CKOT2012.02.22:23.

CKOT2012.02.22:23. A bírósági titkár eljárási jogosultságai csőd- és felszámolási ügyekben
A tanácskozás résztvevőinek túlnyomó többsége szerint egyesbíró hatáskörében a bírósági titkár – az Alaptörvény 27. cikkének (3) bekezdése, valamint a hatályos Bszi. 15. § (2) bekezdése értelmében – csak akkor járhat el, ha erre külön törvény kifejezetten felhatalmazza, és csak abban a körben, amilyen körben a törvény lehetővé teszi. A Pp. 12/A. § (1)-(3) bekezdésében foglalt törvényi felhatalmazás azonban nem értelmezhető úgy, hogy az minden olyan nemperes eljárásban, amelyben a Pp. szabályai – eltérő rendelkezés hiányában – megfelelően alkalmazandók, feljogosítja a bírósági titkárokat – az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés kivételével – bármely tárgyaláson kívül hozott elsőfokú végzés meghozatalára. A Pp. 12/A. §-a (2) bekezdésének megfelelő alkalmazása a nemperes eljárásban azt jelenti, hogy a bírósági titkár – erre vonatkozó külön törvényi felhatalmazás hiányában – az ügy érdemében [vö. Pp. 212. § (1) bekezdés] nem hozhat határozatot. Sem a Pp., sem a Cstv. nem ad lehetőséget arra, hogy csőd- vagy felszámolási ügyben az érdemi határozatok (fizetésképtelenség megállapítása, hitelezői igény vagy kifogás elbírálása, közbenső- vagy zárómérleg, vagyonfelosztási javaslat, csőd- vagy felszámolási egyezség jóváhagyása, stb.) bármelyikét bírósági titkár hozza meg.
Többen felvetették ugyanakkor, hogy a bírósági titkárok által meghozható határozatok körét – az Európai Emberi Jogi Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdésében valamint az 1/2008. (I. 11.) AB határozatban és 21/2010. (II. 25.) AB határozatban foglaltakra tekintettel – indokolt lenne a jogalkotónak áttekinteni és ésszerűen bővíteni.
[Bszi. 15. § (2) bekezdés, 1952-es Pp. 12/A. §]