztője a perújítás alapjaként több tényre vagy több bizonyítékra is hivatkozni kíván, kérelmében ezek mindegyikét elő kell adnia.
A Pp. nem rendelkezik arról, hogy a perújító fél a perújítási kérelmét megváltoztathatja-e úgy, hogy a kérelem alapjául eredetileg megjelölt tények, bizonyítékok helyett vagy mellett más, illetve további körülményekre hivatkozik. Az 1952. évi Pp. a kérelem ilyen irányú megváltoztatását nem tiltotta, és a perújítás megengedhetőségéről sem kellett a bíróságnak kötelezően külön határoznia. Erre tekintettel az 1952. évi Pp. perújítási szabályainak alkalmazása során kialakult gyakorlat ebben a kérdésben úgy alakult, hogy a perújítási ügyben az érdemi határozat meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig nincs akadálya a perújítás alapjául előadott tények tekintetében a perújítási kérelem részleges vagy teljes megváltoztatásának azzal, hogy a bíróságnak meg kell vizsgálnia, a megváltoztatott perújítási kérelem kapcsán a perújítás megengedésének feltételei fennállnak-e.
A Pp. – az 1952. évi Pp. szabályozásától eltérően – a perújítási eljárásban is az osztott perszerkezet alkalmazását írja elő, a perújítás megengedhetősége tárgyában pedig a határozathozatalt – az eredményes alkotmányjogi panasz alapján előterjesztett perújítási kérelem esetét kivéve – kötelezővé teszi. Ha a bíróság a perújítást jogerős végzésével megengedi, az eljárás keretei rögzülnek, a perfelvétel lezárására kerül sor. A perújítási eljárás további szakasza, az érdemi tárgyalási szak azon tények, körülmények figyelembevételével folytatható le, amelyek alapján a perújítást a bíróság megengedte. A perújítás érdemi tárgyalása során ugyanis nem az alapeljárás teljes megismétlésére kerül sor, hanem a perújítási kérelem keretei között kell a pert újból tárgyalni.
Mindezekből következően a perújítás megengedhetősége tárgyában döntő határozat meghozataláig – tiltó rendelkezés hiányában – nincs akadálya a perújítási kérelem alapjául előadottak megváltoztatásának azzal, hogy a bíróságnak meg kell vizsgálnia, a megváltoztatott perújítási kérelemben megjelölt újabb tények, körülmények esetében a perújítás megengedésének feltételei fennállnak-e. A perújítás megengedését követően azonban a perújítási kérelem alapjaként eredetileg előadott tények, körülmények helyett vagy mellett a megengedhetőség tárgyában történő határozathozatal során elbírált kérelemben nem szereplő körülményeket nem lehet megjelölni. A perújítási kérelmet (a kérelem alapját) tehát az eljárásnak ebben a szakaszában ilyen módon már nem lehet megváltoztatni.
Az újabb perújítási okok új perújítási kérelem alapjául szolgálhatnak, tehát egy újabb perújítási eljárásban vizsgálható, hogy azok alapján a perújítás megengedhető-e.
[Pp. 397. § (2) bek.]