A KÚRIA
v é g z é s e
Az ügy száma: Kpkf.IV.37.303/2020/2.
A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Böszörményiné Dr. Kovács Katalin bíró
Kérelmező: hivatalból
Alkotmánybírósági határozat száma: 3068/2020. (III. 9.) AB határozat (belső ügyszám: IV/1160-22/2019.)
Az ügy tárgya: a Fővárosi Törvényszék 50.Pkf.632.802/2019/3. számú másodfokú végzése, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság 6.Pk.500.014/2019/56. számú elsőfokú végzése megsemmisítését követő eljárás meghatározása
Rendelkező rész
A Kúria az Alkotmánybíróság 3068/2020. (III. 9.) AB határozata alapján a Pesti Központi Kerületi Bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az ügy alapjául szolgáló tényállás
1. Egy magyar anyával szemben (a továbbiakban: kérelmezett) egy olasz apa (a továbbiakban: kérelmező) gyermek jogellenes visszatartása miatt bírósági eljárást indított, azért mert az egyébként részben Spanyolországban részben pedig Magyarországon élő szülők és házastársak közül az anya akként döntött, hogy a négyéves fiú, illetve a kétéves leánygyermekével – a szülők házasságának megromlása miatt – a továbbiakban nem külföldön, hanem Magyarországon kíván élni.
Az elsőfokú bíróság végzésében kötelezte a kérelmezettet, hogy a kiskorú gyermekeket 2017. augusztus 7. napjáig vigye vissza a szokásos tartózkodási helyükre Spanyolországba, illetőleg ennek elmulasztása esetén, 2017. augusztus 9-én 10 órakor úti okmányaikkal együtt adja át a gyermekeket a kérelmezőnek a kérelmező jogi képviselőjének irodájában. A kérelmezett fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta azzal, hogy a kérelmezett 2017. szeptember 29. napjáig köteles a gyermekeket visszavinni a szokásos tartózkodási helyükre, Spanyolországba, illetve ennek elmulasztása esetén 2017. október 3. napján délelőtt 10 órakor köteles őket a kérelmező jogi képviselőjének ügyvédi irodájában a kérelmezőnek átadni. A felülvizsgálati kérelem alapján eljárt Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartotta azzal, hogy a kérelmezett a gyermekeket 2018. február 11. napjáig köteles visszavinni a szokásos tartózkodási helyére, Spanyolországba, ennek elmulasztása esetén 2018. február 17. napján 11 órakor köteles őket átadni úti okmányaikkal együtt a kérelmezőnek vagy jogi képviselőjének, a jogerős végzésben meghatározott ügyvédi irodában.
A bíróságok a bizonyítékokat akként értékelték, hogy a gyermekek szokásos tartózkodási helye Spanyolországban volt, az apa és az anya együttesen gyakorolták a szülői felügyeleti jogokat, az anya pedig a gyermekeket jogellenesen vitte el Spanyolországból.
A kérelmezett (az alkotmánybírósági eljárásban indítványozó) a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmével fordult az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság a 3375/2018. (XII. 5.) AB határozatában megállapította, hogy mind az elsőfokú, mind a másodfokú, mind a felülvizsgálati bíróság végzése sérti – az Alaptörvény gyermekek érdekeinek védelmét előíró XVI. cikke tükrében – az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot, ezért a Pesti Központi Kerületi Bíróság 14.Pk.500.172/2017/11. számú elsőfokú végzését, a Fővárosi Törvényszék 50.Pkf.636.303/2017/4. számú másodfokú végzését és a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.II.22.216/2017/13. sorszámú végzését megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bíróság a gyermekek érdekének érvényesülését nem tette lehetővé azáltal, hogy a bíróság ebbéli meggyőződésének megszilárdítása érdekében nem folytatta le a lehető legszélesebb körű bizonyítást, illetve a bizonyítékok előterjesztésének a lehetőségét az egyik fél számára megnehezítette, illetve objektíve lehetetlenné tette.
A Kúria a Kpkf.IV.38.350/2018/2. számú végzésében a Pesti Központi Kerületi Bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította azzal, hogy az új eljárásban – az Alaptörvény gyermekek érdekeinek védelmét előíró XVI. cikkére is tekintettel – a 3375/2018. (XII. 5.) AB határozat szerint értelmezett tisztességes eljáráshoz való jog szerint kell meghozni az ítéletet, azaz a gyermek érdekeit a lehető legszélesebb körben fel kell tárni. Ehhez a gyermek jogellenes elvitele ügyében folytatott eljárásban az összes lehetséges, a felek által felajánlott bizonyítási eszközt igénybe kell venni annak érdekében, hogy a kiskorú gyermek kiemelten védett érdekei nyilvánvalóan és egyértelműen megállapíthatóvá váljanak a bíróság számára.
2. Az új eljárásban a Pesti Központi Kerületi Bíróság a 6.Pk.500.014/2019/56. számú elsőfokú végzésében, majd a kérelmezett fellebbezése alapján eljárt Fővárosi Törvényszék az 50.Pkf.632.802/2019/3. számú másodfokú végzésében a kérelmezett számára kedvezőtlen döntést hozott. A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság végzését azzal hagyta helyben, hogy a kérelmezett 2019. május 31. napján köteles a gyermeket visszavinni a szokásos tartózkodási helyükre Spanyolországba, illetve ennek elmulasztása esetén 2019. június 3. napján déli 12 órakor köteles őket a kérelmezőnek vagy meghatalmazottjának átadni.
A kérelmezett a fenti végzések ellen is alkotmányjogi panaszt nyújtott be – a korábbi alkotmányjogi panaszához hasonlóan – a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmére hivatkozva. Az Alkotmánybíróság a 3068/2020. (III. 9.) AB határozatában – a fent jelölt – elsőfokú és a másodfokú végzéseket is megsemmisítette. Megállapította, hogy a bíróságok a szakértő kirendelési kötelezettségüknek csak formálisan tettek eleget, tartalmilag nem. Az Alkotmánybíróság szerint a bíróságok ebben a megismételt eljárásban sem vizsgálták kellő alapossággal és körültekintéssel azt, hogy a gyermekek visszavitele a gyermekek számára milyen pszichés vagy testi következményekkel járna, járhatna. A tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét jelen ügyben az okozta, hogy a bíróság nem tett eleget az Abh.-ban foglalt kötelezettségének, és a szakértői véleményt arra a kérdésre szűkítette, hogy milyen a gyermekek viszonyulása a korábbi spanyolországi szokásos tartózkodási helyükhöz.
Az Alkotmánybíróság szerint tehát a bírósági határozatok hiányosságai a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét eredményezték, és ezzel a gyermekek Alaptörvényben foglalt jogainak kiüresedéséhez vezettek. Az ilyen típusú eljárásokban a gyermekek érdekei feltárásának elmaradása általában sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot.
A döntés indokolása
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.
A Pp. 427. § (2) bekezdés c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében – ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.
A jelen ügyben az Alkotmánybíróság mind az elsőfokú, mind a másodfokú bírósági döntést megsemmisítette. Tekintettel arra, hogy ezáltal a kérelmező kérelme elbírálatlan maradt, a Kúria az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróságot utasította új eljárásra és új határozat meghozatalára. Az új eljárásban a bíróságnak fokozott körültekintéssel kell eljárnia, és a gyermek(ek) érdekeit a lehető legtöbb rendelkezésre álló bizonyítási eszközzel kell felderíteni és védeni. Az eljárás során biztosítani kell, hogy hogy tartalmilag is lehetősége legyen a feleknek a bizonyítékok előterjesztésére, a szakértőhöz kérdések intézésére.
Záró rész
A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
Budapest, 2020. április 1.
Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke,
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Böszörményiné Dr. Kovács Katalin bíró