Kpkf.IV.37.543/2019/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. május 28.

A KÚRIA
végzése

Az ügy száma: Kpkf.IV.37.543/2019/3.

A tanács tagja: dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; dr. Balogh Zsolt előadó bíró, dr. Farkas Attila bíró

Kérelmező: hivatalból

Az ügy tárgya: a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.683/2017/4/II. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 39.P24.353/2016/9. számú ítélete megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Rendelkező rész

A Kúria, az Alkotmánybíróság 3070/2019. (IV. 10.) AB határozata alapján a Fővárosi Törvényszéket új eljárásra utasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes miután közérdekű adatigénylésének teljesítését elutasították azt kérte a bíróságtól, hogy kötelezze az alperest (azaz a Kúriát) a 2/2014. számú PJE határozat előkészítésével kapcsolatban a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 36. § (1) bekezdése alapján beszerzett véleményekkel összefüggésben a következő adatok kiadására:

[2] „1. a véleményadásra felkért szervezetek, személyek neve;
2. a véleményt adó szervezetek, személyek neve;
3. hány és milyen kérdésekben kért véleményt a Kúria;
4. a véleményt adók eredeti, rögzített véleményének a másolata;

Az alperes a perben úgy nyilatkozott, hogy szervezetek megkeresésére nem került sor, ezért a keresetet később úgy módosította a felperes, hogy csak a személyekre vonatkozó adatok kiadására kérte kötelezni az adatkezelőt.

[3] Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 39.P24.353/2016/9. számú ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint egyrészt az alperes közfeladatot ellátó szerv, és a joggyakorlat egységesítésével összefüggésben keletkezett adatok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 5. pontja alapján közérdekű adatok. Továbbá nem vitatható, hogy a beszerzett vélemények az Infotv. 27. § (5)-(6) bekezdése alapján döntés megalapozását szolgáló adatok. Másrészt viszont a véleményadásra felkért (véleményt adó) természetes személyek neve, véleménye személyes adat, amely kizárja a közérdekű adatként való minősítés lehetőségét. Személyes adat kiadásához pedig az érintett hozzájárulására lenne szükség. Továbbá, mivel a jogegységi határozat indokolása nyilvános, így a felperes „tudomást szerezhetett az annak alapjául szolgáló álláspontokról is. Nincs megalapozott jogi érdeke a felperesnek arra, hogy megismerje a véleményt adó személyek nevét és személyes adatait”. Végezetül pedig, ha a véleményt adók személye és véleménye nyilvánossá válna, az érintett „támadás alanyává válhatna”, mivel „[k]öztudomású, hogy a devizahiteles ügyekben hozott bármilyen döntés vagy vélemény a súlyos társadalmi problémára figyelemmel nagyfokú indulatokat válthat ki”. Mindez pedig az „elfogulatlan vélemény adást gátolná és az alperes szakmai munkáját nehezítené” a jövőben.

[4] E döntést a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.683/2017/4/II. számú ítéletével részben megváltoztatta, és a véleményadásra felkért személyek számának, valamint annak az adatnak a kiadására kötelezte az alperest, hogy hány és milyen kérdésekben kért véleményt a jogegységi eljárásban. A másodfokú bíróság rámutatott egyrészt arra, hogy a Bszi. 37. § (1) bekezdése – összefüggésben az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontjával – csak a jogegységi tanács ülésére vonatkozó előírás, kifejezett korlátozó szabály hiányában ezért az eljárás többi része, így az előkészítés során keletkezett adatok is megismerhetők. Az Infotv. 3. § 2. pontja értelmében azonban a véleményadásra felkért, illetve véleményt adó személyek neve személyes adat. Ezen adatok kiadásához törvényi rendelkezés vagy az érintettek hozzájárulása lenne szükséges. Az ítélet szerint nem merült fel arra vonatkozó adat, hogy „állami szervek keretében folytatott tevékenység végzése során került sor a szakvélemény elkészítésére”, és a „felperes nem tette vitássá azt az alperesi hivatkozást, mely szerint […] kizárólag magánszemélyek részéről került sor véleményadásra”. A vélemények tartalmának megismerhetőségét érintően a másodfokú bíróság az Infotv. 27. § (2) bekezdés h) pontjára és a 27. § (5)–(6) bekezdéseire támaszkodott. Az Infotv. 27. § (5)–(6) bekezdésével összefüggésben az ítélet szerint két közérdeket kellett összevetni: egyrészt felperesi oldalon a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjogot, másrészt a Kúria törvényes működési rendjéhez, feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátásához, az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtéséhez „mint közérdekhez fűződő jogot”. A bíróság mérlegelése során kifejtette egyrészt, hogy az Infotv. elsődleges célja a gazdálkodás, a közügyek, az állam működésének átláthatósága, ugyanakkor a perbeli adatigénylés közpénzfelhasználást nem érintett, a Kúria működésének átláthatósága pedig a jogegységi döntés és annak indokolása nyilvánosságával kellőképpen biztosított. Másrészt az aktanyilvánosság a munkadokumentumokra általában úgysem vonatkozik, és az alperes „befolyásmentes működését, a biztonságos döntést megalapozó tevékenységet a teljes szakvélemény anyagának nyilvánosságra hozatala […] veszélyeztetheti”. Harmadrészt a devizahiteles ügyek bírósági vizsgálatát érintően kialakult felfokozott közhangulatra tekintettel reális a veszélye annak, hogy a külső vélemények és a véleményt adó nevének nyilvánosságra hozatala ellehetetlenítené újabb vélemények beszerzését a jövőben. A kellő szakértelemmel rendelkező személyek köre ugyanis korlátozott, és nem zárható ki a vélemények tartalmával és a készítőikkel szembeni „indulatok bekövetkezése, annak nyilvánosság előtti hangoztatása”, ami befolyásolhatja a véleményadásukat és a vélemény adására vonatkozó hajlandóságukat. Ezért a bíróság szerint a vélemények tartalmának megismerése iránti igény megtagadása az adatkezelő részéről jogszerű volt.

[5] Az indítványozó ezt követően benyújtott alkotmányjogi panaszában a közérdekű adatok megismeréséhez való jog [Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdés] sérelmét állította.

[6] Az Alkotmánybíróság a 3070/2019. (IV. 10.) AB határozatában a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.683/2017/4/II. számú ítéletét és a Fővárosi Törvényszék 39.P24.353/2016/9. számú ítéletét megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy az adatkezelő által előadott megtagadási okok megalapozottságának, okszerűségének az érdemi felülvizsgálata – s ekként az önkényes adatkezelői döntés kizárása – nem lehetséges az iratok tartalmának az ismerete nélkül. A bíróság érvelésében szereplő mérlegelési szempontok, aggályok (pl. a vélemények tartalmával és a készítőikkel szembeni „indulatok bekövetkezése, annak nyilvánosság előtti hangoztatása”, ami befolyásolhatja a véleményadásukat és a vélemény adására vonatkozó hajlandóságukat) adott esetben anonimizálással is kiküszöbölhetők. Ez azonban szintén feltételezi azt, hogy a bíróság a szakmai anyagok tartalmának és a véleményadók személyének ismeretében, és nem pusztán az adatkezelő állításai és a jogegységi határozattal kapcsolatos esetleges fokozott társadalmi érdeklődésre alapított aggályok alapján hozza meg a döntését.

[7] Az Alkotmánybíróság rámutatott: a tartalmi vizsgálat hiánya – az, hogy az igényelt dokumentumokat tartalmukra tekintet nélkül, egészében véve helyezték nyilvánosság-korlátozás alá – jelen esetben egyúttal az adatelv sérelmét is jelenti. Ítéletével tehát a bíróság a közérdekű adatok megismeréséhez való jog nem feltétlenül szükséges, formális korlátozását tette lehetővé. A feltétlenül szükségesnél tágabb alapjog-korlátozásra lehetőséget adó bírói döntés – az Alkotmánybíróság szerint – alaptörvény-ellenes. Az Alkotmánybíróság ezért a támadott ítéletet megsemmisítette, és a megsemmisítés hatályát kiterjesztette a Fővárosi Törvényszék 39.P24.353/2016/9. számú ítéletére is.

A döntés indokolása

[8] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.

[9] A Pp. 427. § (2) bekezdés c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében – ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.

[10] A Kúria jelen ügyben úgy ítélte meg, hogy az Alkotmánybíróság 3070/2019. (IV. 10.) AB határozata csupán kijelölte a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének alkotmányos kereteit, azonban az alkotmánybírósági határozatot követő konkrét bírói döntés tekintetében tiszteletben tartotta a bíróságok döntési szabadságát. A Kúria az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszéket új eljárásra utasította, az új eljárásra pedig a Kúria a következő iránymutatást adja: Az Alkotmánybíróság határozatából a kért adatok megismerhetővé tételére irányuló közvetlen kötelezettség nem származik. Az új eljárás során azonban figyelemmel kell lennie az alkotmánybírósági határozatból következő azon elvre, hogy nyilvánosság-korlátozást eredményező döntés meghozatala esetében az iratok tartalmi vizsgálata szükséges, továbbá figyelembe kell venni, hogy ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni [Infotv. 30. § (1) bekezdése].

Záró rész

[11] A végzés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2019. május 28.

dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke;
dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
dr. Farkas Attila s.k. bíró