Nyomtatóbarát változatKúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kpkf.IV.37.377/2017/4.
A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró,
Dr. Sperka Kálmán bíró
Kérelmező: hivatalból
Alkotmánybírósági határozat száma: 9/2017. (IV. 18.) AB határozat
(alkotmánybírósági ügyszám: IV/1092-17/2014.)
Az ügy tárgya: a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.Kpk.27.058/2014/1/I. számú végzésének megsemmisítését követő eljárás meghatározása
Rendelkező rész
A Kúria az Alkotmánybíróság 9/2017. (IV. 18.) AB határozata alapján a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot új eljárásra és új határozat meghozatalára utasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az ügy alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező meghatalmazottja útján épület bontása elrendelése iránti kérelmet nyújtott be a Somogy Megyei Kormányhivatal Siófoki Járási Építésügyi Hivatalához, amely a kérelmező által indított hatósági eljárást egy folyamatban lévő peres eljárás jogerős lezárásáig felfüggesztette. A kérelmező az iratbetekintés közben tapasztalt, általa jogsértőnek tekintett eljárási cselekmény miatt panasszal fordult a felügyeleti szervhez. A Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya – mint felügyeleti szerv – az iratok bekérése után arra a következtetésre jutott, hogy az eljárást felfüggesztő döntés jogszabálysértő, ezért azt megváltoztatta, illetve a közigazgatási hatósági eljárást megszüntette.
[2] A hatóság a végzésben arról tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a döntés közlésétől számított 30 napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással – kérheti a döntés bírósági felülvizsgálatát. A kérelmező a kézbesítést követő 30. napon kereseti kérelmet nyújtott be a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz, az azonban keresetét érdemi vizsgálat nélkül – elkésettség okán – elutasította. Az elutasító bírói végzés indokolása szerint építésügyben hozott döntés tekintetében a keresetindításra nyitva álló speciális határidő az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 53/C. § (2) bekezdése szerint 15 nap, szemben a polgári perrendtartásról szóló 1953. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 330. § (2) bekezdésében főszabályként meghatározott 30 napos határidővel. A bíróság megállapította, hogy a kérelmező a hatóság végzését 2014. január 4. napján vette át, annak felülvizsgálatát célzó kereseti kérelmét pedig 2014. február 3. napján adta postára, tehát keresetét a végzés közlésétől számított 15 napon túl nyújtotta be. Hivatkozva arra, hogy az indítványozó az elkésettség vonatkozásában a Pp. 107. § (1) bekezdésében foglaltak szerint igazolási kérelemmel nem élt, a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[3] A felperes a jogerős bírósági döntéssel szemben felülvizsgálati kérelmet nem nyújtott be a Kúriára.
[4] A kérelmező (a továbbiakban: indítványozó) az Alkotmánybírósághoz alkotmányjogi panaszt nyújtott be a jogerős bírósági döntéssel – azaz a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.Kpk.27.058/2014/1/I. számú végzésével – szemben. Alkotmányjogi panaszában azt sérelmezte, hogy a bíróság az indítványozóra hárította a hatóság törvénnyel ellentétes tájékoztatásának jogkövetkezményeit, miután kereseti kérelmét e hibás tájékoztatásnak megfelelő határidőben nyújtotta be.
[5] Az Alkotmánybíróság a 9/2017. (IV. 18.) AB határozatában megállapította, hogy a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.Kpk.27.058/2014/1/I. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a Kormányhivatal téves jogorvoslati tájékoztatása folytán a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felülvizsgálati kérelmet elkésettség okán elutasító végzése elzárta az indítványozót a tényleges és hatékony jogorvoslat lehetőségétől, az alapjogsérelem pedig érdemben befolyásolta a bíróság döntését, ezért az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésének sérelmét idézte elő.
[6] A Kúria megjegyzi, hogy a 9/2017. (IV. 18.) AB határozatban foglaltaktól függetlenül irányadó a bírói gyakorlat számára, hogy a fellebbezési jogról adott téves tájékoztatás miatt az ügyfelet hátrány nem érheti. A BH2012. 96. számon közzétett eseti döntés szerint a bíróságnak a jogorvoslati határidő tekintetében adott téves, a törvénnyel ellentétes tájékoztatásának jogkövetkezményét nem lehet arra a jogi képviselőre hárítani, aki a perbeli cselekményt e tájékoztatásnak megfelelő határidőben teljesítette. Továbbá figyelembe kell venni, hogy a fellebbezési jogról adott téves tájékoztatásról szóló 7/2010. (XI.8.) KK vélemény szerint „A közigazgatási szerv téves jogorvoslati tájékoztatása miatt az ügyfelet joghátrány nem érheti. A jogorvoslathoz fűződő alkotmányos jogától fosztaná meg a felet a fellebbezési jog kimerítésének hiánya miatt a Pp. 130. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazásával a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása, mert a felet ezáltal a bírósági felülvizsgálat igénybevételének lehetőségétől is elzárná. A közigazgatási szerv téves jogorvoslati tájékoztatása esetén a Pp. 332/A. § b) pontjának alkalmazása formális jogértelmezést jelentene.”
[7] A fentiek alapján megállapítható, hogy a bírói gyakorlatot orientáló felsőbírósági gyakorlatból korábban is következett az, amit a 9/2017. (IV. 18.) AB határozat tartalmaz. Felülvizsgálati kérelem hiányában a Kúriának az ügyben nem volt alkalma dönteni, alkotmányjogi panasz alapján az Alkotmánybíróság bírálta el az egyedi ügyet.
A döntés indokolása
[8] A Pp. 360. § b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés Alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.
[9] A Pp. 361. § c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében – ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 362. § (1) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 363. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.
[10] A Pp. fenti rendelkezései alapján indult eljárásban – az Alkotmánybíróság 9/2017. (IV. 18.) AB határozata nyomán – a Kúria megállapította, hogy a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.Kpk.27.058/2014/1/I. számú végzésének megsemmisítése folytán el nem bírált kereseti kérelem maradt folyamatban.
[11] A Pp. 361. § c) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, a Kúria az eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Az új eljárásban a keresetindításra vonatkozó határidőt megtartottnak kell tekinteni.
[12] A felperes az eljárás alatt beadványt nyújtott be a Kúriára, amelyben előadta, hogy a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.285/2014/27/II. számú ítélete és az azt hatályában fenntartó Kúria Kfv.VI.37.405/2016/10. számú ítélete nyomán ugyanazon tényállás mellett, ugyanazon jog iránt – az új eljárásra kötelezés okán – egy másik ügy is folyamatban van a Fejér Megyei Kormányhivatal előtt. Kérte jelen ügyben, hogy a Kúria a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot utasítsa arra, hogy az új eljárás során a fenti jogerős ítéletet vegye figyelembe, s a szerint hozzon határozatot. A Kúria a Pp. XXIV. Fejezet alapján hivatalból jár el, ebben az eljárásban más szempontot – így a felperes beadványában megjelölteket – nem vehet figyelembe.
Záró rész
[13] E végzés elleni jogorvoslatot a Pp. 362. § (3) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2017. május 22.
Dr. Kalas Tibor s. k. a tanács elnöke;
Dr. Balogh Zsolt s. k. előadó bíró,
Dr. Sperka Kálmán s. k. bíró