A KÚRIA
v é g z é s e
Az ügy száma: Kpkf.IV.37.446/2018/2.
A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Tánczos Rita bíró
Kérelmező: hivatalból
Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.VI.37.414/2018/2. sorszámú végzésének – az Alkotmánybíróság IV/619/2018. számú határozata által történő – megsemmisítését követő eljárás meghatározása.
Rendelkező rész
A Kúria az Alkotmánybíróság IV/619/2018. AB határozata alapján elrendeli, hogy a Kúria K.VI. tanácsa a bírósági jogorvoslati kérelem tárgyában hozzon új határozatot.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az ügy alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező 2018. március 23-án elektronikus levélben benyújtott kifogásában előadta, hogy 2018. március 19. napjával kezdődően a háttérben egy magyar zászlót, jobb oldalt Orbán Viktor miniszterelnököt, bal oldalt sötétkék keretezett mezőben a „Nekünk Magyarország az első” feliratot ábrázoló, különféle méretű plakátok kerültek országszerte a közterületeken elhelyezésre. A plakát alapján nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy azok jelölő szervezet támogatására buzdítanak-e vagy a kormányzati kommunikáció részét képezik. A plakát így – a kérelmező megítélése szerint – sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt a választás tisztasága, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elveit. A kérelmező a fényképes bizonyíték mellett csatolta a kérelmező választókerületi jelöltjének két tanú által hitelesített nyilatkozatát, amelyben 2013. március 23-i keltezéssel kijelenti, hogy a csatolt fényképfelvételt 2018. március 22-én 16 óra 36 perckor készítette és az Budapest XV. kerület M3-as autópálya kivezető szakaszánál (Gábor Áron út, Kozák tér és Tompa Mihály u. között) elhelyezett plakátot ábrázolja. A plakáton elhelyezett impresszumot csak 1 méternél közelebbről lehet elolvasni. A plakáton szereplő szöveg szerint azt a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség adta ki és tartalmazza a felelős kiadó nevét, funkcióját, valamint a rövid úton való elérhetőségeket is.
[2] Az ügyben eljárt Nemzeti Választási Bizottság az 599/2018. számú határozatával a kifogást elutasította. Rögzítette, hogy a plakát tartalma a kifogásban foglaltaknak valóban megfelel, a plakát Orbán Viktor miniszterelnököt, egyben a FIDESZ-KDNP közös listavezetőjét ábrázolja, a „Nekünk Magyarország az első” szlogen mellett piros-fehér-zöld színvilág háttér előtt. Az impresszum a plakát alsó részén a teljes mérethez képest csekély méretben látható, azonban valós körülmények között való olvashatósága a benyújtott bizonyíték alapján egyértelműen nem megítélhető. Az NVB megállapította, hogy a kérelmező nem hivatkozott olyan tényre vagy körülményre, amely alapján a plakát a választókat úgy tévesztené meg, hogy valamely más jelölő szervezet üzeneteként tünteti fel magát. Ezért az NVB azt csak önmagában az azonosíthatóság kérdéskörében, illetve a kormányzati kommunikációval való összevetésben vizsgálta. A Nemzeti Választási Bizottság e körben törvénysértést nem állapított meg.
[3] A felülvizsgálati kérelem alapján eljárt Kúria a Kvk.VI.37.414/2018/2. számú végzésében a Nemzeti Választási Bizottság 599/2018. számú határozatát megváltoztatta és megállapította, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség által kiadott kifogással érintett kampányeszköz sérti a választás tisztaságára, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveket. A Kúria szerint a plakát – az NVB által sem vitatottan – vizuálisan jelentős mértékben hasonlít a kormányzati kommunikációra. Annak megrendelőjét megjelölő felirat nem olvasható 1 méternél távolabbról, vagyis ez a plakát rendeltetéséből fakadóan figyelmen kívül hagyható. A kifogásban felvonultatott hasonlóságok elegendőek ahhoz, hogy a választópolgárok azt kormányzati kommunikációnak véljék. Az NVB azon érve sem változtat ezen, amely szerint a plakát nem tartalmazza kifejezetten a „Magyarország Miniszterelnöke” vagy a „Kormány Információ” kitételeket. A plakát nem tartalmazza a jelölő szervezet logóját sem és egyéb vizuális utalást sem a jelölő szervezetre. A megszólaló kettős státuszából következően kormányzati kommunikáció látszatát kelti. A személy ismertsége nem oldja fel a választókat megtévesztő jelleget. A plakát ezért a választópolgárok megtévesztésére alkalmas, miáltal a választások tisztaságának sérelmét valósítja meg. A kormányzati kommunikáció látszatával igyekszik összemosni az egyik jelölő szervezet vezetőjének a fentiekben is kifejtett kettős státuszát. Ezzel a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséggel is szembe megy.
[4] A Kúria Kvk.VI.37.414/2018/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz alapján eljárt Alkotmánybíróság a IV/619/2018. számú határozatban megállapította, hogy a Kúria Kvk.VI.37.414/2018/2. sorszámú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság szerint az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert véleménynyilvánítási szabadság kiterjed a választási kampány során a jelöltek és a jelölő szervezetek által folytatott kampány tevékenységre, amelynek egyik eszköze a választási plakátok készítése és elhelyezése. Ennek megfelelően a választási plakátok elhelyezését korlátozó szabályok a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását jelentik. A választási plakát elhelyezésének a megtiltása a véleménynyilvánításhoz való jogot közvetlenül korlátozza, így arra csak törvényben kerülhet sor. A Ve. a plakátra vonatkozóan önálló szabályokat tartalmaz. E szabályozás lényeges tartalma szerint plakát a kampányidőszakban – a Ve. 144. § (4)-(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető. Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria az azonnali felismerhetőség Ve.-ben nem szereplő követelményét támasztotta, ugyanakkor a kifogást tévő, az NVB és a Kúria azonosítani tudta a plakát alapján a jelölő szervezetet.
A döntés indokolása
[5] A Ve. 228. § (2) bekezdése szerint a bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell – az e törvényben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdése értelmében ahol jogszabály a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó szabályainak alkalmazását rendeli, ott a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szabályait kell alkalmazni. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. §-a határozza meg az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárást. A Kp. 123. § (1) bekezdése értelmében „[a]z alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.” Megállapítható, hogy a Kp. 123. §- a a választási eljárásra vonatkozóan eltérő szabályokat nem tartalmaz, így az ügyben a Kp. 123. § (1) bekezdése alapján a Pp. rendelkezései az irányadóak.
[6] A Pp. 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.
[7] A Pp. 427. § (2) bekezdés c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében – ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.
[8] A fentiekre tekintettel a Kúria elrendelte, hogy a Kúria K.VI. tanácsa a bírósági jogorvoslati kérelem tárgyában hozzon új határozatot. Az új eljárásra a Kúria azt az iránymutatást adja, hogy az alkotmánybírósági döntés nyomán ebben az ügyben a „plakát” mint kampányeszköz készítésére és elhelyezésére csak a Ve. 144. §-a vonatkozik, más törvényi előírás nem. [Lásd AB határozat Indokolás (38)]
Záró rész
[9] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
Budapest, 2018. április 11.
Dr. Kalas Tibor s. k. a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt s. k. előadó bíró, Dr. Tánczos Rita s. k . bíró