CKOT2016.03.17:4.

CKOT2016.03.17:4. Mi a követendő eljárás akkor, ha a felperes annak megállapítását kéri, hogy az árfolyamrésre és az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó ÁSZF a régi Ptk. 205/B. § (2) bekezdése szerint nem vált a kölcsönszerződés részévé, illetve az nem is minősül ÁSZF-nek, mert azt a felek egyedileg megtárgyalták, és így a per nem tartozik a DH törvények hatálya alá?
E kérdésekkel részben már foglalkozott a Civilisztikai Kollégiumvezetők 2015. szeptember 28-án tartott Országos Értekezlete. Az értekezletről készült emlékeztető II/2. pontja tárgyalja azt az esetet, hogy mi a helyes eljárás akkor, ha a felperes állítása szerint a szerződési feltétel annak egyedi megtárgyaltsága miatt nem tartozik a DH törvények hatálya alá. Az emlékeztető e pontjában kifejtett többségi álláspont irányadó abban a most felmerült új esetben is, ha a felperes állítása szerint a szerződés azért nem tartozik a DH törvények hatálya alá, mert az általános szerződési feltételek nem is váltak a szerződés részévé a Ptk. 205/B. §-a értelmében. Vagyis ebben az esetben is bizonyítási eljárást kell lefolytatni arra vonatkozóan, hogy a szerződés a DH törvények hatálya alá tartozik-e. A bizonyítási eljárás azonban a tárgyalás kitűzése nélkül történhet akként, hogy a bíróság a feleket megnyilatkoztatja arra vonatkozóan, hogy történt-e közöttük banki elszámolás, azt a fogyasztó befogadta-e. Ha ugyanis a fogyasztó a banki elszámolást jogfenntartó nyilatkozat hiányában elfogadta, ezáltal maga vonta magát a DH törvények hatálya alá. A jóhiszeműség és tisztesség elvébe, illetve az adott helyzetben általában elvárható magatartás kívánalmába ütközne, ha a fogyasztó utóbb sikerrel hivatkozhatna arra, hogy a szerződés saját korábbi, banki elszámolást elfogadó magatartása ellenére nem tartozik a törvény hatálya alá. Ha a bizonyítási eljárás alapján a bíróságnak az az álláspontja, hogy a szerződés a DH törvények hatálya alá tartozik, a DH2 tv. 37. §-a szerint kell eljárnia, vagyis 30 napos határidővel a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett fel kell hívnia a felperest marasztalási (az érvénytelenség jogkövetkezményeinek az alkalmazására is kiterjedő) kereseti kérelem előterjesztésére.
[1959-es Ptk. 205/B. §, 2014. évi XL. törvény 37. §]