19.
1. Hogyan kell értelmezni a Pp. 172. § (3) bekezdésében szereplő „valamely jog vagy jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítása” fordulatot [Pp. 172. § (3) bekezdés]?
Mely esetben minősülnek az új Pp. hatálya alatt előterjesztett megállapítási kérelmek a Pp. 172. § (3) bekezdése szerintinek? Akkor, ha szövegszerűen valamely jog vagy jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítását kéri a felperes, vagy akkor is, ha ugyan a kért megállapítás nem így szól, de az tartalma szerint a Pp. 172. § (3) bekezdése szerinti megállapításnak is tekinthető, mert annak következménye valójában valamely jog vagy jogviszony fennállása vagy fenn nem állása.
2. Amennyiben a kétséget kizáró, további értelmezést nem igénylő módon meghatározott kereseti kérelem és a keresetlevél 170. § (2) bekezdése b)-d) pontjainak megfeleltethető része nem áll egymással összhangban, kiterjed-e a bíróság 237. § (1) bekezdése szerinti közrehatási kötelezettsége az arról történő tájékoztatásra, hogy a 170. § (2) bekezdésének a) és b)-d) [különösen a b) és a d)] pontjainak megfeleltethető nyilatkozatok egymással ellentmondásosak? A közrehatási kötelezettség ebben az esetben mennyiben hozható összhangba a Pp. 342. § (3) bekezdésével?
[Pp. 172. § (3) bek., 237. § (1) bek., 342. § (3) bek.]
1. Mivel a kérdésben nem alakult ki érdemi többség, a Konzultációs Testület 47. sz. állásfoglalása irányadó a továbbiakban is.
2. A bíróságnak közrehatási kötelezettsége áll fenn a megállapításra irányuló kereseti kérelem következetlenségével kapcsolatban. Amennyiben a határozott kérelem nincs összhangban a keresetlevél 170. § (2) bekezdés b)-d) pontjai szerinti elemek valamelyikével, a bíróságnak a kereseti kérelem megfelelő előterjesztése érdekében közre kell hatnia. Ennek során arról tájékoztatja a felperest, hogy a hogy a kereseti kérelmet mennyiben (melyik elemét tekintve) és milyen konkrét okból tartja következetlennek.
A bíróságnak a következetlenséggel kapcsolatos tájékoztatást úgy kell megadnia, hogy annak alapján a fél a nyilatkozatot pontosíthassa, egyértelművé tehesse. A bíróság azonban nem tájékoztathatja a felperest arról, hogy megítélése szerint az ügyben milyen más jogszabályok lennének alkalmazandóak. Az anyagi pervezetés nem jelenti az ügy érdemében való állásfoglalást, nem szolgálhat útmutatóul a bíróság által helyesnek tartott jogszabályi rendelkezés megjelöléséhez.