CKOT2014.05.21:10.

CKOT2014.05.21:10. A tag jogai a közgyűlésen
Egyhangú volt a tanácskozás véleménye abban a kérdésben, hogy a szövetkezetek alapszabályában az egy tag egy szavazat elvétől sem általánosságban, sem egyes kérdések tekintetében nem térhetnek el a tagok, a Ptk. 3:337. § (1) bekezdése tehát nem diszpozitív. A korlátok nélküli eltérés lehetőségének biztosítása és az egy tag egy szavazat elvének áttörése esetén sérülne a szövetkezet speciális jogi természete, megszűnne a társaság lényege, ezáltal a markáns személyegyesítő jellege és a szövetkezet csupán tőkeegyesítő társasággá alakulna át. A felhívott rendelkezés része a szövetkezet fogalmának.
A törvényi korlátok nélküli vagyonarányos eltérés lehetősége az egy tag egy szavazat elvével összefüggésben ellentétes lenne a szövetkezet fogalmának a lényegével, ezért addig, amíg az ágazati jogszabályokban nem kerül meghatározásra az egy tag egy szavazat elvétől való eltérés esetén a többes szavazati jog intézményének a jogszabályi korlátja, a Ptk. alapján az eltérés lehetősége nem áll fenn. Bár a Tanács 1435/2003/EK Rendelete "Az Európai Szövetkezet (SCE) Statútumáról" lehetővé teszi az úgynevezett súlyozott szavazást, illetve egyes tagállamokban (például: Németország, Franciaország, Finnország) a főszabály alól kivételként a súlyozott vagy az úgynevezett többes szavazati jog intézménye ismert, azonban az egy tag egy szavazat elve az uniós jogban és az egyes európai jogrendszerekben mint tradícionális elv a szövetkezet lényegét kifejező alapelvként érvényesül főszabályként. Amennyiben a jogalkotó a nemzetközi gyakorlatban kialakult és alkalmazott megoldásokat – amelyek a tagok befektetésének ösztönzésére lehetővé teszik, hogy alapszabályi felhatalmazás alapján egyes vagyoni ügyekben vagyonarányosan vagyoni hozzájárulásuk arányában szavazhassanak – alkalmazni kívánná úgy, alkossa meg az erre vonatkozó részletszabályokat és szempontokat.
[Ptk. 3:4. §, 3:337. § (1) bekezdés]