A KÚRIA
végzése
Az ügy száma:Kpkf.IV.37.652/2019/3.
A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró
Kérelmező: hivatalból
Alkotmánybírósági határozat száma: 3031/2019. (II. 13.) AB határozat (belső ügyszám: IV/1837-19/2017.)
Az ügy tárgya: a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.K.27.146/2017/5. számú ítéletének megsemmisítését követő eljárás meghatározása
Rendelkező rész
A Kúria az Alkotmánybíróság 3031/2019. (II. 13.) AB határozata alapján a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot új eljárásra és új határozathozatalra utasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az ügy alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes tulajdonában áll egy belterületi, egy hektárnál kisebb földterület. Ez ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló termőföld, ami miatt a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Hatv.) 52. § 16. pont a) alpontja alapján nem minősülne teleknek, de mérete folytán (egy hektárnál kisebb) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 23. § (3) bekezdése értelmében a hasznosítási módra tekintet nélkül mégis művelés alól kivett területként kell nyilvántartani. Ennélfogva a terület aranykorona-értékkel nem rendelkezik, így viszont felvetődik annak lehetősége, hogy a mezőgazdasági művelés ellenére teleknek minősül és így telekadót kell utána fizetni.
[2] A felperest a földterület után az elsőfokú önkormányzati adóhatóság 2011., 2012. és 2013. évre vonatkozóan egy többszörösen megismételt eljárás eredményeként telekadó fizetésre kötelezte. A felperes a határozat ellen fellebbezést nyújtott be, melyben arra hivatkozott, hogy a bírósági gyakorlat értelmében a tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló, egy hektár alatti, kivett belterületi telkek után nem áll fenn adófizetési kötelezettség. A másodfokú adóhatóság az elsőfokú határozatot – kisebb pontosításokkal – helybenhagyta.
[3] A felperes keresetet nyújtott be a másodfokú határozat bírósági felülvizsgálata iránt. Keresetét a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 6.K.27.146/2017/5. számú ítéletével elutasította. Indokolása szerint a Hatv. 52. § 16. pont a) alpontjának és 20. § (2) bekezdésének nem képzelhető el olyan együttes értelmezése, amely az adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményezné, a jogalkotó csak 2014. január 1-jétől fogva kívánta biztosítani az egy hektárnál kisebb méretű telkek adófizetési kötelezettség alóli mentesülését.
[4] A felperes (továbbiakban: indítványozó) alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a bírósági döntés ellem. Alkotmányjogi panaszában arra hivatkozott, hogy a bíróság ítélete sérti az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdéseiben foglalt egyenlő bánásmód követelményét és a XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes eljáráshoz való jogot. Az indítványozó kiemelte, hogy a Kúria több döntése is úgy rendelkezett, hogy az egy hektár alatti, belterületi, tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló telkek után nem áll fenn telekadó-fizetési kötelezettség. Ezek a kúriai döntések támasztják alá szerinte, hogy nem a Hatv. rendelkezése alaptörvény-ellenes, mivel annak adható olyan értelmezés is, amely kizárja az Alaptörvény XV. cikk (1)–(2) bekezdéseinek sérelmét. A támadott ítélet viszont azzal, hogy helybenhagyta a telekadó kivetését, az indítványozót nem észszerű módon, hátrányosan megkülönböztette.
[5] Az Alkotmánybíróság a 3031/2019. (II. 13.) AB határozatában megállapította a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.K.27.146/2017/5. számú ítéletének alaptörvény-ellenességét és azt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság szerint a bíróság jelen ügyben követett értelmezése nem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel, ugyanis az alapján az indítványozó adókötelezettsége csak amiatt áll fenn, mert az általa megművelt földterület mérete nem haladja meg az egy hektárt és emiatt az Inytv. alapján nem tartják nyilván az aranykorona-értékét. Az Alkotmánybíróság szerint a bírói ítéletben megjelenő jog ezzel az értelmezett tartalommal olyan különbségtételt valósít meg az egymással összehasonlítható helyzetben lévő ingatlan-tulajdonosok között, amely a törvényből nem következik szükségszerűen. Tehát a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.K.27.146/2017/5. számú ítéletébe foglalt, a Hatv. 52. § 16. pont a) alpontjának azon értelmezése, mely szerint az adófizetési kötelezettség fennállt, alaptörvény-ellenes, mivel az indítványra okot adó esetben az egyébként kétséget kizáróan az Alaptörvénynek megfelelően is értelmezhető jogszabály bíróság általi jogértelmezése az ingatlan-tulajdonosok közötti hátrányos, az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdését sértő olyan különbségtételhez vezetett, amely a törvény szövegéből nem következik szükségszerűen. Mivel a bíróság ítélete megsértette az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdését, ezért e döntést az Abtv. 43. § (1) bekezdése alapján megsemmisítette.
A döntés indokolása
[6] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. § (2) bekezdés értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az első vagy másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. § (1) bekezdés alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
[7] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.
[8] A fentiekre tekintettel a Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásra a Kúria azt az iránymutatást adja, hogy az eljáró bíróság vegye figyelembe a Hatv. 52. § 16. pont a) alpontjának Alkotmánybíróság által megállapított alkotmány-konform értelmezését, amelyet alátámasztanak a Kúria Kfv.VI.35.812/2012/8. számú és Kfv.I.35.589/2014/6. számú ügyekben hozott ítéletei is.
Záró rész
[9] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
Budapest, 2019. június 26.
Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke;
Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró