Kpk.IV.40.015/2021/3. számú határozat

Dátum

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kpk.IV.40.015/2021/3.

A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró; Dr. Csőke Andrea bíró

Kérelmező: hivatalból

Alkotmánybírósági határozat száma: 3165/2021. (IV. 30.) AB határozat (belső ügyszám: IV/01510/2019.)

Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.IV.20.432/2018/7. számú jogerős ítéletének megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság 3165/2021. (IV. 30.) AB határozata alapján a Kúriát új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes jogi személy (sportegyesület, az anyaszervezet kisebbségi társtulajdonosa) és az alperes (többségi tulajdonos) közösen használta az egyesületi címert, amely a sportágban elért eredményeire tekintettel a felperes személyiségi jogainak megtestesítője és szimbóluma. A társasági szerződése szerint a társaság taggyűlésének a hatáskörébe tartozik a …csapat arculati elemeinek (csapatszín, címer, embléma, a társaság által használt név) a megváltoztatása, amelyhez 100%-os szavazati arány szükséges. E szabályt figyelmen kívül hagyva a többségi tulajdonos ügyvezetője 2017. június 26. napján önhatalmúlag megváltoztatta az …-es férfi ….csapat címerét, és 2017. július 3. napjától alkalmazni is kezdte az új címert.

[2] A felperes jogai megóvása érdekében két eljárást is indított a többségi tulajdonossal szemben. A Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett, mely alapján a cégbíróság Cgt. 01-17-012673/8. számú végzésével a jogsértést megállapította, és az alperest pénzbírság megfizetésére kötelezte, mely végzés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. Másrészt személyiségi jogi pert indított a többségi tulajdonos alperes ellen, kérve annak megállapítását, hogy az alperes megsértette a jóhírnévhez való jogát, hivatkozva a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42. § (1) bekezdésére, a 2:43. § d) pontjára, 2:45. § (2) bekezdésére, kérve a 2:51. § (1) bekezdésében nevesített jogkövetkezmény alkalmazását, illetve a társasági szerződés megsértésének megállapítását.

[3] Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék a felperes keresetét a 25.P.22.953/2017/10. számú ítéletével elutasította arra hivatkozva, hogy a címer megváltoztatása nem alkalmas az felperes jóhírnévhez fűződő joga megsértésére.

[4] A felperes fellebbezése folytán másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.21.244/2017/4-II. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jó hírnevét azzal, hogy a felperes hozzájárulása nélkül az általa működtetett NB I-es férfi labdarúgócsapat címerét megváltoztatta és azóta a megváltoztatott címert használja.

[5] Az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a jogerős döntés ellen. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.432/2018/7. számú ítéletével a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Döntésében arra az álláspontra helyezkedett, hogy valamely önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet saját címerének saját döntésen alapuló megváltoztatása, egy attól elkülönült jogi személy jóhírnevének sérelmét objektíve nem okozhatja. Az indokolás szerint az alperes kifogásolt magatartása még akkor sem alkalmas a jóhírnév megsértésére, ha az a gazdasági társaság társasági szerződésének megszegésével valósul meg, így a perbeli esetben a címer megváltoztatása önmagában személyhez fűződő jogot nem sértett.

[6] A felperes (a továbbiakban: indítványozó) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybírósághoz, melyben kérte a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.432/2018/7. számú ítélete – a Fővárosi Törvényszék 25.P.22.953/2017/10. számú ítéletére is kiterjedő hatályú – alaptörvény-elleneségének a megállapítását és megsemmisítését, mivel véleménye szerint az elsőfokú bíróság és a Kúria is megsértette az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében biztosított és védett jóhírnévhez való jogát, valamint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése által biztosított tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát. Továbbá hivatkozott arra is, hogy az érintett bírósági döntések figyelmen kívül hagyták a Ptk. szabályait, annak szellemiségét és a régi Ptk., illetve az ahhoz kapcsolódó bírósági gyakorlat alapján születtek.

[7] Az Alkotmánybíróság a 3165/2021. (IV. 30.) AB határozatában megállapította, hogy a Kúria Pfv.IV.20.432/2018/7. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a Kúria figyelemmel volt-e az ügy alapjogi érintettségére. Így különösen azt vizsgálta, hogy a jogi személyek esetében az arculati elemek tekinthetőek-e a személyiség integráns részének, így megsértésük esetén személyiségi jogvédelem kérhető-e. E körben az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatát áttekintve rögzítette, hogy az Alaptörvény a jogi személyek jóhírnévhez való jogát is védi, ugyanakkor a jog személyekkel kapcsolatban eddig – megfelelő indítvány hiányában – egyetlen határozat sem született.

[8] Jelen alkotmányjogi panasz esetében az Alkotmánybíróság szerint a Kúria figyelmen kívül hagyta, hogy vannak olyan, egyébként más jogszabályokat is sértő magatartások, amelyek egyúttal személyiségi jogsértést is megvalósítanak. Így a felülvizsgálati eljárásban elsősorban nem az ügy társasági jogi aspektusait kellett volna vizsgálni, hanem azt, hogy az alperes magatartása megsérthette-e a felperes indítványozó személyhez fűződő jogát. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy indítványozóról, mint sportegyesületről – a harmadik személyek számára – megjelenő képet, annak valóságosságát védi a jóhírnévhez való jog. A Ptk. 2:45. § (2) bekezdése értelmében nem kizárólag valótlan tényállítással lehet jóhírnevet sérteni. Ide sorolható az az eset is, amikor a jogi személyről alkotott kép azáltal szenved sérelmet, hogy az üzleti vagy más hírnevét megalapozó jellemzőjétől az arculatot kifejező szimbólumokon keresztül, jogellenesen megfosztják, és így a harmadik személyekben róla a valóságostól eltérő, az érvényesülését akadályozó kép keletkezik.

[9] Az Alkotmánybíróság összességében megállapította, hogy a Kúria teljes mértékben figyelmen kívül hagyta az ügy alapjogi érintettségét. Nem vette ugyanis figyelembe, hogy a törvény által létrehozott jogalanyok esetében jellegüknél fogva (Alaptörvény I. cikk (4) bekezdése, Ptk. 3:1. § (3) bekezdése) a személyiség védelmét eltérően kell értelmezni, mint a természetes személyek esetében, tekintettel arra, hogy lényegük a külvilág felé megjelenő képben ragadható meg. A Kúria viszont kizártnak tekintette a személyiségi jogsérelem bekövetkeztét, így nem vizsgálta, hogy a labdarúgócsapat címerének megváltoztatása negatív hatással volt-e az indítványozó jó hírnevére. Továbbá annak vizsgálatát sem végezte el a Kúria, hogy az indítványozó tulajdonhoz való joga sérült-e a közös cég kisebbségi tulajdonosaként a címer megváltoztatásával, különös tekintettel arra, hogy arra védjegyoltalommal rendelkezik, amelynek használatát a társasági szerződéssel ruházta a sportvállalkozásra.

[10] Az Alkotmánybíróság mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy Kúria ítélete folytán sérült az indítványozó Alapörvény VI. cikk (1) bekezdésében – és azzal összefüggésben a XIII. cikk (1) bekezdésében – foglalt joga, így a Kúria döntését megsemmisítette, erre tekintettel pedig az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét már nem vizsgálta.

A döntés indokolása

[11] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.

[12] A Pp. 427. § (2) bekezdés c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében – ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.

[13] A jelen ügyben az Alkotmánybíróság a Kúria ítéletét megsemmisítette, így a felülvizsgálati kérelem elbírálatlan maradt. A fentiekre tekintettel a Kúria elrendelte, hogy a Kúria polgári ügyekben eljáró tanácsa a felülvizsgálati kérelem tárgyában hozzon új határozatot. Az új eljárásra a Kúria – figyelemmel a 3165/2021. (IV. 30.) AB határozat megállapításaira – azt az iránymutatást adja a felülvizsgálati tanácsának, hogy vegye figyelembe az ügy alapjogi érintettségét, különösen azt, hogy a …csapat címerének megváltoztatása negatív hatással volt-e az indítványozó jó hírnevére.

Záró rész

[14] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2021. május 12.

Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Dr. Csőke Andrea s.k. bíró