Kpkf.IV.37.662/2017/2. számú határozat

Dátum

A KÚRIA

v é g z é s e

Az ügy száma: Kpkf. IV. 37.662/2017/2.

A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Molnár Ambrus bíró

Kérelmező: hivatalból

Az ügy tárgya: a Balassagyarmati Törvényszék 21.Pf.20.741/2015/4. számú ítéletének megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Rendelkező rész

A Kúria a 20/2017. (VII. 18.) AB határozat alapján a Balassagyarmati Törvényszéket új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] A Salgótarjáni Járásbíróság 5.P.20.060/2015/23. számú vadkárral kapcsolatos közbenső ítéletében a felperes kereste alapján megállapította az alperes kártérítési felelősségét. Az ítélet indokolása szerint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 75/A. §-a és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) Ptk. 6:563. § (1) bekezdése alapján az alperes kártérítési felelőssége jogalapjában fennáll, alperes felelőssége objektív. A bíróság megjegyezte, hogy a jelen esetben nem alkalmazhatók a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról szóló 2015. évi L. törvény 3. §-ában foglaltak. Ez a törvény a Vtv. 75/A. §-át módosította, illetve egy második bekezdéssel kiegészítette, amely új bekezdés értelmében a vadászható állat által okozott kárért való felelősség és a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség találkozása esetén a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ez a módosítás azonban csak 2015. május 5-től hatályos, a káresemény pedig ezen időpontot megelőzően következett be.

[2] A közbenső ítélet ellen az alperesi vadásztársaság fellebbezést terjesztett elő. A Balassagyarmati Törvényszék (a továbbiakban: törvényszék) 21.Pf.20.741/2015/4. számú ítéletével a közbenső ítéletet megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A törvényszék indokolásában arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, és helytállóan jelölte meg az alkalmazandó jogszabályokat is, azonban tévesen jutott arra a következtetésre, hogy ezen jogszabályi rendelkezések alapján az alperes felelőssége a felperes gépjárművét ért kár bekövetkezéséért megállapítható. Indokolása szerint visszaható hatály hiányában a perbeli esetre a Vtv. 75/A. §-ának 2015. május 5-től hatályos (2) bekezdése nem alkalmazható. A bírói gyakorlat azonban ezen időpontot megelőzően is a Ptk. veszélyes üzemek találkozására vonatkozó kárfelelősség szabályait alkalmazta a gépjármű és a vadászható állat úttesten történt ütközése esetén. A Vtv. 75/A. §-ának 2015. május 5-től hatályos (2) bekezdése ezen bírói gyakorlatot emelte törvényi szintre.

[3] A felperes 2016. február 10-én a jogerős ítélet ellen alkotmányjogi panaszt nyújtott be. Álláspontja szerint az eljáró bíróság az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdésében foglalt jogait azáltal sértette meg, hogy egy mindenkire kötelező érvényű jogszabályt figyelmen kívül hagyott, és ítéletét a bírói gyakorlatra alapította. Az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdésében biztosított jogait pedig az eljáró bíróság azáltal sértette meg, hogy általánosan kötelező magatartási szabályként a bírói gyakorlatot rendelte alkalmazni a sérelmezett ítéletben. A bírói gyakorlatnak azonban véleménye szerint ellentmond a Ptk. 6:563. § (1) bekezdése.

[4] Az Alkotmánybíróság a 20/2017. (VII. 18.) AB határozatában megállapította, hogy a Balassagyarmati Törvényszék 21.Pf.20.741/2015/4. számú ítélete alaptörvény-ellenes. Az Alkotmánybíróság szerint a törvényszék contra legem jogalkalmazása három, egymást erősítő feltétel együttes fennállása következtében ért fel az alkotmányossági sérelem szintjére, és sértette a felperes tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát. Egyrészt a törvényszék a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog mint eljárásjogi jellegű alapjog egy aspektusát, az indokolási kötelezettséget sértő módon nem indokolta meg, hogy az adott jogkérdésre irányadó, hatályos jogi normákat miért nem alkalmazta. Másrészt, ezzel párhuzamosan, a törvényszék önkényesen járt el akkor, amikor a jogkérdésre nyilvánvalóan vonatkozó jogi normákat nem vette figyelembe. Harmadrészt a törvényszék önkényesen járt el akkor is, amikor döntését egy olyan bírósági joggyakorlatra alapította, amelynek alapjául szolgáló jogi normákat a jogalkotó az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggésben kifejezetten hatályon kívül helyezte.

[5] A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság a Balassagyarmati Törvényszék 21.Pf.20.741/2015/4. számú ítéletét megsemmisítette.

A döntés indokolása

[6] A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 360. § b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés Alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.

[7] A Pp. 361. § c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében –  ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 362. § (1) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 363. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.

[8] A fentiekre tekintettel a Kúria a Balassagyarmati Törvényszéket új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásra a Kúria azt az iránymutatást adja, hogy a törvényszéknek figyelembe kell venni a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról szóló 2015. évi L. törvény hatálybalépésének időpontját, a Ptk. rendelkezéseit, s az alkalmazandó jog tekintetében indokolt döntést kell hoznia.

Záró rész

[9] E végzés elleni jogorvoslatot a Pp. 362. § (3) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2017. szeptember 13.Dr. Kalas Tibor s. k. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt s. k. előadó bíró, Dr. Molnár Ambrus s. k. bíró