CKOT2014.05.21:1.

CKOT2014.05.21:1. Hogyan kell értelmezni a Ptk. Harmadik Könyvének a jogi személyek létrehozására és működésére alkalmazandó, a Ptk. 3:4. § (2) bekezdésében meghatározott diszpozitív szabályozás elsődlegességének az elvét? Milyen szempontok szerint kell vizsgálni a Ptk. egyes rendelkezéseit annak eldöntéséhez, hogy diszpozitív-e az adott rendelkezés, az eltérés törvényi tilalma hiányában.
A Tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy ehhez a következő objektív tesztet kell alkalmazni.
A konkrét rendelkezésnél első lépésként azt kell megvizsgálni, hogy a Ptk. 3:4. § (2) bekezdése alapján az adott jogi norma esetén felmerülhet-e az eltérés lehetősége.
A Ptk. 3:4. § (2) bekezdése ugyanis meghatározza azokat a kérdéseket (a tagok egymás közötti viszonya, a tagok és a társaság közötti viszony, valamint a szervezeti és működési szabályok), amelyek esetén - a Ptk. 3:4. § (3) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott esetek kivételével - helye lehet az eltérésnek. A Ptk. ezzel a rendelkezéssel kijelölte azt a "személyi és tárgyi kört", amelyen túl nem vethető fel az eltérés kérdése. Ha az adott kérdés nem tartozik bele a Ptk. 3:4. § (2) bekezdésében meghatározott szabályozás körébe, akkor nincs helye további vizsgálatnak, mivel az adott szabálytól való eltérésnek - a jogszabály kifejezett felhatalmazása hiányában - nincs helye.
A második lépés az, hogy ha az adott rendelkezés beletartozik a tagok vagy alapítók részére elsődlegességet biztosító magánautonómia körébe, a konkrét jogi személyre szabottan kell vizsgálni az adott Ptk.-beli szabály viszonyát a Ptk. 3:4. § (3) bekezdés a) és b) pontjaihoz (az azokban meghatározott négy érdekcsoportból találunk-e olyat, melyet érint az adott szabály). Ezzel kapcsolatban elhangzott az is, hogy a nyilvántartást vezető bíróság a jogi személy létesítő okiratának a bejegyzéshez kapcsolódó vizsgálata során illetve a változásbejegyzési eljárásban nincs mindig abban a helyzetben, hogy ezt megítélje, mivel pl. alapításkor még nincsenek munkavállalók, a kisebbség jogainak nyilvánvaló sérelme is általában csak konkrét tényállás esetén vizsgálható. A Ptk. indokolásával ellentétben - mely a kisebbség védendő érdekeként az érdeksérelmükre utal - a Ptk. 3:4. § (3) bekezdés b) pontja a tagok kisebbsége jogainak a nyilvánvaló sérelmére utal, amely szűkebb kategória. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban is, hogy a Ptk. 3:4. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott, a jogi személy törvényes működése feletti felügyelet érvényesülésének akadályozása alatt nemcsak a Ptk. Harmadik Könyv IV. Cím X-XII. Fejezetében a jogi személy törvényes működésének biztosítékaként megjelölt eljárásokat, hanem valamennyi, a jogi személyek nyilvántartását végző bíróságok által lefolytatható speciális eljárást is érteni kell.
[Ptk. 3:4. § (2) bekezdés]