CKOT2011.02.23:2. A fedezetelvonó szerződés és a színlelt szerződés viszonya
Az egyik álláspont szerint, ha a fél fedezetelvonásra hivatkozik, a szerződés színleltségből adódó semmisségét nem lehet sem hivatalból, sem a fél kérelmére vizsgálni, mert a különös jogszabály alkalmazhatósága kizárja az általános szabály alkalmazhatóságát. A másik álláspont szerint - a 2/2010. PK. véleménnyel összhangban - az érvénytelenség vizsgálata megelőzi a fedezetlevonó jelleg vizsgálatát, és a semmisséget akkor is meg kell állapítani, ha arra a fél esetleg nem is hivatkozik. A harmadik álláspont szerint a fedezetelvonó jelleg mellett is van ugyan lehetőség arra, hogy a szerződésben nem részes, harmadik személy a szerződés színleltségből adódó semmisségére hivatkozzék, azonban ha a fedezetelvonás megállapítható, nem fűződik jogi érdeke az érvénytelenség megállapításához, ezért az érvénytelenség megállapítása iránti keresetét a perbeli legitimáció hiányában el kell utasítani. Ennek kapcsán elhangzott, hogy a felek sok esetben csak a perfeljegyzés érdekében hivatkoznak az érvénytelenségi jogcímre a fedezetelvonás eseteiben is. Ezen igény tekintetében megoldást jelenthetne a biztosítási intézkedés elrendelésére alapot adó esetkör kiterjesztése.
[1959-es Ptk. 203. §, 2/2010. (VI. 28.) PK vélemény]
CKOT2011.02.23:2.
A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásának 2011. február 23-25-én megtartott ülésén elfogadott állásfoglalások
2011
02
23
2
1959-es Ptk. 203. §
2/2010. (VI. 28.) PK vélemény