CKOT2016.03.17:3.

CKOT2016.03.17:3. Kérhető-e annak megállapítása, hogy a kölcsönszerződést tartalmazó közjegyzői okirat nem minősül közokiratnak, mivel a közjegyző nem tett eleget a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 120. §-ában foglaltaknak; pl. nem győződött meg arról, hogy az okirat tartalma megfelel-e a felek akaratának?
A Kjtv. 131. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy nem tekinthető közokiratnak az az okirat, amelyet a közjegyző a Kjtv. 12. §-ában, valamint a 120-129. §-aiban foglaltak megsértésével vagy elmulasztásával készített. E törvényi rendelkezés annyit jelent, hogy a szerződés végrehajtási záradékkal való ellátásának nem lett volna helye a Kjtv. 111. § (2) bekezdése, 112. §-a, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 10. § b) pontja és 23/C. §-a alapján. Különbséget kell tennünk három eset között aszerint, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott szerződés alapján a végrehajtási eljárás már megindult-e vagy még nem a megállapítási kereset előterjesztéséig.
Amennyiben a végrehajtási eljárás még nem indult meg, az adós a Pp. 123. §-a értelmében negatív megállapítási keresetet indíthat a jogosult ellen annak megállapítása iránt, hogy a jogosult végrehajtási joga nem áll fenn arra hivatkozással, hogy a kölcsönszerződést tartalmazó okirat nem minősül közokiratnak, mivel a közjegyző nem tett eleget a Kjtv. 120. §-ában foglaltaknak. A Pp. 123. §-a szerinti megállapítási kereset előterjesztésének együttes feltételei ebben az esetben teljesülnek, mivel a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva marasztalást nem kérhet.
Ha viszont a végrehajtási eljárás már folyamatban van, vagy az a megállapítási kereset előterjesztését követően indult meg, akkor annak érdekében, hogy a végrehajtási eljárás megszűnjön, a negatív megállapítási per indítása nem megfelelő eszköz, mivel az annak egyik feltételeként támasztott jogvédelmi érdek nem áll fenn, illetve az más úton hatékonyabban biztosítható (vö. BH 2015.71. és Kúria Pfv. I. 20.335/2015. - BH 2016.119.). Ebben az esetben a már előterjesztett megállapítási keresetet érdemben el kell utasítani. A jogvédelemre igénybe vehető más út vagy a Vht. 211. § (2) bekezdésére hivatkozással a nemperes eljárásban előterjesztett jogorvoslati kérelem, vagy – ennek előterjesztése hiányában is, illetve a jogorvoslati eljárás eredménytelensége esetén – a Pp. 366. §-a és 369. § a) pontja szerinti végrehajtás megszüntetése iránt indított kereset.
A Vht. 211. § (2) bekezdése alapján az adós a végrehajtást elrendelő, a közokiratot záradékkal ellátó közjegyzőhöz jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő a Vht. 224/A. §-a értelmében arra hivatkozással, hogy az okirat a Kjtv. 120. §-ának megsértésére tekintettel nem lett volna végrehajtási záradékkal ellátható. A Vht. 211. § (2) bekezdése szerint ugyanis, ha a bíróság az okiratot a törvény megsértésével látta el végrehajtási záradékkal, a végrehajtási záradékot törölni kell. A záradék törlésének nemcsak kérelemre, hanem hivatalból is helye van [Vht. 212. § (1) bekezdés]. A Vht. 211. § (2) bekezdése alkalmazandóságát a Vht. 224/A. §-a teremti meg, amelynek a) pontja szerint ha a bírósági végrehajtás elrendelése a közjegyző hatáskörébe tartozik, a Vht. – jogorvoslatokról szóló – Negyedik Része rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a végrehajtást elrendelő bíróságon a közjegyzőt kell érteni. A záradék törléséről a közjegyző végzést hoz. A végzés jogerőre emelkedésével a végrehajtási eljárás megszűnik. Az eljárás költségeiről külön rendelkezni nem kell, a költségeket a Vht. 31/E. § (4) bekezdése értelmében a végrehajtást kérő viseli. A végzés ellen a Vht. 212. § (2) bekezdése értelmében fellebbezésnek van helye. A fellebbezést elbíráló – nemperes eljárásban eljáró – bíróság a záradék törlése iránti kérelemnek helyt adhat, ha ahhoz külön bizonyítás lefolytatására nincs szükség.
A végrehajtás megszüntetése iránti per indításának feltételei úgy a Pp. 366. §-a, mint a Pp. 369. § a) pontja vonatkozásában teljesülnek. A végrehajtás megszüntetése iránt indított pernek ugyanis nem előfeltétele a Vht. 211. § (2) bekezdése szerinti jogorvoslat kimerítése; a Pp. 366. §-a csak a Vht. 41. és 56. §-ához képest tekinthető szubszidiáriusnak. Ennek indoka magában a Vht. 211. § (2) bekezdése szerinti jogorvoslati lehetőségben, annak nemperes jellegében, illetve saját hatáskörben való elbírálásában rejlik. Mivel a végrehajtási eljárás nemperes eljárás, a záradékolás jogszerűségével kapcsolatos bizonyítás lefolytatása a jogorvoslati kérelem alapján kizárt. Amiatt, hogy a közjegyző a saját okiratát záradékolja, a záradékolással kapcsolatos jogsértés saját hatáskörben való kiküszöbölése a gyakorlatban vélhetően csak igen ritkán, leginkább abban az esetben fordul elő, ha a jogszabálysértés szembetűnő. Ezért a Vht. 211. § (2) bekezdése szerinti jogorvoslati eljárásnál a végrehajtás megszüntetése iránti per a legtöbb esetben hatékonyabb eszköz.
A végrehajtás megszüntetése iránti per indításának a Pp. 369. § a) pontja szerinti feltétele is teljesül. A Pp. 369. § a) pontja alatt ugyanis nemcsak a felek közötti jogviszonyból származó, polgári peres úton érvényesíthető követelést kell érteni, hanem a végrehajtható követelést, a záradékolt okirattal elrendelt végrehajtás tárgyát is. Ha pedig a végrehajtás alapjául szolgáló záradékolt okirat a Kjtv. 120. §-ának megsértésére tekintettel nem közokirat, akkor a követelés közvetlenül végrehajtható módon nem jött létre (vö. Kúria Pfv. I. 21.346/2013.).
[Kjtv. 131. § (1) bekezdés, 120. §, 1952-es Pp. 123. §, 369. §, Vht. 221. § (2) bekezdés, 224/A. §]