Kpk.IV.40.176/2020/3. számú határozat

Dátum

A KÚRIA

végzése

Az ügy száma: Kpk.IV.40.176/2020/3.

A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró; Dr. Tánczos Rita bíró

Kérelmező: hivatalból

Alkotmánybírósági határozat száma: 3390/2020. (X. 29.) AB határozat (belső ügyszám: IV/660/2019.)

Az ügy tárgya: a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 103.Mpk.50.015/2018/12. számú végzése megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság 3390/2020. (X. 29.) AB határozata alapján a Miskolci Törvényszékek új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2006 óta önkormányzati képviselő volt, aki 2014-ben is megválasztásra került. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap terhére folyósított jogtalanul felvett támogatás jogcímén, 2012 nyarán köztartozása keletkezett. Az adóhatóság felé 2017. december 11-én érkezett megkeresés az Emberi Erőforrások Minisztériumától, a köztartozást ekkor rögzítették az előírt kötelezettségek nyilvántartására szolgáló végrehajtói letéti kartonon. Az indítványozó részletfizetés iránti kérelme 2018. március 29-én jogerősen elutasításra került, mindezek következtében az indítványozót 2018. április hónapban törölték a köztartozásmentes adózói adatbázisból. Erről 2018. április 10-én elektronikus úton tájékoztatták, amit a felperes átvett.

[2] Az önkormányzat (mely képviselő-testületének az indítványozó tagja volt) hivatala nevében az aljegyző 2018. szeptember 17-én megkereste a Nemzeti Adó és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adó- és Vámigazgatóságát (a továbbiakban: NAV), mivel az adatbázis ellenőrzése során észlelte, hogy az indítványozó nem szerepel benne. A NAV 2018. szeptember 28-án írásban tájékoztatta az aljegyzőt, hogy a felperes köztartozása 2018. szeptember 28-án is fennállt.

[3] A polgármester 2018. október 24-én írásban fordult a képviselő-testület Ügyrendi Bizottságának elnökéhez azzal, hogy az aljegyző a keltezéssel azonos napon a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 38. § (1) bekezdése szerinti méltatlansági eljárás megindítása iránti írásbeli kezdeményezést nyújtott be. Az Ügyrendi Bizottság 2018. október 29-i rendkívüli zárt ülésén felszólította az adatbázisában nem szereplő felperest, hogy a határozat kézhezvételétől számított 5 napon belül nyújtsa be az adóhatóság által kiállított köztartozás-mentességi igazolást, ha pedig köztartozással rendelkezik, akkor az annak részletekben való megfizetését engedélyező jogerős adóhatósági okiratot. Az Ügyrendi Bizottság elnöke 2018. november 13-ára rendkívüli zárt ülést tűzött ki, melyen megállapították, hogy az indítványozó az Mötv. 38. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségét elmulasztotta, köztartozása 60 napon túl is fennáll, annak részletekben való megfizetését engedélyező jogerős adóhatósági okiratot nem nyújtott be.

[4] A polgármester 2018. november 14-én készített előterjesztést és határozati javaslatot a képviselő-testület részére, melynek üléséről készült jegyzőkönyv mellékletét képező, részletesen indokolt 107/2018. (XI. 14.) számú határozatában a képviselő-testület megállapította, hogy a felperes a tisztségére az Mötv. 38. § (1) bekezdés d) pontjában írt okból méltatlan, ezért önkormányzati képviselői megbízatását megszünteti. A képviselő-testület jegyzőkönyvi megszüntető döntését Bal/200-11/2018. szám alatt a polgármester foglalta írásba.

[5] Ezt követően a Bal/200-11/2018. számú határozattal szemben a felperes a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult jogorvoslatért, s az Mötv. 37. § (4) bekezdése alapján – jogszabálysértésre hivatkozással – kérte a képviselő-testületi határozat hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint az Ügyrendi Bizottság szabályszerűen került eljáró szervként meghatározásra, továbbá kifogásolta azt is, hogy az Ügyrendi Bizottság üléseire nem hívták meg, a képviselő-testület pedig nem az ülés napján fennálló állapotot vizsgálta, hanem egy korábbi NAV tájékoztatás alapján döntött.

[6] A bíróság a képviselő-testület határozatának felülvizsgálatára irányuló kérelmet elutasította. Az eljárás és a határozat meghozatala szabálytalanságának kérdése körében az önkormányzatnak az ellenkérelemben kifejtett álláspontját osztotta. Megállapította, hogy még az indokok valóssága esetén sem lenne alkalmas egyetlen eljárási kifogás sem arra, hogy a határozat érdemi vizsgálatától eltekintsen a bíróság. Hivatkozott továbbá arra, hogy az illetékes adóhatóság állapította meg, hogy 2018. március 31-i állapot szerint rendezetlen köztartozása volt az indítványozónak, és ezért törlésre került az adatbázisból (tekintettel arra is, hogy a részletfizetési kérelmét elutasították). A bíróság nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a végzésének meghozatalakor a köztartozás már nem állt fenn, a korábban elévült tartozás időközben kivezetésre került a NAV adónyilvántartásából.

[7] A felperes (a továbbiakban: indítványozó) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybírósághoz, melyben kérte a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 103.Mpk.50.015/2018/12. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésének (passzív választójog), XXIII. cikk (8) bekezdésének (hivatalviseléshez való jog), valamint a XXIV. cikk (1) bekezdésének és a XXVIII. cikk (1) bekezdésének a sérelmére tekintettel. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 103.Mpk.50.015/2018/12. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt az Abtv. 43. § (1) bekezdése alapján megsemmisítette.

[8] Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt korábbi gyakorlatának áttekintése alapján megállapította, hogy az önkormányzati képviselői megbízatás egyben közhivatal-viselés is, amely az Alaptörvény XXIII. cikk (8) bekezdésének a védelme alatt áll. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy jelen ügyben egy választott, közmegbízatást betöltő személlyel szemben megfogalmazott elvárásról van szó. Jelen esetben a jogalkotó által a törvényjavaslathoz fűzött indokolásban a korlátozás céljaként megfogalmazottak az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ún. szükségességi-arányossági tesztnek megfelelnek. Emellett az összeférhetetlenség és a méltatlanság kérdésében való konkrét döntéshozatal során, melynek következménye akár a megbízatás megszüntetése is lehet, az eljáró szerveknek (a képviselő-testületnek, illetve a bíróságnak) fokozottan figyelemmel kell lenniük arra, hogy az Mötv.-ben foglalt törvényi feltételek fennállnak-e, mivel döntésük a képviselő Alaptörvényben biztosított jogát érinti, korlátozza vagy éppen kizárja ezen jogának adott körben való gyakorlását.

[9] Az Alkotmánybíróság döntésében megállapította, hogy az alkotmányjogi panasszal támadott végzést meghozó Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság rendelkezésére állt olyan okirat, amelyből egyértelműen megállapítható volt, hogy a bírósági eljárás időpontjában az indítványozónak már nem állt fenn a köztartozása, az indítványozó által az Alkotmánybírósághoz benyújtott, az adóhatóság által kiállított tájékoztatás szerint a tartozások 2016. december 31. napjával évültek el. Így tehát a képviselő-testület döntését pusztán formálisan vizsgálta felül, és nem tulajdonított jelentőséget sem annak, hogy a NAV tájékoztató alapján okkal lehet következtetni arra, hogy a képviselő-testület döntésének meghozatalakor – az elévülés miatt – már nem állt fenn a köztartozás, sem annak, hogy saját döntése meghozatalakor már egyértelmű okirati bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy a köztartozás nem áll fenn. A bíróság az elévülés – és ehhez kapcsolódóan a köztartozás nyilvántartásból való törlése – pontos idejének meghatározása nélkül hozta meg döntését. Azzal, hogy nem tulajdonított jelentőséget ennek a szempontnak, nem volt tekintettel arra, hogy az önkormányzati képviselői megbízatás az Alaptörvény XXIII. cikk (8) bekezdésének védelme alatt áll, és ha az Mötv. 38. § (1) bekezdésében meghatározott feltétel a döntéshozatalkor ténylegesen nem áll fenn, akkor a megbízatás megszüntetése egyben ezen alapjog sérelmét is jelentheti. Az Alkotmánybíróság továbbá megállapította, hogy sem az Mötv., sem a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénynek a munkaügyi perekre vonatkozó XXXIX. fejezete, illetve alkalmazandó egyéb szabálya nem zárta ki azt, hogy a bíróság megvizsgálja, ténylegesen fennállt-e a köztartozás a képviselőtestület, illetve a bíróság döntésének meghozatalakor.

[10] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bíróság a végzésének meghozatalakor nem volt tekintettel arra, hogy az előtte fekvő ügy alapjogilag releváns, mivel közvetlenül érinti az indítványozó Alaptörvény XXIII. cikk (8) bekezdésében biztosított jogát, az ügy alapjogi érintettségére tekintet nélkül járt el. Ennek következtében az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 103.Mpk.50.015/2018/12. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt az Abtv. 43. § (1) bekezdése alapján megsemmisítette.

[11] A bíróság végzésének megsemmisítésére tekintettel az Alkotmánybíróság – a többek között a 19/2018. (XI. 12.) AB határozatban hivatkozott gyakorlatot is figyelembe véve – az indítvány egyéb részeinek vizsgálatától eltekintett.

A döntés indokolása

[12] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. § (2) bekezdés értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az első vagy másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. § (1) bekezdés alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

[13] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.

[14] A jelen ügyben az Alkotmánybíróság a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzését megsemmisítette. Tekintettel arra, hogy ezáltal a felperes kérelme elbírálatlan maradt, a Kúria az időközben megszűnt első fokon eljáró Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság helyett a közigazgatási perekben 2020. április 1-től első fokon a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 7. § (1) bekezdése alapján eljárni illetékes Miskolci Törvényszéket utasította új eljárásra és új határozat meghozatalára. Az új eljárásban a bíróságnak a következőket kell figyelembe venni:

[15] A Mötv. 37. § (4) bekezdése értelmében „[a]z önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségét, illetve a tisztsége megszűnését megállapító képviselő-testületi határozatot a határozat közlését követő öt napon belül a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt támadhatja meg. A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani.” Az ügyben tehát a közigazgatási bíróság jár – a Mötv. alapján közigazgatási jogvita keletkezik – így nem a Pp. munkaügyi perekre vonatkozó szabályait, hanem – mivel a keresetlevél 2018. január 1. után érkezett a bíróságra – a Kp. szabályait kell alkalmazni.

[16] A Kp. 85. § (2) bekezdése értelmében „[a] bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálja.” Az önkormányzati képviselői méltatlansági eljárásra vonatkozóan törvény eltérően nem rendelkezik. Közigazgatási tevékenység jelen ügyben a méltatlanságot 2018. november 14-én megállapító 107/2018. (XI.14.) számú határozat, azaz e határozat – és nem a bírósági döntés – meghozatalkor fennálló tények alapján kell dönteni a bíróságnak. A bíróság a közigazgatási határozat jogszerűségét vizsgálja, a közigazgatási határozat meghozatalát követően keletkezett tényeknek – ha csak jogszabály eltérően nem rendelkezik – nincs visszaható hatálya.

[17] A Mötv. 38. § (1) bekezdés d) pontja mérlegelést nem engedő konkrét képviselő-testületi kötelezettséget tartalmaz: méltatlanság miatt a képviselő-testület határozatával megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását, akinek az állammal, önkormányzattal szemben köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül azt nem rendezi. Méltatlanság esetén a kötelező hivatalvesztést törvény írja elő.

[18] A 3390/2020. (X.29.) AB határozat alapján – a törvények betartása mellett – a Miskolci Törvényszéknek azt kell vizsgálni, hogy az önkormányzati képviselő-testület méltatlanságot megállapító határozata meghozatalakor az érintett képviselő köztartozása elévült-e és egy esetleges elévülés miként viszonyul a Mötv. 38. §-ában meghatározott eljáráshoz. A bírósági felülvizsgálat során tehát tartalmilag is értékelni kell, hogy az önkormányzati képviselő köztartozása tényleges fennállt-e a képviselő-testületi döntés meghozatalakor. A fenti keretek között figyelembe kell venni a felperes Alaptörvény XXIII. cikk (8) bekezdésében biztosított jogát.

Záró rész

[19]   A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2020. november 26.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Dr. Tánczos Rita s.k. bíró