5.
I. Ha a kereset teljesítése jogszabályba ütközik, bírósági meghagyás nem bocsátható ki.
II. Ha a bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye, a bíróság a perfelvételi tárgyalás megtartását a felek egyidejű tájékoztatásával mellőzi, a perfelvételt végzéssel lezárja, majd az érdemi tárgyaláson a kereseti kérelmet érdemben (ítélettel) utasítja el.
A Pp. 181. § (1) bekezdése arra az esetre írja elő a bírósági meghagyás kibocsátását, ha nincs helye az eljárás megszüntetésének és az alperes elmulasztotta az írásbeli ellenkérelem előterjesztését, valamint beszámítást tartalmazó iratot sem terjeszt elő, vagy azt a bíróság visszautasítja. A meghagyás kibocsátására az ellenkérelem előterjesztésére szabott határidő letelte után, hivatalból, tárgyaláson kívüli formában kerül sor. A törvény szövegéből egyértelműen következik, hogy a mulasztás ténye önmagában megalapozza a bírósági meghagyás kibocsátásának feltételét, a bíróság az ügy további körülményeire tekintettel nem mérlegelheti a bírósági meghagyás kibocsátását.
A bírósági meghagyás hivatalbóli kibocsátása olyan időben történik, amikor az alperes mulasztása folytán a jogvita keretei még nem meghatározottak, kizárólag a perfelvételre alkalmasnak tartott keresetlevél áll rendelkezésre. A keresetlevél perfelvételre alkalmassága pedig azt jelenti, hogy nem szenved olyan hiányosságban, amely miatt visszautasításának volna helye. A visszautasítás alapjául szolgáló hiányok ténye azonban nem azonos azzal a helyzettel, amikor a keresetlevél a kötelező elemeket tartalmazza ugyan, de a kereseti kérelem érdemi vizsgálatát a tartalmi elemek hibája már előre láthatóan akadályozza.
A kereseti kérelem teljesítésének jogszabályba ütközése a Pp. 170. § (2) bekezdés a) pontja által megkövetelt határozott kereseti kérelemnek a (2) bekezdés b)-e) pontjai szerinti elemeivel összefüggésében merülhet fel. Előfordulhat, hogy a befogadott keresetlevél szerinti kérelem teljesítése jogszabályba ütközik annak ellenére is, hogy a Pp. sokkal részletezettebb tartalmú keresetlevél előterjesztését kívánja meg a régi Pp. követelményeihez képest.
Ha a keresetlevél teljesítése jogszabályba ütközik, bírósági meghagyás nem bocsátható ki. Ugyanakkor a kereseti kérelem jogszabályba ütközésének direkt jogkövetkezményét a Pp. nem szabályozza. Kifejezett törvényi szabály hiányában értelmezést igényel, hogy ha a kereset teljesítése jogszabályba ütközik, és az alperes írásbeli ellenkérelmet nem terjeszt elő, a bíróság miként járhat el, a perfelvétel hogyan fordul át érdemi tárgyalási szakba.
A lehetséges megoldás a Pp. 197. §-ának olyan értelmezése, amely szerint a bíróság a jogvita kereteit meghatározottnak tekinti, mert a kereset érdemi vizsgálatát annak jogszabályba ütköző jellege eleve kizárttá teszi, amely nem függ az alperes írásbeli ellenkérelemtől. Ha a bíróság így ítéli meg a kereseti kérelem teljesíthetőségét, a perfelvételi tárgyalást a felek egyidejű tájékoztatásával [197. § (1) bekezdés b)-c) pont] mellőzi, majd a perfelvételt végzéssel lezárja és kitűzi az érdemi tárgyalást. Az érdemi tárgyaláson a kereset érdemben utasítható el.ű
(Pp. 181. § (1) bekezdés, 197. § (1) bekezdés b-c) pont)