A KÚRIA
végzése
Az ügy száma: Kpk.IV.39.394/2021/3.
A tanács tagja: dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; dr. Balogh Zsolt előadó bíró, dr. Farkas Attila bíró
Kérelmező: hivatalból
Az ügy tárgya: A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.21.163/2018/4. számú ítéletének és a Fővárosi Törvényszék 70.P.22.286/2016/13. számú ítéletének megsemmisítést követő eljárás meghatározása
Rendelkező rész
A Kúria az Alkotmánybíróság 6/2021. (II.19.) AB határozata alapján a Fővárosi Törvényszéket új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az ügy alapjául szolgáló tényállás
[1] Az I. rendű felperes egy 2016-ban megtartott, a teljes lengyel abortusztilalmat támogató lengyel katolikus egyházi állásfoglalás elleni tüntetésen előadott performansz miatt indított a II. és III. rendű felperesekkel együtt keresetet a Fővárosi Törvényszék előtt. Keresetében azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a felperesek személyisége lényeges vonásának minősülő katolikus vallási közösséghez való tartozást érintő módon az alperesek megsértették a felperesek emberi méltóságát és a vallás szabad gyakorlásához való jogát azzal, hogy – később az interneten közzétett – előadásuk keretében egyikük áldoztatást imitálva egy „abortusztabletta” feliratú zacskóból fehér tablettát helyezett a másik két alperes nyelvére a „Krisztus teste” kijelentés kíséretében. A felperesek kérték a törvényszéktől az alpereseket a további jogsértéstől eltiltani, valamint elégtétel adására és egyetemlegesen 600.000 forint sérelemdíj és kamatai megfizetésére kötelezni.
[2] Az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék 70.P.22.286/2016/13. számú ítéletével a keresetet elutasította. A törvényszék a felperesek álláspontjával szemben azt állapította meg, hogy az alperesek előadásának társadalmi, politikai kontextusa egyértelmű. Kifejtette, hogy az alperesek a kifogásolt tevékenységüket egy közéleti kérdéshez kapcsolódóan szervezett, a gyülekezési jog által védett rendezvényen, közéleti vita keretében fejtették ki. A tüntetés kis létszámú volt, jelentősebb médiaérdeklődést nem ért el. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az előadás nem valósította meg a Ptk. 2:54. § (5) bekezdésében írt súlyos sérelmet, illetve megjelenésmódjában nem volt olyan mértékben indokolatlanul bántó, hogy az alperesek közéleti vitában történő véleménynyilvánításhoz fűződő jogának korlátozását indokolja. Az alperesek szándéka nem a katolikus hit gyalázása, hanem a katolikus egyháznak és a hívők közösségének az abortuszvitában elfoglalt álláspontját érintő éles, gúnyos kritikája volt, amely a véleménynyilvánítási jog által védett magatartásforma.
[3] A felperesek fellebbezése nyomán másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperesek megsértették a felperesek emberi méltóságát és vallásszabadsághoz fűződő jogát. Az alpereseket a további jogsértéstől eltiltotta és kötelezte őket, hogy a megállapított jogsértésért magánlevélben fejezzék ki sajnálkozásukat, valamint feljogosította a felpereseket a levél nyilvánosságra hozatalára. Kötelezte az alpereseket, hogy a megállapított jogsértést magába foglaló képsorokat tartalmazó felvételt a Facebook csoportjuk oldaláról töröljék, valamint egyetemlegesen fizessenek meg a felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 15 napon belül 600.000 forintot és annak 2016. április 10-től járó törvényes mértékű kamatát.
[4] Az alperesek felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria Pfv.IV.21.163/2018/4. számú ítéletében a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Indokolásában kifejtette, hogy hivatkozott arra, hogy a művi terhességmegszakítás engedélyezése körüli társadalmi vitában a véleményét határozottan kinyilvánító egyház, annak tagjai, és az adott vallási közösséghez tartozó hívők is a közszereplőkhöz hasonlóan, szélesebb körben kötelesek a markáns kritikát is tűrni. A katolikus egyházzal szemben megfogalmazott álláspont megjelenítéséhez a katolikus szertartás egyes kellékeinek felhasználása a vélemény kifejezéséhez indokolt volt; az ironikusan kifejezésre juttatott vélemény, függetlenül annak színvonalától, a perbeli esetben súlyosan sértőnek nem minősült, kifejezésmódjában nem volt indokolatlanul bántó, megalázó. Ennélfogva nem alkalmas arra, hogy a felperesek emberi méltóságának, illetve a vallásuk szabad gyakorlásához való jogának sérelmét okozza.
[5] A felperesek (továbbiakban: indítványozók) alkotmányjogi panaszt nyújtottak be a Kúria Pfv.IV.21.163/2018/4. számú ítéletével szemben. Az Alkotmánybíróság a 6/2021. (II.19.) AB határozatában (belső ügyszám: IV/572-25/2020.) a Kúria Pfv.IV.21.163/2018/4. számú ítéletét és a Fővárosi Törvényszék 70.P.22.286/2016/13. számú ítéletét megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria ítélete, valamint a törvényszék ítélete az indítványozóknak az Alaptörvény IX. cikk (5) bekezdésével összefüggésben az Alaptörvény II. cikkében rögzített jogát sérti. Az Alkotmánybíróság szerint a támadott ítéletek a sértő közlést alkotmányosan védett véleménynyilvánításnak fogadták el, anélkül, hogy a konkrétan sérelmezett magatartás véleménytartalmát és a közügy megvitatásához való hozzájárulását megvizsgálták volna; ebből következően nem vizsgál(hat)ták meg kellő körültekintéssel azt sem, hogy a vitatott közlés nem az érintett közösség megsértésére irányult-e; a sértő közlés vonatkozásában pedig a vallási közösség tagjai számára a közszereplőkhöz hasonlóan széles tűrési kötelezettséget állapítottak meg. Mindezek következtében az indítványozók vallási közössége méltóságának védelme – a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlásával nem indokolhatóan – csorbát szenvedett.
A döntés indokolása
[6] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.
[7] A Pp. 427. § (2) bekezdés c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében – ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.
[8] Jelen esetben az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét és a Kúria felülvizsgálati határozatát megsemmisítette, míg a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú ítéletét – az Alkotmánybíróság által vizsgált és megsemmisített – kúriai ítélet helyezte hatályon kívül. Ezáltal az ügyben valamennyi bírósági ítélet hatályon kívül van, a Fővárosi Törvényszék előtt pedig elbírálatlan kereseti kérelem van folyamatban. Erre tekintettel a Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszéket utasította új eljárásra és új határozat hozatalára. Az új eljárásra a Kúria – figyelembe véve az Alkotmánybíróság 6/2021. (II.19.) AB határozatának megállapításait – azt az iránymutatást adja az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszéknek, hogy a sérelmezett magatartás vonatkozásában a véleménynyilvánítás szabadsága tartalmának meghatározásánál vizsgálnia szükséges a sérelmezett magatartás véleménytartalmát (szükségességét az értékelhető vélemény kifejezéséhez) és a közügy megvitatásához való hozzájárulását. A véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlásánál megkövetelhető, hogy elkerüljék az olyan kifejezéseket, amelyek szükségtelenül támadóak és nem járulnak hozzá a közügyek szabad megvitatásához.
Záró rész
[9] A végzés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
Budapest, 2021. március 16.
dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke;
dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
dr. Farkas Attila s.k. bíró