CKOT2014.05.21:6.

CKOT2014.05.21:6. Közös tulajdon az üzletrészen
Nem került sor többségi álláspont kialakítására abban a kérdésben, hogy diszpozitív-e a Ptk. 3:165. § (1) bekezdésének az a rendelkezése, hogy a közös tulajdonú üzletrész esetén a közös képviselőt a jogosultak maguk közül választják meg. Az egyik álláspont szerint, ha az a közös tulajdonú üzletrész tagjainak az érdeke, hogy kívülálló személyt válasszanak meg közös képviselőnek, ez a társaságon belüli döntési jogkörükbe tartozik, nem érinti és ezáltal nem is sérti (sértheti) a Ptk. 3:4. § (3) bekezdés b) pontja szerinti személyi kör érdekeit, ezért eltérhetnek a Ptk. 3:165. § (1) bekezdésének e rendelkezésétől. Felmerülhetnek ugyanis olyan okok (pl. mindegyik tag külföldön él), amely miatt egyik tag sem akar közös képviselő lenni, mely miatt csak kívülálló személy tudja ellátni ezt a feladatot. Semmi nem indokolja, hogy ha nem tudnak vagy nem akarnak maguk közül közös képviselőt választani, a cégbíróság a közös képviselő "hiánya" miatt törvényességi felügyeleti eljárást indítson a céggel szemben. A másik vélemény szerint a Ptk. - a Gt.-hez képest - "tudatosan" tartalmazza azt a rendelkezést, hogy csak olyan személy lehet közös képviselő, akinek "köze van" az üzletrészhez. A közös tulajdonú üzletrész tagjai ugyanis a társasággal szemben egy tagnak számítanak, a jogaikat közös képviselőjük útján gyakorolhatják. A közös képviselő tagsági jogokat gyakorol a többi tag nevében is, ezért nem engedhető meg, hogy kívülálló személy lássa el ezt a feladatot. Bár a Gt. 122. § (1) bekezdés nem tartalmazta ezt a korlátozó rendelkezést, a korábbi bírói gyakorlat - a haszonélvezetre jogosult túlélő házastárs kivételével - sem tartotta azt megengedhetőnek, hogy a közös tulajdonú üzletrész tulajdonosai nevében a kívülálló személy mint közös képviselő gyakorolja a tagsági jogokat.
[Ptk. 3:4. §, 3:165. § (1) bekezdés, Gt. 122. § (1) bekezdés]