Kpkf.37.603/2019/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. május 13.

A KÚRIA
végzése

Az ügy száma: Kpkf.IV.37.603/2019/3.

A tanács tagja: dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; dr. Balogh Zsolt előadó bíró,
           dr. Sperka Kálmán bíró

Kérelmező: hivatalból

Az ügy tárgya: A Kúria Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésének megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Rendelkező rész

A Kúria, az Alkotmánybíróság IV/747/2019. számú határozata alapján elrendeli, hogy a Kúria választási ügyben eljárt tanácsa a felülvizsgálati kérelem tárgyában hozzon új határozatot.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] Az ügy alapjául szolgáló tényállás szerint 2019. április 8-án 18 óra 38 perckor Budapesten, a Kálvin téri aluljáróban rögzített videofelvétel alapján a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt (a továbbiakban: FIDESZ-KDNP) aktivistái aláírásokat gyűjtöttek. A videofelvétel alapján a FIDESZ-KDNP logóival ellátott kihelyezett pulton a „Nekünk Brüsszelben is Magyarország az első! Május 26.” felirat szerepel, a pulton elhelyezett aláírásgyűjtő lapok fejrészén a „Támogatom Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!” felirat olvasható, az aktivisták a videót készítő személy kérdésére pedig többször is azt állították, hogy az aláírásgyűjtő lapokon a FIDESZ-KDNP számára a 2019. május 26. napjára kitűzött európai parlamenti képviselők választására a jelöltállításhoz szükséges aláírásokat gyűjtik. A videofelvétel tanúsága szerint az aláírás gyűjtésére szolgáló aláíróívek nem a Választási Iroda által kiadott, a jelöltállításhoz szükséges aláírások gyűjtésére szolgáló ajánlóívek voltak, hanem Orbán Viktor programját támogató aláírásokat gyűjtöttek és a videofelvételt készítő személy kérésére az aktivisták a támogató aláírások gyűjtéséhez az adatkezelési tájékoztatót nem tudták bemutatni.

[2] A kérelmező 2019. április 11-én kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a hozzá eljuttatott videofelvétel miatt. Álláspontja szerint a videofelvételen szereplő aktivisták állításuk ellenére nem a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) szerinti ajánlóíven, és ezért valójában nem az európai parlamenti választásokon való jelöltállítás céljából gyűjtöttek aláírásokat, megtévesztően jártak el, amellyel megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvására, valamint a 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó választási eljárási alapelveket, továbbá a Ve. 120. § (1) bekezdésében foglaltakat, amely szerint jelöltet ajánlani ajánlóíven lehet.

[3] Az Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) a 6/2019. (IV. 15.) számú határozatában a kifogást elutasította a jogsértés hiányára utalással. Megállapította, hogy az aláírásgyűjtés nem volt jogsértő, az adott tájékoztatás pedig nem volt megtévesztő.

[4] A kérelmező fellebbezést nyújtott be. Érintettségének igazolásául előadta, hogy olyan jelölő szervezet, amelynek listáját a 2019-es európai parlamenti választásokra az NVB nyilvántartásba vette.

[5] Az NVB az 56/2019. számú határozatával a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította a kérelmező ügyben való érintettségének hiányára hivatkozással.

[6] A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását és elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a FIDESZ-KDNP aktivitási megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjait, másodlagosan pedig az FVB határozatának helybenhagyását kérte.

[7] A Kúria a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében az 56/2019. NVB határozatot és a 6/2019. (IV. 15.)  FVB határozatot megváltoztatta, a kérelmező felülvizsgálati kérelmével módosított kifogásának részben helyt adott és megállapította, hogy a FIDESZ-KDNP a tényállásban írt magatartásával megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. A Kúria elsőként megállapította a kérelmező érintettségét. A Kúria az ügy tartalmát tekintve rámutatott, hogy a jelölő szervezeteket támogató, a jelölő szervezet iránt szimpátiát kifejező aláírásgyűjtés abban az esetben nem jogsértő, ha a választópolgár pontosan tudja, hogy aláírása milyen célt szolgál, és adatait milyen célból használják fel. Ha azonban a választópolgár e körülményekkel a jelölő szervezet megtévesztő magatartása miatt nincs tisztában, az jogsértő helyzetet eredményez. A Kúria kifejtette továbbá, hogy a választópolgárok megtévesztése alappal veti fel annak a lehetőségét is, hogy a jelölő szervezet célja az aláírások kampánytevékenység során történő további felhasználása, választói adatbázis kialakítása, mert ezekre az aláíróívekre nem vonatkozik a megsemmisítés kötelezettsége és amely a többi jelölő szervezet vonatkozásában megbonthatja az esélyegyenlőség követelményét is, ezáltal a választási versengésben elfoglalt helyzetükre kihat.

[8] A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, valamint a Kereszténydemokrata Néppárt (a továbbiakban: indítványozó) alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybíróságra, amelyben kezdeményezték a Kúria Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Álláspontjuk szerint a Kúria döntése sérti az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése szerinti véleménynyilvánítás szabadságát, mivel nem vizsgálta, hogy az alapjog bírói döntésben megjelenő korlátozása szükséges-, illetve arányos-e. A döntés az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jogot is sérti, mivel a döntést az indítványozó nyilatkoztatása nélkül hozták meg.

[9] Az alkotmányjogi panasz alapján eljárt Alkotmánybíróság a IV/747/2019. AB határozatában az alkotmányjogi panasznak helyt adott, és a Kúria Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzését megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság a tényállásból a Kúriától eltérő következtetést vont le. Úgy ítélte meg, hogy az indítványozónak az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében foglalt jogát az indítványozó képviseletében eljárt személyeknek tulajdonított kijelentések jogsértő jellegére tekintettel korlátozta, ugyanakkor elmulasztotta annak vizsgálatát, hogy az alapjog bírói döntés szerinti korlátozása szükséges-e, illetve enne megfelelően a korlátozás arányosságát sem mérlegelte. Az indítványozó és a választópolgárok közötti kapcsolattartás bevett – és más pártok által is alkalmazott – módja a közterületi jelenlét, ami a fentiek szerint az Alaptörvény IX. cikkének védelmi körébe vonható és amely egy rövid idő alatt felállítható aláírásgyűjtő pult alkalmazásával, az indítványozó tagjain, aktivistáin keresztül realizálódik. A közterületi jelenlét célja a választópolgárok megszólítása, az indítványozó programjával való szóbeli, vagy írásos anyag átadásán keresztül történő megismertetése mellett egyformán lehet az indítványozó programjával szimpatizáló választópolgárok aláírásainak gyűjtése is. Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria olyan korlátozást vezetett be, ami a Ve.-ből nem következik: olyan okból minősítette az indítványozó képviseletében eljárt személyek közlését jogszerűtlennek, amit a Ve. nem tartalmaz. A tisztességes eljáráshoz való Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében szereplő joggal összefüggésben pedig az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Ve. 228. § (2) bekezdése értelmezésénél és alkalmazásánál az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből következő alkotmányos követelmény, hogy a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati ügyben az ellenérdekű fél számára a nyilatkozattétel lehetőségét biztosítani kell.

A döntés indokolása

[10] A Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 123. § (2) bekezdés értelmében, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az első vagy másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra utasítja vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Kúria az új eljárásra utasítást mellőzi, ha a jogsérelem utólagos orvoslására nincs lehetőség. A Kp. 123. § (1) bekezdés alapján az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

[11] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.

[12] E szabályok alapján a Kúria elrendelte, hogy a Kúria választási ügyben eljárt tanácsa a felülvizsgálati kérelem tárgyában hozzon új határozatot. A Kúria az új eljárásra a következő iránymutatást adja. Az új eljárásban – a felülvizsgálati kérelem egyidejű megküldése mellett – meg kell keresni az indítványozót, s lehetőséget kell számára biztosítani a nyilatkozattételre. A döntés meghozatala során a Kúria az általa megállapított tényállást az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése szerinti véleménynyilvánítási szabadság érvényesülésével összefüggésben kell, hogy értékelje, figyelembe véve a választási kampányidőszakra vonatkozó speciális szabályokat, benne a választási alapelvek érvényesülését is.

Záró rész

[13] A végzés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2019. május 13.

dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke;
dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
dr. Sperka Kálmán s.k. bíró