CKOT2015.09.28:11. A lehetséges kereseti kérelmek a DH2. tv alapján
1. A szerződés létre nem jöttének megállapítása
Kérdésként merült fel, hogy elő kell-e terjeszteni a jogkövetkezmények iránti kérelmet akkor, amikor a felperes csak annak megállapítását kéri, hogy a kölcsönszerződés nem jött létre.
A szakmai konzultáción elfogadott álláspont szerint a DH2 tv. 37. §-a csak az érvénytelenség megállapítása iránti kereseti kérelem előterjesztését nem teszi lehetővé, de a szerződés létre nem jöttének megállapítása iránti kereseti kérelem előterjesztését nem zárja ki. Ezért a felperes ilyen kereseti kérelmet az általános szabályok szerint előterjeszthet, annak nem képezi akadályát a DH2 tv. 37. § (1)-(2) bekezdéseinek speciális rendelkezése. Erre figyelemmel a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának vagy az eljárás megszüntetésének nincs helye. Ettől eltérő, a per érdemére tartozó kérdés, hogy a megállapítási kereset Pp. 123. §-a szerinti feltételei fennállnak-e, de erről a bíróságnak ítéletében kell döntenie. Ha a létre nem jött szerződés alapján vagyonmozgás is történt, azt – erre irányuló kérelem esetén – a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint kell elszámolni.
2. A DH törvények hatálya alá tartozás és a kereseti kérelem
Kérdésként vetődött fel, hogy mi a helyes eljárás akkor, ha a felperes állítja, hogy az egyedi megtárgyaltság miatt a per tárgyát képező szerződés nem tartozik a törvény hatálya alá, és ezért nem is kell jogkövetkezményi keresetet előterjesztenie. Ki kell-e tűzni az ügyet tárgyalásra, és csak ha a bizonyítás eredményeként kiderül, hogy nem tárgyalták meg egyedileg, akkor lehet-e felhívni a jogkövetkezményi kereseti kérelem előterjesztésére, és alkalmazni az eljárás megszüntetését, amennyiben a felperes a felhívásnak nem tesz eleget?
A többségi álláspont szerint ebben az esetben bizonyítási eljárást kell lefolytatni arra vonatkozóan, hogy a szerződés a DH1 és 2. törvények hatálya alá tartozik-e, mely bizonyítási eljárás lehet a tárgyalás kitűzése nélkül az, hogy a feleket meg kell nyilatkoztatni arra vonatkozóan, hogy történt-e a felek között banki elszámolás, a banki elszámolást a fogyasztó befogadta-e, mert amennyiben igen, úgy a fogyasztó ezzel a DH1 és 2. törvények hatálya alá vonta magát, így utóbb nem hivatkozhat arra, hogy az egyedi megtárgyaltság miatt a per tárgyát képező szerződés nem tartozik a DH1 és 2. törvények hatálya alá.
Ebben a körben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ha a fogyasztó az elszámolás szükségességét korábban is vitatta, úgy ez a kérdés a perben érdemben vizsgálandó a III/2. pontban írtak szerint. Ha a bizonyítás eredményeként a bíróság arra a meggyőződésre jut, hogy a szerződés a törvény hatálya alá tartozik, akkor a DH2 tv. 37. § (1)-(2) bekezdése alapján kell eljárni.
3. Egyéb kereseti kérelmek megengedettsége
Kérdésként merült fel az is, hogy a folytatódó perekben a DH2 tv. 37. § (1) bekezdésében meghatározottakból következően csak a szerződés érvénytelenségéhez, illetve részleges érvénytelenségéhez kapcsolódó igény és ehhez kapcsolódó jogkövetkezmények alkalmazására irányuló kereseti kérelem terjeszthető-e elő, avagy lehetséges az is, hogy a fogyasztó a szerződés kieső részei kellékhiányából származó, szerződésszegéssel okozott kártérítési igényt terjesszen elő, mint marasztalási kereseti igényt. A folytatódó devizahiteles perekben a DH2 tv. 37. § (1) bekezdése szerinti, az érvénytelenség meghatározott körű jogkövetkezményének alkalmazására irányuló marasztalási kereseti kérelem terjeszthető-e csak elő? Amennyiben a DH2 törvény 37. § (1) bekezdése lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy kártérítés jogcímére (is) alapított marasztalási kereseti igényt terjesszen elő, úgy ezzel együtt a Ptk.-nak a szerződésszegéssel okozott károk megtérítésére vonatkozó felelősségi szabályai szerint a fogyasztóra hárul-e a kártérítési igény körében az érvénytelen (jogellenes) szerződéses kikötés, a fogyasztót ebből eredően ért kár és a kettő közötti okozati összefüggés bizonyítási kötelezettsége?
Az elfogadott álláspont szerint, mivel a DH2 tv. speciális rendelkezésként csak a szerződés érvénytelenségének megállapításával kapcsolatos kereseti kérelmek körében tartalmaz tiltó rendelkezést, ezért ennek érvényesülése mellett nincs akadálya - az általános szabályok szerint - egyéb kereseti kérelem előterjesztésének. E kereseti kérelmek körében a bizonyítási teher az általános szabályoknak megfelelően alakul.
4. Az elszámolást követően a törvény hatálya alá tartozás
Kérdésként merült fel, hogy az elszámolást és annak lezárását követően az újonnan indított fogyasztóikölcsön-szerződés érvénytelenségére alapított keresetek nyomán indult devizás perek a DH törvények hatálya alá tartoznak-e.
A DH1 tv. és a DH2 tv. 1. §-ai alapján mindkét törvény hatálya azonos szerződésekre terjed ki. A DH1 tv. 1. § (1) bekezdése alapján a törvény hatálya azokra a meghatározott időtartamban megkötött fogyasztóikölcsön-szerződésekre terjed ki, amelyek részévé vált a 3. § (1) bekezdése vagy a 4. § (1) bekezdése szerinti kikötés. Ezek a kikötések a 3. § (1) bekezdése és a 4. § (2) bekezdése alapján semmisek, melynek következménye a 3. § (5) bekezdése és a 4. § (3) bekezdése alapján az, hogy a pénzügyi intézménynek a fogyasztóval a DH2 tv. alapján el kell számolnia. Ha az elszámolás megtörtént, attól még a szerződés a törvény hatálya alá tartozik, hiszen megfelel a DH1 tv. 1. § (1) bekezdésében írt feltételeknek.
[2014. évi XL. törvény 1. §, 3. § (1) bekezdés, 4. § (2) bekezdés, 37. §, 2014. évi XXXVIII. törvény 1. §.]