CKOT2018.05.03:1.

CKOT2018.05.03:1. Valódi tárgyi keresethalmazat esetén van-e helye a bírósági meghagyás „részleges” kibocsátásának, ha az alperes az írásbeli ellenkérelmében nem „védekezik” valamennyi keresettel szemben?
A Pp. 199. § (4) bekezdése szerint keresethalmazat esetén az alperesnek a (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettséget keresetenként kell teljesíteni. Ha az alperes írásbeli ellenkérelmében csak egyes kereseti kérelmek tárgyában tesz a Pp. 199. § (2) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő nyilatkozatot, úgy ezzel a jogvita érdemi kereteinek meghatározására vonatkozó kötelezettségének lényegében eleget tesz.
A keresetlevél egységes egész, azt a perindítás szakaszában sem lehet keresetenként elkülönített módon kezelni [Pp. 176. § (3) bek.], ezért nem lehetséges a keresetlevelet tárgyi keresethalmazatok esetén részeire bontani akkor sem, ha az alperes csak egyes keresetek tekintetében terjeszt elő akár az alaki, akár az érdemi védekezés feltételeinek megfelelő nyilatkozatot.
A Pp. nem ismeri a rész-bírósági meghagyás kibocsátásának intézményét. A rész-kibocsátás elleni érv az is, hogy ilyenkor az alperes részleges mulasztásának értékelése a perfelvételi eljárás egységét törné meg, tekintettel arra, hogy a bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén a perfelvételre kitűzött, már vitatott kereseti rész, valamint az ellentmondással érintett kereseti részek együttes perfelvételi tárgyaláson történő összegzése és ekként a jogvita kereteinek meghatározása már nem lenne lehetséges. Ilyenkor a bíróság az alperes által előterjesztett, egyes kereseti kérelmeket érdemben vitató, másokra nem nyilatkozó ellenkérelmet az utóbbi kereseti kérelmeket érintően a Pp. 203. § (2) bekezdése szerint ítéli meg.
Amennyiben a fél a perfelvételi tárgyaláson egyes – az ellenkérelemmel nem érintett – kereseti igényeket érintően továbbra sem tesz perfelvételi nyilatkozatot, úgy a Pp. 183. § (6) bekezdése szerint kell eljárni, figyelemmel a már hivatkozott Pp. 203. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakra is.
A bírósági meghagyásnak a személyi állapotot érintő keresettel halmazatban álló tartási kereset vonatkozásában sincs helye. A Pp. tiltó rendelkezése magára a személyi állapotot érintő perre és nem csupán a személyi állapoti követelésekre vonatkozik. A keresetek összekapcsolhatósága nem eredményezi (eredményezheti), hogy egy perben eltérő eljárási szabályokat alkalmazzon a bíróság attól függően, hogy a keresethalmazatban lévő követelés a Pp. 7. § (1) bekezdés 17. pontjában meghatározott személyi állapot fogalomba tartozik-e. [Pp. 7. § (1) bekezdés 12. pont, 7. § (1) bekezdés 17. pont, 176. §, 183. § (6) bek. 199. § (4) bek.].