62.
I. Ha a bizonyítási eszköz nyilvánvalóan jogsértő voltát a bíróság hivatalból figyelembe veszi, nem szükséges, hogy ezt megelőzően beszerezze a felek ezzel kapcsolatos nyilatkozatát.
II. Ha a bíróság a bizonyítási eszköz nyilvánvalóan jogsértő voltát megállapítja, a feleket erről tájékoztatja. Ezt követően lehetőséget kell biztosítania számukra, hogy bizonyítási indítványt terjesszenek elő annak igazolására, hogy a bizonyítási eszköz mégsem jogsértő, illetve nyilatkozzanak arra, hogy jogsértő volta ellenére milyen indokkal kérik annak figyelembevételét.
A bizonyítási eszközök jogsértő voltának észlelésével összefüggésben két álláspont ismert. Az egyik álláspont szerint a bizonyítási eszköz jogsértő voltának hivatalbóli megállapítása előtt a bíróságnak a feleket meg kell hallgatnia, vagy legalábbis célszerű a meghallgatásuk. A másik álláspont szerint a felek meghallgatására nincs szükség.
Mindenekelőtt fontos utalni arra: a Pp. különbséget tesz nyilvánvalóan jogsértő és nem nyilvánvalóan jogsértő bizonyítási eszközök között [269. § (3)-(4) bek.]. Hétköznapi értelemben (lásd: a Magyar Értelmező Kéziszótár szerinti jelentést): „nyilvánvaló”, ami köztudomású, nem titkolt, nem rejtett, kétségbe vonhatatlan, el nem tagadható. Ezzel összhangban a Pp. 269. § (3) bekezdése szerint a bizonyítási eszköz nyilvánvalóan jogsértő, ha ez a rendelkezésre álló bizonyítékok és adatok alapján tényként egyértelműen megállapítható.
Mind a hétköznapi, mind a Pp.-ben szereplő meghatározásból az következik, hogy a bizonyítási eszköz jogsértő voltának hivatalból történő megállapítására akkor kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok és adatok alapján a bíróságban kétely, kétség sem merül fel és egyértelmű, kétségbevonhatatlanul észlelhető a jogsértés.
A bizonyítási eszköz nyilvánvalóan jogsértő voltának észlelésére és annak megállapítására először a perfelvételi tárgyaláson van lehetőség, amikor már a Pp. 183. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a perfelvételi nyilatkozat fogalmi körébe tartozó perfelvételi iratok, a felek nyilatkozatai, a bizonyítási indítványok és a bizonyítási eszközök rendelkezésre állnak. A nyilvánvalóan szó értelmezésére és a perfelvételi nyilatkozat tartalmára tekintettel sincs tehát szükség arra, hogy a bíróság beszerezze a felek nyilatkozatait, mielőtt hivatalból figyelembe venné a bizonyítási eszköz nyilvánvalóan jogsértő voltát.
Ha a bíróság a bizonyítási eszköz nyilvánvalóan jogsértő voltát a Pp. 269. § (2) bekezdése alapján tényként megállapítja, erről a feleket tájékoztatja. A bíróság ténymegállapításával szemben a Pp. 266. § (4) bekezdése megfelelő alkalmazásával ellenbizonyításnak van helye. E tájékoztatás nyitja meg az utat a felek előtt arra, hogy
‒ a perfelvételi tárgyaláson (illetve amennyiben a bizonyítási eszköz nyilvánvalóan jogsértő voltának hivatalból történő megállapítására a bizonyítási eljárás során kerül sor) vagy a per érdemi szakában arra a tényre, amelynek bizonyítására a felajánlott bizonyítási eszköz jogsértő volta miatt nem használható fel, újabb bizonyítási indítványt tegyenek vagy más bizonyítási eszközt jelentsenek be,
‒ a Pp. 269. § (4) bekezdésében foglalt lehetőség alapján kérelmezzék a jogsértő bizonyítási eszköz figyelembe vételét, illetve
‒ a Pp. 269. § (5) bekezdése szerint kérjék a bizonyítási szükséghelyzet szabályainak alkalmazását.
Mindezek mellett ugyanakkor a Konzultációs Testület álláspontja szerint a fél nincs elzárva attól, hogy bizonyítási indítványt terjesszen elő annak igazolására, hogy a bíróság megállapításával szemben a bizonyítási eszköz nem jogsértő. Ezt kizáró rendelkezést a Pp. nem tartalmaz, a Pp. 276. § (3) bekezdésének második fordulata szerint pedig a bíróság a bizonyítás felvétele tárgyában hozott határozatához nincs kötve, így eredményes bizonyítás esetén a korábban hivatalból jogsértőnek minősített bizonyítási eszköz a perben felhasználható lesz.
[Pp. 266. § (4) bek., 269. § (2)-(5) bek., 276. § (3) bek.]