Kpkf.37.135/2019/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. február 27.

A KÚRIA
végzése

Az ügy száma: Kpkf.IV.37.135/2019/3.

A tanács tagja: dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; dr. Balogh Zsolt előadó bíró,
                        dr. Farkas Attila bíró

Kérelmező: hivatalból

Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.III.21.285/2016/6. számú ítéletének –  a 24/2018. (XII. 28.) AB határozat (belső ügyszám: IV/2030-10/2017.) által történő – megsemmisítését követő eljárás meghatározása

Rendelkező rész

A Kúria az Alkotmánybíróság 24/2018. (XII. 28.) AB határozata alapján elrendeli, hogy a Kúria a felülvizsgálati kérelem tárgyában hozzon új határozatot.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2007. április 23. napján altatásos arcüreg és orrsövény műtéten esett át. Az ébresztést követően a felperesnél végtagbénulásos tünetek alakultak ki. A sürgősséggel elvégzett CT vizsgálat a bal orrüregben 8-10 mm-es csonthiányt mutatott ki, a letört csontlemezkék lefelé tértek ki. A bal hátsó rostasejteket vér töltötte ki, amelyből csóvaszerűen 6 cm hosszan, 2 cm szélesen a frontális agyállományon keresztül „Jet” vérzés látszott. Ezt követően a felperest az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben kezelték, majd elbocsátását követően rendszeresen gyógytornára, logopédiai gyakorlatokra utasították. A felperes később több egészségügyi szolgáltató intézetben is neurológiai kezelésen és rehabilitáción vett részt. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet másodfokú bizottsága 2009. október 27. napján a felperesnél agyállományi vérzés, magas vérnyomás betegség, féloldali bénulás, valamint elhízás miatt 80%-os mértékű össz-szervezeti egészségkárosodást állapított meg és II. csoportú rokkantsági osztályba sorolta.

[2] A felperes a műtétet végző egészségügyi intézménnyel szemben nyújtott be keresetet, melyben az egészségügyi intézmény vagyoni és nemvagyoni kártérítésre kötelezését kérte. Arra az esetre, amennyiben a bíróság megállapítása szerint az alperes egészségügyi intézmény kellő gondossággal járt volna el, a felperes kérte annak megállapítását, hogy sérült a megfelelő tájékoztatáshoz és ezáltal a megalapozott döntés meghozatalához való joga, tekintettel arra, hogy az elvégzett orvosi eljárás és esemény nem tartozott a műtéti kockázatok felperes által megismert és aláírásával elfogadott körébe.

[3] A Fővárosi Törvényszék közbenső ítéletének rendelkező része megállapította, hogy az alperes egészségügyi intézményt kártérítési felelősség terheli. A közbenső ítélet indokolásában ugyanakkor a bíróság megállapította, hogy amennyiben az alperes egészségügyi intézmény bizonyítani tudta volna, hogy eljárása kellően gondos és a következmények a műtéti kockázat körébe esnek, úgy a felperes a tájékoztatási kötelezettség megsértésére alapítva eredménnyel nem követelhetne kártérítést az alperestől. A peres felek fellebbezése nyomán eljáró Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta, azzal az indokolásban megjelenő kitétellel, hogy miután a felperes a tájékoztatás hiányára csak eshetőlegesen, arra az esetre hivatkozott, ha nem kerülne megállapításra, hogy az alperest nem terheli az elvárható gondossággal ellentétes magatartás, ezért a Fővárosi Ítélőtáblának nem kellett felülvizsgálnia a tájékoztatás hiánya tekintetében az elsőfokú ítéletet.

[4] A jogerős közbenső ítélettel szemben az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, tekintettel arra, hogy megítélése szerint a másodfokú bíróság megsértette a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) szakértő kirendelésére vonatkozó 177. § (1) bekezdését, a bizonyítás eredményének mérlegelését szabályozó 206. § (1) bekezdését, valamint a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) kártérítési felelősség feltételeit szabályozó 339. §-át. A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme a másodfokú közbenső ítélet indokolásának kiegészítésére, illetőleg a tájékoztatáshoz való joga sérelmének kimondására irányult.

[5] A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Pfv.III.21.285/2016/6. számú ítéletében megállapította, hogy az igazságügyi orvosszakértői vélemény mind önmagával, mind az egyéb peradatokkal nyilvánvaló ellentmondásban állt, helyességéhez nyomatékos kétség fér, ezért azt az ítéleti döntés alapjául elfogadni nem lehetett volna. Az igazságügyi orvosszakértői vélemény bizonyítékként való elfogadása okszerűtlen mérlegelés eredménye volt, ami a régi Pp. 206. § (1) bekezdését sérti. A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmének azon eleméről, mely az egészségügyi tájékoztatás megfelelő voltának hiányára alapult, a Kúria megállapította, hogy eshetőlegesen előterjesztett volta miatt arról a jogerős ítélet nem döntött. A Kúria megítélése szerint az a körülmény, hogy az elsődleges kereset alaptalan, nem eredményezi azt, hogy a felülvizsgálati eljárásban az eshetőlegesen megfogalmazott másodlagos kereset érdemben vizsgálható lenne, az ugyanis jogerős érdemi döntés hiányában felülvizsgálat tárgyává már nem tehető. Mindezen szempontokra figyelemmel a Kúria a jogerős közbenső ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú közbenső ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította.

[6] A felperes (a továbbiakban: indítványozó) a Kúria ítélete ellen alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság a 24/2018. (XII. 28.) AB határozatában a Kúria Pfv.III.21.285/2016/6. számú ítéletét megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria az indítványozó keresetét akként utasította el jogerősen, hogy az eshetőleges kereseti kérelmének egyik elemét egyetlen bírói fórum sem bírálta el érdemben. Mindez ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében rögzített tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részét képező bírósághoz fordulás joga elvi tartalmával. A Kúria ítéletében ugyanis nem az elsődleges kereseti kérelem, hanem a kereset egészének alaptalanságát állapította meg. Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy az alkotmányjogi panasszal támadott bírói döntés alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.

A döntés indokolása

[7] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.

[8] A Pp. 427. § (2) bekezdés c) pontja szerint a Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében –  ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette – az Alkotmánybíróság határozatából következően az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el. A Pp. 428. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben az eljárás hivatalból indul, s a Pp. 428. § (1) bekezdése alapján a Kúria soron kívül jár el.

[9] A fentiekre tekintettel a Kúria elrendelte, hogy a Kúria a felülvizsgálati kérelem tárgyában hozzon új határozatot. Az új eljárásra a Kúria – figyelembe véve a 24/2018. (XII. 28.) AB határozat megállapításait – azt az iránymutatást adja a felülvizsgálati tanácsának, hogy – amennyiben az elsődleges kereseti kérelmet nem találja alaposnak – olyan tartalmú felülvizsgálati határozatot hozzon, amely lehetővé teszi a másodlagos kereseti kérelem alsóbb fokú bíróságok általi érdemi megvizsgálását.

Záró rész

[10] A végzés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.

Budapest, 2019. február 27.

dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke;
dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró,
dr. Farkas Attila s.k. bíró