20.
1. Helybenhagyhatja-e a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság keresetlevelet visszautasító végzését más visszautasítási ok alapján, mint amely az elsőfokú bíróság végzésében szerepel?
2. Visszautasíthatja-e a fellebbezést az első- vagy a másodfokú bíróság, ha az abban kért felülbírálati jogkör, illetve a petitum következetlen („ellentmondásos”)? Ha nem, rendelhet-e el hiánypótlást a másodfokú tanács elnöke?
[Pp. 176. §, 367. §]
20. 1. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság keresetlevelet visszautasító végzését az elsőfokú végzésben nem szereplő visszautasítási ok alapján is helybenhagyhatja, ha egyértelműen eldönthető, hogy a keresetlevél nem alkalmas a perfelvételre.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság keresetlevelet visszautasító végzését az elsőfokú végzésben nem szereplő visszautasítási ok alapján is helybenhagyhatja, ha egyértelműen eldönthető, hogy a keresetlevél nem alkalmas a perfelvételre.
Az elsőfokú bíróság a keresetlevél megvizsgálásakor – főszabály szerint valamennyi visszautasítási ok fennállásáról történő állásfoglalás útján – arról dönt, hogy a keresetlevél a perfelvételre alkalmas vagy sem. A fellebbviteli perorvoslat teljes átszármaztató (devolutív) hatályú jellegéből következően az elsőfokú bíróság hatásköre – főszabály szerint – teljes egészében átszáll a másodfokú bíróságra, vagyis a másodfokú bíróság a jogsérelmet ebben a hatáskörében úgy orvosolja, hogy az ügy érdemében dönt és maga hozza meg a törvénynek megfelelő határozatot.
A végzés kötelező hatályon kívül helyezésének alapjául szolgáló okok [379-380. §] esetén a másodfokú bíróság más indok(ok) alapján azért is helybenhagyhatja az elsőfokú bíróság végzését, mert erre a 370. § (2) bekezdés rendelkezése kifejezetten felhatalmazza. Hasonlóképpen megteremti a felülbírálati kérelem korlátaitól eltérés jogszabályi alapját a hivatalból figyelembe veendő eljárás megszüntetési okok [176. § (1) bekezdés a) – i) pont] észlelése esetén követendő eljárás.
A Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja szerinti visszautasítási okok vizsgálatánál is ez a helyzet, a másodfokú bíróságnak ugyanis ebben az esetben is arról kell döntenie, hogy a keresetlevél a perfelvételre alkalmas vagy sem. Az eltérő visszautasítási ok figyelembe vétele miatt nem éri hátrány a felperest, mivel a visszautasító végzés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül lehetősége van arra, hogy a keresetlevelet szabályszerűen újra előterjessze. Mivel a másodfokú bíróság által észlelt és megállapítható más visszautasítási ok esetén az elsőfokú bíróság döntése a perfelvételre való alkalmasság kérdésében helyes, ezért a Pp. 389. § -a alapján alkalmazandó Pp. 383. § (1) és (2) bekezdése szerint a végzés helybenhagyása a helyes döntés.
20. 2. Amennyiben a fellebbezésben megjelölt felülbírálati jogkör és a fellebbezési kérelem egymásnak ellentmondóak, a másodfokú tanács elnöke hiánypótlást rendel el az ellentmondás (következetlenség) kiküszöbölésére [367. § (1) bekezdés]. A hiánypótlás nem megfelelő teljesítése estén visszautasításnak van helye [115. § (6) bekezdés, 367. § (1) bekezdés].
A Pp. 366. § (2) bekezdésében írt „hiányos fellebbezés” fogalmába ugyanis beletartozik az az eset is, ha „ellentmondásos” a fellebbezés tartalma, ennek megítélése azonban a másodfokú bíróság feladata. A hiánypótlás nem megfelelő teljesítése estén visszautasításnak van helye, figyelemmel a Pp. 115. § (6) bekezdésére is. A Pp. 370. § (1) bekezdése szerint ugyanis a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp. 371. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerint előterjesztett fellebbezési kérelem és a gyakorolni kért felülbírálati jogkör egyaránt korlátozza, ezért ezek ellentmondásossága (következetlensége) a fellebbezés érdemi elintézését gátolja. A Pp. 382. § -a csak a fellebbezés megalapozatlansága esetén teszi lehetővé az ügy érdemét nem érintve az elsőfokú ítélet helybenhagyását, ez az eset pedig nem tartozik ebbe a körbe. Ellenkező jogértelmezés esetén a Pp. 342. §-ának a „tartalma” sem lenne egyértelműen megállapítható.