A KÚRIA
v é g z é s e
Az ügy száma: Kpkf.IV.37.555/2018/2.
A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró,
Dr. Sperka Kálmán bíró
Kérelmező: hivatalból
Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.V.37.466/2018/2. sorszámú végzésének – az Alkotmánybíróság IV/746/2018. számú határozata által történő – megsemmisítését követő eljárás meghatározása.
Rendelkező rész
A Kúria az Alkotmánybíróság IV/746/2018. AB határozata alapján elrendeli, hogy a Kúria K.V. tanácsa a bírósági jogorvoslati kérelem tárgyában hozzon új határozatot.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az ügy alapjául szolgáló tényállás
[1] Egy magánszemély a Fejér megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület Választási Bizottságához (a továbbiakban: OEVB) 2018. április 3-án kifogást nyújtott be. Előadta, hogy dr. Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestereként (a továbbiakban: kérelmező) aláírt levelet küldött el a Fejér megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerülethez tartozó lakcímekre. A levélben a polgármester a Fidesz-KDNP jelölő szervezet jelöltjét, Törő Gábort támogatja, polgármesteri tapasztalatai alapján fogalmazva meg, hogy a jelölt megválasztása esetén mit nyerhet a város. A kifogást tevő szerint a levél kampányeszköznek minősül, és a kérelmező megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelveket, kérte ezért jogkövetkezményként a jogszabálysértés tényének a megállapítását, a további jogszabálysértéstől való eltiltást és bírság kiszabását. A kifogást tevő szerint a polgármester nem a pártjában betöltött esetleges tisztsége vagy párttagsága címén írt a választópolgároknak a FIDESZ-KDNP képviselőjelöltjét támogató levelet, hanem polgármesteri címét felhasználva azt sugallja, hogy nem csupán ő, személy szerint, hanem az általa vezetett önkormányzat is elköteleződött a jelölt mellett.
[2] Az OEVB a 2018. április 08. napján kelt 32/2018. (IV.08.) számú határozatával a kifogásnak nem adott helyt. A kifogást tevő fellebbezése alapján eljárt Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2018. április 10. napján kelt 714/2018. számú határozatával az OEVB határozatát részben megváltoztatta, és megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek alapelvét azzal, hogy a város polgármestereként a helyi választópolgároknak olyan tartalmú leveleket küldött, amelyekben egy országgyűlési képviselőjelölt támogatására buzdított. Az NVB a polgármestert 345.000 Ft bírság megfizetésére kötelezte. A levél tartalmának vizsgálata során az NVB rögzítette: a fejlécben a képviselőjelölt mellett szerepel a polgármester, aki a választópolgároknak írt üzenetében vázolja, hogy tapasztalatai szerint mit nyerhet, illetve mit veszíthet a város a közelgő országgyűlési választások tekintetében. A helyi közhatalom megtestesítőjeként ismerteti a kormányzattól kapott támogatások mértékét, az abból megvalósított fejlesztéseket és aggodalmát fejezte ki számos jövőbeni beruházás kapcsán. Végezetül a számvetését elvégezve, támogatásáról biztosította a képviselőjelöltet. Az NVB szerint a sérelmezett üzenet alkalmas arra, hogy megbontsa a választási versengésbeli esélyegyenlőséget azzal, hogy a kampányidőszak végén, ésszerű indok nélkül privilegizál egy képviselőjelöltet.
[3] Az NVB határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján eljárt Kúria a Kvk.V.37.466/2018/2. számú döntésében a Nemzeti Választási Bizottság 714/2018. számú határozatát helybenhagyta.
[4] A Kúria döntése ellen a kérelmező által benyújtott alkotmányjogi panasz alapján eljárt Alkotmánybíróság, a IV/746/2018. AB határozatában megállapította, hogy a Kúria Kvk.V.37.466/2018/2. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság – többek között – hangsúlyozta, hogy „egy polgármester tevékenysége vagy megnyilvánulása kizárólag abban az esetben tudható be a helyi önkormányzat tevékenységének vagy megnyilvánulásának, ha a polgármester ilyen minőségében járt el. Egy pártpolitikus polgármester esetében előfordulhatnak ugyanakkor olyan élethelyzetek, amikor nem mint polgármester, hanem mint pártpolitikus jelenik meg. Így például, ha a polgármester egyben a pártjának országos vagy helyi szóvivőjeként is tevékenykedik, akkor ilyen minőségében való szereplése értelemszerűen nem lesz betudható az általa vezetett képviselő-testület, vagy épp az önkormányzat véleményének. Ehhez hasonlóan a pártpolitikától független polgármester sem jár el minden élethelyzetben polgármesterként, és így az ő véleménynyilvánítása sem lesz mindenkor az önkormányzat véleményének nyilvánítható.” Az ügyben felmerült elvi kérdés (az állami és önkormányzati szervek részvétele a választási kampányban) tekintetében az alkotmánybírósági határozat a következőket is tartalmazza: „a Ve. szabályai között nem található olyan előírás, amely ténylegesen arról rendelkezne, vagy arra engedne következtetni, hogy egy polgármester az Alaptörvény szerinti választott tisztségénél fogva nem nyilvánulhatna meg (konkrét esetben nem kampányolhatna valamelyik képviselőjelölt mellett) pártpolitikai vagy egyéb, a tisztségével összefüggésben nem álló kérdésekben. A Kúria erre a következtetésre pusztán a Ve. 2. § (1) bekezdésében rögzített alapelvekből, konkréten a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elvéből jutott. Ebből következően ezen tilalom pusztán a jogalkalmazó mérlegelése, és a fentiekben említett határok meghúzása során került kimondásra. Abban az esetben azonban, ha egy tilalmi rendelkezés egy alapjog (jelen esetben a véleménynyilvánítás szabadsága) korlátozásához vezet, és ennek alapja nem egy konkrét jogszabály tiltó rendelkezése, akkor ezen alapjogot korlátozó szabály alapelvekből történő levezetése során a jogalkalmazónak arra kell törekednie – ha az eldöntendő helyzet több lehetséges megoldást is kínál –, hogy az érintett alapjog gyakorlását (megfelelő indok nélkül) a lehető legkisebb mértékben korlátozza.”
A döntés indokolása
[5] A Ve. 228. § (2) bekezdése szerint a bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell – az e törvényben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdése értelmében ahol jogszabály a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó szabályainak alkalmazását rendeli, ott a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szabályait kell alkalmazni. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 123. §-a határozza meg az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárást. A Kp. 123. § (1) bekezdése értelmében „[a]z alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.” Megállapítható, hogy a Kp. 123. §- a a választási eljárásra vonatkozóan eltérő szabályokat nem tartalmaz, így az ügyben a Kp. 123. § (1) bekezdése alapján a Pp. rendelkezései az irányadóak.
[6] A Pp. 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.
[7] A Pp. 427. § (2) bekezdés c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében – ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.
[8] A fentiekre tekintettel a Kúria elrendelte, hogy a Kúria K.V. tanácsa a bírósági jogorvoslati kérelem tárgyában hozzon új határozatot. Az új eljárásra a Kúria azt az iránymutatást adja, hogy az eljáró tanács vegye figyelembe: a kérelmező pártpolitikus polgármester, s mint ilyen személy, véleménynyilvánítási szabadsága a lehető legkisebb mértékben korlátozható.
Záró rész
[9] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.
Budapest, 2018. május 4.
Dr. Kalas Tibor s. k. a tanács elnöke;
Dr. Balogh Zsolt s. k. előadó bíró,
Dr. Sperka Kálmán s. k. bíró