CKOT2015.09.28:1.

CKOT2015.09.28:1. Mi a követendő eljárás abban az esetben, ha az újrainduló perekben a felperes nem tud a bíróság felhívására jogkövetkezményt megjelölni a 2014. évi XL. törvény (továbbiakban: DH2 tv.) 37. §-a szerint, mert keresete olyan szerződési feltétel részleges érvénytelenségének a megállapítására irányul, amely alapján nem történt a felek között teljesítés?
Ahogy arra már a Kúria nyári emlékeztetője (a továbbiakban: Emlékeztető) is rámutatott (II/5/4.) a DH2 tv. 37. §-a az Alaptörvény 28. cikkének is megfelelő értelmezés alapján nem zárja ki a részleges érvénytelenség megállapítását abban az esetben, ha az nem olyan szerződési kikötésre vonatkozik, amely alapján a fogyasztót fizetési kötelezettség terheli. Vagyis a törvény e rendelkezése értelemszerűen arra az esetre vonatkozik, amikor a részlegesen érvénytelen feltétel alapján a felek között teljesítés történt, és ennek elszámolásáról az érvénytelenség további jogkövetkezményeinek levonásával elvileg is rendelkezni lehet. A puszta megállapítás iránti keresetet abban az esetben tehát nem kell elutasítani, ha az olyan szerződési feltétel részleges érvénytelenségére vonatkozik, amely alapján fizetési kötelezettségnek, elszámolásnak fogalmilag nem lehet helye. A teljes érvénytelenséghez képest a részleges érvénytelenség jogkövetkezménye ugyanis az, hogy a kikötés "kiesik" a szerződésből, a klasszikus érvénytelenségi jogkövetkezmények pedig e körben csak akkor értelmezhetőek, ha a részlegesen érvénytelen rendelkezés alapján vagyonmozgás is történt a felek között. Ha a felperes a DH2 tv. 37. §-a szerinti hiánypótlásnak nem is tudna eleget tenni, az eredménytelenség jogkövetkezménye nem vonható le.
A kollégiumvezetők többsége a fenti kúriai állásponttal egyetértett.
[2014. évi XL. törvény 37. §]