CKOT2015.09.28:10. Hiánypótlás a felfüggesztett ügyek folytatásával kapcsolatban
1. A másolatra és az elszámolás vitatására jogosult személy jelentősége
A Kúria Emlékeztetőjének II/1. pontja az 1-2. kérdésekre adott válaszában tartalmazza, hogy a DH2 tv. 16. § (1) bekezdése, valamint módosítással érintett (4)-(6) bekezdései alapján el kell határolni egymástól
a) az elszámolás közvetlen megküldésére jogosult személy (aki az elszámoláson címzettként szereplő fogyasztó vagy az elszámolás időpontjában a fogyasztó helyébe lépett jogutódnak minősül),
b) a másolatra jogosult személy, valamint
c) a másolatra és az elszámolás vitatására jogosult személy
fogalmait.
a) Az elszámolás közvetlen megküldésére és annak a törvényben meghatározott eljárási rend szerinti vitatására az a szerződésben félként szereplő természetes személy jogosult, aki az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljárva (tehát mint fogyasztó) kötött a pénzügyi intézménnyel olyan kölcsön- (hitel-, illetve pénzügyilízing-) szerződést, amelynek vonatkozásában a pénzügyi intézmény a törvény alapján, illetve a fogyasztó kérésére elszámolásra köteles [DH2 tv. 1. §, 2. §, 3. § (1) bek., 4. § (1) bek., 5. §, 6. § (1)-(4) bek., 7. § (2) bek., 10. § (1) és (3) bek., 16. § (1) bek.] .
b) A DH2 tv. 16. § (4) bekezdése értelmében csak másolatra jogosult:
- bármely adós(társ), aki az elszámolás közvetlen megküldésére nem jogosult, így a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs, ha a hitelfelvétel a közös vagyon terhére történt, ám e személyek a szerződésben hitelfelvevőként nem szerepelnek, illetve a szerződés fogyasztói alanyi pozíciójába jogutódként sem kerülnek bele, valamint
- a kezes és a zálogkötelezett, szintén akkor, ha sem közvetlen elszámolásra kötelezett fogyasztóként, sem annak jogutódjaként nem minősül az elszámolás időpontjában.
Aki csak másolatra jogosult, a DH2 tv. 16. § (3) és (6) bekezdései szerint kérheti, hogy részére az elszámolás másolatát a pénzügyi intézmény tájékoztatásul küldje meg, de nem jogosult arra, hogy vele a bank közvetlenül számoljon el, sem arra, hogy az elszámolásra közvetlen jogosulttal szembeni banki elszámolást vitassa.
c) A DH2 tv. 16. § (4) bekezdése szerinti másolatra és elszámolás vitatására jogosult személy az, aki az elszámoláson címzettként nem szerepelt, de a szerződésben hitelfelvevőként vagy lízingbevevőként (kötelezettként) szerződő fél. Vagyis a másolatra jogosult személyek közül csak a hitelfelvevőként vagy lízingbevevőként (kötelezettként) szerződő fél jogosult egyúttal az elszámolás vitatására is, a többiek csak másolatra jogosultak. Azok a másolatra jogosult személyek jogosultak tehát az elszámolás vitatására, akiket a DH2 tv. 16. § (4) bekezdésének 3. mondata egyértelműen meghatároz, vagyis a kezes és a zálogkötelezett nem.
Csak a szerződésben kölcsönvevőként (hitelfelvevőként, illetve lízingbevevőként) szereplő fél - illetve jogutódlás esetén a jogutódja - számára kell az elszámolást közvetlenül megküldeni. Az elszámolással kapcsolatos jogorvoslatra is csak ez a fogyasztó, illetve jogutód válik jogosulttá.
Az Emlékeztető II/6. pontja a 2-3. kérdésekre adott válasza [11-12. oldal] szerint a DH2 tv. 38. § (6) bekezdése szabályozza, hogy az elszámolás mikor minősül felülvizsgált elszámolásnak.
A DH2 tv. 16. § (5) bekezdésének 2. mondata szerint, ha a másolatra jogosult az elszámolást vitatja, a pénzügyi intézmény, a Pénzügyi Békéltető Testület és a bíróság előtti eljárás során a másolatra jogosult esetében a fogyasztóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ebből következően a 38. § (6) bekezdésében a fogyasztóval kapcsolatban írtakat alkalmazni kell a másolatra és az elszámolás vitatására jogosult személy esetében is. Erre figyelemmel a felülvizsgált elszámolás megítélése szempontjából nemcsak az elszámoláson címzettként szerepelt fogyasztóra (vagy jogutódjára) kell figyelemmel lenni, hanem a másolatra és az elszámolás vitatására jogosult személyre is.
2. Kinek kell az adatokat bejelentenie a bírósághoz?
A DH2 tv. 38. § (1) és (4) bekezdései alapján a felülvizsgált elszámolást főszabályként a fogyasztó fél ellenfelének kell bejelentenie, míg a fogyasztónak csak akkor, ha a keresetlevél az ellenfélnek még nem került kézbesítésre. A bejelentés szempontjából az alábbi esetek lehetségesek.
(i) Ha a pénzügyi intézmény teljesíti bejelentési kötelezettségét, és abból megállapítható, hogy az elszámoláson címzettként szereplő fogyasztó, valamint a másolatra és az elszámolás vitatására jogosult személy vonatkozásában is megvalósultak a DH2 tv. 38. § (6) bekezdésében előírtak, vagyis az elszámolás felülvizsgált elszámolásnak minősül, akkor kell a bejelentést követő harmincadik napot követően [DH2 tv. 38. § (1) bekezdés] az iratok új számra lajstromozása iránt intézkedni, és az eljárást folytatni.
(ii) Ha a pénzügyi intézmény tesz bejelentést, és az nem tartalmazza a fenti adatokat, akkor - az eljárás folytatásának mellőzése terhe mellett - fel kell hívni a pénzügyi intézményt, hogy
- jelentse be az elszámoláson címzettként szereplő fogyasztó nevét, a részére megküldött elszámolás kézbesítésének napját, csatolja az ezzel kapcsolatos okiratokat,
- jelentse be, hogy az elszámoláson címzettként szereplő fogyasztó vonatkozásában a DH2 tv. 38. § (6) bekezdése szerinti felülvizsgált elszámolás rendelkezésre áll-e,
- ennek körében az elszámoláson címzettként szereplő fogyasztó vonatkozásában nyilatkozzon a DH2 tv. 38. § (6) bekezdésében írt körülményekről,
- jelentse be, hogy van-e a DH2 tv. 16. § (4) bekezdése szerinti a másolatra és az elszámolás vitatására jogosult személy, ha igen, úgy jelentse be az ő vonatkozásában is a fentiek szerinti adatokat és körülményeket, csatolja az ezekkel kapcsolatos okiratokat,
- jelentse be a DH2 tv. 16. § (3) bekezdése szerinti internetes honlapon történő közzététel időpontját.
A felülvizsgált elszámolás bejelentése önmagában nem minősül az eljárás folytatása iránti kérelemnek, ezért azt nem kell elutasítani, hanem a fentiek szerinti felhívást kell kibocsátani, jogkövetkezményként az eljárás folytatásának mellőzését megjelölve.
(iii) Ha a hiányos tartalmú bejelentést a fogyasztó teszi meg annak ellenére, hogy a DH2 tv. 38. § (1) bekezdése alapján ez a fogyasztó fél ellenfelének kötelezettsége lenne, úgy - az eljárás folytatásának mellőzése terhe mellett - szintén a pénzügyi intézményt kell felhívni a fenti adatok bejelentésére.
(iv) Ha a hiányos tartalmú bejelentést a fogyasztó teszi meg, és a DH2 tv. 38. § (1) és (4) bekezdései alapján ez a felperesi fogyasztó kötelezettsége, mert a keresetlevél az alperesnek még nem került kézbesítésre, úgy - az eljárás folytatásának mellőzése terhe mellett - a fogyasztó felperest kell felhívni a fenti adatok bejelentésére, hiszen a perindítás hatályai még nem álltak be, az eljárás még nem vált kétoldalúvá, így bármilyen kötelezettség csak az akkori pozícióban lévő felperest terhelheti.
3. Mikor kell az eljárást folytatni?
A DH2 tv. 38. § (4) bekezdése alapján az eljárást a pénzügyi intézmény és a fogyasztó közötti felülvizsgált elszámolás bejelentését követő harmincadik napot követően kell folytatni. A törvény így a folytatásra ténylegesen nem ír elő határidőt, hiszen határidőnek az az időtartam minősül, amely alatt az eljárási cselekményt el kell végezni. Jelen esetben viszont a törvény csak azt tartalmazza, hogy milyen időtartamot követően kell folytatni az eljárást, de azt nem, hogy milyen időtartamig kell a folytatás iránt intézkedni.
A DH2 tv. 38. § (6) bekezdés a) pontja szerint az elszámolás akkor minősül felülvizsgált elszámolásnak, ha a fogyasztó az e törvényben meghatározott időn belül nem élt panasszal a pénzügyi intézmény felé az elszámolással szemben. A DH2 tv. 18. § (1) bekezdése alapján a fogyasztó főszabályként az elszámolás kézbesítésétől számított 30 napon belül élhet panasszal a pénzügyi intézmény felé, de ha a fogyasztó a panasz benyújtásában akadályozva volt, úgy a panaszt az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a panasz benyújtására nyitva álló határidőt követő 90 napig is előterjesztheti.
Erre figyelemmel, ha a pénzügyi intézmény jelenti be a felülvizsgált elszámolást, akkor az eljárás folytatásához nem elegendő önmagában az a részben igazolt, részben állított körülmény, hogy a fogyasztó az elszámolás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem élt panasszal, hiszen a fogyasztó legkésőbb a panasz benyújtására nyitva álló határidőt követő 90 napig is előterjesztheti még panaszát, amely a törvényben meghatározott határidőn belüli panasznak minősül, így kizárhatja, hogy az elszámolás a DH2 tv. 38. § (6) bekezdés a) pontja alapján felülvizsgált elszámolásnak minősüljön.
A pénzügyi intézmény bejelentése esetén ezért az eljárás folytatása iránti intézkedést megelőzően célszerű a fogyasztó nyilatkoztatása arról, hogy
- az elszámolással szemben élt-e panasszal, vagy
- akadályozva van-e a panasz benyújtásában, ha igen, az akadály mikor szűnik meg.
További nehézséget jelent, hogy a DH2 tv. 16. § (5) bekezdésének 2. mondata és a 38. § (6) bekezdése alapján a fogyasztóval kapcsolatban írtakat alkalmazni kell a másolatra és az elszámolás vitatására jogosult személy esetében is. Ha nincs másolatra és az elszámolás vitatására jogosult személy, úgy a probléma nem merül fel. Ha a másolatra és az elszámolás vitatására jogosult személy peres fél, úgy az ő fentiek szerinti nyilatkoztatásának nincs akadálya. Ha viszont a másolatra és az elszámolás vitatására jogosult személy nem áll perben, úgy a bíróságnak nincs más lehetősége, mint az iratokat nyilvántartásba helyezni a bejelentés adatai szerint alkalmazandó DH2 tv. 18. § (1)-(4) bekezdése (lásd következő bekezdés) szerinti objektív határidő leteltéig, majd ezt követően a pénzügyi intézményt vagy a fogyasztót ismételten felhívni arra, hogy ezen időtartam alatt sor került-e panasz előterjesztésére. Ez a megoldás összhangban áll azzal a fenti megállapítással is, hogy a DH2 tv. 38. § (4) bekezdése a folytatásra ténylegesen nem ír elő határidőt.
A fenti bekezdésben írtak magyarázataként kiemelendő, hogy a DH2 tv. 18. § (2) bekezdése szerint ha az elszámolás a fogyasztóikölcsön-szerződésben, illetve a fogyasztó által bejelentett lakóhelyről "cím nem azonosítható", "címzett ismeretlen", "nem kereste", "átvételt megtagadta", "elköltözött", "kézbesítés akadályozott" vagy "bejelentve: meghalt" jelzéssel érkezik vissza, a panasz az elszámolásról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, ha a fogyasztó a panasz benyújtásában akadályozva van, az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül, de - a (4) bekezdés és a 31. § (2) bekezdése esetét ide nem értve - legkésőbb 2015. december 31. napjáig terjeszthető elő. A 18. § (3) bekezdése szerint a tudomásszerzés időpontja
a) ha nem kereste jelzéssel érkezik vissza: a kézbesítés megkísérlését követő 10. munkanap,
b) ha "átvételt megtagadta" jelzéssel érkezik vissza: a kézbesítés megkísérlésének napja,
c) ha "cím nem azonosítható", "címzett ismeretlen", "elköltözött", "kézbesítés akadályozott" vagy "bejelentve: meghalt" jelzéssel érkezik vissza: a DH2 tv. 16. § (3) bekezdése szerinti honlapon történő közzétételt követő harmincadik nap.
A DH2 tv. 18. § (4) bekezdése szerint ha a 16. § (3) bekezdése szerinti honlapon történő közzétételre 2015. december 31. napját követő időpontban kerül sor, a (2) bekezdés szerinti panasz legkésőbb a honlapon történő közzétételt követő hatvan napon belül terjeszthető elő.
A fenti rendelkezésekre figyelemmel fontos a pénzügyi intézmény felhívása a tértivevény csatolására, mert a tudomásszerzés időpontja, és így a panasz előterjesztési határideje függ a kézbesítés módjától. A DH2 tv. 18. § (3)-(4) bekezdése indokolja a pénzügyi intézmény felhívását az internetes honlapon történő közzététel időpontjával kapcsolatban, hiszen ez is befolyásolja a panasz előterjeszthetőségének végső időpontját.
Az I/1-3. alatt kifejtettekkel a kollégiumvezetők többsége egyetértett.
[2014. évi XL. törvény. 1. §, 2. §, 3. § (1) bekezdés, 4. § (1) bekezdés, 5. §, 6. § (1)-(4) bekezdés, 7. § (2) bekezdés, 10. § (1) és (3) bekezdés, 16. § (1) bekezdés, 18. (2)-(4) bekezdés, 31. § (2) bekezdés, 38. § (3) bekezdés.]